Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk Kissinger Moszkvában HENRY KISSINGER, Nixon elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója Moszkvában tárgyal. Utazásá­nak jelentőségére már az a tény is rávilágít, hogy az Egyesült Államok elnöke — aligha véletlenül — ép­pen Kissinger érkezése napjára időzítette az ameri­kai törvényhozáshoz intézett külpolitikai üzenetét és ebben kiemelkedő helyet szán a szovjet—amerikai kapcsolatoknak. Az üzenet fényében meglehetősen könnyű számba venni azokat a témákat, amelyek biztos szó­ba kerülnek a mostani moszkvai megbeszéléseken. Az elnöki üzenet elégtétellel állapítja meg, hogy a vietnami háború befejeződése, „véget vetett az egyik legnehezebb időszaknak az Egyesült Államok törté­netében”. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a Kremlben nyomatékosan emlékeztetik Henry Kissin- gert Washington és Saigon felelősségére a párizsi megállapodás maradéktalan betartását illetően. Nixon üzenete joggal állapítja meg, hogy tavaly májusi moszkvai látogatása „határozott fordulatot jelentett az elmúlt negyedszázad konfrontációihoz képest”. Moszkvában azonban azt is hangoztatták: nem szabad megelégedni az ellenséges viszony enyhí­tésével, hanem aktív együttműködésre kell törekedni az élet számos fontos területén. ENNEK NYOMÁN nyilvánvalóan sok szó esik most a két hatalmas ország külgazdasági lehetőségei­ről. Moszkvában nyilván megismétlik azt az ismert szovjet álláspontot, hogy a gazdasági kapcsolatok igazi megváltozásához meg kell szüntetni a szovjet árukkal kapcsolatos minden hátrányos megkülönböz­tetést. Erre az elnöki üzenet is ígéretet tesz. Biztosra vehető, hogy a szovjet vezetők megvi­tatják Kissingerrel az európai biztonsági konferen­cia közeli megtartásának kilátásait és valószínűleg érintik a veszélyesen stagnáló közel-keleti dilemmát is. NIXON a Watergate-üggyel elszenvedte az ame­rikai történelem egyik legnagyobb kormányzati vál­ságát, a vezetés tekintélyének helyreállításához rend­kívül fontosak számára a külpolitikai eredmények. Ilyen nézőpontból is érdekes a főtanácsadó moszkvai látogatása, amely jó esetben új, fontos találkozók előkészítése lehet. ^V^AAA/VVAAA^VVSAAA^/VS/VSAAAiA/VVVV\AAAAAA^AAá^AAAA/VVVSAA/VSAA/VVAAA/>< * Bilaterális, multilaterális és világpolitikai kérdésekről Készül Brezsnyev bonni látogatásának programja Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Néhány napon belül vár­ható, hogy nyilvánosságra hozzák Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának nyu­gat-németországi látogatási programját — közölte péntek déli sajtóértekezletén Rüdi­ger Von Wechmar nyugatné­met kormányszóvivő. Elmondotta, hogy Valen- tyin Falin szovjet nagykövet ezen a héten a program ösz- szeállításáról tanácskozott Bonnban Frank külügyi ál­lamtitkárra). Leonyid Brezsnyev és Wil­ly Brandt kancellár tárgyalá­sain — tette hozzá — bilate­rális, multilaterális és világ- politikai kérdések jönnek majd szóba. Mint ilyenkor szokásos, a felek előzetesen tájékoztatják egymást, mely témákról szeretnének véle­ményt cserélni, de külön na­pirendben nem rögzítik a megvitatandó témák körét. A tárgyalások előkészítését szolgálják azok a megbeszé­lések is, amelyeknek eredmé­nyes lezárása lehetővé ten­Vidám fiúk ... ? A Fehér Háznak Nixon után a legnagyobb hatalmú la­kói (balról), Haldeman és Ehrlichman igyekeznek jó képet vágni mindahhoz, ami történik velük és ami vár rájuk. Mindkettőjüket menesztették a Watergate-bolrány miatt. A kép a szenátusi kihallgatás előtt készüli róluk. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) AZ ÉVFORDULOK az el­múlt időkre való emlékezés alkalmai. De Marx esetében az emlékezés nem állhat meg a történelmi visszapil­lantásnál, nem maradhat pusztán tiszteletadás a múlt század szellemóriásának. Marxra emlékezve több mint egy évszázad egész történel­mét kell felidéznünk: mű­vei, gondolatai nélkülözhe­tetlen fegyverei voltak a haladó erők harcának, a munkásosztály forradalmai­nak. Marx eszméi jelen vol­tak a szocialista országok kialakulásának korszakal­kotó történelmi fordulatá­ban, és mr is jelen varrnak korunk minden jelentős tör­ténelmi eseményében. Min alapszik a marxi el­méletnek ez a hatalmas, az eszmék történetében párat­lan ereje? Mindenekel őrt azon, amit Marx 1845-ben így fogalmaz meg program­ként: „a filozófusok a vilá­got csak különbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy megváltoztassuk.” Ez az a gondolat, ami az egész életművét meghatározza. Marx számára az .elmélet megszűnik öncélú világma­gyarázat lenni s a tőkés tár­sadalom forradalmi megvál­toztatásának eszközévé vá­lik. Természetesen már Mar­xot megelőzően, s vele egy időben is léteztek olyan esz­meáramlatok, amelyek el­utasították a tőkés társadal­mat és kétségtelenül a vál­toztatás szándékával kriti­zálták a kapitalizmus em­bertelen viszonyait. De nem láttak a társadalmi folya­matok mélyére, nem ismer­ték a történelem alakulásá­nak törvényszerűségeit; s ebből eredően reális kiutat sem találtak a fennálló rend ellentmondásaiból. ftMWÜSM 490». május 5. szombat Marx, marxizmus, munkásmozgalom Marx születésének 155. évfordulójára A marxi elmélet azért tudta gyökeresen meghalad­ni mind az idealista filozó­fiai rendszereket, mind pe­dig a társadalmi utópiákat, mert az elmélet és a gya­korlat új típusú összefüggé­sét alapozta meg. Marx az emberiség történelmének tu­dományos magyarázatában a társadalom valóságos lét­feltételeiből induLt ki, az anyagi termelés viszonyai­ból vezette le a politikai harcokat, s azok eszmei tük­röződését. A tőkés gazdaság és társadalom mozgástörvé­nyének vizsgálata a ma­gántulajdonon alapuló gépi nagyipar gazdasági analízise tárta fel Marx előtt a kapi­talizmus forradalmi felszá­molásának szükségességét és útját. A „magyarázat” és a „megváltoztatás” ebben a gondolatmenetben elvalaszt- hatatlan egységbe került,. AZ ELMÉLET és a gya­korlat egységének • marxi gondolata ma sem veszítet­te el időszerűségét. A kapi­talizmus mai kispolgári kri­tikája az „új baloldal” radi­kális „mindent tagadása” a szubjektív akaratot a társa­dalmi valóság fölé helyezi és ez a munkásosztály sze­repét, tömegharcait ’ebe­csülő anarchista, álforra­dalmi kiútkeresés a tőkés társadalmi rend fennmara­dását segítheti elő. A gazdasági és történelmi folyamatok marxi vizsgála­tának az a célja, nogy' a munkásosztály gazdasági-po­litikai hatalmának, a szocia­lizmus társadalmának lét­rehozását, megszilárdulását szolgálja. A tőkés társada­lom gazdasági folyamatai­nak mozgása automatikusan nem vezet el a szocializ­musba. De — mint éppen Marx mutatta ki első , ízben — a kapitalizmusban nem­csak a szocialista termelési viszonyok kialakításának ob- *■ jektív feltételei jönnek lét­re, hanem e folyamat során alakul ki a forradalmi vál­tozás szubjektív feltétele, a munkásosztály is, amely ké­pes a kapitalizmust meg- dönteni. Marx világosan lát­ta azt is, hogy „a tőkés és a kommunista társadalom kö­zött van egy időszak, amely­ben a tőkés társadalom tor- ■ radalmi úton kommunista társadalommá alakul ál. Ennék megfelel egy politikai átmeneti időszak is, amely­nek az állama nem lehet egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája .. Hogy miképpen valósul meg a munkásosztály ural­ma. s milyen lesz az elkö­vetkező szocialista-kommu­nista társadalmi rend, arról Marx csak nagy vonások­ban, néhány alaptendenciát megjelölve beszélt. Teljesen idegen volt tőle a jövő spe­kulatív megkonstruálása; a konkrét tennivalók kijelölé­sét és megoldását a mun­kásmozgalom gyakorlatától várta. Ezért üdvözölte lelke­sedve a Párizsi Kommün- ben azt a „végre ' felfede­zett politikai formát, amely­ben a munkásosztály ural­ma megvalósul, s ezért hangsúlyozta újra és újra, hogy a proletariátus politi­kájának rrpndig • a valóság elemzéséből kell kiindulnia. A MARXI GONDOLATOK — a munkásosztály törté­nelmi érdekei iránti elköte­lezettség, a konkrét valóság né, hogy Brezsnyev bonni lá­togatásának idején szovjet— nyugatnémet megállapodáso­kat is tető alá hozzanak konkrét kérdésekben. Ezzel összefüggésben Von Wechmar megerősítette, hogy a külügyminisztériumban szovjet—nyugatnémet tár­gyalásokat tartanak egy tu­dományos-műszaki és egy környezetvédelmi egyezmény megkötéséről. Május 7-ével i leírni­üzlettel Eger, Csebokszári lakótelep E/17. épületében. Heves megyei Patyolat Vállalat. konkrét elemzésének dialek­tikus módszere — vezettek el a monopolkapitalizmus lenini elemzéséhez, s a tör­ténelem első győzelmes szo­cialista forradalmához 1917- ben. Lenin a marxi tanok betűihez ragaszkodókkal szemben a változó történel­mi körülmények vizsgálatá­nak szükségességét emelte ki, az opportunista revizio­nisták elméletének kritiká­jában pedig arra mutatott rá, hogy a munkásosztály csak forradalmi pártja veze­tésével döntheti meg a kapi­talizmus uralmát. Immár több mint egy év­század történelme igazolja, hogy a munkásosztály harca csak a marxizmus elméleté­nek alkotó alkalmazásával lehet eredményes. KORUNK KÉRDÉSÉIT is csak a marxi gondolatok se­gítségével, a történelmi vál­tozások vizsgálatának marxi módszerével lehet megolda­ni. A marxj eszmék mara­dandó hatása mindenekelőtt abból következik, hogy a munkásosztály alapvető tör­ténelmi érdekeit fejezte ki. Engels így beszélt barátja sírjánál: Marx „mindenek­előtt forradalmár volt. Iga­zi élethivatása az volt, hogy valamilyen módon ... közre­működjék a modem proleta­riátus felszabadításán, ame­lyet elsőként ő ébresztett helyzetének és szükségletei­nek tudatára, felszabadulása feltételemek tudatára.” ). Gr. Egyetemi végzettséggel és energiagazdálkodási gyakor­lattal rendelkező _ energetikai üzemvezetőt (főenergetikust) keresünk felvételre A jelentkezéseket Ipari Műszergyár Személyzeti és Oktatási Osztály, Aszód, Pf. 2. címre kérjük küldeni. egg ás utía Textil- és papírgyűjtő hetek májú* :n-i­Mindazoknak a magánszemélyeknek, akik esetenként 10 kg papírhulladékot, vagy 1 kg 20x20 cm-nél nagyobb, tiszta, háztartási pamuttextíliát adnak át a kijelölt át­vevőhelyeken, a vételáron felül aiámtéksorsíegye! ad a MÉH FŐNYEREMÉNY: „DOMBÓVÁR” típusú, 2 szobából, mellékhelyiségekből és teraszból álló nyaralóház. További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások, ORION 60-as jubileumi televíziók, vásárlási utalványok. Ezernél több értékes nyeremény! Értesítjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy középfeszültségű hálózatok fenntartási munkái miatt Egerben az alábbi helyeken, a felsorolt napokon áramszünetet tartunk. 1973. május 7., 6—18 óra között: Leányka u., Rókus „ Bástya u„ Cecey É. u„ Janicsár u.. Gárdonyi u„ Andrásbíró u., Szabó S. u., Ostrom u„ Vécsey völgy, Bolyki u.. Liget u., Egri Csillagok u„ Csomós tanya, Petró tanya. 1973. május 8., 6—18 óra között: Árnyékszala, Verőszala, Kertalja u„ Szalapart, Kö­nyök u„ Ráczhegy u., Gerle köz, Rigó köz, Gyermek- város, Üj élet út. Rákóczi úti lakótelep, Tavasz u., Csebokszári, Kővágó tér, Szepessy u. 1973. május 9., H—18 óra között: Szépasszony-völgy, Babocsay út, Rajner K. u„ Hon­foglalás u., Tóth J. u„ Bethlen u., Mikes K. u„ Ber­csényi u„ Laktanya u., Vak Bottyán u., Kisfaludi u., Baktai úti lakótelep, Baktai út, Vöröstüzér út. 1973. május 10., 6—18 óra között: Aradi u„ Fiumei u., Kassai u., Pozsonyi u„ Lőcsei u„ Iglói u„ Köztársaság tér, KISZ-lakótelep, Attila u.’ Nyitrai u„ Deméndi u„ Koszorú u., Szalóki u„ Kör­möcbányái u., Tátra u Csordás u.. Kőkút u.. Gala­gonyás u., Eperjesi út. 1973. május 11., 6—18 óra között: Lajosváros, (Lenin út — Faiskola út között). ________ ÉMÁSíí Vállalat Egri Kirendeltsége.

Next

/
Thumbnails
Contents