Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-05 / 103. szám
Gazdaságfejlesztés, internacionalista alapon Gazdaságos ágazat: Baromfifarmok a húsellátásért MAGYARORSZÁG gazdasági-társadalmi fejlődésének évtizedek óta — és természetesen napjainkban is — fontos összetevője a szocialista internacionalizmus, amelynek elveit a gazdasági életben a KGST-országok széles körű együttműködése, fejlődő integrációja tükrözi és érvényesíti. A szocialista országokkal való gazdasági együttműködés jelentőségét expört- import-forgalmunkban való részvételük, arányuk híven kifejezi, hogy az együttműködés a népgazdaság egész újratermelési folyamatában — a nyersanyagbeszerzéstől az értékesítésig — kapcsolja ösz- sze gazdaságunkat a szocialista országokéval. Gazdasági együttműködésnek ugyan ez a fő jellemzője, számunkra azonban annak is nagy jelentősége van. hogy az együttműködés csomópontjai, legintenzívebb formái azokon a területeken alakulnak ki, amelyeken egy- egy középlejáratú tervidőszakban elsősorban és nagy lépésekkel kívánunk előrehaladni. Más fogalmazásban: együttműködésünk mindig a gazdaságfejlesztésben kulcsszerepet betöltő területekre, feladatokra összpontosul. A jelenlegi tervidőszakban gazdaságpolitikánk fő célja a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, ami az iparban a gazdaságosabb termelési struktúra kialakításával kívánunk szolgálni. Ezt a gazdaságpolitikai célt és feladatot tükrözik a negyedik ötéves terv központi fejlesztési programjai, amelyek népgazdasági szinten javítják — részben a termelés, részben a felhasználás — hatékonyságát. A hat központi fejlesztési program közül öt szorosan kapcsolódik a KGST-országokkal való két- és többoldalú gazdasági együttműködéshez. Magyarország energiahordozókban szegény, szeneink alacsony kalóriatartalmúak. nagy költséggel bányászhatok. A földgázprogram. a szénhidrogén-felhasználás gyors ütemű fejlesztésé ilyen adottságok között fokozottan javítja mind a termelés, mind az energiafelhasználás gazdaságosságát. Az ötéves terv azt tűzte ki célul, hogy a szénhidrogének aránya 53— 55 százalékra emelkedjék. S bár a hazai földgáztermelést 1975-ig kb. 5 milliárd köbméterre növeljük, a gazdaságosabb energiahordozó-struktúrát csak a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió segítségével, szállításaival — biztosíthatjuk. A MÚLT ÉV VÉGÉIG megépítettük a Barátság II. vezetéket, amelyen a későbbiek során évi 10 millió tonna kőolajat szállíthatunk. Megkezdtük a Testvériség gázvezeték építését, amely 1975-ben 1 milliárd köbméter földgázzal gyarapítja a felhasználható szénhidrogén mennyiséget. Az energia- ellátás korszerűbb szerkezete népgazdasági szinten sok milliárd forinttal csökkenti az energiahordozók termelésének költségét. A magyar—szovjet timföldalumínium termelési együttműködéshez kapcsolódik az a központi fejlesztési program, amely a hazai alumíniumfeldolgozó kapacitásokat bővítik. A magyar—szovjet ( termelési együttműködés a népgazdaságunk rendelkezésére álló nyersalumínium mennyiségét mintegy 250 ezer- tonnára növeli. Alumíniumfelhasználásunk, annak egy főre jutó mennyisége már elérte a fejlett tőkésországok szintjét. Az együttműködés és az alumíniumfeldolgozó kapacitás fejlesztéséhek legfontosabb népgazdasági előnye emellett az, hogy az alu- miniumbőség kedvezően befolyásolja külkereskedelmi mérlegünket, mert az alumí- nium-iéltermékek és kész-, áruk bármely piacon — a fejlett tőkés országokban is — jó áron értékesíthetők. A korszerű közúti járművek, mindenekelőtt az autóbuszok gyártásának fejlesztése — ez is a központi program — egyidejűleg nyújt lehetőséget a magyar gépipar termelési szerkezetének átalakítására — ezt példázza a Vörös Csillag Traktorgyár bekapcsolása a járműgyártásba — és széles körű nemzetközi kooperációra, amelynek legjelentősebb vetülete a magyar és a szovjet autóipar együttműködése. Ebben a tervidőszakban a magyar közúti járműipar több mint 30 000 autóbuszt és nagy mennyiségű gépjármű-részegységet. alkatrészt- szállít a KGST-or- szágoknak. Együttműködő partnereink ugyancsak részegység-szállításokkal járulnak hozzá, hogy Magyarországon létrejöjjön Európa legnagyobb autóbuszgyártó bázisa, amelynek termékei — egyelőre még’ kisebb számban és részben tőkés cégekkel való kooperációk révén — a nem szocialista országokban is megjelentek. AZ OLEFIN-PROGRAM elsősorban magyar—szovjet, kisebb mértékben magyar— lengyel beruházási-termelési együttműködésre épül. Ez a program lehetővé teszi egy nemzetközi viszonylatban is gazdaságos kapacitású petrolkémiai üzem építését, amelynek hazai szükségletet meghaladó termelését — az éti- ' lént, a propilént és a buta- diént — másmilyen, nálunk nem gyártott műanyagipari alapanyagok ellenében értékesíthetjük. A központi fejlesztési program és az együttműködés lényege: gazdaságos méretű petrolkémiai üzemet hozhatunk létre, s egyidejűleg szükségtelenné válik különféle vegyipari termékek kismennyiségű belföldi, szükségletének kielégítésére olyan üzemek létesítése, amelyek csak ráfizetéssel működhetnének. A számítástechnika elterjesztése és az ehhez szükséges eszközök gyártása ugyancsak központi fejlesztési program, amit az indokol, hogy a gazdasági fejlődés mai szakaszában a számítás- technika széles körű alkalmazása jelenti azt a láncszemet, amely az intenzív termelési módszereket összekapcsolja a korszerű irányítási módszerekkel. Ennek a központi fejlesztési program- .nak a megvalósítását az bi- tosítja, hogy a KGST-országok egységes számítógép- rendszert alakítottak ki, azt közösen fejlesztik, a számítógépeket s azok tartozékait szakosítóiban gazdaságos méretű sorozatokban gyártják. Ez a fejlesztési program átalakítja a hazai híradástechnika és a műszeripari termékszerkezetét s a kölcsönös áruszállításokat is bővíti, mert az együttműködő országok ellátják egymást az általuk gyártott számítás- technikai termékekkeL A magyar ipar ebben a műszaki fejlesztési és termelési együttműködésben a kis kapacitású számítógépek és az úgynevezett periférikus berendezések szakosított gyártásával vesz részt. A SZOCIALISTA országok gazdasági közössége, tudományos, műszáki együttműködése lehetővé teszi s egyben igényli is népgazdaságunk korszerűsítését, a megvalósuló integráció, nyújtotta előnyök sokoldalú kihasználását. G. J. A közelmúltban tanácskoztak a megye kereskedelmének irányítói, szervezői kereskedelmünk helyzetéről. Arról, hogy milyen feladatokat kell megoldani a jövőben a gyorsan fejlődő, gyarapodó városok, községek jobb ellátása érdekében, mit kell tenni azért, hogy e fejlődés gyors tempójában ne maradjon le a kereskedelem sem. Fontos politikai kérdés is éz egyúttal: a fogyasztási cikkek kereslete és kínálata közti egyensúly megteremtése az életszínvonal fokozatos emelésének is egyik alapfeltétele. Nagyobb figyelmet az idegenforgalomra Megyénk kiskereskedelmi áruforgalma 1971-ben megközelítette a 4,7 milliárd forintot. Ez a szám 1965-höz képest 80 százalékos növekedést, az országos Átlagnál is gyorsabb ütemű fejlődést jelent. Ez természetesen a vásárlóerő gyarapodásából is adódott: erre az időszakra esik a megye iparosodása, a mezőgazdaság nagyarányú korszerűsödése, amiből az következett, hogy a lakosság jövedelmei évente 9—10 százalékkal nőttek. Átalakult a fogyasztási struktúra is, gyorsabban emelkedett az iparcikkek forgalma. Nem szabad megfeledkezni a szövetkezetek előre töréséről; a szövetkezeti kereskedelem az említett időszak, alatt két A hazai konyhán mindig is a kedvelt ételek közé tartozott a szárnyasokból, a baromfiból készült étel. És ez ma is így van. Igaz, hogy volt időszak — nem is olyan régen —, amikor alig lehetett baromfihúst látni a piacokon, az üzletekben, pedig az igény, a kereslet nemcsak itthon, de egyre erősödő mértékben külföldön is megnőtt a baromfi, a baromfihús-készítmények iránt. Nem is beszélve a tojásról, a baromfitartás eme fontos melléktermékéről. A hiány oka kézenfekvő volt’: lecsökkent a piacra is termelő háztáji tartás, s a fiatal mezőgazdasági nagyüzemekben pedig még nem alakultak ki a nagyüzemi tenyésztés feltételei. NEGYVEN VAGON CSIRKE NAGYKÖKÉNYESRŐL — Ma már más a helyzet a termelőszövetkezetekben — mondja a nagykökény esi termelőszövetkezet főmezőgazdásza, Csaba Béla. —Sok helyen építettek nagyüzemi ólakat, illetve átalakítással, korszerűsítéssel kialakították az iparszerű baromfitartás feltételeit. — Önök is . „ —. Igen, ha kissé megkésve is. .Tudniillik náiunk sajnos már a beruházásokhoz nyújtott ártámogatások utáni években épült két köny- nyűszerkezetes baromfiól, s még később rendeztük be szarvasmarha-istállóink padlását is a csirkék szamára. — Megérte? — Közel ötéves tapaszwlatok bizonyítják: nagyon megérte. Elöljárójában csak két számadattal bizonyítom: szövetkezetünk éves bruttó bevétele 24 millió forint, s ebből 14 milliót a csirkék „hoznak”™ A főmezőgazdász ezután elmondta, hogy igen gazdaságos ágazat a baromfinevelés. Bábolnáról szállítják a naposcsibét, s a szövetkezet 53 nap alatt 2,2—2,3 kilogramm abraktakarmánnyal 1,1—1,3 kilogrammos csirkékét nevel. Valamennyi húshibrid, TETRA—B típus. A két 18 ezres baromfiól, s a magtárpadláson levő 15 ezres férőhely évente hatszor ad otthont a „hústerés félszeresére növelte forgalmátMég néhány számadat a hálózat bővüléséről: 1221 bolt és 611 vendéglátó egység bonyolítja kereskedelmünket, 23 korszerű ÁBC- áruház és hét nagy alapterületű iparcikkáruház működik a megyében. Melyek a gondjaink? A hálózatra még mindig a nagy széttagoltság a jellemző, bár az előbb felsorolt tények kedvező irányt mutatnak. A megye városainak, falvainak gyarapodásával azonban még mindig nincs arányban a kereskedelem fejlődése. Jellemző, hogy az áruforgalmazás fele a városokban történik^ ahol pedig a hálózat összes alapterületének csak egyharmada található. A másik sok gondot okozó tényező az idegenforgalom. Köztudott, hogy a Mátra és Bükk vidékét keresi • fel a legtöbb turista a Balaton és a főváros után.. De nem hosszabb ideig maradnak itt a vendégek; ehhez nincs ■ elég szállodánk és vendéglátó egységünk sem. Addig, amíg országosan 1965 —70 között 45 százalékkal lett több a. szállodai férőhelyek száma, nálunk csupán 3,5 (!) százalékos a gyarapodás. A nyilvánvaló gyors fejlődés ellenére kevés az olyan vendéglátó egységünk is, amely a- lökésszerűéül jemeló” csibéknek, s így ösz- szesen több mint 300 ezer vágni való csirkét — súlyban 40—41 vagont — szállítanak a törökszentmiklósi feldolgozóüzembe. — A gazdaságosságról annyit: az összes ráfordítás levonása után mintegy másfél millió tiszta nászon marad a csirkenevelésből — mondja a főmezőgazdász. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a beruházás — a két könnyűszerkezetes, eternitlapokból, hungarocellből épült ól, fűtő-, takarmányterítő berendezésből, házi vízvezetékből álló komplexum — is megtérült egy év alatt! (Egyéb beruházásoknál már az ötéves megtérülés is előnyösnek számít!) Továbbá az előnyök között szerepel az is. hogy ezzel az óriási számú csirkével mindössze hat dolgozó foglalkozik... SERTÉSTELEPBŐL BAROMFITELEP ALBERT-MAJORBAN A csirkenevelés, a nagyüzemi baromfitenyésztés gazdaságosságát húzta alá Demjén határában, Albert- majorban Csák Gyula, a Füzesabonyi Állami Gazdaság főállattenyésztője is. Éppen a frissen átadott, régi sertésólból kialakított, korszerűen felszerelt egyik csibeház benépesítésekor találkoztunk; — Nem tartottuk célszerűnek ezt a régi sertéstelepet tovább fenntartani a Pusztaszikszón levő szakosított sertéskombinát mellett — mondja. Ügy véljük, hogy hasznosabb lesz itt csirkével foglalkozni. Körbejárjuk a majort. Már az utolsó simításokon dolgoznak az építők. Három ólban — 32 fokos melegben, hatalmas lámpabúrák alatt — már bent sipakolnak, tipegnek a kis bolyhos csibék. Még további ólak is rövidesen benépesülnek a majorban. — Másfél hónap múlva befejeződik a felújítás, korszerűsítés. Olyan öt és fél millióba kerül, de 40 ezer csirke számára lesz itt férőhely. Ugyanakkor az sem köre alkalmas lenne. Javultak a munkakörülmények A kereskedelemben foglalkoztatottak száma már elérte a 12 ezret. Fokozatosan emelkedik a nők aránya, 1971-ben már megközelítette a teljes létszám kétharmadát. Emellett sikerült a fiatalok részarányát is növelni és azt is elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben igen sok gondot fordítottak a szakképzésre. A kulturált kereskedelemben nem lehet közömbös, hogy milyen körülmények között élnek és dolgoznak az alkalmazottak és különösen a fluktuáció visszaszorítására tovább kell csökkenteni a jövedelem- különbségeket az iparban és a kereskedelemben foglalkoztatottak között. Sok még a tennivaló a munkakörülmények javítása terén. A legnagyobb gondot a munkaidő beosztása jelenti: örökös ellentmondást okoz a vasárnapi nyitva tartás igénye, az. eladók nagy fizikai megterhelése. A tervszerű településfejlesztés elve hosszú távon megszabja egy-egy terület kereskedelmi hálózatának bővülését is. Az előzetes számítások szerint 1975-re már mintegy 44 százalékkal lesz nagyobb az áruforgalom, mint 1970-ben volt. Főleg a tartós foevasztási cikkek nagyobb igényére kell leikézömbös: a régi „irodaépület” is új köntöst kap. A baromi if arm dolgozóinak rendezik itt be a fürdő-öltöző helyiségeket, valamint egy telepvezetői szolgálati lakást és irodát is kialakítanak. — Ha az itteni termelésünkhöz hozzászámítjuk a Hanyi-pusztán, Erzsébet téren (Kápolna mellett) levő baromfitelepünk termeléséi, akkor évi 90 vagon körül tudunk a feldolgozóipar, illetve a fogyasztók piacara szállítani. EGERSZALOKON A HÁZTÁJIRA IS GONDOLNAK Az egerszalók; termelő- szövetkezetben néhány évvel ezelőtt még pulykával is foglalkoztak. Emellett volt csirkéjük is. — Jelenleg csak csirkénk van — mondja Saska Imre föállattenyésztő. — Évente olyan 100 ezer darabot nevelünk. — Bevágásra? — Vegyes hasznosítású baromfival foglalkozunk. Éppen olyan jó levágni, mint tojástermelésre hasznosítani, így az összes állomány egyh armadát 40 dekagrammos súlyban a mezőkövesdi, a nádújfalui es a péter- vásári fogyasztási szövetkezeteken keresztül a háztáji gazdaságok számára értékesítjük, ahol tovább nevelik őket. A többit a Baromfifeldolgozó Országos Vállalat szállítja el tőlünk is vágócsirkének 1,2—1,3 kilogrammos súlyban. — Tervezik-e a baromfifarm bővítését? ______ — Igen. Kacsát szeretnénk tartani. Pecsenyekacsát, Eire azonban csak akkor lesz lehetőség, ha a régen tervbe vett szalóki víztároló végre megépül... ★ íme a háttél', az örvendetesen javuló baromfihús- ellátas termelői háttere. Csupán néhány kiragadott példa megyénkben is, amelyek egyértelműen bizonyítják: megnőtt a tenyésztői kedv, s újra lesz, van — méghozzá jóval több — szárnyas, illetve baromfihús és -készítmény a fogyasztói piacokon. szülni. Az anyagi lehetőségek nem engedik meg, hogy a forgalom növekedésével arányban új egységek is bekapcsolódjanak; a meglevő hálózatot kell korszerűsíteni, s ugyanakkor a munkát kell jobban megszervezni. A jövőben elsősorban a városokra és a városiasodó településekre koncentrálódik majd a hálózatbővítés és mindenütt, nagy eladóterű, korszerű kiszolgálásra alkalmas boltokat terveznek. Elengedhetetlen követelmény a munka gépesítésének fokozása is. A laposabb pénztárcákra is Fontos szerepet játszik a tervekben az idegenforgalom. Itt elsősorban arra kell ügyelni, hogy ne a luxusszállodák, éttermek gyarapodjanak, legyünk tekintettel a laposabb pénztárcákra is. Egert és a környékét nagy tömegekben látogatják a fiatalok: az ő fogadásukról és ellátásukról szintén gondoskodni keil. Nagy munkát jelentenek ezek a feladatok az illetékeseknek. Különösen azért, mert lemaradást is be keli hozni az elkövetkező években. Ám feltétlen megérdemlik a nagyobb figyelmet ezek a kérdések, hiszen nem kis részét jelentik legfontosabb célunknak, az életszínvonal emelésének. Hekeli Sándor äMMMQ 1973. május Őr szombat A BNV szovjet pavilonja Készül a BNV-n a szovjet kiállítók pavilonja. (ri.om.jati Vérénc jelű. — KS) Faludi Sándor Az ellátás utal életszínvonalunkra is . . . Hogyan fejlődül megyénk kereskedelme 7 lentkező igények kielégítésé
