Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
/ Hogyan tovább A gyermekgondozási segély hat évének tapasztalatai Előállt a díszes négyes fogat a Szalajka-völgyben. pA felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva, biztosítanunk kell a népszaporulat kedvezőbb alakulását” — Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke az ország- gyűlés tavaszi ülésszakán. Mit mutat a gyermekgondozási segély hatévá mérlege? A kedvezménnyel élők 6záma elérte a négyszázezret. Közülük ezren a három év lejárta után, százhúszezren pedig ennél korábban mentek vissza dolgozni. Kétszázezer azoknak a száma, akik jelenleg is igénybeveszik a segélyt. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gyermeküket otthon nevelni kívánó anyák intézményes állami segítése jó kezdeményezés volt, de tovább kell fejleszteni. Az elmúlt években egy- egy esztendőben átlag egy- milliárd 300 millió 'forintot költött államunk az anyák segélyezésére. A gyermekgondozási segélyt igénybevevők 60 százaléka fizikai dolgozó, 30 százaléka alkalmazott és szellemi foglalkozású, 10 százaléka pedig a mezőgazdaságban dolgozik. Az adatok egyértelműen jelzik: főként azok az édesanyák maradnak otthon, a. havi 600 forintnyi segély- lyel, akik rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, Népgazdasági áganként is vizsgálják a helyzet alakulását. Az ipari tárcák területén például legtöbben a textil-, a ruházati iparban, a bőr-. • szőrme- és a cipőiparban dolgozó, gyermeket szülő nők közül, maradnak otthon három évre. Utánuk az egészségügy és a szociális szolgaitatás következik, majd a kereskedelem. Ezeken a területeken természetesen egy ideig hiányoznak az otthon maradt nők, s nagyobb munkaerőgondokkal küzdenek, mint másutt. De a* gondok a segélyben részesülő nőktől függetA közúti közlekedésben; a motorizáció elterjedésében a fordulat időszakát éljük. Elérkeztünk már egy olyan szintre, ahol nem az úgynevezett hiánygazdálkodás érvényesül; nem kell mindenáron ragaszkodni az elavult gépekhez, s nincsenek kiszolgáltatva a megrendelők a szállítással foglalkozó vállalatoknak. Ám az új helyzet sok ellentmondást is takar; gazdaságunk fejlődése mind nagyobb követelményeket támaszt a közlekedéssel szemben. Kitűnt ez a közelmúltban Egerben rendezett szállítási ankéton is, ahol három megye szállítási szakemberei találkoztak. A legújabb feladatokról, a járműellátásról, a .szakember-utánpótlás gondjairól beszélgettünk dr. Tőzsér Istvánnal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autó- közlekedési főosztályvezetőjével. Korszerű termelés — korszerűtlen szállítás — A szállítást más ágazatokhoz viszonyítva, gyakran esik szó az úgynevezett technológiai egyenérték-hiány- ról. Mit ért ez alatt? — Három ágazatban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben látszik a legjobban, hogy a közúti szállításnak milyen alapvető szerepe van a termelés láncolatában. A siker egyik alapja a lefejező fázis, a szállítás: az áru üzletbe vagy piacra juttatása gyorsan, minimális értékveszteséggel. Ezt a tényt kell felismerniük X vállalatok vezetőinek s en- bhk alapján tervezni a jövőt. teéxiye^es a- tervezés, mert a lenül is jelentősek; vagyis nem elsősorban ezeknek az anyáknak a munkából való kiesése jelenti a problémát. A gyermekgondozási segély bevezetésének rendkívüli társadalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyítani, nemcsak nálunk, külföldön is elismeréssel szólnak róla. A statisztikai megfigyelés azonban azt is jelzi, hogy fokozatosan veszít vonzerejéből. A segélyt igénybevevő nők mintegy fele hamarabb visszamegy a munkahelyére dolgozni. Magyarán szólva: a 600 forintos segély összege alacsonynak bizonyul. Meglehetősen általánosítható, jellemző körülmény, hogy az első, illetve a második gyermek megszületésé a családok többségénél egybeesik a fiatal házasok életének egyik legnehezebb gondjával: az otthonteremtés komoly anyagi áldozatokat is kívánó időszakává]. Ezért egyre több kisgyermekes családban az anya újbóli munkába állásában látnak kivezető utat az anyagi gondokkal küszködő fiatalok. A statisztika szerint az anyák 40 százaléka emiatt a tervezettnél korábban tér visz- sza munkahelyére. . A gondozási segély — mint ismeretes — biztosította a gyermekével otthon tartózkodó anyák jogfolytonosságát. De közben itt is problémák jelentkeztek. Például az, hogy jó néhány üzemben a fizetésemelésre javasoltak listájáról sorozatosan lehagyták a gyermekgondozási segéllyel otthon tartózkodók nevét, azzal az indoklással, hogy majd akkor rendezik a bérüket, ha újból munkába állnak. Amikor azután erre sor került, sok munkahelyen újabb kifogást találtak, s ismét elodázták a fizetésemelést. . Annyi nagyjából már világos, hogy a gondozási sejövőben a szállítás fejlesztésére az eddigieknél sokkal több pénzt kell fordítanunk. — Az irányítás legfelső szintjén egyébként már gondoltak erre: az ágazatok távlati fejlesztési elképzelései között külön, önálló témaként szerepel a szállítás. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium műszaki fejlesztési bizottsága például miniszterhelyettesek bevonásával vizsgálta a szállítás helyzetét. — A lemaradás egyik oka, hogy nem fordítottunk elegendő anyagi erőt a közlekedés fejlesztésére... , — Világjelenség, hogy a forgalom mindig megelőzi az azt kiszolgáló rendszert. Ez a leggazdagabb országokban is így igaz. Nálunk, Magyarországon viszont különösen az úthálózatot tekintve, az átlagosnál is nagyobb fokú az elmaradottság, még ha a környező szocialista országokhoz viszonyítjuk is. A IV. ötéves tervben ennek korrigálása már megkezdődött, de a szomszédos országok szintjét. eddig nem értük el. A feladat — az erők nagyobb koncentrálása — tehát nyilvánvaló. > Sok a belső tartalék — A gépkocsik gyarapodásával megnőtt a szakember- igény is. Hogyan lehet a mindinkább növekvő hiányt pótolni? — A rekonstrukció munkája mellett figyelembe kell gély igénybevétele hátráltató tényezőként jelentkezik a nők munkájában, hivatásában, általános fejlődésében. Sajnos, nemcsak a munkahelyén éri gyakran olyasfajta sérelem, amelyet az előbb említettünk; a családon belül is felborul a korábbi, töb bé-kevésbé egészséges munkamegosztás férj és feleség között. Azzal a kimondott, vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asz- szonyka úgyis egész nap otthon van, ismét minden gond, teher a nő vállára hárul. S a logikai lánc ilyenkor természetesen így folytatódik: kevés, vagy semmi idő nem jut az önképzésre, az olvasásra, nem is beszélve olyan kulturális igényekről, mint egy-egy színházi előadás, koncert, múzeumlátogatás. A gondozási segély igénybevételének csökkenését a demográfusok abban látják, hogy az első, illetve a második gyermek megszületését a családok általában a tervezettnél korábbra hozták. Miután azonban a harmadik gyerek vállalását a családok túlnyomó többségében. — szemléletbeli és anyagi okok miatt — nem kívánják, egyre többen gondolják, hogy a gondozási segély összegének differenciálásával is lehetne segíteni a harmadik gyerek vállalását. 4 A segély mai formájának továbbfejlesztése: tenneszete- sen és elsősorban népgazdaságunk teherbíróképességétől függ. A kormányzat — és ezt a miniszterelnök idézett parlamenti felszólalása is nyomatékkai megerősítette — mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren minél előbb tovább léphessünk. De a legnagyobb segítséget itt is az jelentheti, ha gyermek-centrikusab- bá tesszük társadalmunkat, « közszellemet. vennünk, hogy a tartalékok igen nagyok. Korszerű járműgazdálkodással az emberek munkaideje is jobban hasznosítható: ha a kor.xnány határozat értelmében felszámoljuk a régi gépkocsi- parkot, megszüntetjük a költséges felújítások eddigi gyakorlatát, ezzel máris körülbelül hatezer embert állíthatunk hasznosabb munkaterületre az országban. — Ésszerűbben kell foglalkoztatni a gépkocsivezetőket is. Állami személygépkocsi még mindig több mint húszezer található, s ezek mindegyikén főállású gépkocsivezető dolgozik. Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy hazánkban kétmilliónál többen rendelkeznek gépjárművezetői jogosítvánnyal, nyilvánvaló, hogy változtatni kell a jelenlegi helyzeten. Nemcsak régi szemléletet kell leküzdeni, de szükség van olyan érdekeltségi rendszerre is, amely a magángépkocsi használatára ösztönöz. A kétforintos kilométerpénz nem hozott jó tapasztalatokat; szélsőséges értékek alakultak ki, volt ahol ötezer forintot is, volt ahol csak négyszázat fizettek ki. Nincs rend ezen a' téren, sokkal nagyobb szabályozottságra van szükség. Ennek kidolgozására egyébként már kaptunk utasítást a kormánytól. — Történnek-e változások a gépkocsivezetők képzésé - ben? — Várhatóan, a közeljövőben megjelenik egy. rendéMénes a Bükkfennsíkon Amikor a szilvásváradi 'Szalajka-völgyben Vidám csilingelőssel megjelenik a díszes fogat, gyorsan kattogni kezdenek az odasereglett turisták fényképezőgépei. Még a legkényelmesebbek is íel- tápászkodnak a meghitt szundikálásból, s elejtenek néhány megjegyzést: — Jaj, de szép állatok ... Milyen kecsesén lépkednek ... Micsoda fenséges fejtartás ... A gumirádlis hintó bravúros gyorsasággal megfordul, s díszruhában pompázó hajtója máris kifelé kormányozza a völgyből. Ügy futnak a szép lovak — négyen röpítik utasaikat —, mintha a hintónak nem is lenne súlya. Egy-ketlőre tovatűnik • a vidám csilingelés, de a váratlan látvány élménye még ott marad jó ideig a messziről odasereglett turisták arcán. let, amely szabályozza a gépkocsivezetők szakmunkássá képzésének feltételeit, a képzés formáit. Három lényeges szempontnak kell érvényesülnie: tanítsuk meg többre a gépkocsivezetőket, «végezzenek el többet és mindezt természetesen jobban is kell honorálni. — A rekonstrukció során gépjárművek nagy tömegét selejtezik ki. Milyen ütemben történik ez? .— 30—35 ezer gépkocsiról van szó. A tervek szerint ezek egyharmadát az idén, kétharmadát pedig jövőre vonják ki a forgalomból. A vállalatok ezt általában éppen fordítva szeretnék, s az idén akarnak több kocsit leadni; ez nem is baj, mert mutatja, hogy megértették a kormány intézkedésének célját. — Hogyan segítünk ebben? Az autóíelügyelet, az ^.Autó- ker”, és a bank közösen helyszíni megbeszélésekkel kezdi | a vizsgálatot. Megvizsgálják, mennyi pénzt fordíthat új gépkocsira a vállalat, milyen segítséget adhat a bank, a kereskedelem pedig ajánlatokat tesz új típusok beszerzésére. Úgy érzem, ez mindegyik félnek megnyugtató megoldás lesz; Komárom megyében már ezzel a módszerrel végeztük el a selejtezést, s hasonló vizsgálatra kerül sor a többi megyében is. Hekeii Sándor Magyarországon a kollektivizálás előtt több mint 800 ezer lovat tartottak • nyilván. A lovak nélkül elképzelhetetlen volt a gazdálkodás. Velük szántottak, vetettek, fuvaroztak, sőt közlekedtek. Ha pedig néhány évtizedet visszakanyarodunk az időben: omnibuszokat látunk a nagy városokban, konflisokat és csillogó, díszes hintó- kat, egyszerűbb, utazó határokat. postakocsikat és a harcmezőkön szilaj lovascsatákat. 1 Ma alig kétszázezerre tehető hazánkban a lóállomány. A csökkenés érthető és indokolt. Az viszont a legkevésbé sem, ahogyan némelyek — pusztán a gazdaságosság szemszögéből —vélekednek: minek ma a ló? Nem vitás, hogy a lovak gazdasági jelentősege csökkent a termelésben, a forgalomban és a hadászati fel- használásban, de a sportban, a szórakozásban egyre növekszik. ★ Kovács Mihály, a szilvásváradi Állami Gazdaság igazgatója örömmel tesz elém egy hivatalos iratot a reggeli postabontáskor: — Ilyen üzlet kellene minél több — mondja. És olvasom a külkereskedelmi vállalat közleményét: két lipicai lovukért egy francia úr 280 ezer forintot fizetett ... — Vajon mire használja azt a két lovat? — Egyre jobban tért hódít a lovassport. Aki egyénileg bírja, az maga tart egy-két lovat, s gomba módra szaporodnak a lovasklubok. A lovaglás a legnemesebb sport. Az embernek minden porcikáját megmozgatja. Arról nem is beszélye, hogy hegyen-völgyön keresztül lóháton olyan élményben van része a lovasnak, amit semmiféle modern közlekedési eszköz nem nyújthat. Sőt — az ilyen ösvényeken nem is lehet gépjárművekkel közlekedni. — Hazánkban is Alakulnak lovasklubok? — Van már rá több példa. Egyes üzemek, intézmények tartanak néhány lovat, s dolgozóik felváltva lovagolhatnak ... A Szilvásváradi Állami Gazdaságban nem akármilyen lovakat tartanak. Immár több, mint húsz éve itt tenyésztik — hazánkban egyedül —, a világhírű lipicai lovakat. A szép küllemű, könnyen idomítható jófajtát négy évszázadon keresztül nemesítették. Habsburg Károly főherceg, I. Ferdinánd fia, Trieszt melletti birtokán, Lipicán 1580-ban vetette meg a későbbi lipicai fajta alapjait 24 andalúziai kancával és három andalúziai ménnel, s a helyi karsztlo- vak ménesbe sorolásával. Rendszeresen vittek a ménesbe dániai eredetű fre- deriksborgi és cseh ldadbru- bi kancákat és méneket, amelyek a lo testtömegét gyarapították, s az ugyancsak besorolt arab lovak pedig nemes és arányos testalkatukkal, élénk vérmérsékletükkel javították az állományt. Így alakult ki lassan a mai. lipicai fajta, s hogy olyan szívós- és kecses tartású, jó mozgású lett. abban igen jelentős szerepe van a természeti környezetnek is: az opcinai fennsík, a karszthegység sziklás, szélsőséges éghajlatának, a mészben és vízben gazdag terepnek. Szilvásváradon, a Bükk- fennsíkon közel azonosak a természeti körülmények: sem eddzettségükből, sem küllemükből nem veszítenek az itt tartott lovak. ★ A .távlatokról, a jövö elképzelésekről a gazdaság igazgatója optimistán beszél. — Nem akarjuk mi a méglevő állományt mennyiségileg növelni. Ezt a mai 180— 200-as létszámot és a minőséget szeretnénk és kívánjuk fenntartani. A gazdaságosság követelményeinek pedig más ágazatokban kívánunk megfelelni a mi sajátos viszonyaink mellett. Fejlődik 'a juhászat, a lúdtenyésztés. működik az évente 10 millió darab tojást kibocsátó „tojásgyárunk”, szép reményekkel kecsegtet dió- és meggyesültetvényünk. És — ha végre tcivább léphetnénk a megvalósítás felé —, szinte kifizetődő üzemág’’ lehetne a lovaspálya is a Sza- lajka-völgy kapujában, ahová a már évek óta készen álló tervek kijelölték a helyét. Ezzel a szinte a bécsi spanyol iskola adottságaival is versenyre kelő létesítménnyel lenne teljes a Szála j ka-völgy idegenforgalmi fogadóképessége... Faludi Sándor 1953. május 31., csütörtök Jobban kell gazdálkodni a járművekké; Beszélgetés dr. Tőzsér Istvánnal, a KPM autóközlekedési főosztályának vezetőjével V. * Csikó-terei ere. (Foto: Tóth Gizella) I
