Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

Hamis nimbusz Egerből — a világkiállításra A Közúti Gépellátó Vállalat 6. számú — egri — gyáregységében univerzális kar­bantartó gépet készítettek. Az ügyes konstrukció kátyú javításokhoz, átfestésekhez, jelző­táblák és oszlopok vizes mosására, sürített levegővel működő munkagépek üzemeltetésé­hez egyaránt kiválóan alkalmas. Az útkarbantartó gép sikeresen teljesítette első pró­báit, amelyek után, május 17-én elindul — a moszkvai világ-kiállításra, öregbíteni a ma­gyar ipar jó hírnevét! (Foto: Perl Mártán.) A GÉPIPAR HAT SZÁZALÉKKAL VEZET ■ A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉR­TÉKESÍTÉSE CSÖKKENT H TOVÁBB NÖVEKEDETT A LAKOSSÁG PÉNZJÖVEDEL­ME. A népgazdaság első negyedévi eredményei O lykor hangosan is el­hangzó megjegyzés lm- elsősorban értelmiségi loglalkozásúakkal kapcso­latban: szakmájának él, iga­zi szakember, nem politizál. Akiről mondják, talán nem is sejti, miféle „érdemét” látják ilyetén tisztelői. Em­bere válogatja, talán akad, aki örül az effajta jellem­zésnek, más viszont bosszú­san utasítaná vissza az apo- litikus jelzőt, mindjárt pél­dával is bizonyítva, meny- • nyíre tévesen ítélték meg* Mindenképpen elgondol­koztató viszont, hogy ilyen megjegyzések egyáltalán el­hangzanak. A logika nevé­ben két kérdésre keresne választ az ember. Az első: miért lát a közvélemény e része ma ellentmondást a közéleti tevékenység és az elmélyült szakmai munka, netán a tudományos pálya között? A másik: létezik-e valójában a napi politiká­tól teljesen független, ta­nulmányozásra érdemes ku­tatási térület, > természettu­dományi vagy egyéb prob­lematika? , Tudjuk, hogy a magyar tudományos élet számos, nemzetközileg elismert tu­dósa végez • pártmunkát, egy- egy fővárosi kerületben, vi­déki városban a társadalmi szervezetek élete attól is színesül, hogy kiváló szak­emberek, orvosok, mérnö­kök, kutatók részesei a kü­lönféle rendezvényeknek, a szervezet mindennapos éle­tének. Azaz, konkrét pél­dákkal élve, az értelmiség jeleseinek politikai érdeklő­dését s tevékenységét mér­legelve azt látjuk; összhang­ban lehet magasíokú szak­ismeret és közéleti munka. Egyesek úgy fogalmazzák, hogy az igazán képzett em­ber már csak azért sem vál­lal politikai természetű „sze­replést”, mert nincs szüksé­ge kivételezésre. Boldogul anélkül is. Igaz, minden pályán találunk ügyeskedő­ket. Vannak, akik nyüzsgé­sükkel keltenek feltűnést, hozzák mentségül, ha szak társadalmi elfoglaltságukat mai hiányosságaikra figyel­meztetik őket, megpróbál­nak a társadalmi elfoglalt­ságból egyéni hasznot húz­ni... Vannak ilyen „szak­emberek” is. De ezek kirívó példák, a karrieristák egyik típusa testesül meg ben­nük. Nem is nehéz védekez­ni ellenük. Nemegyszer ép­pen valamelyik társadalmi szervezet leplezi le őket, hi­szen sehol sincs szükség fe- csegőkre, a mércének min­denütt a végzett munkát kell mérnie. A kirívó pél­dákból próbálnak némelyek általánosítani? Kimondatla­nul is rágalmazva vétlen em­bereket? „Nálunk gyanakvással fo­gadják a nem hivatalos he­lyen pártosan megszólaló mérnököt” — fogalmazta ugyanezt mérnök ismerősöm. Mert ugye minek a vonalas szöveg, ha nem hallja a fő­nökség? Nem általános a gyanakvás, de azért érez­hető. Sérti őt is, sérti mind­azokat, akik nem tartanak külön nyelvet hivatalos és nem hivatalt» használatra. Sohasem bizonyított tétel, mely szerint a jó szakem­bernek nem kenyere a po­litizálás — „hiszen az időt vesz el a szakmától”, mi­ként az egyik ismert „böl­csesség” mondja. Mit mondhatunk erre a sunyj eszmefuttatásra? Fur­csák dolog ugyanis a köz­életi érdeklődést, politikai elkötelezettséget „titkolni”, csak azért, mert tájékozat­lan vagy rosszhiszemű kol­légák, a közvélemény el­enyésző része a „kívülállót” dicséri, azt találja elegáns­nak, szellemi munkát vég­zőkhöz méltónak. Egy neves tudós vélemé­nye szerint — gondolom, másoké szerint is — akad ugyan néhány olyan téma, amelyet lehet a társadalom­tól elvonatkoztatva is vizs­gálni, de az elvonatkozta­tás semmilyen kutatást nem segít. Nem beszélve arról — tette hozzá —, hogy a fel­adatok nagy többségének gazdasági és társadalmi horderejét is ismerni kell, anélkül nincs fogódzó, nincs mihez mérni a munkát. A társadalmi kérdések felé „kalandozás” ezekben az esetekben kötelező lecke, s s nem időpazarlás. E lkötelezett, kommu­*— nista szakemberek számára mindez magától ér­tetődő. Nem fogadják el, so­ha nem is fogadták el a sokszor megírt szobatudóst példaképül. Különösen nem korunk, társadalmunk ideá­lis szakemberének mintájá­ul. Jó, ha ennek a meggyő­ződésüknek minél gyak­rabban adnak hangot. Mind­azokkal szövetkezve, akik szintén a maguk munkájá­ból tudják, hogy az „el­vont” intellektuális munka sem lombik körülmények között zajlik. Hogy az apo- litikus szakember nimbusza hamis. Nemcsak azért ha­mis, mert a „nincs vélemé­nyem” is vélemény, hanem, mert az emberi tevékenysé­get külső, társadalmi ténye­zők formálják. A hamis nimbusz ne torzítsa egy-egy mikroközösség értékrendjét sem, yr. d. A KSH adatai szerint az első negyedévben a szocia­lista ipar egy százalékkal több embert foglalkoztatott, bruttó termelése pedig öt százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az ipar rabban, a behozatal pedig 55 százalékkal nőtt, s elérte a 444 000 tonnát. A többi között készült még 1,3 mil­lió méter vasbeton födémge­renda — 8 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor — to­vábbá 725 000 négyzetméter falburkoló csempe, a tava­lyi első negyedévi mennyi­ségnek több mint kétszere­se. Ugyancsak falburkoló csempéből majdnem két és félszer annyit hoztunk be, mint egy évvel korábban, összesen 193 000 négyzetmé­tert. A kivitelező építőipar a tavalyival azonos létszám­mal 2 százalékkal nagyobb termelési eredményt ért el. Munkáján immár érződik a beruházások koncentrálásá­nak hatása. Az első negyed­évben 3121 építményhez kezdtek hozzá, ez négy szá­zalékkal kevesebb, mint ta­valy ilyenkor, viszont 18 százalékkal több építményt adtak át. szám szerint 2629- et. Március 31-én 8091 épít­mény volt kivitelezés alatt, ez tíz százalékkal kevesebb, mint a. tavalyi első negyed­év végén. 1973. első negyedében 12 024 lakás építését kezd­ték meg, 4825-öt adtak át, 56 969 lakás építése volt fo­lyamatban március 31-én. Ez természetesen nem a ha­zánkban épülő teljes lakás­mennyiség, mivel tavaly pél­dául a lakásoknak körülbe­lül félét építette a kivitele­ző építőipar, a többivel ma- gankivitelezők foglalkoztak. A mezőgazdasági „Költözködés” három lépcsőben Hogyan halad a hevesi gyár építése ? NAGY VOLT az öröm Hevesen, amikor . 1970-ben hírül ment, hogy az egri Fi- nomszerelvénygyár gyárat épít a nagyközségben. Örül­tek, ugyanakkor kételkedtek is, hiszen a korábbi években annyiszor megígérték már az ipart a járási székhelynek, de aztán egyetlen ígéretből sem lett valóság. Ezúttal azonban nem csa­lódtak a hevesiek. Az egri Finomszerelvénygyár tartotta ígéretét, és 1971. március ló­én az állami gazdaságtól vá­sárolt épületekben, az úgy­nevezett előúzemben. meg­kezdődött a munka, a ter­melés. Ezzel párhuzamosan pedig kezdetét vette az új gyár tervezése, majd megkezdő­dött az építése is. Hogyan halad a beruházási program megvalósítása ? Tartják-e a határidőket az építők? A szerelés mellett mikor indul meg a gyártás is Hevesen? Többek között ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozott a vállalat párt­végrehajtóbizottsága a közel­múltban Hevesen tartott ülé­sén. Mint a nagyvállalat mű­szaki igazgatójának jelenté­séből kiderült: a beruházás első ütemének — csarnok, szociális létesítmények, orvo­si rendelő, étterem, irodák — kivitelezési határideje már lejárt. A bejelentett műszaki átadás-átvétel azért nem történhetett meg, mert az építők — elsősorban a megemelt lakásprogram mi­att — nem tudtak valameny- nyi feladatnak eleget tenni a korábban vállalt határidőre. Ennek ellenére sem kell azonban már sokáig várniuk az új gyár első létesítmé­nyeire a hevesieknek, mert az építők ígérik: a nyár ele­jére elkészülnek az említett létesítményekkel. Van azonban más jetiegű gohdja, baj» Is a hevesi gyárépítéssel kapcsolatban a nagyvállalatnak. A festőmű­hely berendezéseinek és az elektromos munkák szerelé­sét anyaghiány hátráltatja, a Miskolci Postaigazgatóság a telefonkábelek kiépítését csak úgy vállalja, ha a kábelek lefektetésére a, vállalat ke­res kivitelezőt. Jóindulatú ígéretekből eddig sem volt hiány a vízellátást biztosító beruházásra, konkrét intéz­kedésekről, tervekről azon­ban a mai napig sem érke­zett biztató hír Hevesről Egerbe. AZ EREDETI TERVEK alapján olajkályhaúszókat, motorkerékpár-porlasztó­kat és gépjármű villogó au­tomatákat gyártanak majd az ú.i gyárban. De mikor kezdődik meg végre a gyártás? — teszik fel gyakran a kérdést a hevesi­ek. A végrehajtó bizottság által is elfogadott jelentés er­re a kérdésre is őszinte és pontos választ adott. Jelen­leg Hevesen csak szerelés fo­lyik, a gyártásra csak azután kerülhet sor, ha az első ütemben tervezett létesítmé­nyek megépülnek Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta még a végrehajtó bizottság, hogy a gyártási műveleteket, a forgácsoló és a sajtolói feladatok az eddigi szerelési munkálatoknál lé­nyegesen nagyobb szakmai tudóst, hozzáértést s felelős­séget követelnek a dolgozók­tól, a vezetőktől egyaránt. A vállalat tervei alapján a különböző gépeket, berende­zéseket három lépcsőben te­lepítik majd le Hevesre. Az első ütemben kerül üzembe helyezésre a festőüzem és a hidegsajtoló ciklus, valamint a házmegmunkáló sor. A másodikban az utánművele- ti és az alkatrészeket gyár­tó forgácsoló gépek, végül az automaták „költöztetésére’ és üzembe helyezésére kerül majd sor­A vállalat gazdasági, poli­tikai vezetői eddig is nagy türelmet tanúsítottak és min­den segítséget megadtak az új feladatokkal, szakmai kö­vetelményekkel ismerkedő hevesieknek, akik nagy lel­kesedéssel és szorgalommal igyekeznek eleget tenni fel­adataiknak, kötelezettségeik­nek. A .10 ÖSSZHANG, a közös összefogás, a bizalom, a megalapozott tervek alapján születik tehát ipar, új gyár Hevesen. k. j. ágazatai közül az első ne­gyedévben a gépipar hat, a bányászat négy, a vegyipar 11 százalékkal növelte ter­melését a tavalyi első ne­gyedhez képest. A villamos- energia-termelés nyolc, a műszeripar termelése 15, a papíriparé 19, az építő­anyag-ipar termelése 4 szá­zalékkal emelkedett. Az épí­tőanyag-iparon belül eltérő volt a termelés növekedése. Égetett téglából például 277 millió készült, nyolc száza­lékkal kevesebb, mint a múlt év első negyedében, égetett cserépből 3 száza­lékkal többet gyártottak, szám szerint 37,3 milliót. Az első negyedévben előállítot­tak üzemeink 704 000 tonna cementet, tíz százalékkal többet, mint. egy évvel ko­A győzelem tavaszán... 1945. május 9-én, 28 esz­tendővel ezelőtt a hitleri Németország feltétel nél­kül kapitulált. Véget ért az emberiség történetének legvéresebb háborúja. Volt azonban olyan fasiszta egy­ség, amely még a fegyver- letétel után is folytatta a harcot. Alanti cikkünk ezt a ke­véssé ismert történetet is­merteti. Villámként járta be a hír a csapatokat: a fasiszta Német­ország kapitulált. Boldogsá­gunk, örömünk határtalan volt, hiszen négy hosszú even át mentünk tűzben és száz halál között, hogy végleg fel­morzsoljuk az ellenség erőit. Vártuk az órát, a percet, hogy megszűnjék a csatazaj. És végre elérkezett. Csodála­tos derűs idő fogadta 57. had­seregünket a Keleti-Alpok­ban. Lent a völgyben min­den zöldéit, virágzott. A hegyoldalak tele voltak alpe­si rózsával. Körös-körül nyu­galom honolt. S nekünk is­mét fegyvert kellett ragad­nunk, mivel e frontszakaszon a németek nem szüntettek öe az ellenállású 1945. május 9-én reggel ki­lenc órakor, mintha csak a győzelem napját ünnepelte volna, megszólalt a tüzérsé­günk. Katonáink, tisztjeink újra harcba szálltak. A né­met csoportok maradványait két nap alatt felszámoltuk. S reánk csak ezt követően, két nappal később köszöntött be a várva várt béke. Az 57. hadsereg Magyaror­szág felszabadításában is részt vett. 'Sok baj társunk hullott el mellőlünk, de tel­jesítettük kötelességünket. A magyar lakossággal hamaro­san jó kapcsolatokat terem­tettünk. Ügyes-bajos dol­gaikban bizalommal fordul­tak hozzánk, s a harcokban sokszor segítségünkre voltak. Hadseregünk a Balaton déli partján védelmi állásokba vonult. Kaposvár; Dombóvár, Szigetvár lakossága segített a védelmi vonalak építésé­ben. Azóta 28 év telt el. A lö­vészárkokat beszántották. A városok és a falvak megszé­pültek. Személyesen győződ­hettem meg erről, amikor egy küldöttséggel vendégként jartam Magyarországon. Két éve történt* hogy, vete­ránok kiilönvonatával Ma­gyarországra érkeztünk. A háborús emlékek felelevení­tése már a vonaton megkez­dődött. A határra érkezve, nagyon meleg fogadtatásban volt ré­szünk. Sokan vették körül Dmitrij Karavcov tábornokot, a Szovjetunió hősét, az egy­kori hadipilótát, alá Buda­pest felett négy ellenséges gépet lőtt le légiharcban. Igaz, megrongálódott a gépe. ő maga tizenhat sebből vér­zett. A pilótát magyar pa­rasztok mentették meg. a legközelebbi házba vitték és elsősegélyben részesítették. Most. amikor a győzelem 28. évfordulójára emléke­zünk, nemcsak a második vi­lágháború utolsó csatáira, s a győzelemig megtett nehéz útra gondolunk, hanem arra is, hogy mi mindent alkotott a két nép, a magyar és a szovjet nép az eltelt évek alatt, s arra, hogy a szovjet és a magyar népet ma szo­ros barátság és harci szövet­ség köti össze. Vlagyimir Peiruhrn ezredes termékek értékesítése elma­radt a tavalyi első negyed­évitől, ezen belül azonban növényi termékekből 17, ál­lati termékekből 2 száza­lékkal nőtt az értékesítés, állatokból adtak el keve­sebbet. mim. egy. évvel ez­előtt, A közlekedés 12 százalék­kal több árut szállított, a személyszállítás pedig • egy százalékkal növekedett A lakosság pénzbevételei 6 százalékkal voltak maga­sabbak, mint a múlt év el­ső negyedében, ezen belül a munkabérek 5 százalékkal nőitek. A statisztika azon­ban még nem tartalmazza a május elsejei béremelése­ket, mivel a felemelt bére­ket április első napjaiban fizették. A kiskereskedelmi árak az egy évvel ezelőttihez képest 3,8 százalékkal nőttek, a bolti forgalom hat százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Itt azt is fi­gyelembe kell venni, hogy tavaly márciusra, az idén pedig áprilisra esett húsvét, ami a forgalomban eltoló­dást jelentett. A forgalom hatszázalékos növekedéséti belül ruházati cikkekből 2 százalékkal kevesebb, ve­gyes iparcikkekből pedig 12 százalékkal több kelt el. A bolti kiskereskedelem és a fogyasztási cikk nagyke­reskedelem együttes kész­letei március végén elérték a 35,1 milliárd forintot, a tavalyi márciusi 33,1 milli­árdos készlettel szemben. Ä külkereskedelmi mérleg összességében továbbra is aktív. A behozatal 2 száza­lékkal volt alacsonyabb, a kivitel pedig 17 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. (MTI) 1973. május 9« szerda

Next

/
Thumbnails
Contents