Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-29 / 123. szám
RADIO KOSSUTH 8.20 Harsan a kürtszó! 9.00 Haydn: Orlando lovag. Két- felv. opera 11.16 Édes anyanyelvűnk 11.26 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 14.06 Rádiójáték gyermekeknek 14.34 Gyöngyszem Gyöngyi 14.49 Éneklő ifjúság 16.10 Rádióiskola 16.05 Petőfi-kalendárium 16.16 Két országgyűlés között.. . 16.36 Dalciklus 16.49 Régi magyar dalok 17.05 Fiatalok stúdiója 17.25 Lemezmúzeum 17.39 A szenvedélyek etikája I. 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Nótaest 20.15 A zene nem ismer határokat 21.03 Esti beszélgetés 21.33 Áriák 22.30 Fischer-Dieskau és a Schubert-dalok. IV. 22.30 Zenés játékokból PETŐFI 8.15 Könnyűzene 8.40 Beszélgssünk zenéről 9.03 Verbunkosok 9.52 Könyvek, tájak, emberek 12.03 Zenekari muzsika 13.03 Törvénykönyv 13.20 Találkoztam Gyaurowa! Kettőtől hatig . . . Zenés délután 18.10 A modernség ellentmondásai. il. 18.35 Kórusművek 18.50 A Biblia világa. IV. 19.10 Népi zene 19.35 Bach-hangverseny. Közv. a Zeneakadémiáról 21.20 Táncdalok 21.45 BNV 22.00 R. Strausst Halál és megdicsőülés 22.25 Népi zene 23.15 Filmdalok 23.30 Prokofjev: m. zongoraverseny MAGYAR 9.00 ITV 17.03 Hírek 17.10 Nyugdíjasok műsora 17.45 Verses riportfilm Vietnamból 18.00 Ifjúsági telemagazin 18.50 Játék a betűkkel 19.15 Éti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Peret lázálmai. Spanyol zenés film 20.50 Ünnepi könyvhét 22.00 A festészet kalandja. III. 22.30 Tv-híradó | mozi | EGEI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fel 4. tél 6 és este 8 órakor A harmadik nekifutás Magyar film Rendezte: Bacsó Péter. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 es este fél 8 órakor A siker lovagjai Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. EGRI KE RT MOZI Este 8 órakor Az erdő titka Lángol az erdő és gyilkol a gyűlölet. Színes román film. .VÜNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor A kétéltű ember Délután háromnegyed 6 és este 8 órakor A hölgy az autóban szemüveggel és puskával GYÖNGYÖSI KERT Látszólag ok nélkül HATVANT VÖRÖS CSILLAG A gátlástalanság lovagjai HATVANI KOSSUTH Nyomorultak I—II. HEVES Kezed melegével FÜZESABONY Lila ákác Egerben este 7 órakor: SYBILL (Déryné bérlet) ORVOSI I ÜGYEtET'~~ I Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a ilajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon : 117-27») érrel hamarább A dánszentmiklósi Micsurin Tsz facsemetéi és díszcserjéi országszerte ismertek. A díszfaiskolában az idén mintegy ötszázezer különböző facsemetét nevelnek, amelyeknek nagy részét a kiskert-tulajdonosoknak adják el. Az elmúlt télen — első ízben — a frissen oltott csemetéket az üvegházban nevelték, így egy évet nyertek. Az idén, ezzel a módszerrel 40 ezer tövet nevelnek és a télen újabb 400 ezer faalany oltását tervezik. Az ember nem lehet láthatatlan OTVEN EVVEL ezelőtt az egész világot bejárta egy angol film. Az egyik jelenetbe^ Claude Rains, a neves filmszínész levette a kalapját, a szemüvegét, lecsavarta fejéről a kötést — és nem volt alatta semmi... H. G. Wells érdekes regényének, A láthatatlan embernek a főhőse bemutatkozott a filmvásznon. Láthatatlanság. Mit mond erről a fizika? Láthatatlanná tehető-e ■ az ember (anyag vagy tárgy)? A természeti törvények — bizonyos esetekben — lehetővé teszik a láthatatlanságot. Egyes, gázok, gőzök láthatatlanok; az lehet néhány folyadékfajta, sőt szilárd test is. Próbáljunk egy nagy gyémántdarabot (nehéz eset!) vagy szemre illeszthető kontaktlencsét egy kád vízben megtalálni. Vagy: láttunk már görnyedve lépegető két munkást, akiknek érthetetlen mozgását egy általuk vitt üvegtábla magyarázza meg, de ez — bizonyos megvilágításban — láthatatlan. A Wells társadalmi regényéből készült film csupán fantasztikus, de — nem tudományos. Nincs olyan vegyszer, amely az élő testet átlátszó levegővé változtatja. Ez könnyen bizonyítható. Az átlátszóság egyes anyagok atomjainak különleges elrendeződéséből következik. Ha ezek az atomok másként sorakoznának, megszűnne a láthatatlanság, és valami másfajta — látható — vegyület keletkezne. Közismert, hogy az emberi testben különféle vegyi anyagok milliárdjai léteznek, igen valószínű, hogy a következő generációk milliói (több százmillió év) alatt sem lehetne az emberi test vegyületeit átlátszóság szempontjából végigkísérletezni. LETEZHET-E másfajta — mondjuk — szubjektív láthatatlanság? Ilyen például: valakivel elhitetjük, hogy egyszerűen nem létezik, vagy hipnózis révén az illető'nem lát többé bennünket. Egy másik fajta, főként az állatvilágból ismert láthatatlanságtípus a mimikri: a környezethez való alkalmazkodás. hasonulás, a háttérbe váló beolvadás. Három szereplője van: a háttér, az előtte levő rovar vagy hal stb., és a szemlélő (ember vagy állat). A szemlélő a tarka háttér előtt ievő rovart nem látja, a színes „öltözetű” rovar láthatatlanná válik. Hamar megtörik a varázs, ha a megfigyelő elmozdul, vagy a megvilágítás iránya megváltozik. A becsapás nagymestere a lepényhal, esetleg a tintahal. Ha sakktáblára fektetjük őket, fekete-fehér kockásnak álcázzák a testüket. Rezgéskeltés, vibrációs láthatatlanság. Az asztali ventillátor lapjai eltűnnek, ha a motor felgyorsul. Azaz nem tűnnek el a lapátok, hanem közöttük látjuk a háttért. A látás tehetetlensége miatt úgy tűnik, folytonos képet látunk. Tegyük fel, hogy egy ember valamennyi atomját rezgésbe hozzuk. A rezgés hőt kelt, s mielőtt a bátor kisérletező a láthatatlanságba rezegne, egyszerűen lángba borulna és elfüstölne. A LÄTHATATLANSÄG csak az elszabadult fantázia játéka, a fizika ma ismert törvényei szerint az ember nem lehet láthatatlan.' Szerencsére. Sugár 1**rnn A Csákó városrész születése Egerben avagy az egii érsekség manipulációi a kisemberek ellen EGER VAROSÁNAK egyik legkedvesebb, de egyben egyik legjellemzőbb városrésze, ahol kertes családi ház sorakozik kertes családi lak mellett. Ma már senki emberfia sem emlékezik, hogy miként is született a Csákó, s mily sötét manipulációk akartak , gátat vetni kiépítésének. Szerencsénkre azoban, az Egri Érseki Gazdasági Levéltár megőrizte a legfontosabb iratokat, melyekbe most a nagy nyilvánosság előtt belelapozunk... 1920. november 12-én az újdonsült nemzetgyűlés elfogadta a földreformról szóló törvényjavaslatot. A hírhedt „Lex Nagyatádi” szerint a nagybirtokból szigorúan kü- rülírt/' személyek bizonyos földterületet „méltányos áron” megvásárolhattak, de ugyanakkor a nagybirtokok egy meghatározott kicsiny részét úgynevezett „vagyonvál- ság” címén, térítés nélkül át kellett hogy adják a földesurak az államnak, amely azt hosszú lejáratú törlesztésre kiosztotta — papíron — a kisemberek között. Ennek a földbirtokreform- nak a keretében merült fel 1922. őszén, hogy az Éreek- kert (ma: Népkert) mögötti, egri érseki uradalmi ingatlant is igénybe veszik és lakóházak céljából szétparcellázva kiosztják a rászorulók körében. Igen ám, de akcióba lépett „az egri, érseki és az egri székeskáptalani uradalmak házhelyrendező gazdasági szakértő megbízottja”: Hrabovszky Géza úr, aki okleveles gazda volt és szak- véleményt sikerített az egyébként életrevaló ötlet megtorpedózására. Kifejtette, hogy ez a terület alkalmatlan lakóházépítés céljaira, de mivel az igénylők ragaszkodtak a területhez, expressis verbis kinyilatkoztatta: „AZ IGÉNYJOGOSULTAK RÉSZÉRŐL VALÓSÁGOS ÖN- GYILIKOSSÁG VOLNA, HA A KÉRDÉSES TERÜLETEN HÁZÉPÍTÉSHEZ RAGASZKODNÁNAK!” S amellett tört lándzsát, hogy e területet továbbra is mezőgazdasági célokra, különösen „kerti termelésre” kell hasznosítani. AZ EGRI ÉRSEKSÉG akciója kezdetben sikerrel kecsegtetett, mert az Országos Földbirtokrendező Bíróság „A Magyar Állam nevében” hozott ítéletével kimondotta, hogy a terület „házhelyrendezés céljaira nem alkalmas!” — Az igényjogosultak fellebbezése nyomán azután a következő esztendőben, — immáron 1924-et írtak! — szigorúan „zárt tárgyaláson” a 312 igénylő közül 288-nak 200 négyszögölnyi parcellának igénybevételét javasolta a bíróság. S ekkor -akcióba léptek Eger város közigazgatásának urai is, és 1925-ben azon „észrevétellel” éltek, hogy az Érsekkert mögötti területen „akár házhelyek, akár pedig kisebb parcellákban. . leendő igénybevételét a tanács ellenzi, s ott továbbra is a jelenlegi állapotok fenntartását tartja kívánatosnak és szükségesnek." Egyben azt javasolták az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, hogy végső soron az egész térséget adja át a város részére! A kis családi házak után vágyakozó kisemberek dédelgetett vágyának megfúrására csatasorba állították a város urai Varga László nyugalmazott műszaki főtanácsost, aki korábban elkészítette a város fejlesztési tervét. Tőről metszett magyar úr létére fő érve így hangzott: „Ha a kiküldött bíró úr javaslata... ítélet formájában öntetik, úgy Eger város szívében a több évszázados park és nagy jövőre hívatott városi fürdők közvetlen szomszédságában egy PARASZTNEGYED, illetve, ' amint Egerben nevezik, egy hóstya keletkezik... s ezzel... a város legszebb és egyidül alkalmas területén a fejlődés lehetősége megakadályozta- tik.” Végre is az Országos Földbirtokrendező Bíróság megemberelte magát és szembe- szállva az egri érsekséggel és Eger város uraival, olyan ítéletet hozott, mely az Érsek- kert mögötti területen 261 házhely kiosztását rendelte el. Íme az indoklás: A 31 ezer lakosú városban csak 2132 földtulajdonos lakik, s a mezőgazdasággal foglalkozó földnélküli munkások száma az egyezret meghaladja, s a földdel rendelkezőknek is alig van 3—5 holdja, — sőt 5 holdnál többje csupán 297 személynek van! Megállapította a bíróság, hogy az egri érsekségnek Eger város határában 1.524 kát. hold birtoka van, mely után, a törvény értelmében 215 korona kataszteri tiszta jövedelemnek Vnegfelelő területet tartozik leadni, s bár- a leadott terület kisebb, de az Országos Földbirtokrendező Bíróság, „méltányossági alapon” többet nem vesz igénybe! VÉGSŐ SORON végül is így jutott egy-egy kis családi házparceüához sok-sok rászoruló egri kisember. De természetesen érvényesült az úri protekció is, jó néhány tekintélyes férfiú is szerzett olcsón házhelyet a kialakul-) Csákóban.' Sőt az Országos Földbirtokrendező Bíróság is megállapította, hogy erkölcstelen telekspekuláció is lábra kapott, mert „több tekintélyes, befolyásos személy” a Csákóban már második házhelyre tett szert. S a rosszabb helyen levő másik juttatott telkét eladta. Na, de hát így ment ez abban a jó úri ánti- világban a soktornyú Eger érseki város tálai között.. Már-már mindenki azt hitte, hogy rendben van minden, lassan-lassan már épült egyik családi ház a mási!£ után, amikor Pefruska Vilmos, aki maga is egy kis telekhez jutott, bejelentést tett a.z Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, elébe tárva az egri érsekség vagyonváltsága körüli sötét manipulációkat! Petruska éles logikával kimutatta, hogy az egri érsekségtől 20 hold és 285 négyszögölnyi területet vettek igénybe, de csupán 8 hold és 1535 ölnyi terület van va- gyonváltságban elszámolva, a többi: 11 hold és 352 ölnyi földet pedig az érsekség az állam által megváltott birtokként tekinti és kezeli, — ami szabálytalan és törvény- sértő. Petruska Vilmos leleplezése bombaként hatott, s megdönthetetlen érvei előtt az Országos Földbirtokrendezö Bíróságnak is be kellett adnia a derekát és ítéletlevelében kimondotta, hogy az egri érsekségtől az egész 20 ka- tasztrális hold és 285 négyszögölnyi birtokrészt va- gyonváltságként kell tekinteni s érte az érsekség egyetlen fillérvyi kártérítést sem kaphat! (Petruska Vilmos egyébként egyértelműen antifasiszta magatartása és kapcsolatai miatt a második világháború vérzivataros hónapjaiban a kistarcsai internálótábor lakója is lett.) ÚGY HISSZÜK, hogy érdemes volt belelapozgatni a régi iratokba, okmányokba, bírósági ítéletekbe, — hiszen ezeknek tükrében a maga valóságában tárulkozott elibénk az örökké letűnt magyar úri világ tipikus figuráival s erkölcstelen manipulációival. Bizalmaskodunk — Halló, a kartársnöt kérném ... — Az Icát? Ügy kérdezi, mintha cicát mondana. Olyan bizalmasan meghitt dorombolással. Szinte látom magam előtt a vonal túlsó végén a hang tulajdonosát, aki miközben beszél, a körmét manikűrözi, a kagylót pedig a válla és a füle közé szorítja ősi rutinnal. Megszokott hivatali póz ez. Mint az is, hogy manapság oly divatos mindenkit a keresztnevén szólítani, vagy , becenévvel illetni. Még a vadidegeneket is. Pedig sokszor milyen hamisan és eröl- tetetten hangzik ez a mesterkélt közvetlenség. — Az X kartársnöt keresem ... — Az Icát! Most már nem kérdezi, hanem állítja. Szigorúan és rendreutasítóan. Az van a hangjában: miért nem mindjárt ezzel kezdtem, minek fontoskodom? Rettenetes nagykapu alak lehetek, ha az Icát egyszerűen le kartársnőzöm. Pedig az X k irtársnö mindenkinek Ica. Az öreg rokkant portársnak, a Poldi bácsinak éppen ágy, mint a vezérnek. Aki pedig igazán mondhatná az Icának, hogy X kartársnő, de nem mondja. És akkor jövök én és okoskodom. Mintha valami felettes szerv lennék. Kényszeredetten bököm ki hát: — Igen őt! — Milyen ügyben? — érdeklődik a hang tulajdonosa, aki már valószínűleg a körmét fújja, hogy hamarább száradjon rajta a lakk — Hivatalos ügyben... — Akkor talán nekem is elmondhatja... Elmondom. Hosszan, tagoltan, tőlem telhetőén viszonylag értelmesen. Ö pedig türelmesen hallgatja. Nem szól közbe. Pedig mindig várom, hogy kérdezzen valamit a dologgal kapcsolatban, hogy félbeszakítson, apró kis töredék szavakkal, érdeklődés morzsákkal, melyekkel jelzi, hogy köze van az ügyhöz, hogy érdekli egyáltalában amit mondok. De semmi. A végén csak sajnálkozva közli: — Sajnos, en nem tehetek semmitl — És az X kartársnő? — Az Ica szabira ment. ■. — És a helyettese? — A Béla? Nem tudom ki az a Béla, de már neki is örülnék ha volna. — Igen, ő ... — Értekezleten van. Nem is szabadul onnan délutánig, ha csak meg nem lóg. Bélának pedig különös tehetsége van az ilyesmihez. Pillanatok alatt úgy fel tud szívódni, hogy az ember a nyomát sem találja ■.. Olyan az egész társalgás, mintha valami kedélyes vállalatibüfében ücsörögnénk és tárgyalnánk meg pajtás- kodó modorban az apró- cseprő személyes, titkos és benső dolgainkat... — És ha bejön az Ica, mit mondjak, ki kereste? Pillanatig tűnődöm, aztán hirtelen rávágom: — A Géza! Szerintem meg fogja mondani neki. Aztán majd • törhetik a fejüket, hogy tulajdonképpen ki is az a Géza.., Ágh Tihamér Mnww® 4973. május 29.. kedd