Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
< Felavatták az ország (folytatás az 1. oldalról.) Dr. Szekér Gyula ünnepi beszéde legnagyobb erőművét és külfejtéses bányáját A külszíni fejtéssel ismerkednek a vendégek. Tizenegy óra húsz perc: felhangzik a magyar Himnusz, majd Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára emelkedik szólásra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Nehézipari Minisztérium nevében meleg szeretettel köszöntötte a nagygyűlés elnökségében helyet foglaló Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, V. J. Pavlovot, a Szovjetunió magyarországi, Günter Kohrtot, a Némgi Demokratikus Köztársaság 'magyarországi nagykövetét, B. V. Volinov űrhajós ezredest, a Szovjetunió hősét — aki a szovjet űrhajósok ajándékaként egy Gagarin-szob- rot ajándékozott az erőmű kollektívájának — a nagygyűlés valamennyi részvevőjét. Az elnökségben foglalt helyet Bálint József és Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, a KB osztályvezetői, dr. Horváth István, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának első titkára, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Nagy Mária, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Sun István, a Vasas Szakszervezet titkára, Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács elnöke, Pethes István, az MSZMP Gyöngyös járási, Vadász József, az MSZMP Gyöngyös városi bizottságának első titkára és Kónya Lajos, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára is. Ezután dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tartott ünnepi beszédet. Bevezetőben a harmadik és a negyedik ötéves terv sikereiről, a megvalósuló célok serkentő hatásáról, egész népgazdaságunk dinamikus fejlődéséről szólt a miniszter. , — Fejlődő népgazdaságunk napról napra több energiát követel — állapította meg —, éppen ezért rendkívüli jelentőségű esemény olyan energiatermelő üzem építésének befejezése, amely méreteiben és korszerű technikai megoldásaiban az eddigieket- felülmúlja. Dolgozó népünk ilyen kimagasló alkotását adjuk át rendeltetésének a mai napon. A megépített bánya és erőmű harmadik és negyedik ötéves tervünk egyik legnagyobb beruházása. Építése összesen mintegy 12 milliárd forintot igényelt. Ebből az erőmű nyolc, a külfejtés négymilliárd forintba került. A külfejtés adja majd az ország szén- termelésének több mint egynegyedét, évi 7,5 millió tonna szenet. Az erőmű évi öt- milliárd kilowattóra villamos energiát termel — ez majdnem négyszer annyi, mint az ágész ország villa- mosenergia-iermelése volt 1938-ban A továbbiakban arról beszélt dr Szekér Gyula, hogy a visontai területen felku- 'tatott körülbelül 200 millió- tonna lignit korszerű külfej- táses technológiával gazdaságosan kibányászható. Ez az ország első nagy külszíni bányája, termelése ebben az évben eléri a 0,3 millió tonnát. Hogy mekkora munkát kell mindehhez elvégezni, jói érzékelteti néhány adat: körülbelül 00 millió köbméter földet kellett megmozgatni és kereken 32 ezer tonnányi gépet szereltek fel a külfejtésben. A legnagyobb gépi berendezés 35 méter magas és 329 méter hosszú. Háromezer ember termel itt annyi szenet, amihez mély- művelésű szénbányában a mi viszonyaink között mint- mmt 20 ezer ember munká- furu lenne szükség. — Mindezek alapján elmondhatjuk — folytatta a miniszter —, hogy az ország első nagy külfejtése szénbányászatunkban jelentős műszaki fejlődéit-jelent. Ugyanakkor egyben azt is igazolja, hogy a villamosenergiaigények egy részé gépesített, nagy kapacitású külfejtéssel gazdaságosan fedezhető. Mindebből következik, hogy a szénbányászatra fontos szerep vár ,a jövőben: kitermelni a gazdaságos energetikai szeneket, amelyekből olcsó villamos energia állítható elő. A továbbiakban # elismeréssel szólt dr. Szekér Gyula a szénbányászat helytállásáról, áldozatkész munkájukról és megállapította, hogy az ország megbecsülésén túl a párt és a kormány mindig megkülönböztetett figyelemmel gondoskodott a bányászokról. Ennek egyik bizonyítéka' a Központi Bizottság, novemberi ülése nyomán hozott kormányhatározat a bányászok bérezéséről. — örszágunk legnagyobb energiatermelő bázisának része a 800 megawatt teljesítményű hőerőmű — folytatta beszédét. "“Az erőmű két, egyenként 100 megawattos és három, egyenként 200 megawattos turbógene- rátor-blokkbói áll. Figyelemre méltó, hogy a kazánokat és a turbógenerátorokat egy turbina kivételével hazai iparunk gyártottá. Az erőmű egy kilowatt áramot a tervek szerint 2800 kalória hőfogyasztással termel. Ez az országos átlag alatt van. a villamos energia költsége — ezt az erőmű teljes felfutása után kell elérni — az iparági átlag 90 százaléka lesz. Az erőmű és a -bánya hosszú ideig hozzájárul az ország energiaigényeinek kielégítéséhez. Gyorsítja Heves megye iparosodását, Gyöngyös város fejlődését és csaknem ötezer családnak nyújt megélhetést. A bánya-erőmű komplexus létrehozása tehát népgazdaságunk fejlődését elősegítő, hasznos beruházás — hangsúlyozta dr. Szekér Gyula, majd méltatta a szocialista országok összefogásának jelentőségét a nagy alkotás megtervezésében és építésében. A bánya tervezésében és a külfejtéshez szükséges gépek szállításában az NDK nyújtott segítséget. Az erőmű berendezéseinek jelentős részét szovjet, csehszlovák és NDK- üzemek szállították, mégpedig pontosan, a vállalt határidőre. A fölszerelésben közreműködtek a szállító országok szakemberei is. Ennek és az erőmű építésében dolgozók jó munkájának köszönhető, hogy a kezdeti lemaradásokat sikerült pótolni, Behozni, sőt az utolsó 200 megawattos egységben a tervezettnél 2,5 hónappal korábban lehetett a próbaüzemet megkezdeni. A kivitelezési idő rövidítésében nagy. szerepük volt a beruházási feszültség mérséklését célzó kormányintézkedéseknek, koncentrálni tudtuk a megvalósításhoz szükséges erőket és hatékony intézkedésekkel csökkentettük a beruházás átfutási idejét — állapította meg a miniszter. Befejezésül dr. Szekér , Gyula elismeréssel szólt a tervezőkről, az építőkről, a kooperáló vállalatok együttműködésének magas színvonaláról. Külön is kihangsúlyozta a fiatalok lelkes munkáját: a KlSZ-védnök- ség jelentős mértékben hozzájárult. hogy a harmadik és a negyedik ötéves terv legnagyobb beruházása határidő előtt és a tervezetténél kevesebb költséggel épült meg. Kitüntették a legjobb dolgozókat A nehézipari miniszter ünnepi beszéde után került sor a hőerőmű építésekor, illetve a külfejtéses bánya feltárásakor legkiválóbb munkát végzett tervezők, mérnökök, munkások, ifjúmunkások kitüntetésére. A Munka Érdemrend arany fokozatát adta át dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter Kallós Józsefnek, a Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatójának, Lipták Jánosnak, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetőjének, Nagy Zoltánnak, az Erőműberuházási Vállalat létesítményi főmérnökének, Samu Istvánnak, a VERTESZ csoportvezetőjének, Gyükér Bélának, a Mátraalji Szénbányák Vállalat gépcsoportvezetőjének, valamint dr. Halász Tibornak, a Mátraalji Szénbányák Vállalat igazgatójának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tíz, míg bronz fokozatával tizenhat építőt tüntettek ki. Az oúszág legnagyobb ipari létesítménye felett vállalt KISZ-védnökség során kifejtett tevékenységéért tizenkét építő kapott KISZ Érdemérmet. A KISZ központi bizottsága által adományozott kitüntetéseket dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára nyújtotta át. Az elmúlt napokban a két beruházás tervezésében és kivitelezésében kiváló teljesítményt nyújtott dolgozók közül 109-en megkapták a nehézipar-, 30-a'íí a kohó- és gépipar kiváló dolgozója kitüntetést, 82-en a KISZ központi bizottsága különböző fokú elismerő jelvényeit és okleveleit, 149-en pedig a vállalati' kiváló dolgozó jelvényt és az ezzel járó, jutalmakat. A két vállalat KlSZ-blzott- sága pedig a KISZ-kb dicsérő oklevelét érdemelte ki. Felavatták Gagarin szobrát . . . Az ünnepi nagygyűlés után a résztvevők százai vonultak át a Gagarin Hőerőmű Vállalat bejáratához, ahol a kis zöldellő park közepén még hófehér lepel fedte Pán- di Kiss János • szobrászművész alkotását, a világ első űrhajósának, a hőerőmű névadójának portrészobrát. Az űrhajók kilövőállványára emlékeztető talapzat előtt dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott beszédet. — Öt évvel ezelőtt, 1988- ban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kezdeményezte, -hogy a visontai hőerőművet nevezzék el a világűr úttörőjéről az első űrhajósról, Jurij Gagarinról. A szovjet nép halhatatlan fia az értelem, a bátorság és az emberi akarat mindent legyőző diadalának 'jelképe lett. Hősi tettét és mosolyát minden mai magyar fiatal is szívében őrá. És ezt fo^ja őrizni most már ez a nagyszerű alkotás, a Gagarin Hőerőmű is — mondotta egyebek között dr. Horváth István, majd e szavak kíséretében leplezte le a csillogó, fémből készült portrészobrot: — Legyen a Gagarin Hőerőmű a szovjet és a magyar nép egységének, barátságának meleget és fényt adó jelképe és valósága! Legyen népeink és ifjúságunk egységé— Hivatalos naptárunk ma hétköznapot jelez ugyan, mégis ^mindannyian tudjuk, hogy ez a náp kiemelkedő jelentőségű ünnep, a munka ünnepe. A Magyar Népköztársaság egyik legnagyobb, két öteves tervre terjedő ipari beruházása, a Gagarin Hőerőmű és a Thorez Külfejtéses Bánya elkészültét ünnepeljük ezen a napon — mondotta egyebek között. t Ezek a létesítmények sok tekintetben például szolgálhatnak a ma és a jövő szocialista építésének. Mind a külszíni bányaművelés, mind az erőmű műszaki, megoldásai a legkorszerűbbek. Ugyanakkor ezek az alkotások a szocializmust építő magyar nép eltökéltségének, határozottságának, munkalendületének is meggyőző példái. A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia közreműködése pedig bizonyságul szolgál arra, milyen hatalmas segítség a szocializmust építő népek testvéri közössége és egysége, internacionalista együttműködése. A két létesítmény jelképe a magyar—szovjet barátságnak, a szocialista tábor egységének és ögsaeiogásánek, alkotómunkájának olyan állomása, amelyet újabb és újabb követ. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az elődön: nyomán az egymás helyébe lépő ifjú nemzedékek anyagiakban és, szellemiekben egyaránt megőrzik és újabb értékekkel gazdagítják szocialista hazánkat. És ebben valamennyiünk számára példaként áll — miként itt e szobor — Jurij Alekszandro- viqs Gagarin. nak. Joggal mondhatjuk: a szocializmust építő ember na.gy alkotásai, amiket itt ma felavattunk. Külön említésre érdemes, hogy sikerült tartani a tervezett költségelőirányzatot. Hasonlóképpen fontos, hogy a beruházás a kitűzött határidőn belül valósult meg. S miközben gigantikus alkotások, olyan nagyipari létesítmények születtek, amelyekre a szocialista Magyarország -méltán büszke lehet, edződött és erősödött a szocialisszocializmusba vetett hittel és- meggyőződéssel lehet és kell tervezni, a merész tervek valóra váltásához pedig a szocialista ember állhatatossága és lendülete kell. Az ilyen munkában valóban erősödik, fejlődik a szocializmus eszméje iránt elkötelezett ember. — A létrehozott nagy erőmű megvalósulása újabb bizonysága annak — s az elvégzett munkának talán ez a legfontosabb eredménye —, hogy- minden körülmények között számíthatunk népünk áldozatkészségére, a munkásosztály, az értelmiség, a parasztság, az ifjúság munA szovjet űrhajósok üdvözletét Borisz Volinov űrhajós ezredes hozta el a ket beruházás ünneplő ‘dolgozóinál;. A Szojuz 5. parancsnoka. a Szovjetunió Hőse egyebek között a következőket mondotta a szobor leleplezése után: — Jurij Gagarin neve minő annyiunk számára drága. mert közénk tartó.. i/. előrelépés vágyát je -::cb egyéniség volt Orom. fogadta el az úttörők. a- katonák meghívását. tudósokkal :rol;kal taláiicozott, beszélgetett. mindenre jutó ti ideje. Mindenkinek barátja volt. Különösen a magyar népnek, c-zeijt fogadtuk örömmel a hírt. hogy róla nevezték et az ország legnagyobb, Legje- léntőseob létesítményét. Ezért örültem én is, amikor meghívtak ide.* az űrhajóstól'- samról elnevezett hőerőmű avatása'v.. Szívesen ‘jöttem, nemcsak azért, hogy ismét, adózzam Jurij Gagarin emlékének. hanem azért is. hogy átadjam a szovjet nép, a szovjet emberek üdvözletét és további sikereket kívánjak a Gagarirj Hőerőmű Vállalat dolgozóinak a szocializmus építéséhez... Az ünnepség az Internacio- nálá hangjaival ért véget. Ezujtán a vendégek ünnepi ebéden vettek részt, ahol Kádár János pohárköszöntőt mondott. kajára egyaránt. Az itt dolgozó emberek közül sokan a munka kezdetén talán nem értették, mit tartalmaznak a tervek, mi épül majd. miért lesz hasznos az alkotás, amelynek létrehozásában tevékenykednek . — Szükség volt tehát a közreműködőknek — s itt-nemcsak kifejezetten az ipari munkásokra, hanem minden dolgozóra gondolok — a .vezetésbe vetett bizalmára, arra a meggyőződésére, hogy a tervek ésszerűek, jók és megvalósíthatók. Más oldalról viszont, a vezetésnek bíznia kellett az emberekben, hogy képesek lesznek a nagy elgondolásokat megvalósítani. A sok jó tapasztalat és tanulság közül az egyik legfontosabb az, hogy az új. nagy alkotások létrehozásához elengedhetetlen a kölcsönös bizalom, s érre a jövőben az eddiginél is jobban kell építenünk. — Élve az alkalommal, szeretnék őszinte köszönetét mondani internacionalista testvéreinknek és harcostársainknak, elvtársainknak, osztálytestvéreinknek, — akik valóban internacionalista módon vettek részt. a nagy munkában, ségítettek a szocializmust építő magyar népnek ezt a két fontos üzemet létrehozni. — Köszöntőm mindazokat, akiknek munkájával, ez a nagy alkotás megszületett, és külön üdvözlöm azokat, akik még ebből a sok ezres munkáshadseregből is kiemelkedtek és ezért kitüntetésben részesültek — mondotta Kádár János, majd befejezésül a magyar nép boldogulására, a testvéri országok összefogására, a magyar—szovjet barátságra, szocializmust építő népeink egységére emelte poharát. A tudósítást készítették: Koós József, Papp János, Szilvás István. Foto: Tóth Gizella. 1973, májas 36,, szómba* Kádár János köszöntője ta ember, fejlődött dolgozóink szocialista öntudata. A Kádár János köszönti az építőket.
