Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

I > Péntek esti külpolitikai kommentárunk j Szófiai egyeztetés NÉGYNAPOS hivatalos baráti látogatás után Szó­fiából hazaérkezett Péter János külügyminiszter. Petr Mladenovval, a bolgár külügyminiszterrel folytatott eszmecseréiről közös közleményt adtak ki. A magyar külügyminiszter látogatása természe­tesen része annak az állandó, sokoldalú konzultáció­nak és egyeztetésnek, amely a szocialista országok ve­zetői között immár gyakorlattá vált. Ma azonban kü­lönös jelentőséget ad az ilyen eszmecserének az a kö­rülmény, hogy’ Európában gyors és kedvező irányú politikai változásoknak vagyunk tanúi és részesei. A .diplomáciai eseményeknek felgyorsult időszakában egyenesen elkerülhetetlen az egymással baráti szö­vetségben levő országok külügyi vezetőinek érintke­zése. A KÉTOLDALÚ államközi kapcsolatokat illetően a két külügyminiszter igen gyorsan végezhetett a na­pirenddel. A két ország kapcsolatai kiválóak, az együttműködés erőteljesen fejlődik. Talán csak az — a közös közleményben is kifejezésre juttatott — gon­dolat kapott külön hangsúlyt, hogy az oktatás, a tu­domány és a kultúra területén még inkább szélesíteni kívánja a két fél az együttműködést. A nemzetközi kérdések közül az európai bizton­sági értekezlet előkészítése és a fegyverzet csökken­téssel foglalkozó bécsi kunzultáció kérdésében egyön­tetű volt a vélemény: kívánatos lenne, hogy az euró­pai együttműködés érdekében minél gyorsabb legyen az előrehaladás. Ebből a szempontból is értékelték Leonyid Brezsnyevnek legutóbbi varsói, berlini és bonni utazását, s megállapították, hogy ezek az összes európai szocialista országok közös érdekeit, egyezte­tett külpolitikai célkitűzéseit igen jól szolgálták. FONTOS A KÖZÖS KÖZLEMÉNYNEK követke­ző megállapítása: „megállapították, hogy létrejöttek a szükséges feltételek a normalizálási folyamat befe­jezéséhez a szocialista országoknak az NSZK-val fennálló kapcsolataiban.” Minthogy Magyarország és Bulgária több vonatkozásban azonos helyzetben van — mindig szigorúan szocialista szövetségeseivel egyez­tetett politika alapján cselekszik a kapcsolatok fejlesz­tésében — Péter Jánosnak és Petr Mladenovnak e tárgyban folytatott megbeszélése jelentős külpolitikai lépést vázol fel a nem távoli jövőre. Plenáris ülés Helsinkiben László Balázs, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A helsinki nagyköveti ta­nácskozás pénteken plenáris ülést tartott, amelyen a részt vevő 34 ország nagykövetei főleg a közelgő európai biz­tonsági értekezlet színhelyé­ről és az előkészületek állá­sáról' cseréltek véleményt. A vendéglátó finn kor mány nevében Matti Tuovi- nen, a külügyminisztérium politikai főosztályának igaz­gatója ismét kinyilvánította Finnországnak azt a több­ször hangoztatott készségét, hogy valamennyi érdekelt ál­lam egyetértése esetén meg­rendezi a biztonsági konfe­renciát. Közölte, hogy kor­mánya ennek érdekében már meg is kezdte a szükséges előkészületeket. Norvégia nagykövete hangoztatta: az északi országok szeretnék, ha Helsinkiben tartanák a kon­ferenciát. Számos szocialista ország, így a Szovjetunió, hazánk, Lengyelország, és az NDK nagykövete is támogat­ta Helsinki jelöltségét,' A színhelyről szóló vita je­lenleg a konferencia második várhatólag leghosszabb szakaszára összpontosul, mi­után a konzultáció részvevői gyakorlatilag megállapodtak már abban, hogy az első sza­kasz, a; külügyminiszterek ta­lálkozója, Helsinkiben lesz. A nyugat! államok közül egyesek úgy vélekedtek, hogy a négy nagylétszámú munkabizottság munkájához Genf, a régi konferenciaköz­pont talán kedvezőbb feltéte­leket tudna biztosítani, mint Helsinki. fv/>A/WVVVAAAi^/VVVVVWVVWWWVVWWWVWWWVVVWS/WVVVWVVV\/W EURÓPA ÉVE 1973 — A WASHINGTONI politikai naptár szerint — Európa éve. Európa, ameri­kai szóhasználattal természe­tesen Nyugat-Európát jelent. Számos jel mutatja, hogy az Atlanti óceán túlsó partján a politikai stratégák a Nyugat- Europa és Amerika közötti újfajta viszonyon töprenge­nek. Henry Kissinger, Nixon mindenható nemzetbiztonsági főtanácsadója — aki ritkán mond nemzetközi politikai ügyekben fölöslegeset — leg­utóbb új Atlanti Charta ki­dolgozásának szükségességét emlegette. Az Atlanti óceán partján levő országok kö­zött új partneri viszonyra van szükség — mondta Kis­singer. És ezzel együtt egy földrajzilag abszurdumnak, politikailag azonban termé­szetesnek tűnő dolgot mon­dott: Japán is ezek közé az atlanti országok közé tarto­zik. Az, hogy az amerikai poli­tikában 1973 Európa eszten­deje, nem ( Határozás, ha­nem szükségszerűség kérdé­se. Egyrészt a vietnami há­ború befejezésével ismét e kulcsfontosságú kintinens felé fordulhatott a nemzet­közi figyelem, másrészt a változó világban igencsak szükségessé vált Washington és Nyugat-Európa viszonyát újra átgondolni. A második világháború utáni időszakban a tőkés Eu­rópa nem lehetett vetélytár- sa a háborúból megerősödve kikerült, ereje teljében levő Amerikának. A pénzügyi rendszer, a nyugati katonai szövetségi rendszer az Egye­sült Államok vezető szerepén alapult. Nyugat tőkés körei pedig a hidegháború idősza­kában egyenesen megköve­telték az amerikai részvételt a kommunizmus megállítása, majd felgöngyölítése jelsza­vával jelentkező imperialista stratégia megvalósításában. Az 1970-es évek világa azonban már más. A három legalapvetőbb változás: a Szovjetunió és a szocialista országok megerősödése kö­vetkeztében , a hidegháború fokozatos megszűnése, a tár­gyalásos korszak beköszönté­se. Igen fontos azonban a nyugat-európai egység szoro­sabbá válásának, Japán elő­retörésének tendenciája is, amely időben pontosan egy­beesett az Egyesült Államok gazdasági, politikai erejének gyöngülésével. KEZDJÜK TALÁN az utóbbival. A vietnami hábo­rú — az idő múlásával ez egyre inkább látszik — döntő befolyással volt Amerikának a világban elfoglalt szerepé­re. A délkelet-ázsiai véres kaland még kiteljesedésének időszakában megosztotta a nyugati szövetségeseket. Olyan országok kormányai, akik korábban minden kül ­politikai lépésében hűségesen követték Washingtont . — most nyíltan felléptek a há­ború ellen. A háború és an­nak kudarca mélyre süllyesz­tette ■ az USA tekintélyét. Olyan országok, amelyek a harmadik világban eddig amerikai támogatásra — he­lyesebben az Amerikához fű­ződő egyoldalú kapcsolatra — alapozták gazdaságpoliti­kájukat, elkezdtek másfelé is orientálódni. Megrendült a tőkés világ gazdasági épít­ménye. A dollárválság gya­korlatilag nem más, mint összefoglaló neve annak a folyamatnak, amely libikóka­szerűen — az Egyesült Álla­mok 1 gazdasági hatalmának süllyedésével egyidőben — az európai tőkés államokat és Japánt emelte magasba. Ezen a folyamaton — amely­nek csak egyik megnyilvánu­lási formája az addig meg­dönthetetlennek hitt dollár trónjának megingása — nem segíthettek az elsősegély­számba menő intézkedések (dollár-leértékelés, más va­luták felértékelése, lebegte­tése.) ANGLIA BELÉPÉSÉVEL mindenképpen nagyobb gaz­dasági hatalommá vált az európai közösség. Olyan erő­vé, amely nem hajlandó ér­dekei fölé helyezni az ame­rikai kívánalmakat. Az Egye­sült Államok pedig nincs abban a helyzetben, hogy ke­ményen lépjen fel Nyugat- Európával szemben. Hiszen például egy kereskedelmi há­ború a Közös Piaccal szem­ben ' többet ártana Ameriká­nak, mint Nyugat-Európának. Az USA kereskedelmi mérle­gében ugyanis az Európai Gazdasági Közösséggel szem­ben 1,7 milliárd dolláros fe­lesleg mutatkozik. Így alakult Fedélzetén három űrhajóssal Apolló-start az „égi laboratóriumhoz" A Skylab flrlaboratórium leendő lakói: az Apollo űr­hajó utasai (balról-jobbra) Joseph P. Kerwin (kutató pilóta), Charles Conrad jr„ (parancsnok) és Paul J. Weitz (űrpilóta). (Népűjság-telefoto — AP—MTI—KS) űrhajósgárdának, korábban KENNEDY-FOK: Pénteken 14.02 órakor (közép-európai idő) Kenne- dy-fokról elindult a Skylab űrlaboratórium felé az ame­rikai Apollo űrhajó, fedélze­tén Conrad, Kerwin és Weitz űrhajóssal. Hét és fél óra múlva érkeznek célpontjuk­hoz, az „égi laboratórium­hoz”. Charles Conrad, a pénte­ken útnak indult Skylab- Ipxpedíció parartcsnoka, — ha minden jól megy — 43. szü­letésnapját a Skylab 1. fedél­zetén ünnepelheti majd. ö a veterán a három űrhajós közül — negyedszer hagyta el rakétával a Földet. 1962 óta űrhajós, 1965-ben a Ge­mini 5-tel járt a világűrben, a következő évben a Gemini 11. parancsnoka volt, majd 1969-ben az Apollo 1. hold­expedícióját vezette. Conrad nős, négy fiú apja. Paul J. Weitz, g Skylab 1. pilótája, 40 éves, ez az első űrutazása. 1966 óta tagja az — Conradhoz hasonlóan — a haditengerészet légierejé­nél teljesített szolgálatot. Weitz nős, két gyermeke van. Dr. Joseph P. Kerwin az első amerikai orvos, aki el­hagyja a Földet. 47 éves, három kislány apja. Kerwint tanulmányai befejezése után besorozták a haditengerészet­hez, ahol pilóta lett. 1965 óta űrhajós. AESZ Szadit—Waldheim eszmecsere ADD1SZ ABEBA: Az afrikai egységszervezet székhelyén, Addisz Abebá- ban pénteken folytatódott a szakszervezet fennállásának 10. évfordulója alkalmából összehívott ünnepi ülésszak. Algéria képviseletében Huari Bumedien einök mon­dott beszédet. Felszólította az AESZ tagállamait, szá­molják fel kapcsolataikat íz­ki aztán az a helyzet, hogy Washington, amely annyi éven át az egyesült Nyugat- Európa — e szocializmus el-, leni védőfal — összelákolá- sán fáradozott, most öröm­mel figyeli e falban mutatko- ! zó repedéseket, és megpró­bálja minél jobban kijátszani ezeket az országokat egymás , ellen. A leglényegesebb új té­nyező a nemzetközi enyhülés. A tárgyalások megindulása és elsősorban Európában a tartós béke lehetősége egy- csapásra feleslegessé tett ré­gi módszereket. Miközben ^gyre szaporodtak és mélyül­tek a két- és többoldalú tár­gyalások, s teret nyertek a kontinensen a békés egyma-. mellett élés elvei, a nemzet­közi kapcsolatoknak ez a módosulása nem hagyta érin­tetlenül Nyugat-Európa és Amerika viszonyát sem. Alapvető érdekkülönbségek mutatkoznak. Az Egyesült Államok közel három évtizedes szerepválla­lása a nyugat-európai stra­tégiában, az USA domináns szerepe a NATO-ban azt eredményezte, hogy a nyu­gat-európai országok tudo­másul vették azt a kényel­mes állapotot, hogy katonai kiadásaik egy részét a ten­gerentúli adófizetők fedezik, s hogy az atomernyő Nyu- aat-Éurópa fölött mentesíti őket a katonai terhek je­lentős részétől. Ilyen körül­mények között az az ameri­kai elképzelés, miszerint a jenki katonák visszatérnének az Atlanti óceán túlsó part­jára, nem váltott ki lelkese- • dést a nyugat-európai pqliti­raellel, vagy legalábbis füg­gesszék fel azokat a meg­szállt arab területek felsza­badításáig. Az arab népek és az afrikai felszabadítási moz­galmak egyaránt a függet­lenség kivívását tűzték ki célul — mondotta az algériai államfő. Szadat egyiptomi elnök felszólalásában párhuzamot vont az arab területeket kusokból. Miközben Wa­shington a katonai jelenlét esökkentésébén érdekelt, Nyugat-Európában a kormá­nyok e csökkentést minél tá­volabbi időre szeretnék tol­ni. A gazdasági-kereskedélmi kapcsolatuk fejlődése a szo­cialista országokkal pedig versenytárssá tette az atlanti országokat. A Szovjetunió és a többi szocialista ország rendkívül nagy lehetőséget jelent a nyugati tőkés körök számára. A gazdasági kap­csolatokat rohamosan lehet bővíteni — e fejlődésnek azonban keretei vannak. E kapcsolatokat keretbe foglal­ja a szocialista országok terv- gazdálkodása, a kiegyensú­lyozott gazdasági fejlesztés igénye, valamint az a tény, hogy a szocialista országok között sokoldalú és gyümöl­csöző kapcsolatok alakultak ki, amelyek természetesen a Nyugattal való kereskedelem során nem szenvedhetnek csorbát. A szocialista orszá­gokkal való gazdasági kap­csolatok vonzó, ugyanakkor mégis hosszú távon korláto­zott volta előreláthatóan ki fogja élezni a tőkésországok­nak e piacokért folyó verse­nyét. EURÓPA ÉVE tehát az el­lentétek • jegyében kezdődött, és egyelőre az új kapcsolatok Chartába foglalásának ame­rikai igényével folytatódott A szakadék az Atlanti óceán két partja között nem lett keskenyebb. A nemzetközi erőviszonyok rohamos módu- sulásának időszakában ebben nincs is semmi különös. Kereszty András évek óta megszállva tartó Izrael és a vele szoros kap­csolatokat tartó koloniaiista, fajgyűlölő dél-afrikai kor­mány politikája között, rá­mutatva, hogy mindkét ál­lam a nemzetközi imperia­lizmus érdekében tevékeny­kedik és akadályozza az af­rikai népek előrehaladását. Az egyiptomi államfő a továbbiakban kijelentette: a közel-keleti válság meg­szüntetésének egyedüli mód­ja az, ha Izrael haladéktala­nul kiüríti a megszállt arab területeket, A 41 aírikai ország képvi­seletében megjelent állam- és kormányíők előtt beszédet mondott Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára is. Rámu­tatott, hogy az "afrikai föld­rész gyarmatosításának vég­leges felszámolásában jelen­tős tényező a világszervezet és az AESZ egyre bővülő együttműködése. ★ Anvar Szadat egyiptomi államfő és Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár pénteken Ad­disz Abebában félórás esz­mecserét folytatott ,a holt­pontra jutott közel-keleti rendezési kísérletekről. A ta­lálkozó után ■» mindkét fél elégedettségét fejezte ki. Harcok Kambodzsában Az elmúlt 24 órában az 5. és az 1. számú országút volt a kambodzsai harci cselek­mények főszíntere. A haza­fias erők az 5. sz<jmú or­szágúton, Phnom Penh-től 95 kilométerre északnyugatra, megtámadtak egy 30 páncé­lozott gépkocsiból álló ka­tonai konvojt. A Phnom Penh-i csapatok nagy vesz­teségeket szenvedtek ' és kénytelenek voltak visszavo­nulni. Megérkezett a iCemzefkSzi Lunapark Gyöngyösre 1973. május 26-tól június 3-ig vendégszerepel a Pacsirta telepen, Budai Nagy Antal tér. Szórakozhat, nyerhet a Lunaparkban. Sok-sok lehetőség a szórakozásra. Souvenir, karikadobáló, céllövöldék, lengetőkarusszel, gyermekkarusszel, láncoshinta, gyermekvasút, automata-játékok és autó-dodgem. Nyitva: hétköznap 14—22 óráig, vasárnaplO—22 óráig. Ifeuü ......

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents