Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-10 / 107. szám
Gyárak és gyártmányok 1967-ben kezdődött A Zsfguli-program Veszprémben Félautomata géppel préselik az ablaktörlő berendezéseket. Nehéz Igazságot tenni. Más az érdeke annak, aki elad és más annak, aki vesz. Ez jut eszünkbe, ha az árak alakulását nézzük. Ho- ' gyan éljen meg ráfizetésből egy vállalat? Nem tud megélni. Mit kénytelen csinálni? Leállítja azoknak a termékeknek a gyártását, amelyek nem hoznak hasznot. Mindez nagyon logikus, de mindjárt adott a jogos kérdés: honnan vegye a szükséges gyártmányt, cikket a vevő? Ha nem keresik Gyöngyösön négy vállalat termelését vizsgálta meg a NEB a gyártmányok változása szempontjából. Ezek közül az Izzó ugyan a fővárosi központhoz tartozik, de mégis tud mindenről, ami őt érinti. így a külföldi partnerekkel folytatott tárgyaláson is ott vannak a gyöngyösi szakemberek. Vonatkozik ez a gyógyszergyári gépsorokra, amelyeket szovjet megrendelésre állítanak elő. Ha a vevőnek újabb kívánsága támad, megtárgyalják és teljesítik. Ez természetes. Most is hasonló okból végeznek el módosítást a gyógyszeripari gépeknél. Egyszerűbb a dolog a Heves megyei Ruhaipari Vállalatnál. Korábban vitték a garnitúrákat, főként a leánykaruháknál. Most senki sem keresi, tehát nem gyártják. Csinálnak helyette egyebet. Főként nadrágokat, mert azt veszik. A Vas- és Fémipari Vállalat az öntvények egy részevei járt ugyanígy. Átállt másokra, főként csatorna- szerelvényekre, és most nincs oka panaszkodni a gazdaságtalan tevékenység miatt. Valamivel bonyolultabb mindez az Agromechanika Szövetkezet esetében. Két cikkükről is van mit mondani bővebben. Konténerek és szelepek Ebben a szövetkezetben nyitott szemmel és füllel járnak az emberek. Évekkel ezelőtt rengeteg bosszúságot okozott a mezőgazdaságban az alkatrészek hiánya. Nosza, fogták magukat és elkezdték ezerszámra ontani a különböző traktorokhoz a szelepeket. Ök is jól jártak, a gazdaságok is, de a kereskedelem is. Hogy minél jobban dolgozhassanak, különböző beruházásokat is végeztek. Egy sor célgépet alakítottak ki, például. És most? Át kell adniuk a szelepek gyártását a MEZŐGÉPNEK. Ebben az évben a termelésük húsz százalékát érinti ez az új intézkedés, jövőre viszont már legalább negyHatvan és Boldog között LJ átépítik az utat Az utóbbi években szinte használhatatlanná vált a Hatvant Boldoggal összekötő makadámút. Különösen tengelytörővé vált a község belterületén, ahol legnagyobb a forgalom. Helyi erőből sem a város, sem Boldog nem tudott áldozni felújításra, ezért a tanácsvezetök állami támogatásért folyamodtak. Mint most Berecz Istvántól, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának vezetőjétől értesültünk, még ebben az esztendőben megoldódik a probléma. A KPM költség- vetéséből hatmillió forintot irányoznak elő a felújításra. Ebből oldják meg az egyenge- tést, illetve az új, tíz centiméter vastag burkolat építését. A tervek elkészítése befejezés előtt áll. Rövidesen kezdődik az anyagszállítás. A munkálatokkal október 3?-ig kell elkészülniük az építőknek. « ven, százalékát. Honnan akasszanak le hirtelen más gyártmányféleséget? Nem beszélve az új bevezetésének anyagi következményeiről. Aztán a konténer. Erről is annyi szó esett egy-két évvel ezelőtt. Rájöttünk mi is, hogy a gyors, kifogástalan szállításnak, árumozgatásnak egyik feltétele a konténer. Mi lenne, ha a nagykereskedelem például olyan tartályokban: konténerekben szállítaná az előre csomagolt árukat, amik az üzletbe állítva már polcoknak, gondoláknak is használhatóak? A szövetkezetiek addig törték a fejüket, amíg csináltak ilyet. Aztán a tárgyaláson dugába dőlt a sok fáradsággal és leleményességgel eltervezett újítás. Nem a szövetkezetieken múlott, hogy így végződött a dolog. Vegyes felvágott helyett Hatalmas súlyú öntvények és parányi fogaskerekek, háztáji robotgép és olajkályha-javítás: sehogy sem fér meg egymás mellett . Szolgáltatás — halljuk a varázsigét. Bólintunk is rá azonnal, mert sokat bosz- szankodunk, ha otthon egy elromlott vízcsap miatt kirajzolódik előttünk a megjárandó kálvária képe. De gondoljuk el: miért kell a vasöntőknek órajavítással is foglalkozniuk? Vagy a traktorszelepeket gyártó szövetkezetieknek a hűtőgépek javításával is bíbelődniük? Profiltisztítás — hangzik a megoldásra a furcsa kifejezés, ami magyarán úgy szól, hogy a vállalatok, a szövetkezetek ne csináljanak mindent, ahogy jön, hanem csak azt, amihez minden feltételük, biztosított, amihez van elegendő és jól felkészített szakemberük. A sallangokat pedig adják oda azoknak a cégeknek, amelyek ezzel foglalkoznak eredetileg is. Az órát javítsák a szolgáltató ktsz-ben, Gyöngyösön — például. Ahogy az Agromechanika is jobban teszi, ha az erejét a háztáji fejőgépek gyártására mozgósítja. Ha igaA nyilvánosság inkább csak arról vesz tudomást: milyen küzdelem alakul ki az egyetemekre való felvételért, azért, hogy az érettségizett fiatalok közül többen eljussanak a hőn áhított diplomáig. Arról már kevesebbet tud a közvélemény; milyen sokirányú kutatás folyik. hogy minden diploma mögött értékesíthető képzettség, hasznos ismeret legyen. Vonatkozik ez különösen a nem nappali tagozaton szerzett diplomákra. Kétségtelen tény, hogy sokkal nehezebb munka mellett elsajátítani a felsőfokú ismereteket, mint ha valakinek csak a tanulmányaival kell foglalkoznia. Az is természetes. hogy a szervezett, folyamatos oktatás színvonala magasabb, mint ha a hallgatókat csak a vizsgákon ellenőrzik. A probléma ott van. hogy az alacsonyabb szintű képzés, a gyengébb képzettség — jelenleg — egynérté- kű diplomával jár. Az ország korszerű képzettségű diplomás szakemberekből többet igényel. mint amennyit a nappali tagozatokról kibocsátanak. Tehát szükség van és még — várhatóan hosszúbb távon — szükség lesz a munka melletti felsőbbfokú továbbtanulási formára. A fentieket figyelembe véve, a megoldás módszereinek vizsgálatára témabizottság alakult a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központban. zak az elképzeléseik, akkor ezt a nagyón fontos .és ügyes kisgépet ők sokkal olcsóbban tudják majd árusítani, mint a dunántúli cég. A mostani előszámítésok szerint még kétezer forinttal is lehetne kevesebbet kérni a gyöngyösi fejőgépért. Ez pedig nem filléres tétel. Az árakról is Egyik sem akar úgy nagyobb jövedelemhez jutni a gyöngyösi üzemek közül, hogy indokolatlanul megemelje az eladói árat. Valamennyivel emelkedtek az anyagárak, ezért a ruhaipariak kénytelenek voltak enyhe korrekciót végrehajtani. Érződött ez a különböző pantallóknál. De a rekonstrukciót éppen azért csinálták meg, hogy a termelékenység növelésével javítsák a helyzetüket, fokozzák a gazdaságosságot. Az Agromechanikánái az anyagár ' növekedésének csak egy részét vitték át a termékre, ahogy azt is megcsinálták például a rézből készült fürdőhengereknél, hogy ott nem módosítottak semmit. Mert a lakosság érdeke így kívánta, mondták. Persze, az is igaz. hogy a ruhaipariak a drágább termékek előállításának az arányát kissé megnövelték. Keresik is ezeket a ruhaféléket, de azért az olcsóbb áruk kínálatának a lehetősége mégis csökkent az intézkedésük révén. Nem jótétemény! intézmény egyik vállalat, szövetkezet sem. ők is a forintból élnek. Mégis, határozottan arra törekszenek, hogy az árak ne mozogjanak felfelé. Ha ilyenre rákényszerülnék, annak az alapanyagok árában bekövetkező változások az okai. Négy cég. még nem minden. De irányzatról, szándékról, alapvető szemléletről már lehet beszélni a példájuk nyomán. Tisztességes szándék, szolid nyereség, haszon, a vevők érdekeinek a szem előtt tartása is: ez vonatkozik rájuk. Mindez nagyon dicséretes, nagyon jó, korszerű gazdálkodási elv. Az eddigi felmérésekből megállapítható: korábban elsősorban olyanok vettek részt a munka melletti felsőbbfokú képzésben, akiknek utólag vált szükségessé a diploma, akik már nagyrészt a szakmai tapasztalatok birtokában láttak hozzá — igaz, idősebb fejjel — a tanuláshoz. Az utóbbi években a levelezőknek jelentkezők korosztálya •fiatalodik és egyre több közöttük, aki — jobb híján — mert nem vették fel a nappali tagozatra, valahogyan el akar jutni a diplomáig. A tapasztalatok szerint éppen ezen a „valahogyan’’ felfogáson és gyakorlaton kell változtatni. Ennek érdekében magasabb mércét kívánnák szabni a levelező oktatásban résztvevők számára is, és az önálló tanuláshoz magas színvonalú segédeszközöket biztosítsanak. Néhány eredményes kísérletről már be is számolhatunk. A magnoszalagos kísérlet alkalmazásakor abból indultak ki: a mondott szó meggyőzőbb az írott betűnél. A módszer lényege: a téma legkiválóbbjainak előadását kölcsönözhető magnószalagon hazaviheti a levelező hallgató, és otthon tanulási tempójának megfelelően újra és újra meghallgathatja. Célravezetőnek ígérkezik az úgynevezett kooperatív képzés — amellyel a Marx Az utóbbi hat évben egyre szorosabbá vált a gazdasági kapcsolat, amely a baráti' szálakon túl összeköti a szovjetunióbeli Togliatti autóvárost Veszprém legnagyobb üzemével, a Bakony Művekkel. Hat évvel ezelőtt. 1967-ben zajlottak le ugyanis azok az államközi tárgyalások. amelyek végérvényesen eldöntötték, hogy négy másik magyar vállalat mellett — a fő alkatrészgyártóként — a Bakony Művek is belép a VAZ-, vagy ahogy közismertebb, a Zsiguli- programba. Mint Budavári László gazdasági igazgató elmondotta, ezzel az 1950-es években elkezdett járművillamossági alkatrészgyártás új profillal gazdagodott. Az új üzemrész szállítja a hazánkban is közkedvelt Zsiguli típusú személygépkocsik három fontos villamossági berendezését: a komplett ablaktörlőt, a kor- mányzáras gyújtáskapcsolót, valamint az erős hangú pá- xoskürtöt. Ezekből a termékekből 1970-ben még csupán 35 darab készült, ma \pszont több mint 300 ezer komplett, villamossági berendezés hagyja el egy 'évben a gyárat. A termékek számának ilyen mértékű növekedése nem befolyásolta a minőség alakulását: mind a szovjet, mind pedig az olasz partnerek — mert ők is minden negyedévben szigorú ellenőrzésnek vetik alá a magyar gyártmányokat — kiváló bizony ítKároly Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdték meg a kísérletet. Ennek során a hallgatók az évfolyamokat váltva, nappali és levelező tagozaton végzik. Ezzel egyrészt néhány évet nyernek, amit munkában tölthetnek el, másrészt mégiscsak megismerik a magasabb szintű koncentrált tanulási módszereket. Általános érvényű javulásnak tekinthető, hogy az.eddig nagyrészt csak formálisan bonyolított konzultációkon az anyag problematikus részeiről kapnak majd összefoglaló előadást a levelezők. Alápvető fejlődést várnak a levelezők számára szerkesztett, új típusú útmutatóktól is. Ezentúl nem egyszerűen kötelező irodalmi jegyzéket adnak majd a levelezők kezébe, hanem olyan részletes tájékoztatót, amely magába foglal minden szükséges információt és segít' a nehezebb anyagrészek önálló feldolgozásában. Eddig már elkészült az önellenőrzéshez sok segítséget nyújtó segédkönyv elektronikából és szerkesztik a tudományos szocializmus és a politikai gazdaságtan segédkönyvét is., R emélhető, hogy ha sikerül a felsőoktatásnak ezen a nehezebb útján is rendet teremteni, altkor a végcél — a diploma — nemcsak jól hangzó végzettséget, hanem korszerű elméleti tudást jelöl majd. Pálos Miklós ványt állítottak ki a veszprémiek munkájáról. Ennek tudható be az, hogy egyre nagyobb tételű megrendelések érkeznek a gyárhoz. Legutóbb például újabb 100 ezer komplett villamossági berendezés leszállítását kérték a szovjet autóvárosból. Ebből a Bakony Művek még ebben az évben 30 ezer darabot ad át. Az összesért nem kevesebb, mint 5200 új Zsigulival fizet a szovjet partner. Kilátás van arra is, hogy tovább bővítsék, fejlesszék a VÁZ-programhoz kapcsolódó termelést. A KGST új autóprogramja ugyanis lehetővé teszi, hogy az említett három alkatrészből még többet gyártsanak Veszprémben. A tapasztalatok szerint az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzetteknek mintegy 83—85, ezen belül a fiúknak 95. a leányoknak pedig 71 százaléka tanul tovább. A gimnáziumokban továbbtanulóknak kétharmada, a szakközépiskolákban pedig a fele leány. Milyen lehetőségeik vannak a leányoknak a szakképzés területén? — a kérdésre Látási István, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese válaszolt. — Jelenleg az országban dolgozó szakmunkások 13,7 százaléka nő, ugyanakkor a szakmunkásképzésbe felvett leánytanulók hányada ennek mintegy kétszerese. Ez azt jelzi, hogy a fejlődés helyes irányban haiad: egyre több leány választ élethivatásul sza km unkáspályát. .Közelebbről vizsgálva az adatokat azonban kiderül, hogy a lányok még mindig a hagyományosan női és az úgynevezett „divatos” szakmák iránt vonzódnak. Több mint 80 százalékuk — csakúgy mint. tíz esztendővel ezelőtt —, elsősorban a kereskedelmi és vendéglátó, valamint a könnyűipari (döntően a ruházati) és a szolgáltatóipari jellegű szakmákat választja, s csak a fennmaradó 20 százalék dönt a többi ipari, illetve építőipari szakmák javára. Azokban a műszeripari szakmákban, amelyekre az aprólékos, finom, pontos munka a jellemző és amelyek elvégzésére a nők alkalmasabbak a férfiaknál — a lányok részvétele még messze el- . marad a lehetőségektől. Kevés a leánytanuló egyebek között az elektronikai, az általános irodagép- és a me- chankai műszerész szakmákban is. A továbbfejlődés érdekében a Munkaügyi Minisztérium széles körű komplex programot dolgozott ki, amelyet javaslattételre megküldött a Magyar Nők Országos Tanácsának, a SZOT- nak, a Hazafias Népfrontnak, a TOT-nak és a KISZ központi bizottságának, valamint a képzésben érdekeli miniszteri unióknak, megyei Előreláthatólag Lengyelországba szállítanak majd hasonló rendeltetésű alkatrészeket: jövőre még csupán 150 ezer darabot, 1978-ban viszont már alkatrésztípuson- ként 609—600 ezer darab megy exportra. Jellemző egyébként a gyár exporttervének emelkedésére a következő két adat is: 1966-ban a termékek 30, 1973-ban már 60 százalékát gyártják a külföldi partnerek megrendelésére. Tervezik a tőkés piacra való betörést is, mivel az üzem önálló kutató-, fejlesztőmunkát is végez, amelynek eredményeként ezek a termékek a legjobb nyugati márkákkal is felveszik a ver senyt. Ezen túl pedig állandóan ügyeimbe veszik a Tog- iiatti-gyár konstrukciós elképzeléseit. s ezekhez megfelelően hajtanak végre időnként kisebb módosításokat, mint például most, amikora legújabb kiadású Zsigulihoz gyártanak alkatrészeket, villamossági berendezéseket. A külföldi márkájú gépkocsikhoz sok esetben nehéz alkatrészt szerezni az elromlott, berendezések pótlására. Vajon. — tettük fel a kérdést a gyár veztőinek, — a Bakony Művek tud-e ilyen nagy volumenű megrendelések teljesítése mellett vállalkozni a hazai alkatrészigények kielégítésére? A válaszból megtudtuk, hogy az üzem erre is gondolt, s fel is készült a hazai kereskedelem, illetve a szervizhálózat ellátására: évente 1 millió forint értékben szállít az itthoni megrendelőknek pároskürtöt, ablaktörlő berendezést, valamint kormányzáras gyújtáskapcsolót. .. tanácsoknak, s a szakmunkásképző iskolák megyei igazgatóinak. Ezek a fórumok sok értékes javaslattal gazdagítva örömmel üdvözölték a minisztérium 'elgondolásait. Az idei tel vét eleknél azt kelj szorgalmaznunk, hogy a képzésben részt vevő leányok arányát mindenekelőtt a gép-, és a műszeripari szakmákban növeljék. Ehhez természetszerűleg mielőbb meg kell teremteni a szükséges szociális feltételeket is. Többek között növelni ked a szakmunkástanuló-leányotthonok számát — új beruházásokból vagy a meglevők átalakításával —.elsősorban a falvakban és a tanyai településeken. Az előzetes számítások szerint átalakítások útján 1975 végéig csaknem félezernyi leányotthoni helyet nyerhetünk, s ezzel az otthonban elhelyezhető leányok száma mintegy 6200-ra emelkedik. A jelenlegi tervidőszakban felépülő új otthonok összesen 7950 fiatalnak biztosíthatnak helyet, 1975 végére a tanulók mintegy 20 százalékának. Ezen belül a leánytanulók aránya a jelenleginek csaknem hétszeresére növekszik. A leányotthoni férőhelyek számának további növelését az V. ötéves tervidőszakban is egyik kiemelt feladatunknak tekintjük. Ismeretes, hogy a szakmunkásképzési alap első ízben az idén kerül felosztásra a gyakorlati képzésben közvetlenül részt vevő vállalatok)» szövetkezetek között. Ebből — a lányok számára különösen ajánlott 53 szakmában — a vállalatok évente mintegy 200 millió forintot kapnak visz- sza, s ennek felét a szakmunkásképzéssel kapcsolatos munkahelyek, szociális helyiségek fejlesztésére, folyamatos korszerűsítésére használják fel — fejezte be nyilatkozatát Létási István. (MTI) 1973. májas M,., csütörtök G. Molnár Ferenc Levelezők magnószalaggal Szilvás István Lányok a szakmunkásképzésben
