Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-29 / 123. szám
AZ ÄRIJI.Ö KedVes olvasó ne vágy elő most lexikont, vsak hagyatkozz ai'ra a képre, amely benned — bennem — Görgey Artúrról kialakult a régebbi, vagy a közelebbi iskolai tanulmányaink során. A kitűnő hadvezér, a szabadságharc eiárulója. az egzakt tudomáhyok, jelesen a kémia lelkes mívelője, az őszi rak tiszt és magyar föld- birtokos, az ozorai győztes és a váci proklamáció megszövegezője. A jégszívű és -szavú katona, aki tudatosan és önként vállalta részvételét a szabadságharcban, és aki később emlékirataiban mentegette, magyarázta a világosi fegyverletétel körülményeit. S ami még a képhez- tartozik: míg az „aradi tizenhárom" október 6-án, Batthyány, a tizennegyedik később hóhérkézen végzi, őt Klágentfurtba deportálják és kegyelmet kap. Csalóka az emlékezet és csalóka Görgey alakja Németh László „Az áruló” című televíziós változatában is: nem élete delén járó férfi ő, Görgey Arthur mindössze 31 éves Világosnál! Két esztendő kelletett ahhoz, hogy egy voltaképpen ismeretlen és a tudományokban nem éppen nagyra hívatott fiatal tartalékos tisztből, földbirtokosból évszázadon túl is vitát kiváltó, történelmünk persze, hogy nem legjelesebbjei közül, de mindenképpen legérdekesebb „koros” egyéniségei közül való legyen. Nemcsak embert próbáló, de embert nevelő, egyéniséget, jellemet kinevelő, avagy leleplező idők voltak azok. Semmiképpen sem volt irigylésre méltó Görgey Artúr sorsa: majd hetven esztendeig árulóként élni, rosszabb lehet a halálnál is! A nemzeti, önvizsgálat, a múlt történnének és történelmének illúzióktól mentes tisztánlátása, vagy legalábbis az erre való törekvés, egyaránt kötelessége tudósnak, írónak. Jelenünk megértése, jövőnk útjainak heIMRE iA-siiő= WÉT IÉV c 15. — Maga nagyon szeretheti azt az embert. — Hogyne szeretném. Még a saját anyámnak se jutottam eszébe, amikor ő már ott volt nálam a beszélőn. — Azóta is érdeklődött maga iránt. Talán szamárság, hogy, hogy ezt elmondom, de valahogy megtudakolta a nevemet, a napokban levelet kaptam tőle. Akarja látni? Tessék, itt van. Kapelláró elkezdte olvasni a nehéz kézzel írt, a papíron kicsit fölfelé tartó sorokat. Az első bekezdés után elhomályosodtak szeme előtt a betűk, nem mert fölnézni, de aztán megemberelte magát, mert szerette volna eszébe vésni Bereczki kicsit kusza sorait. Kérem,_ felügyelő úr, nehogy azt tessék gondolni, 1913. május 39., kedd lyes kijelölése, egyszóval annak egyértelmű meghatározása, hogy hová tartunk, elengedhetetlen attól, hogy világosan tudjuk: honnan jövünk. S ez utóbbi kérdésre' próbál Németh László is Görgey Artúrnak önmaga szembesítésével válaszolni. Érdekes, merész és mindenképpen elgondolkodtató kérdések és válaszok hangzanak el a drámában, s még élesebben megfogalmazott — mert a képernyőre mintegy sűrítetten került e televíziós változat —, a tévédrámában a korról szőtt, de nyilván napjainkra is érvényes álláspontok. Németh Lászlónál Görgey, az egzakt tudományok racionalista neveltje, egy adott történelmi időszak kulcsfigurája. Igaz, nem ítéli el, de nem is menti fel: lehetett Görgeynek igaza Kossuthtal szemben, mint ahogyan volt is, de Kossuth igazságát, hogy egy nép, egy nepizet akaratát, elszántságát képviselte, aligha lehet kétségbevonni. A lényegeinek a viselkedésében, magatartásában ismer önmagára egy adott történelmi pillanatban a nemzet. S a szabadságharc idején ez az önmagára ismerés Kossuthban testesül meg és nem Görgey Artúrban, aki „nem hőse, csak kedvszegője” tudott lenni az ügynek. Izgalmas, érdekes, gondoktól és gondolatoktól terhes Németh László drámája a képernyőn is, és végső kicsengésében, Ádám Ottó elkötelezett rendezésében is kétségtelen, hogy: megértést, ha nem is felmentést ad Görgey Artúr számára. Bessenyei Ferenc talán kissé helyenként teátrálisabbra sikerült Görgey Artúrja is egyértelműen ezt a megértő ítélkezést húzza alá. A tévédráma többi szereplője jól szolgálja a Németh Lász- ló-i gondolatok mind teljesebb kifejtését. BEN QUICK RÉVBE ÉRT Tizenhárom folytatás után Ben Quick révbe ért. Ügy jött, hogy nemcsak jóvágáhogy az a fiú rongyember. Ha valaki ismeri, én elmondhatom, hogy ismerem, mert az embert ugyebár a munkáján keresztül lehet megismerni leginkább. Nahát, a Kapelláró Feri többet ér már most, mint sok szakmunkás, pedig ami azt ilíeti, elég nehéz élete volt odahaza, a nevelőapja miatt, én nem is hinném, hogy az a gyerek még egyszer hazamegy. Tessék szíves lenni ezt jól felgondolni, hogy ez a gyerek annyi, de annyi pofont kapott már az életében, hát ő is adott egy párat, istenem, magának meg kell ezt érteni Petterson úr, úgyhogy én csak azt kérem, ha szigorúnak tetszik is lenni vele, de azért tartsa meg emberségében, amennyire tudja. Mi arra a gyerekre számítanánk, nem szeretnénk, ha elvadulna a kezünk alól, mert azért ha munkás valaki, azért még van lelke, amire vigyázni kell, higgye ezt el nekem, én nem a levegőbe beszélek, engem az élet iskolája tanított, tisztelettel. ..” — Van egy üv?g söröm — szólt nagy sokára Petterson — igyuk meg együtt, jó? Kapelláró erre sem mondott semmit. Amikor pedig valahára fölnézett, olyan messzire tévedt a tekintete, hogy azt a távolságot bejárni lehetetlen. — Ne értsen félre, én első naptól kezdve figyelem magát — mondta Petterson. — Megfigyeléseim, hogy úgy mondjam, teljes mértékben igazolták a Bereczki szaki levelében foglaltakat. Itt, az intézetben az ember sokszor megretten a különböző bűnesetek elkövetői láttán; hiszen ezek az őrizetesek kivétel nélkül fiatalkorúak, honnan hozták magukkal a bűnöző hajlamot? Kialakult gonosztevő karakterekkel találkozunk, akik — tudom, sú férfi és kemény öklű fickó, de úgyis, hogy igaz é6 emberi történetet mond el sorsán keresztül. S az első, sőt még a második rész is kezdte elaltatni gyanakvásunkat a holly woody „gyártmánnyal” szemben, s most az a fanyar öröm adatott meg: sajnos, ismét nem csalódtunk. Lapos, fáradt, s a giccs lápvidékére vezető utat futott be ez az egyébként szimpatikus és igen jó színész alakitotta figura — Faulkner neve és örve alatt. Szórakoztatott? Minden bizonnyal. Utóvégre az is szórakoztató lehet, ha valaki háromszor is hasra esik a házunk előtt. Ä lényeg mégis az, hogy semmit nem tudunk meg arról a világról, arról, a mikro- társadalomról, amelyben Ben Quick elszántan harcolni akart — mint kiderült a végén — semmiért. Azazhogy: a tizenhárom folytatásért. Semmit sem tudtunk meg, illetőleg egy dolgot mégis, ha egymagában még ez sem új. A pénz a legfontosabb, a legeslegfontosabb, s ezért „menet közben” még egy új főszereplőt is bedobnak . a megbetegedett helyett, csak hogy kár ne érje a tisztes ipart. A tisztes művészetet már amúgy is érte! KABARÉ A KÉPERNYŐN Sok megértéssel és biztatással figyelem a televízió próbálkozásait, hogy meg- teremti-e maga számára is a kabaré műfaját. E próbálkozásokat sikerek és fiaskók is kísérik, ahogyan az már ilyenkor lenni szokott. A feladat természetesen továbbra is az, hogy a fiaskókból tanulva tovább kell „gyúrni a tisztes ipart”, ki kell alakítani a megfelelő szerző-, rendező- és színészgárdát e rendkívül népszerű és éppen ezért hatásos műfaj kiteljesítésére. S tenni mindezt úgy, hogy a televízió kabaréja ne csak a kedélyes csevegés, az ado- mázó kameráskodás, a jó bemondások színhelye és a már ismert szituációk teakonyhája legyen. Elkötelezett politikai kabaréra van szükség a képernyőn is. Ha lehet ilyet csinálni a Mikroszkóp Színpadon egy előadáson másfél száz embernek, avagy a Vidám Színpadon kétszer annyinak, meg kell teremteni a politikai kabarét a milliók számára is, Gyurkó Géza ezt így nem szabad kimondani nálunk — ha innét kikerülnek, ott folytatják, ahol korábban abbahagyták, a bűnözők sajátságos lélektanának sok vonatkozásban máig megmagyarázhatatlan belső törvényszerűségei szerint. Maga nem tartozik ezek közé, Kapelláró Ugye, tudja ezt? URH-Ióncszem Nyugat és hazánk között A Nyugat-Európából érkező és az oda továbbítandó televíziós műsorok egyik láncszeme a soproni Lövé- rekben épült tv-adóállo- más. Az adótorony részt vesz a távbeszélő-forgalom lebonyolításában is. Rövid- hullámú csatornán több száz telefonbeszélgetés bonyolítható le egyidejűleg. A korszerűen felszerelt adóállomás előnyét a környékbeliek is élvezik. Innét sugározzák a budapesti tv műsorát, a Kossuth és Petőfi rádiót pedig URH-sávon kiváló minőségben hallgathatják az előfizetők. (MTI Foto—Bajkor József). Kilencvenezren kollokválnak, szigorlatoznak, államvizsgáznak Megkezdődött az egyetemi, főiskolai vizsgaszezon Huszonegyezer új diplomás Hazánk 55 felsőoktatási intézményében, a nappali, az esti és a levelező tagozatokon több mint kilencezer egyetemista, főiskolás kezdte meg idei év végi vizsgáit. A nappali tagozatokon 58 ezernél is többen, az estin csaknem nyolcezren, a levelezőn pedig több mint 24 ezren adnak számot felkészültségükről. A vizsgák jelenlegi rendje alapján lehetőség nyílik arra, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a helyi sajátosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák részletes előírásaikat. A hallgatók önállóan oszthatják be vizsgaidejüket, tervszerűen készülhetnek a számadásra. Változatosabb és sokrétűbb a vizsgáztatás módszere is, mint korábban. Az a cél, hogy olyan eljárásokat alakítsanak ki, amelyek mindinkább kizárják a számonkérésből az esetlegességeket, a véletlen elemeket. Az új vizsgáztatási módszerek között számos helyen sze— Igen, igen, a leszámolás < mint indíték, mindig visszatér a peranyagokban, de ez; nem kizárólag a fiatalkorúnkra jellemző, minden korosztálynál megtalálható. Eb-] bői pedig az következik, hogy < a bűnösségtudat sokaknál < hiányzik. — És azt hajtogatják örök- j ké, ők már úgyis elrontották < repel ezúttal is az írásbeli feladatlapokkal — a tesztekkel — történő számonkérés. Sok karon, szakon, ahol a tantárgy jellege lehetővé teszi,. kísérleteznek az úgynevezett „jegy-megajánlással” — az írásbeli vizsga, valamint az évközi tanulmányi munka alapján a tanár szó- beliztetés nélkül felajánlhatja a hallgatóknak a megítélt érdemjegyet, s ha azt a diák elfogadja, indexébe máris bejegyzi. Elégtelen és jeles érdemjegyet azonban nem lehet szóbeliztetés nélkül „megajánlani”. A vizsgázó több mint kilencezer diák között 21 338 az utolsó éves, közülük több mint 12 és fél ezren nappali tagozaton végeznek. A nappali tagozatokon kétezernél is többen a tudományegyetemeken szerzik meg diplomájukat. a tanárképző főiskolákról több mint ezren, a tanítóképzőkből 750-nél is többen, az óvónőképzőkből pedig mintegy 500-an mondanak búcsút a diákéletnek, s kezdik meg hivatásukat. A műszaki egyetemek nappali tagozatain az utolsó éves mérnökjelöltek száma meghaladja az 1900-at, az orvos- egyetemeken pedig több mint 1200-an végeznek. A vizsgaidőszakkal párhuzamosan megkezdődött a most végző egyetemisták, főiskolások elhelyezésének előkészítése. Az új diplomások változatlanul két módon juthatnak álláshoz: pályázattal, vagy egyéni elhelyezkedéssel. A pedagógusjelöltek továbbra is csak pályázat útján helyezkedhetnek el. A végzett hallgatók számára megpályázható pedagógusállásokat a legújabb gyakorlat szerint egy évben két alkalommal teszik közzé: áprilisban és júniusban. A pedagógusképző intézményekben a pályázati felhívásokat nyilvánosan függesztik ki. A meghirdetett állásokat a legtöbb egyetemen, főiskolán máris kifüggesztették, s a hallgatók szabadon választhatnak közülük. Pályázatukat a jelöltek alma materük- . hoz nyújthatják be, ahol fel- készültségük, több eves munkájuk. alapján bizottság rangsorolja őket. Az első gyorsmérleg- szerint egy-két kisebb létszámú szaktól eltekintve, általában az idén is jóval több állás várja a végzősöket, mint ahá- nyan diplomáznak. Változatlanul jelentős a pedagógushiány, főleg a vidéki általános iskolákban és általában az óvodákban. Ugyancsak keresettek a reálszakos tanárok is, de 'kedvezőtlen helyzetben választhatnak a lehetőségek közül a végzős mérnökök, közgazdászok, orvosok is. 6648 mű, 63 millió példányban egy esztendő alatt eredményeznie — hangsúlyozza az országos szervező bizottság útmutatója. Nagy hangsúlyt kell kapnia a könyvtárakban, művelődési otthonokban azoknak a kiállításoknak, amelyek a magyar könyv 500 évét mutatják be. A fél évezredes jubileum jó alkalmul szolgálhat arra is, hogy számos kiállítás illusztrálja a könyv és az olvasáskultúra helyi történetét — és a felszabadulás óta eltelt időszak eredményeit. (MTI) — Én nem akarok leszámolni senkivel — felelte Kapelláró. — Ezt csak azért mondom, mert itt egyik-másik sráctól állandóan azt hallani, szabadulás után ez lesz, meg az lesz, már itt kifőzik a tervet., hogyan intézik el, aki feltételezésük szerint ártott nekik. az életüket, meg hogy az élet! annyira rövid, nem lehet újrakezdem, ha egyszer el-! rontja az ember. Ebben lehet is valami, mert akik a! börtönből, vagy akár csak a! javítóból jönnek, azokra isi görbén néz mindenki. Köny-t nyen odavágják. Á (Folytatjuk.) > ötszáz évvel ezelőtt hagyta el az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Cronica Hungarorum Hess András budavári nyomó úját. Fél évezred során n így utat tett meg a magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás a mai, igazán tiszteletre méltó eredményekig. Az elmúlt esztendőben 6648 mű, 62,8 millió példányban hagyta el a nyomdákat, a lakosság több mint-1,2 milliárd forintot költött könyvek vásárlására. A tanácsi és szakszervezeti közművelődési könyvtárak pedig mintegy 57 millió kötetet kölcsönöztek. A nyomtatott magyar könyv 500. évfordulójáról megemlékező események sorozatát az ünnepi könyvhét nyitja. Az ünnepi könyvhét országos szervező bizottságában részt vevő szervezetek és intézmények arra kérik a megyei, városi és budapesti kerületi szervező bizottságok képviselőit, hogy tevékenyen vegyenek részt a programok kidolgozásában és saját szervezeteik, intézményeik révén minél nagyobb társadalmi erőket vonjanak be a programok megvalósításába. A társadalmi erők eddiginél is szélesebb körű bevonásának mindenekelőtt a helyi kezdeményezés erősödését, egy-egy megye, város, budapesti kerület önálló arculatú programjának alakulását kell Loyasnapok, Több mint negyvenezer vendéget várnak június végén megrendezésre kerülő kilencedik hortobágyi nemzetközi lovasnapokra. A legkiválóbb magyar lovasok mellett osztrák, olasz, szlovák és lengyel versenyzők jelezték részvételüket. Az idén sokféle különleges pusztai étel között válogathatnak a Hortobágyra érkezők. A balmazújvárosi Lenin Tsz a helybeli áfész-szel „slambuscsárdát” nyit. Rendelésre, külön bográcsban, ké't-három-négy személyre főzik a különleges pásztor aledalk
