Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-08 / 105. szám
Katonák a pódiumon Tehetséges színjátszói!, színvonalas produhcíóh Két napon át az ország tizenöt legjobb katonaszín- jálszó csoportja Egerben merte össze képességeit. A megyeszékhely már harmadik alkalommal adott otthont ennek a kétévenként ismétlődő seregszemlének. A vetélkedő egyik érdekessége az volt, hogy nemcsak a szereplő csoportok produkcióját értékelték a zsűri tagjai — köztük a Népművelési intézet munkatársai —, hanem korábbi munkájuk mérlegelése után minősítették is az együtteseket, méghozzá az új normák szerint, s országosan elsőként. Így a katonaszínjátszók országos fesztiválja kettős vizsga volt, nem kevés akadállyal tűzdelve. Ennek ellenére a fiatalok helytálltak, s többet adtak, többet nyújtottak a vártnál is. Ezt igazolták már a bemutatók is: az érdeklődő szinte megfiatalodott a nézőtéren. felfrissítette az a játékos kedv, az az igényesség. amely a „gyengébbre” sikerült produkciókat is jellemezte. Eltűnt a sablon, a lélektelen, az álünnepélyes recitálás, felváltotta az őszinte, az átélt, a gondolkodó, a. töprengésre késztető előadásmód. A fiatalok saját képükre formálták a színpadot: pózmentesen vallottak önmagukról, a világról: egyszóval a mának szóló játékkal lepték meg a nézőt. A legjobb, az aranydiplomát szerzett együtteseket hívták meg a gálaműsorra: ők vehették birtokba vasárnap délelőttre az egri Gárdonyi Géza Színház színpadát, hogy a nagyközönség előtt is bizonyítsák: mit tudnak, mire képesek. Azok az egriek, akik ráértek — ez egyszer szerencsére sokan voltak — nem bánták meg, hogy elfogadták a tiszteletjegyet, mert úgy érezték magukat, mini a bemutatók kis számú közönsége: a reméltnél is színvonalasabb produkciókat láthattak, a vártnál is tehetségesebb színjátszóknak tapsolhattak. A műsor első részében három együttes mutatkozott be, mindegyik emlékműsorVaan Totovenc*: Készlet a zalaegerszegiek pódiumjátékából. ral. A Zalka Máté Katonai Műszáki Főiskola irodalmi színpada összeállítást adott elő Majakovszkij műveiből. Igaz, egy-két verset jobban is tolmácsolhattak volna, olykor lehetett volna még célratörőbben, hatásosabban előadni, ám ezekért az apróbb hibákért bőven kárpótolta a nézőket a biztos színpadérzék, a majd- hogy tökéletes mozgástechnika. Petőfi emléke előtt tisztelegtek a budapesti Vasvári Pál együttes tagjai. Nagyobb sikert arattak — hasonló témájú feldolgozással a zalaegerszegi Reflex Irodalmi Színpad színjátszói. Ezek a fiatalok már majd a hivatásosak szintjét nyújtották: otthon érezték magukat a színpadon, jól énekeltek, kitűnően táncoltak. Kell-e még több a sikerhez? A katonaszínjátszók — a gálaműsor második felében — azt is bizonyították, hogy v sokoldalúságért nem kell a szomszédba menniük: ha kell, szatirikus vagy vásári játékot adnak elő egyéni humorral, a tolmácsolás számtalan ötletével fűszerezve minden szerepet. A jászberényiek riportjátéka, Az arany garas, nagyszerű keretjátékba illesztve, a ma visszásságait fricskáz- ta. Pintér Rozália rendező érdeme a pergő ritmusú, lendületes előadás. Arany János művéből, a Pázmány lovagból dramatizált játékot adott elő a kiskőrösi Periszkóp Irodalmi Színpad A fiatalok kihasználták a lehetőségeket, utánozhatatlan eredetiességgel komédiáztak. Vásári játékkal jelentkeztek a hódmezővásárhelyiek. Műsoruk alig hét-nyolc perces volt, mégis többet mondott, mint egynéhány jó hosszúra méretezett humoros jelenet. ! A katonafiatalok a bemutatók színvonalánál is többet nyújtottak a gáladél- előtlön. Érthető, hiszen értő, hálás közönség, 'télt ház tapsolt nekik. (pécsi) New York-i kaland Mr. Collins bement. a New York-i Waldorf-Astoria hotelbe, és szobát vett ki egy hétre. A hallban egy fekete .selyemsálat viselő fiatal hölgy lépett hozzá. Üzletemberi tevékenységének negyven és családi életének huszonöt esztendeje alatt Collins csak két házal ismert alaposabban: cégének tizenkét emeletes hatalmas épületét, ahol több mint ezer ember állt alkalmazásban, és a tulajdon villáját, amelyben hitvese és gyermekei éltek. Mr. Collins már túl volt a hatvanon. Fiatal korában négydolláros heti fizetésért forgalmista volt a vasútnál, ügyessége és szívóssága révén később azonban úgy feltört, hogy egy nagy cég tulajdonosa lett. Erre negyven év ment rá az életéből, amelyben nem volt hely sem a világok, sem a nők számára. — Mivel szolgálhatok? — kérdezte Mr, Collins a szép fiatalasszonytól, miután az karon fogta öt, és hirtelen olyan izgalmat érzett, amelynek már a létezését is régen elfelejtette. — Semmivel — turbékolta a nő. — Egyszerűen csak szeretnék megismerkedni önnel, A boldogult férjem is üzletember volt. Egyperces ingazdozás utón Mr. Collins végigmérte a karcsú ismeretlent és elmosolyodott. VáJ /|gR*«»w *Ut 1913. május 8., kctld Pár perc múlva zárt kocsija már a Hudson partján robogott. A nő egész testével hozzásimulva az idős üzletember karjaiban feküdt. Amikor visszatértek a Wal- dorf-Astórlába, Collins ezt írta a vendégkönyvbe: „Mr. és Mrs. Collins.” Felmentek a szobájukba. Két óra múltán Mr. Collins újból leballagott a hallba, hogy szokás szerint táviratot adjon fel a feleségének: „Jól vagyok, egy hét múlva érkezem. Csókollak: Waldo.” Sajót maga vitte az űrlapot a postaablakhoz, hogy a szálloda alkalmazottai ne lássák, kinek címezte a táviratot. Mrs. Chapman — így hívták Mrs. Collins újdonsült ismerősét — kisvártatva szintén lement a hallba, és futó tekintetet vetve a portásra, kilépett az utcára, kocsiba szállt, s egy szempillantás alatt eltűnt a nagyváros örvénylő forgatagában. Mr. CoJJins a dolgai utón sietett, Különböző , New York-i cégektől több 'mint kétmillió dollár értékű árut kellett vásárolnia Jó előre összeállított terv szerint e napon négy céget szándékozott felkeresni. Legelőször a Wal- lort-cég irodájába indult, ahol egy nagyobb tétel áru szállításáról kívánt1 tárgyalni. Ám. Mrs. Chapman egy pillanatra sem ment ki a fejéből, a fülében csengett a hangja. Szeretett volna minél előbb együtt lenni vele, hja, de az üzlet,.. • Mrs. Chapman kocsija eközben egy pompás villa elölt fékezett 4 Hudson partján. Két néger tárta szélesre a villa vasrácsos kapuját, s Mrs. Chapman egyenesen Mr. Hopkins hálószobájába sietett. Az agg Hopkins már régebben visszavonult az üzle- \ ti ügyektől, s évszámra nem hagyta el fényűző villáját. Feleségét és gyermekeit a németországi Wiesbadenbe küldte üdülni, maga pedig egyedül maradt a villában, és eredménytelenül küszköAz anyákat köszöntötték Május első vasárnapja immár hagyományosain az édesanyák köszöntésének napja. Gyermekek, unokák, dédunokák juttatták ezen a napon ' külsőségekben is kifejezésre forró, hálás szere- tetüket. Az óvodákban, iskolákban már hetek óta készítették az apróságok kis ajándékaikat. A nagyobbak műsoros délutánokra készültek. Ostoroson például az úttörők a művelődési házban tartották meg az anyák napját. Üzemeinkben a K IS Z -szer vezetek tagjai köszöntötték az anyák napját megelőző utolsó munkanapon a gyermekes dolgozó nőket. A vitatható igényes és a vitathatatlanul igénytelen PIRANDELLO neve immáron elválaszthatatlan a modern színpad megteremtésétől, a mai színjátszás fogalmától. A Nóbel-díjas író, aki mint novellista kezdte, aztán regényekkel folytatta, Először hallatnak Két osztály: a IV. e. és a TV. d. tanulói a hatvani Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola első „fecskéi", akik a sikeres érettségi és szakvizsgák után mint ápolónők és gyermekgondozók helyezkedhetnek el. Négy évvel ezelőtt még aligha ismerték az emberi test titkait, az egyes szervek funkcióit, a szövettani metszetek sokféleségét, vagy éppen a betegápolás sokrétű, nehéz feladatát. Felvételünk már e kötelező tudás birtokában örökítette meg az egészségügy leendő dolgozóit. — Embert, vagy állati eredetű-e a kötőszövet-metszet? — teszi fel a kérdést Szabó Lajosné tanárnő, a mikroszkóp előtt ülő Fülek Mariannának. A kielégítő, jó feleletre elégedett mosoly a válasz. (Foto: Tóth Gizella) sikerült gyógyírt találniuk álmatlansága ellen. Az utóbbi időben kitűnően alszik. Amikor Mrs. Chapman visszatért a szállodába, Mr. Collins már izgatottan várta. Megölelte a fiatalasszonyt, és éjfélig nem hunyták le a szemüket. Mrs. Chapman, aki meghozta Mr. Hopkins álmát, Mr. Collinst megfosztotta álmától. Az egy hét leteltével Mr. Collins közölte vele, hogy mindent elintézett, haza kell utaznia. A nő nem válaszolt, de Mr. Collins két könnycseppet vett észre nagy fekete szemében. Megígérte, dött gyötrő álmatlanságával. Mrs. Chapman naponta meglátogatta. Bedörzsölte szeszszel az aszott, erőtlen testet, máskor megmasszírozta a fejét, mire az aggastyán el- szenderedett — ennyi tökéletesen elegendő volt neki. A két óra leteltével Mrs. Chapman csöndesen felállt, elvette az asztalról az előre odakészített százdolláros csekket, aztán zajtalanul, hogy meg ne zavarja Mr. Hopkins álmát, eltávozott Látogatásai után Mr. Hopkins pedig rendszerint megtáviratozta a hitvesének, hogy az orvosoknak végre hogy rövid időn belül megpróbál elszabadulni otthonról. és üzleti ügyeinek intézése ürügyén néhány napot eltölt még vele. Elkérte a nő címét. — Semmi szükség rá — válaszolta Mrs. Chapman —, ha ön New Yorkba érkezik, azt én biztosan tudni fogom. Collins nem erőszakoskodott. A fiatalasszonynak igaza volt: a New York-i újságok általában érkezése előtt két nappal hírül adták jövetelét és közölték az arcképét. Mr s. Chapman búcsúzott és távozott a hotelőó». Mr. Collins bepakolta < kis útitáskájába a fehérne- ‘ műjét, a nyakkendőit, zok- < niját, zsebkendőit, értékpapírjait és megnyomta a csen- í gőt. A néger szolga levitte a \ csomagot. Néhány perc múlva Col-Í lins is utána ment, és a! számlát kérte. A portás mo- 1 solyogva nyújtotta át. Mr. < Collins megdöbbent: huszonötezer dollár? Egy hétre'.? — Kérem, részletezze pon- : tosan a heti kiadásaimat! A portás egy garmada; csekket nyomott a markába.! Mindegyiken ez az aláírás í állt: „Mrs. Collins”. Mr. Collinsnak már a < nyelve hegyén volt, hogy ezí a nő egyáltalán nem a felesége, de eszébe jutott, hogy j a tulajdon kezé\ el írta be a < vendégkönyvbe: „Mr. és Mrs. Collins.” Az ajkába harapott, majd; kiállította a csekket a hu-< 6zonötezer dollárról. Aztán < mérgesen elhagyta a szállodát. Alig lépett ki az ajtón, a! portás nyomban feltárcsázta! Dorothy Chapmant: — Helló, bébi! Elment a^ vén trotty. Itt a csekk a zse- < bemben! És elnyújtott, ugatásszerű; nevetésben tört ki. Fordította: Zahemszky László •örmény író. (18IH—1938). Nyugat-Örmény országban születetik fülüblrtoUiHi családban. Tanul-, Hiányait Konstantinápolyban < kezdi, majd rövid giirligorszá- < gi, itáliai és franciaországi tar-^ tózkodás után az IISA-ba kerül. Sokat ír ezekben az 5 években, egymás után jelen-< nek meg regényei, elbeszélései.) A szovjethatalom ürményor- < szági győzelmének Ilire Párizsban éri, tfias-hen repatriál és i aktívan bekapcsolódik az új í kultúra építésébe. Hazájában) a szovjet-örmény Irodalom < egyik megteremtőiéként tartják számon. Ez az írása Ame- i rika című clbeszéléscíklusának' «gyt» da de tulajdonképpeni sikerét a képernyőn is láthatott Hat szerep keres egy szerzőt című drámájával teremteti e meg. nem ismeretlen a magyar közönség elölt sem. A mozikban és ha jól emlékszem a televízióban is ját- szolták már — az utóbbit színházi előadás keretében, Latinovits Zoltán főszereplésével — a IV. Henrik című tragikomédiáját és ha nem is gyakori, de nem is idegen vendég a magyar színpadokon a Hat szerep keres egy szeriőt című drámája. A második világháború végén született e színműve is, de többi színpadi, irodalmi alkotása is a polgári világ leleplezését kívánta szolgálni, nemes szándékkal és jó igénnyel, de mint a televízióban látott és hajlott — dramaturgiájában ugyan ma is ható „íormabontásával” — drámájában is, csak irracionalizmusában következetesen. Pirandello sajátos, a polgári világtól kétségkívül el-, de voltaképpen csak a kilátástalan semmi felé fordulásában olyan filozófiai világot teremtett meg, amely sem akkor, még kevésbé ma nem lehet fémjele a valódi progresszivitásnak. Az „én” magánossága, a „belül való élés" megismerhetetlensége a másik számára, egyrészt való képe a polgári társadalomnak, másrészt lázongó hősei is erről vallanak, ebben az irányban keresik és így természetes, hogy soha meg sem találják a maguk világát. A mítoszok, az irracionalizmus világa, amely oly sajátosan jellemző Piran- dellóra, így színpadjára is7 lehet érdekes, sőt látványos is, nyújthat kitűnő szerepre, sőt szerepekre lehetőséget — mint ahogyan nyújt is, de az alkotás minden igényessége mellett vitatható világról tanúskodik egy modern, megújított színpadon. Mégis helyesen tette a magyar televízió, amikor Luigi Pirandello drámájának olasz televíziós filmváltozatát bemutatta. Pirandello vitatható világával együtt, azzal és annak ellenére is szervesen beletartozik a modern színházkultúrába, műveit bemutatni „egy darab” színháztörténelem is, Giorgio de Lullo rendezése fegyelmezett és egyértelműen pirandellói volt, fényeffektusai, a színészek mozgatása az irracionálist, maga a színészi játék kétségkívül a verizmust, vagy inkább a késői romantika stílusát szolgálták. Kitűnő volt Csákányi László szirtkronhangja, sajnos, ugyanaz nehezen mondható el Psota Irén szinkronhangjáról, — különösen nevetéseiről. ÉS AMI VITATHATATLANUL igénytelen volt — ez a vasárnap esti amerikai filmvígjáték volt. Hogy „A férfi kedvenc sportja” hogyan és miért került egy napra és egy lapra egyáltalán a Pirandello-dráma értékelésével, annak egyszerű - az oka... Ebben az amerikai filmvígjátékban lényegében viszont semmi vitatható nincs, illetőleg semmi sem éri meg, hogy eszmei vitát provokáljunk a filmmel kapcsolatban. Ez a semmitmondó és értéktelen kis Cércmű- vecske, mert igénytelen,' mert saját műfajának néha bizony alacsonyra állított művészi mércéjét sem óhajtotta megcélozni — ez az, ami vitathatatlanul az igénytelen benne. Lám, ezzel az merikai filmmel különben semmi eszmei baj nincs: ezt nem kell magyarázni, ezzel nem kell vitatkozni. Ez a film a tunya szellemtelenség bivalypocso- lyója. Könnyen beleragadhat a közízlés! Gyurkó Géza
