Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

RADIO KOSSUTH 8.20 Harsan a kürtszó! 9.00 Haydn: Orlando lovag. Két- felv. opera 11.16 Édes anyanyelvűnk 11.26 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 14.06 Rádiójáték gyermekeknek 14.34 Gyöngyszem Gyöngyi 14.49 Éneklő ifjúság 16.10 Rádióiskola 16.05 Petőfi-kalendárium 16.16 Két országgyűlés között.. . 16.36 Dalciklus 16.49 Régi magyar dalok 17.05 Fiatalok stúdiója 17.25 Lemezmúzeum 17.39 A szenvedélyek etikája I. 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Nótaest 20.15 A zene nem ismer határo­kat 21.03 Esti beszélgetés 21.33 Áriák 22.30 Fischer-Dieskau és a Schubert-dalok. IV. 22.30 Zenés játékokból PETŐFI 8.15 Könnyűzene 8.40 Beszélgssünk zenéről 9.03 Verbunkosok 9.52 Könyvek, tájak, emberek 12.03 Zenekari muzsika 13.03 Törvénykönyv 13.20 Találkoztam Gyaurowa! Kettőtől hatig . . . Zenés délután 18.10 A modernség ellentmondá­sai. il. 18.35 Kórusművek 18.50 A Biblia világa. IV. 19.10 Népi zene 19.35 Bach-hangverseny. Közv. a Zeneakadémiáról 21.20 Táncdalok 21.45 BNV 22.00 R. Strausst Halál és meg­dicsőülés 22.25 Népi zene 23.15 Filmdalok 23.30 Prokofjev: m. zongoraver­seny MAGYAR 9.00 ITV 17.03 Hírek 17.10 Nyugdíjasok műsora 17.45 Verses riportfilm Vietnam­ból 18.00 Ifjúsági telemagazin 18.50 Játék a betűkkel 19.15 Éti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Peret lázálmai. Spanyol zenés film 20.50 Ünnepi könyvhét 22.00 A festészet kalandja. III. 22.30 Tv-híradó | mozi | EGEI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fel 4. tél 6 és este 8 órakor A harmadik nekifutás Magyar film Rendezte: Bacsó Péter. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 es este fél 8 órakor A siker lovagjai Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. EGRI KE RT MOZI Este 8 órakor Az erdő titka Lángol az erdő és gyilkol a gyűlölet. Színes román film. .VÜNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor A kétéltű ember Délután háromnegyed 6 és este 8 órakor A hölgy az autóban szemüveggel és puskával GYÖNGYÖSI KERT Látszólag ok nélkül HATVANT VÖRÖS CSILLAG A gátlástalanság lovagjai HATVANI KOSSUTH Nyomorultak I—II. HEVES Kezed melegével FÜZESABONY Lila ákác Egerben este 7 órakor: SYBILL (Déryné bérlet) ORVOSI I ÜGYEtET'~~ I Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig, a ilajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon : 117-27») érrel hamarább A dánszentmiklósi Micsurin Tsz facsemetéi és díszcser­jéi országszerte ismertek. A díszfaiskolában az idén mint­egy ötszázezer különböző facsemetét nevelnek, amelyek­nek nagy részét a kiskert-tulajdonosoknak adják el. Az elmúlt télen — első ízben — a frissen oltott cseme­téket az üvegházban nevelték, így egy évet nyertek. Az idén, ezzel a módszerrel 40 ezer tövet nevelnek és a télen újabb 400 ezer faalany oltását tervezik. Az ember nem lehet láthatatlan OTVEN EVVEL ezelőtt az egész világot bejárta egy an­gol film. Az egyik jelenet­be^ Claude Rains, a neves filmszínész levette a kalap­ját, a szemüvegét, lecsavar­ta fejéről a kötést — és nem volt alatta semmi... H. G. Wells érdekes regé­nyének, A láthatatlan em­bernek a főhőse bemutat­kozott a filmvásznon. Lát­hatatlanság. Mit mond erről a fizika? Láthatatlanná te­hető-e ■ az ember (anyag vagy tárgy)? A természeti törvények — bizonyos esetekben — lehe­tővé teszik a láthatatlansá­got. Egyes, gázok, gőzök lát­hatatlanok; az lehet néhány folyadékfajta, sőt szilárd test is. Próbáljunk egy nagy gyémántdarabot (nehéz eset!) vagy szemre illeszthető kon­taktlencsét egy kád vízben megtalálni. Vagy: láttunk már görnyedve lépegető két munkást, akiknek érthetet­len mozgását egy általuk vitt üvegtábla magyarázza meg, de ez — bizonyos megvilágításban — láthatat­lan. A Wells társadalmi regé­nyéből készült film csupán fantasztikus, de — nem tu­dományos. Nincs olyan vegy­szer, amely az élő testet át­látszó levegővé változtatja. Ez könnyen bizonyítható. Az átlátszóság egyes anya­gok atomjainak különleges elrendeződéséből következik. Ha ezek az atomok más­ként sorakoznának, meg­szűnne a láthatatlanság, és valami másfajta — látható — vegyület keletkezne. Köz­ismert, hogy az emberi test­ben különféle vegyi anya­gok milliárdjai léteznek, igen valószínű, hogy a kö­vetkező generációk milliói (több százmillió év) alatt sem lehetne az emberi test vegyületeit átlátszóság szem­pontjából végigkísérletezni. LETEZHET-E másfajta — mondjuk — szubjektív lát­hatatlanság? Ilyen például: valakivel elhitetjük, hogy egyszerűen nem létezik, vagy hipnózis révén az il­lető'nem lát többé bennün­ket. Egy másik fajta, főként az állatvilágból ismert láthatat­lanságtípus a mimikri: a környezethez való alkalmaz­kodás. hasonulás, a háttér­be váló beolvadás. Három szereplője van: a háttér, az előtte levő rovar vagy hal stb., és a szemlélő (ember vagy állat). A szemlélő a tarka háttér előtt ievő ro­vart nem látja, a színes „öl­tözetű” rovar láthatatlanná válik. Hamar megtörik a varázs, ha a megfigyelő el­mozdul, vagy a megvilágí­tás iránya megváltozik. A becsapás nagymestere a le­pényhal, esetleg a tintahal. Ha sakktáblára fektetjük őket, fekete-fehér kockásnak álcázzák a testüket. Rezgéskeltés, vibrációs lát­hatatlanság. Az asztali ven­tillátor lapjai eltűnnek, ha a motor felgyorsul. Azaz nem tűnnek el a lapátok, hanem közöttük látjuk a háttért. A látás tehetetlen­sége miatt úgy tűnik, foly­tonos képet látunk. Tegyük fel, hogy egy ember vala­mennyi atomját rezgésbe hozzuk. A rezgés hőt kelt, s mielőtt a bátor kisérletező a láthatatlanságba rezegne, egyszerűen lángba borulna és elfüstölne. A LÄTHATATLANSÄG csak az elszabadult fantázia játéka, a fizika ma ismert törvényei szerint az ember nem lehet láthatatlan.' Sze­rencsére. Sugár 1**rnn A Csákó városrész születése Egerben avagy az egii érsekség manipulációi a kisemberek ellen EGER VAROSÁNAK egyik legkedvesebb, de egyben egyik legjellemzőbb városré­sze, ahol kertes családi ház so­rakozik kertes családi lak mellett. Ma már senki em­berfia sem emlékezik, hogy miként is született a Csákó, s mily sötét manipulációk akartak , gátat vetni kiépíté­sének. Szerencsénkre azoban, az Egri Érseki Gazdasági Le­véltár megőrizte a legfonto­sabb iratokat, melyekbe most a nagy nyilvánosság előtt belelapozunk... 1920. november 12-én az újdonsült nemzetgyűlés elfo­gadta a földreformról szóló törvényjavaslatot. A hírhedt „Lex Nagyatádi” szerint a nagybirtokból szigorúan kü- rülírt/' személyek bizonyos földterületet „méltányos áron” megvásárolhattak, de ugyanakkor a nagybirtokok egy meghatározott kicsiny ré­szét úgynevezett „vagyonvál- ság” címén, térítés nélkül át kellett hogy adják a földes­urak az államnak, amely azt hosszú lejáratú törlesztés­re kiosztotta — papíron — a kisemberek között. Ennek a földbirtokreform- nak a keretében merült fel 1922. őszén, hogy az Éreek- kert (ma: Népkert) mögötti, egri érseki uradalmi ingat­lant is igénybe veszik és lakóházak céljából szétpar­cellázva kiosztják a rászoru­lók körében. Igen ám, de akcióba lépett „az egri, érseki és az egri székeskáptalani uradalmak házhelyrendező gazdasági szakértő megbízott­ja”: Hrabovszky Géza úr, aki okleveles gazda volt és szak- véleményt sikerített az egyébként életrevaló ötlet megtorpedózására. Kifejtette, hogy ez a terület alkalmat­lan lakóházépítés céljaira, de mivel az igénylők ragaszkod­tak a területhez, expressis verbis kinyilatkoztatta: „AZ IGÉNYJOGOSULTAK RÉ­SZÉRŐL VALÓSÁGOS ÖN- GYILIKOSSÁG VOLNA, HA A KÉRDÉSES TERÜLETEN HÁZÉPÍTÉSHEZ RAGASZ­KODNÁNAK!” S amellett tört lándzsát, hogy e területet továbbra is mezőgazdasági célokra, különösen „kerti ter­melésre” kell hasznosítani. AZ EGRI ÉRSEKSÉG ak­ciója kezdetben sikerrel ke­csegtetett, mert az Országos Földbirtokrendező Bíróság „A Magyar Állam nevében” hozott ítéletével kimondotta, hogy a terület „házhelyren­dezés céljaira nem alkal­mas!” — Az igényjogosultak fellebbezése nyomán azután a következő esztendőben, — immáron 1924-et írtak! — szigorúan „zárt tárgyaláson” a 312 igénylő közül 288-nak 200 négyszögölnyi parcellá­nak igénybevételét javasolta a bíróság. S ekkor -akcióba léptek Eger város közigazgatásának urai is, és 1925-ben azon „észrevétellel” éltek, hogy az Érsekkert mögötti területen „akár házhelyek, akár pedig kisebb parcellákban. . leen­dő igénybevételét a tanács el­lenzi, s ott továbbra is a je­lenlegi állapotok fenntartá­sát tartja kívánatosnak és szükségesnek." Egyben azt javasolták az Országos Föld­birtokrendező Bíróságnak, hogy végső soron az egész térséget adja át a város ré­szére! A kis családi házak után vágyakozó kisemberek dédelgetett vágyának megfú­rására csatasorba állították a város urai Varga László nyu­galmazott műszaki főtaná­csost, aki korábban elkészí­tette a város fejlesztési ter­vét. Tőről metszett magyar úr létére fő érve így hang­zott: „Ha a kiküldött bíró úr javaslata... ítélet formájában öntetik, úgy Eger város szí­vében a több évszázados park és nagy jövőre hívatott váro­si fürdők közvetlen szom­szédságában egy PARASZT­NEGYED, illetve, ' amint Egerben nevezik, egy hóstya keletkezik... s ezzel... a vá­ros legszebb és egyidül al­kalmas területén a fejlődés lehetősége megakadályozta- tik.” Végre is az Országos Föld­birtokrendező Bíróság meg­emberelte magát és szembe- szállva az egri érsekséggel és Eger város uraival, olyan íté­letet hozott, mely az Érsek- kert mögötti területen 261 házhely kiosztását rendelte el. Íme az indoklás: A 31 ezer lakosú városban csak 2132 földtulajdonos lakik, s a mezőgazdasággal foglalkozó földnélküli munkások száma az egyezret meghaladja, s a földdel rendelkezőknek is alig van 3—5 holdja, — sőt 5 holdnál többje csupán 297 személynek van! Megállapí­totta a bíróság, hogy az egri érsekségnek Eger város ha­tárában 1.524 kát. hold birto­ka van, mely után, a törvény értelmében 215 korona ka­taszteri tiszta jövedelemnek Vnegfelelő területet tartozik leadni, s bár- a leadott terü­let kisebb, de az Országos Földbirtokrendező Bíróság, „méltányossági alapon” töb­bet nem vesz igénybe! VÉGSŐ SORON végül is így jutott egy-egy kis csalá­di házparceüához sok-sok rá­szoruló egri kisember. De ter­mészetesen érvényesült az úri protekció is, jó néhány tekintélyes férfiú is szerzett olcsón házhelyet a kialakul-) Csákóban.' Sőt az Országos Földbirtokrendező Bíróság is megállapította, hogy erkölcs­telen telekspekuláció is láb­ra kapott, mert „több tekin­télyes, befolyásos személy” a Csákóban már második ház­helyre tett szert. S a rosszabb helyen levő másik juttatott telkét eladta. Na, de hát így ment ez abban a jó úri ánti- világban a soktornyú Eger érseki város tálai között.. Már-már mindenki azt hit­te, hogy rendben van min­den, lassan-lassan már épült egyik családi ház a mási!£ után, amikor Pefruska Vil­mos, aki maga is egy kis te­lekhez jutott, bejelentést tett a.z Országos Földbirtokrende­ző Bíróságnak, elébe tárva az egri érsekség vagyonváltsága körüli sötét manipulációkat! Petruska éles logikával ki­mutatta, hogy az egri érsek­ségtől 20 hold és 285 négy­szögölnyi területet vettek igénybe, de csupán 8 hold és 1535 ölnyi terület van va- gyonváltságban elszámolva, a többi: 11 hold és 352 ölnyi földet pedig az érsekség az állam által megváltott bir­tokként tekinti és kezeli, — ami szabálytalan és törvény- sértő. Petruska Vilmos leleplezé­se bombaként hatott, s meg­dönthetetlen érvei előtt az Országos Földbirtokrendezö Bíróságnak is be kellett ad­nia a derekát és ítéletlevelé­ben kimondotta, hogy az eg­ri érsekségtől az egész 20 ka- tasztrális hold és 285 négy­szögölnyi birtokrészt va- gyonváltságként kell tekinte­ni s érte az érsekség egyetlen fillérvyi kártérítést sem kap­hat! (Petruska Vilmos egyéb­ként egyértelműen antifasisz­ta magatartása és kapcsolatai miatt a második világháború vérzivataros hónapjaiban a kistarcsai internálótábor la­kója is lett.) ÚGY HISSZÜK, hogy ér­demes volt belelapozgatni a régi iratokba, okmányokba, bírósági ítéletekbe, — hiszen ezeknek tükrében a maga va­lóságában tárulkozott elibénk az örökké letűnt magyar úri világ tipikus figuráival s er­kölcstelen manipulációival. Bizalmaskodunk — Halló, a kartársnöt kérném ... — Az Icát? Ügy kérdezi, mintha ci­cát mondana. Olyan bizal­masan meghitt dorombolás­sal. Szinte látom magam előtt a vonal túlsó végén a hang tulajdonosát, aki mi­közben beszél, a körmét manikűrözi, a kagylót pedig a válla és a füle közé szo­rítja ősi rutinnal. Megszo­kott hivatali póz ez. Mint az is, hogy manapság oly divatos mindenkit a ke­resztnevén szólítani, vagy , becenévvel illetni. Még a vadidegeneket is. Pedig sok­szor milyen hamisan és eröl- tetetten hangzik ez a mes­terkélt közvetlenség. — Az X kartársnöt kere­sem ... — Az Icát! Most már nem kérdezi, hanem állítja. Szigorúan és rendreutasítóan. Az van a hangjában: miért nem mindjárt ezzel kezdtem, mi­nek fontoskodom? Rettene­tes nagykapu alak lehetek, ha az Icát egyszerűen le kartársnőzöm. Pedig az X k irtársnö mindenkinek Ica. Az öreg rokkant portársnak, a Poldi bácsinak éppen ágy, mint a vezérnek. Aki pe­dig igazán mondhatná az Icának, hogy X kartársnő, de nem mondja. És akkor jövök én és okoskodom. Mintha valami felettes szerv lennék. Kényszeredetten bö­köm ki hát: — Igen őt! — Milyen ügyben? — ér­deklődik a hang tulajdono­sa, aki már valószínűleg a körmét fújja, hogy hama­rább száradjon rajta a lakk — Hivatalos ügyben... — Akkor talán nekem is elmondhatja... Elmondom. Hosszan, ta­goltan, tőlem telhetőén vi­szonylag értelmesen. Ö pe­dig türelmesen hallgatja. Nem szól közbe. Pedig min­dig várom, hogy kérdezzen valamit a dologgal kapcso­latban, hogy félbeszakítson, apró kis töredék szavakkal, érdeklődés morzsákkal, me­lyekkel jelzi, hogy köze van az ügyhöz, hogy érdekli egyáltalában amit mondok. De semmi. A végén csak sajnálkozva közli: — Sajnos, en nem tehetek semmitl — És az X kartársnő? — Az Ica szabira ment. ■. — És a helyettese? — A Béla? Nem tudom ki az a Bé­la, de már neki is örülnék ha volna. — Igen, ő ... — Értekezleten van. Nem is szabadul onnan délutánig, ha csak meg nem lóg. Bélá­nak pedig különös tehetsé­ge van az ilyesmihez. Pilla­natok alatt úgy fel tud szí­vódni, hogy az ember a nyo­mát sem találja ■.. Olyan az egész társalgás, mintha valami kedélyes vál­lalatibüfében ücsörögnénk és tárgyalnánk meg pajtás- kodó modorban az apró- cseprő személyes, titkos és benső dolgainkat... — És ha bejön az Ica, mit mondjak, ki kereste? Pillanatig tűnődöm, aztán hirtelen rávágom: — A Géza! Szerintem meg fogja mon­dani neki. Aztán majd • tör­hetik a fejüket, hogy tu­lajdonképpen ki is az a Géza.., Ágh Tihamér Mnww® 4973. május 29.. kedd

Next

/
Thumbnails
Contents