Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-08 / 105. szám
Ötvenszeres növekedés r ÄZ ORSZÁG mai életét famerve, még egy, a gazdasági ügyekben kevéssé jártas embernek is szinte hihetetlennek tűnik, miképpen lehetett, hogy hazánknak a két világháború között alig volt kereskedelmi forgalma a Szovjetunióval. A két — gazdaság-földrazji tekintetben is egymásra utalt — ország közötti árucsere Magyarország külkereskedelmének mindössze 0,1 százalékát tette ki! A felszabadulás után ez az abnormális helyzet gyökeresen megváltozott. Már 1947-ben, amikor az első átfogó kereskedelmi egyezményt aláírtuk a Szovjetunióval, a szovjet ország részesedése á magyar külkereskedelemben 13 százalék volt. Pedig az igazi fejlődés csak ezután következett. Az 1947. évi 30 millió rubelról 1971-re a forgalom több mint ötvenszeresére, 1,7 milliárd rubelre nőtt és a Szovjetunió, több mint 34 százalékos részesedésével, a Magyar Népköztársaság legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Ez a kapcsolat még a Szovjetunió méreteihez képest is jelentős, hiszen a szovjet ország külkereskedelmi forgalmának 7 százalékát bonyolítja le a Magyar Népköztársasággal, ami azt jelenti, hogy jelenleg hazánk ötödik legnagyobb külkereskedelmi partnere a Szovjetuniónak. Aki figyelemmel kíséri, hogy a világ legfejlettebb és leggazdagabb tőkés hatalmai, azf NSZK, Japán, Anglia — és éppen napjainkban a* Egyesült Államok is — milyen versenyfutást folytatnak a szovjet piacért, az i gazán tudja értékelni a magyar népgazdaság, külkereskedelem előkelő helyzetét a Szovjetunió külforgalmában. KÜLÖNÖSEN elégedettek lehetünk, ha számításba vesszük, milyen ennek a külkereskedelemnek a szerkezete. A Szovjetunió szállításai az ásványokban, nyersanyagokban közismerten szegény országunk teljes anyagimportjának 42 százalékát fedezték 1970-ben, A Szovjetunió szállította a Magyarországon felhasznált vasérc 89, a kőolaj 67, a villamos energia 16, a foszfor 85, a nyersgyapot 71, a fenyőfűrészáru 77, a cellulózé 38 és a réz 30 százaléA világ „legmagasabb" faji egyenlőtlensége kait. Ezek a nyersanyagok a világpiacon közismerten „kemény” cikkek, s a földnek energiahordozóban bizony meglehetősen szűkös helyzetében igazi kincset jelentenek egy ipari fejlődésre törekvő állam számára. Ugyanígy nagy jelentőségű Magyarország számára a szovjet gépek és berendezések importja is. A Szovjetunió szállításaival, valamint szakembereinek közreműködésével 1950 óta több mint félszáz nagyüzem épült Magyarországon. Ilyen a Dunai Kőolajipari Vállalat nyersolaj-feldolgozója, a Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárának első és második lépcsője. A Szovjetunió szállított Magyarországra elsőnek házgyárakat. Szovjet berendezéssel és közreműködéssel évi 240 ezer tonna timföld előállítására alkalmas gyár épül. Jelenleg egyre inkább a tartósabb, kooperációs- és szakosodás jellegű kapcsolatok kerülnek előtérbe. A gépiparban mintegy félszáz magyar vállalat, intézmény működik együtt szovjet partnereivel egy vagy több évre szóló munkaterv alapján. A mezőgazdasági gépgyártásban. 10 termékre gyártásszakosítást valósítanak meg. A szovjet gépipar vállalta a 3,4 tonnás és ennél nagyobb traktorok, a gabonakombájnok, a fejőgépek gyártását, a magyar gépipar pedig magcsávázó gépet, zöldborsó-betakarító kombájnokat, baromfikeltető, tojóházi berendezések szállítását. JELENTŐS helyet foglal el a magyar exportban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Nagy mennyiségű almát és más gyümölcsfélét, főzelékfélét, bort, valamint különféle konzerveket szállít a magyar külkereskedelem a Szovjetunióba. Friss és feldolgozott zöldség, gyümölcs szállítására vonatkozó egyezményt 1964-ben írt alá a két fél. A szovjet—magyar külkereskedelmi forgalomnak rendkívül kifejező jellemzője, hogy a forgalom szerkezetéből fakadóan egy tonna magyar áru exportját a Szovjetunió 15 tonnával el- lentételezj és a kivitt magyar áruk egy tonnájára vetített érték majdnem tizenháromszorosa a Szovjetunióból behozott áruk egy tonnára vetített értékének. Egy olyan ország számára — s hazánk ilyen — amelynek kevés a nyersanyaga, de magas népsűrűsége miatt is Sok a munkára, alkotásra kész, szorgalmas dolgozója ez a mérleg a nemzeti érdekek és az egyes emberek személyes boldogulása szempontjából is nagyon kedvező! A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban különleges helyet foglal el négy olyan, távlataiban is nagyszabású program, mint az olajszállítás, a timföldegyezmény, az oleíinegyez- mény és a közúti járműprogram. ISMERETES, hogy hazánk egyetlen jelentős ásványkincsének, a bauxitnak különösen a második fázisból, a timföldből alumíniummá feldolgozása igen energia- igényes. 1962-ben kötöttük meg a timföldegyezményt a Szovjetunióval, amelynek keretében Magyarország 1975- ben már évi 240 ezer tonna timföldet szállít a Szovjetunióba. cserében a teljes alumínium mennyiségért 120 ezer tonna volumenben. Ez a módszer azt jelenti, hogy a szibériai vízi erőművekből ny ert olcsó árammal állítják elő az alumíniumot. A Szovjetunió is jól jár, hiszen a szibériai olcsó villamos energiát alumínium- tömb formájában, előnyösen exportálja. Számunkra pedig sokmilliárd kilowattórában mérhető gnergiamegta- karítást hoz az egyezmény, s a megtakarított összegekből fejleszthetjük a bauxit-, a timföldtermelést és az alumíniumíeldolgozó ipart. Az olefin-egyezmény értelmében Magyarországon olyan kapacitású üzemeket építenek, amelyek világszínvonalúak és gazdaságosak, viszont csak a magyar piac szükségleteit sokszorosan meghaladná termelésük. Másrészt: más, a gyártási folyamatban szükséges üzemeket csak szovjet oldalon építenek, s termékeik a magyar szükségletet is fedezik majd. Ez a nagyszabású és előnyös 'kooperáció lehetővé teszi, hogy az ötéves tervben a műanyagok és szintetikus szálak hazai felhasználása megkétszereződjék. Hasonló kölcsönös érdekeltség elve érvényesül a közúti járműprogramban is, Magyarország bizonyos típusú autóbuszokat, valamint hátsóhidakat termel világméretben is igen nagynak számító sorozatban, viszont más típusú közúti járműveket a Szovjetuniótól és más szocialista kooperációs partnereinktől szerzünk be. A MAGYAR-SZOVJET gazdasági együttműködés immár több mint egy negyedszázada hazánk fejlődésének egyik legfontosabb tényezője. A mostani szakaszban ez a kapcsolat technikai és kooperációs szempontból is mind intenzívebbé válik. Külföldi licenceH - magyar gyártmányok Az olasz technológia alapján felépült és megkezdte a próbatermelést Magyar Viscozagyár szintetikus szálat gyártó üzeme. A tervek szerint a gyár 1973-ban 4600 tonna szintetikus szálat készít. A CUME- RON-nak nevezett új alapanyag a gyapjúhoz hasonlít. Képünkön: a polimerizáló üzem. (MTI-foto — Hadas János — KS) Francia licenc A Szerszámgépipari Művek esztergomi Marógépgyám « francia Forest licenc alapján készíti, a 30, illetve 50 szerszámhellyel rendelkező, úgynevezett megmunkáló központjait és a függőleges tengelyű marógépeket. A számjegyvezérlésű automata berendezés első darabjai hamarosan elké- szülnek. Beprogramozott szalag működteti a megmunkáló központot, így a kezelőjének csak felügyelni kell a gép működésére. (MTI-foto — Hadas János) A prototípusokat bemutatják a BNV-rt ^ n r rr 1 r/1 r vjrodorfuro, szolokacsozo és szőlőiskolázó gép Hevesből — a Szovjetunióba A hír tömören ennyi: több hónapi előkészület után egy 65 tagú olasz expedíció négy tagja, a világon másodízben feljutott a világ csúcsára, a 8848 méter magas Mount Everestre, vagy ahogyan a. „helybéliek” nevezik, a Csomo Lungma csúcsára. .. szombaton célhoz ért a négytagú különítmény — Mirko Minuzzo, Rinaldo Carrel és két nepáli teherhordó ...” — így a hír. Tehát Mirko Minuzzo és Rinaldo Carrel. Meg a két nepáli teherhordó. Akiknek nincs nevük. Istenem, miért is lenne? Ök csak teherhordók és csak nepáliak, nem hegymászók és nem olaszok. Az utóbbiaknak van nevük és dicsőségük, az utóbbiaknak csomag volt a hátukon és faji előítélet a vállukon. És ezzel a kettős teherrel, is feljutottak a Mount Everest csúcsara. Biztos vagyok benne, hogy nem a vakmerő és elszánt olasz hegymászók azok, akik nem ismerik hűséges nepáli társaik nevét, akik nélkül semmiképpen sem juthattak volna fel a világ csúcsára. Valamelyik nyugati hír- ügynökség híre jelent így meg a magyar lapokban, ök így adták ki, mi így vettük át tőlük. Es most már csak egyet tehetünk, kijelenthetjük: ez volt eddig a világ „legmagasabb” faji egyenlőtlensége. __________í-ói A Z 1971. ŐSZÉN megtartott szovjet—magyar gazdasági tárgyalásokon elhatározták, hogy szovjet tervdokumentációk alapján, hazánk univerzális szőlőművelő gépsor gyártását kezdi meg. Ezzel az értékes feladattal az Egri MEZŐGÉP Vállalatot bízták meg. A tervdokumentációk hamarosan meg is érkeztek, és a vállalat három gyáregységében — az egri, a horti és a pásztói egységekben — hozzá is láttak a gépsor három „tagjának” elkészítéséhez. A szorgalmas munkának meg is lett az eredménye, mert a napokban elkészült a gödörfúró, az univerzális szőlőiskolázó és szőlökacsozó gép, amelyeket az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatnak be. A prototípusokat elsőként megyénk termelőszövetkezeteiben próbálják ki. A szőlőkacsozók az ostorost Kossuth és az egerszaló- ki Vörös Csillag termelőszövetkezetben, a gödörfúró gépek ugyancsak Ostoroson, illetve az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben mutatkoznak be. A gépeket a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai minősítik. Az univerzális szőlőiskolázó gépet leginkább a Mátra alji szőlőtermelő gazdaságokban próbálhatják ki. elsősorban Nagyfádén és Abasáron, ahol nagy jelentősége van a szőlő iskolázásának. Később pedig, ha az üzemi próbák sikeresnek bizonyulnák, be is vezethetik a termelésbe. A gépesítést a szőlős gazdaságokban is évről évre csökkenő kézi munkaerő teszi indokolttá. AZ El,KÉSZÍTETT három gép jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy minimálisra csökkentik a hagyományos kézi munkaerőt igényló szőlőtermesztést. A telepítéseknél nagy jelentősége van a gödörfúrónak és az univerzális iskolázó gépnek, a ka- csozó pedig teljesen kiiktat- ■ ja a fáradságos kézi munkát igénybe vevő hajtásvágást. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott prototípusokat — amelyek várhatóan megnyerik majd a hazai tennelószúv.etkezelek és állami gazdaságok tetszéséi is —, a vásár után a Szovjetunióban próbálják ki. Megvizsgálják, hogy az ottani terep- és földrajzi viszonyok között hogyan alkalmazhatják ezeket a gépeket. A három gép közül talán a legérdekesebb a szőlökacsozó. amelyet a MEZŐGÉP horti gyáregységében készítettek. A csővázas munkagépet a hazai üzemekben oly gyakori ötven lóerős traktorra szerellek így a magyar hegyvidéki és alföldi szőlőművelésben is jól iehet majd alkalmazni. Az erőgépre szerelt fogas vágószerkezetet pedig egy hidraulikus motor hozza mozgásba. A SZOVJETUNIÓN kívül az AGROMAS bolgár exportimport vállalat is hamarosan bemutatja az Egri MEZŐGÉP Vállalat új gyártmányait Bulgáriában. A várhatóan nagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó gépek tehát vizsga előtt állnak. S ha a próba jól sikerül, a MEZŐGÉP berendezkedhet a huzamosabb gyártásra... ____________ (ment asz) S véd licenc Mosonmagyaróváron a MO- FEM-ben svéd licenc alapján újfajta, úgynevezett golyós elzáró csapokat gyártanak, amelyek a hagyományostól eltérően — egyaránt alkalmasak levegő, gáz és bármilyen folyadék elzárására. A sorozatgyártás kapcsolódik a lakásépítési programhoz és lehetővé válik, hogy a korábbinál kevesebbet importáljunk ebből a termékből. (MTI-foto — Bajkor József) 1973. május kedá \
