Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Ötvenszeres növekedés r ÄZ ORSZÁG mai életét famerve, még egy, a gazda­sági ügyekben kevéssé jár­tas embernek is szinte hi­hetetlennek tűnik, mikép­pen lehetett, hogy hazánk­nak a két világháború kö­zött alig volt kereskedelmi forgalma a Szovjetunióval. A két — gazdaság-földrazji tekintetben is egymásra utalt — ország közötti áru­csere Magyarország külke­reskedelmének mindössze 0,1 százalékát tette ki! A felszabadulás után ez az abnormális helyzet gyö­keresen megváltozott. Már 1947-ben, amikor az első át­fogó kereskedelmi egyez­ményt aláírtuk a Szovjet­unióval, a szovjet ország ré­szesedése á magyar külke­reskedelemben 13 százalék volt. Pedig az igazi fejlő­dés csak ezután követke­zett. Az 1947. évi 30 millió rubelról 1971-re a forgalom több mint ötvenszeresére, 1,7 milliárd rubelre nőtt és a Szovjetunió, több mint 34 százalékos részesedésével, a Magyar Népköztársaság legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Ez a kap­csolat még a Szovjetunió méreteihez képest is jelen­tős, hiszen a szovjet ország külkereskedelmi forgalmá­nak 7 százalékát bonyolítja le a Magyar Népköztársa­sággal, ami azt jelenti, hogy jelenleg hazánk ötödik leg­nagyobb külkereskedelmi partnere a Szovjetuniónak. Aki figyelemmel kíséri, hogy a világ legfejlettebb és leg­gazdagabb tőkés hatalmai, azf NSZK, Japán, Anglia — és éppen napjainkban a* Egyesült Államok is — mi­lyen versenyfutást folytat­nak a szovjet piacért, az i ga­zán tudja értékelni a ma­gyar népgazdaság, külkeres­kedelem előkelő helyzetét a Szovjetunió külforgalmában. KÜLÖNÖSEN elégedettek lehetünk, ha számításba vesszük, milyen ennek a kül­kereskedelemnek a szerke­zete. A Szovjetunió szállítá­sai az ásványokban, nyers­anyagokban közismerten sze­gény országunk teljes anyagimportjának 42 száza­lékát fedezték 1970-ben, A Szovjetunió szállította a Magyarországon felhasznált vasérc 89, a kőolaj 67, a villamos energia 16, a fosz­for 85, a nyersgyapot 71, a fenyőfűrészáru 77, a cellu­lózé 38 és a réz 30 százalé­A világ „legma­gasabb" faji egyenlőtlensége kait. Ezek a nyersanyagok a világpiacon közismerten „ke­mény” cikkek, s a földnek energiahordozóban bizony meglehetősen szűkös helyze­tében igazi kincset jelente­nek egy ipari fejlődésre tö­rekvő állam számára. Ugyanígy nagy jelentősé­gű Magyarország számára a szovjet gépek és berende­zések importja is. A Szov­jetunió szállításaival, va­lamint szakembereinek köz­reműködésével 1950 óta több mint félszáz nagyüzem épült Magyarországon. Ilyen a Dunai Kőolajipari Válla­lat nyersolaj-feldolgozója, a Tiszai Vegyikombinát mű­trágyagyárának első és má­sodik lépcsője. A Szovjet­unió szállított Magyaror­szágra elsőnek házgyárakat. Szovjet berendezéssel és közreműködéssel évi 240 ezer tonna timföld előállítására alkalmas gyár épül. Jelenleg egyre inkább a tartósabb, kooperációs- és szakosodás jellegű kapcso­latok kerülnek előtérbe. A gépiparban mintegy félszáz magyar vállalat, intézmény működik együtt szovjet partnereivel egy vagy több évre szóló munkaterv alap­ján. A mezőgazdasági gép­gyártásban. 10 termékre gyártásszakosítást valósíta­nak meg. A szovjet gépipar vállalta a 3,4 tonnás és en­nél nagyobb traktorok, a gabonakombájnok, a fejőgé­pek gyártását, a magyar gépipar pedig magcsávázó gépet, zöldborsó-betakarító kombájnokat, baromfikelte­tő, tojóházi berendezések szállítását. JELENTŐS helyet foglal el a magyar exportban a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar. Nagy mennyiségű almát és más gyümölcsfélét, főzelékfélét, bort, valamint különféle konzerveket szál­lít a magyar külkereskede­lem a Szovjetunióba. Friss és feldolgozott zöldség, gyü­mölcs szállítására vonatkozó egyezményt 1964-ben írt alá a két fél. A szovjet—magyar külke­reskedelmi forgalomnak rendkívül kifejező jellemző­je, hogy a forgalom szerke­zetéből fakadóan egy tonna magyar áru exportját a Szovjetunió 15 tonnával el- lentételezj és a kivitt ma­gyar áruk egy tonnájára ve­tített érték majdnem tizen­háromszorosa a Szovjetunió­ból behozott áruk egy ton­nára vetített értékének. Egy olyan ország számára — s hazánk ilyen — amelynek kevés a nyersanyaga, de magas népsűrűsége miatt is Sok a munkára, alkotásra kész, szorgalmas dolgozója ez a mérleg a nemzeti ér­dekek és az egyes emberek személyes boldogulása szem­pontjából is nagyon kedve­ző! A magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatokban külön­leges helyet foglal el négy olyan, távlataiban is nagy­szabású program, mint az olajszállítás, a timföld­egyezmény, az oleíinegyez- mény és a közúti jármű­program. ISMERETES, hogy hazánk egyetlen jelentős ásvány­kincsének, a bauxitnak kü­lönösen a második fázisból, a timföldből alumíniummá feldolgozása igen energia- igényes. 1962-ben kötöttük meg a timföldegyezményt a Szovjetunióval, amelynek ke­retében Magyarország 1975- ben már évi 240 ezer tonna timföldet szállít a Szovjet­unióba. cserében a teljes alumínium mennyiségért 120 ezer tonna volumenben. Ez a módszer azt jelenti, hogy a szibériai vízi erőművek­ből ny ert olcsó árammal ál­lítják elő az alumíniumot. A Szovjetunió is jól jár, hi­szen a szibériai olcsó villa­mos energiát alumínium- tömb formájában, előnyösen exportálja. Számunkra pe­dig sokmilliárd kilowattórá­ban mérhető gnergiamegta- karítást hoz az egyezmény, s a megtakarított összegek­ből fejleszthetjük a bauxit-, a timföldtermelést és az alumíniumíeldolgozó ipart. Az olefin-egyezmény ér­telmében Magyarországon olyan kapacitású üzemeket építenek, amelyek világszín­vonalúak és gazdaságosak, viszont csak a magyar piac szükségleteit sokszorosan meghaladná termelésük. Másrészt: más, a gyártási folyamatban szükséges üze­meket csak szovjet oldalon építenek, s termékeik a ma­gyar szükségletet is fedezik majd. Ez a nagyszabású és előnyös 'kooperáció lehetővé teszi, hogy az ötéves terv­ben a műanyagok és szinte­tikus szálak hazai felhasz­nálása megkétszereződjék. Hasonló kölcsönös érde­keltség elve érvényesül a közúti járműprogramban is, Magyarország bizonyos tí­pusú autóbuszokat, vala­mint hátsóhidakat termel vi­lágméretben is igen nagy­nak számító sorozatban, vi­szont más típusú közúti jár­műveket a Szovjetuniótól és más szocialista kooperációs partnereinktől szerzünk be. A MAGYAR-SZOVJET gazdasági együttműködés immár több mint egy ne­gyedszázada hazánk fejlő­désének egyik legfontosabb tényezője. A mostani sza­kaszban ez a kapcsolat technikai és kooperációs szempontból is mind inten­zívebbé válik. Külföldi licenceH - magyar gyártmányok Az olasz technológia alapján felépült és megkezdte a próbatermelést Magyar Viscozagyár szintetikus szálat gyártó üzeme. A tervek szerint a gyár 1973-ban 4600 tonna szintetikus szálat készít. A CUME- RON-nak nevezett új alapanyag a gyapjúhoz hasonlít. Képünkön: a polimerizáló üzem. (MTI-foto — Hadas János — KS) Francia licenc A Szerszámgépipari Művek esztergomi Marógépgyám « francia Forest licenc alapján készíti, a 30, illetve 50 szer­számhellyel rendelkező, úgynevezett megmunkáló központjait és a függőleges tengelyű marógépeket. A számjegyvezérlésű automata berendezés első darabjai hamarosan elké- szülnek. Beprogramozott szalag működteti a megmunkáló központot, így a kezelőjének csak felügyelni kell a gép működésére. (MTI-foto — Hadas János) A prototípusokat bemutatják a BNV-rt ^ n r rr 1 r/1 r vjrodorfuro, szolokacsozo és szőlőiskolázó gép Hevesből — a Szovjetunióba A hír tömören ennyi: több hónapi előkészület után egy 65 tagú olasz ex­pedíció négy tagja, a vi­lágon másodízben felju­tott a világ csúcsára, a 8848 méter magas Mount Everestre, vagy ahogyan a. „helybéliek” nevezik, a Csomo Lungma csúcsára. .. szombaton célhoz ért a négytagú különítmény — Mirko Minuzzo, Rinaldo Carrel és két nepáli teher­hordó ...” — így a hír. Tehát Mirko Minuzzo és Rinaldo Carrel. Meg a két nepáli teher­hordó. Akiknek nincs ne­vük. Istenem, miért is lenne? Ök csak teherhor­dók és csak nepáliak, nem hegymászók és nem ola­szok. Az utóbbiaknak van nevük és dicsőségük, az utóbbiaknak csomag volt a hátukon és faji előítélet a vállukon. És ezzel a ket­tős teherrel, is feljutottak a Mount Everest csúcsara. Biztos vagyok benne, hogy nem a vakmerő és elszánt olasz hegymászók azok, akik nem ismerik hűséges nepáli társaik ne­vét, akik nélkül semmi­képpen sem juthattak vol­na fel a világ csúcsára. Valamelyik nyugati hír- ügynökség híre jelent így meg a magyar lapokban, ök így adták ki, mi így vettük át tőlük. Es most már csak egyet tehetünk, kijelenthetjük: ez volt ed­dig a világ „legmagasabb” faji egyenlőtlensége. __________í-ói A Z 1971. ŐSZÉN megtar­tott szovjet—magyar gazda­sági tárgyalásokon elhatároz­ták, hogy szovjet tervdoku­mentációk alapján, hazánk univerzális szőlőművelő gép­sor gyártását kezdi meg. Ez­zel az értékes feladattal az Egri MEZŐGÉP Vállalatot bízták meg. A tervdokumen­tációk hamarosan meg is ér­keztek, és a vállalat három gyáregységében — az egri, a horti és a pásztói egységek­ben — hozzá is láttak a gép­sor három „tagjának” elké­szítéséhez. A szorgalmas munkának meg is lett az eredménye, mert a napokban elkészült a gödörfúró, az univerzális sző­lőiskolázó és szőlökacsozó gép, amelyeket az idei Buda­pesti Nemzetközi Vásáron mutatnak be. A prototípuso­kat elsőként megyénk terme­lőszövetkezeteiben próbálják ki. A szőlőkacsozók az osto­rost Kossuth és az egerszaló- ki Vörös Csillag termelőszö­vetkezetben, a gödörfúró gé­pek ugyancsak Ostoroson, il­letve az Egri Csillagok Terme­lőszövetkezetben mutatkoz­nak be. A gépeket a Gödöl­lői Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet munkatársai mi­nősítik. Az univerzális szőlőiskolá­zó gépet leginkább a Mátra alji szőlőtermelő gazdaságok­ban próbálhatják ki. elsősor­ban Nagyfádén és Abasáron, ahol nagy jelentősége van a szőlő iskolázásának. Később pedig, ha az üzemi próbák si­keresnek bizonyulnák, be is vezethetik a termelésbe. A gépesítést a szőlős gazdasá­gokban is évről évre csökke­nő kézi munkaerő teszi in­dokolttá. AZ El,KÉSZÍTETT három gép jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy minimá­lisra csökkentik a hagyomá­nyos kézi munkaerőt igényló szőlőtermesztést. A telepíté­seknél nagy jelentősége van a gödörfúrónak és az univer­zális iskolázó gépnek, a ka- csozó pedig teljesen kiiktat- ■ ja a fáradságos kézi munkát igénybe vevő hajtásvágást. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott prototí­pusokat — amelyek várha­tóan megnyerik majd a ha­zai tennelószúv.etkezelek és állami gazdaságok tetszéséi is —, a vásár után a Szovjet­unióban próbálják ki. Meg­vizsgálják, hogy az ottani te­rep- és földrajzi viszonyok között hogyan alkalmazhat­ják ezeket a gépeket. A három gép közül talán a legérdekesebb a szőlökacsozó. amelyet a MEZŐGÉP horti gyáregységében készítettek. A csővázas munkagépet a hazai üzemekben oly gyakori ötven lóerős traktorra szerel­lek így a magyar hegyvidé­ki és alföldi szőlőművelésben is jól iehet majd alkalmazni. Az erőgépre szerelt fogas vá­gószerkezetet pedig egy hid­raulikus motor hozza moz­gásba. A SZOVJETUNIÓN kívül az AGROMAS bolgár export­import vállalat is hamarosan bemutatja az Egri MEZŐGÉP Vállalat új gyártmányait Bulgáriában. A várhatóan nagy nemzetközi érdeklődés­re számot tartó gépek tehát vizsga előtt állnak. S ha a próba jól sikerül, a MEZŐ­GÉP berendezkedhet a huza­mosabb gyártásra... ____________ (ment asz) S véd licenc Mosonmagyaróváron a MO- FEM-ben svéd licenc alapján újfajta, úgynevezett golyós elzáró csapokat gyártanak, amelyek a hagyományostól el­térően — egyaránt alkalma­sak levegő, gáz és bármilyen folyadék elzárására. A soro­zatgyártás kapcsolódik a la­kásépítési programhoz és le­hetővé válik, hogy a korábbi­nál kevesebbet importáljunk ebből a termékből. (MTI-foto — Bajkor József) 1973. május kedá \

Next

/
Thumbnails
Contents