Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

/ Ma este premier Sybíll Jacóbi híres nagyope­rettjét a Sybillt mutatja be ma este az egri Gár­donyi Géza Színház. Az operett főbb szerepeit Vár- hegyi Márta, Rózsa Sán­dor, Fehér Tibor, Abra- hám István, Komáromy Éva és Botár Endre játsz- sza. Rendező: Orosz György. Képünkön: Rózsa Sán­dor és Várhegyi Márta. Kezdődnek a pótló foglalkozások az általános iskolákban Régi gond: az általános is­kolások egy részét a tanév végén osztályismétlésre uta­sítják, illetve egy vagy két tantárgyból javítóvizsgát kell tenniük. Ezen a helyze­ten lényegében pem változ­tatott az augusztusban szer­vezett • korrepetálás séta, amely a javítóvizsgára ké­szített elő. Különböző okok miatt ez nem vált be. Ezért más, eredményesebb megol­dást- kerestek az illetéke­sek', hogy a tanév végén egy vagy két tárgyból elégtelen­re álló diákok pótolhassák hiányaikat. Az elmúlt tan­évek során számos általa­Kiváló kertész NÉHÁNY NAP óta az is­kola emeleti folyosóján, a sarki üvegvitrinben díszes oklevél és piros selyemmel bélelt dobozba helye­zett arany embléma hívja fel magára a figyelmet. Sokan megnézik az odaérkezők kö­zül, de különösen a tanulók és a tanárok. Mindkettő ugyanis nagyon friss. Az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet büszkeségeként emlegetik. Sike Erika harmadéves zöld­ségkertész tanuló szerezte minap Szentesen, a KISZ KB országos vetélkedőjén, ahol elnyerte a szakma kivá­ló tanulója címet. Az iskola mellett, második otthonában, a jól berehdezett kollégium társalgójában ta­lálkoztunk a fiatal szentdo- monkosi kislánnyal, aki a gratulációk, után magáról be- 1 szélt. — Tarnaleleszen jártam általános iskolába, de nem voltam különösebben jó ta­nuló. Édesapám, aki a Bor- sodnádasdi Lemezgyárban segédmunkás, nagyon szereti a mezőgazdaságot. Otthon van egy kis darab háztáji földünk, ö már apró ■ gyer­mekként megtanított kapál­ni, palántákat ültetni, a nö­vényeket öntözni, a konyha­kerti veteményeket ápolni. Biztatására jöttem ide Eger­be, három évvel ezelőtt. — De nem bántam meg, mert eredményes volt. Ami­re nem számítottam, az tel­jesült. Nem egész három év alatt szakmunkás lettem — mutat a sárga papírra, a kék betűkkel nyomtatott szak­munkás-bizonyítványra. — Ezt pedig az országos győze­lemnek köszönhetem. Az elmúlt három évben Sike Erika sokféle szakmai ismeretet szerzett, könyveket, folyóiratokat lapozott, meg­ismerkedett a zöldségfélék­kel, a kertészeti gépekkel és a zöldségtermesztés legkor­szerűbb. fóliás módszereivel.-— A hevesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetbe jártunk gyakorlatra, ahol az utóbbi időben valóságos fóliavá­rost" építettek. Ezzel meg­teremtették a zöldségnövé­nyek legkorszerűbb hazai termesztését. Ott műveletről műveletre megismerkedtünk az egyes folyamatokkal, az ültetéssel, a palántázással és volt idő megfigyelni, hogy a parányi paprikából hogyan fejlődik ki a teljes, beérett növény SÍ ki; loRIKA szakmai ér­deklődésére tanárai is felfi­gyeltek és javasolták, hogy vegyen részt az iskola tava­szi, házi vetélkedőjén, ahol megszerezte az első helyet. Egy vb-Eialározat margójára L lUtá. május 24., csütörtök Tulajdonképpen így nyílt le­hetőség azután arra, hogy május elején iskolája elküld­te a KISZ Központi Bizottság által rendezett országos szak­mai vetélkedőre, ahol 16 tár­sával mérte össze tudását. — Szentesen volt a ver­seny, az alföldi táj egyik leg­nagyobb zöldségtermő vidé­kén. A három napos vetélke­dő igen mozgalmas volt. El­ismert kertészeti szaktekinté­lyekből álló zsűri értékelt. Bevallom, nagyon izgultam. Nekem a legkedvesebb az írásbeli volt. A paprika fólia alatti hajtatásáról írtam és nagyon jól hasznosítottam a Hevesen szerzett tapasztala­tokat. A gyakorlati feladatot a helyi Árpád Tsz földjén adták fel. Nem volt könnyű, férfihoz illő traktorra ültünk és nyolc centis mélységben talajmarást végeztünk. Szó­belin pedig a zsűri tagjai % szakmai kérdéseken kívül a történelem és a társadalmi élet aktualitásából is tettek fel kérdéseket. A harmadik nap délutánján,' amikor a zsűri eredményt hirdetett, váratlanul ért a győzelem. Szinte nem akartam elhinni, hogy ebben a nehéz mezőny­ben én lettem országosan is az első, ezzel pedig a szak­ma kiváló tanulója a zöld- ségkertéázetben. — E szép siker elérésében nagy része van Váradi Já­nosáé tanárnőnek is, aki je- ^ lentősen hozzájárult ahhoz is, £ hogy megszerettem a kerté- " szetet. Alaposan felkészített erre a vetélkedőre. A tan­könyv sorain kívül többféle szakirodalomra is felhívta a'; „Kertészet és Szőlészet” fo­lyóirat cikkeire, amelyekből áz új fajtákat és termelési módszereket is megismertem. Sike Erika győzelme nem­csak iskolájának dicsőség, hanem szüleinek és falujá­nak, Szentdomonkosnak is. — Amikor hazamentem, édesapám annyit mondott: .......Lányom, most vatóban b izonyítottál..ami na­gyon jóleső érzés volt. Az. örömbe mégis egy kis üröpi is vegyült! A szakmun­kás-bizonyítványban ugyanis egy furcsa mondat olvasható; miszerint „középiskolai to­vábbtanulásra nem jogosít...” Az iskola idén végzett első zöldségkor! ( s/ének mégis más az elképzelése. SZERETNEK tovább ta­nulni az egri közgazdasági szaközépiskolaban. Igaz, hogy csak az esti tagozaton lesz rá lehetőség, de ezt is szívesen vállalom. Egerben szeretnék maradni és dolgoz­ni. mert csak igv lenne bizto­sítva a továbbtanulásom. Is­kolámtól, tanáraitatól ígére­tet kaptam, hogy segítenek majd az elhelyezkedésnél, hogy sikerül-e, nem tudom... Meotusz Károly Korábban már beszámol­tunk arról, hogy az egri vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága határozatot hozott az ;fltalános iskolák körze­teinek módosítására. Na­gyon időszerű volt, hiszen az új építkezésekkel új telepü­lések alakultak ki, és az ezek mellett működő iskolák túlzsúfoltakká váltak. Olyan, egyenetlénségek alakultak ki, hogy amíg az egyik is­kola 20—25-ös létszámú osz­tályokkal dolgozott, más is­kolákban egyes osztályok létszáma meghaladta a 35 főt. A pedagógusok a meg­mondhatói elsősorban, mi­lyen nehéz az oktatás az ilyen túlméretezett osztá­lyokban. így, ha egyes gyer­mekeknél, családoknál el­lenkezésre is talál a körzet­határ módosítása, amely mi­att meg’ kell válni a régi is­kolától, egészében véve még­is egyet kell és lehet értem ezzel az intézkedéssel. Am van egy dolog. ami vitatható. És ez a nyolcadi­kosok .ügye. A körzetmódo­sítás ugyanis — a tagozatos osztályokat kivéve — min­den gyerekre kötelező érvé­nyű. Talán nem is kell pe­dagógusnak lenni ahhoz, hogy felmérje az ember, mennyi hátrányt jelent ez éppen abban az évben, ami­IMRE tXqió: Kér év Mjroic HÓNAP/ íi. Kapelláró magában elismer­te, hogy partnerével, akit a többiek — nyilván a múlt­jára utaló célzással — ma­guk közt Késnek neveztek, jól elbodogulnak, érdemes lesz máskor is így csinálni, ha lehet, mert látszik a tar­tásán, ahogy megfogja, amit kell, hogy ereje is, hajlan­dósága is van a munkához, ez pedig itt ritkaság. Azért nem állhatta meg, hogy ne érdeklődjön; — Mondd csak, ki adta rád ezt a nevet, olyan hülyén hangzik. — A te félnótás haverod, akivel mindig egymást búj­játok, a Kicsi — mondta a nyurga, erős csuklójú gye­rek, mint később megtudta, tizenhat éves sem volt még. — Nem tudom, honnan szed­te, nálunk Kőbányán ez már kiment a divatból, azt az egy-két romát, aki megpró­bálkozik a haleffel. összecso­magoljuk és föladjuk után­véttel, a drága jő édesany­ja se ismer rá. — Miért hoztak be? — Hosszú történet. Tu­lajdonképpen lopásért, de ez régen kezdődött. Az ősöm­nek volt valami zűrje a kor a gyermek továbbtanu­lásának lehetőségei eldől­nek. A gyermeknek feltét­len kell egy-két hónap ah­hoz, hogy feltalálja magát az új osztálytársak között. A szaktanárnak, aki heti 2— 4 órában találkozik a gyer­mekkel, szintén idő kell, hogy felmérhesse képessége­it, igazi tudását. És félő, még szinte vége sem lesz az ismerkedésnek, itt a fél­év, amelynek alapján a gyermek továbbtanulását ja­vasolni kell és lehet. Arról már nem is kell beszélni, mennyivel más javaslatot készít egy gyermekről az a tantestület, amely alaposan ismeri a gyermek képessé­geit, készségeit, adottságait, sőt családi körülményeit is. Egerben talán a száz főt sem éri el azoknak a gyer­mekeknek a száma, akiket ez a határozat az általános iskola utolsó évében érint. De azoknak a gyermekek­nek, akiket érint, személy szerint 100 ,százalékos hát­rányt jelent. Talán nem volna érdektelen ebből a szempontból is vizsgálniuk ezt a döntést a tanács-vb illetékeseinek, természetesen még egyszer hangsúlyozva: csak a nyolcadik osztályoso­kat érintően. —d.— munkahelyén, ujjat húzott valamelyik fejessel, persze, nem neki lett igaza, a vé­gén tízéves szolgálat után el kellett neki jönni onnan. ’ Attól kezdve elkezdett piál­ni nagyban, mintha a piások olimpiájára akarna kijutni, nagyon tré lett otthon az élet. Megitta azelőtt is a magáét, nem mondom, de az nálunk soha nem volt, hogy a keresetét ne adta volna haza, sőt, hozta a bércédulát is, meg virágot, vagy sört az Anyámnak, puszizkodott ve­lünk, így srácok, úgy, mert hárman vagyunk testvérek, két öcsém van, haláli kis krapekok, ide a füzeteket, az ellenőrzőt, aztán, ha nincs egyes, mehettek a moziba. Ha arénázott is Anyuval, hamar kibékültek, abból mi nem vettünk észre semmit, éltünk, ahogyan a többi kő­bányai proli, talán egy ki­csit jobban is. De azután, hogy a régi helyét otthagy­ta, nem lehetett vele bírni végképp. Igaz, kevesebbet is kereseti az új helyén, de ez még nem lett volna ok arra, hogy naponta részegen jár­jon haza, hogy ott szeren- csétlenkedjen nekünk, az el­rontott életét emlegesse, sír­jon Anyu fülébe, mert sírt ilyenkor legtöbbször, és ru­hástól feküdt le, úgy kel­lett vetkőztetünk. ahol fog­ni tudtunk rajta, cibáltuk róla a cipőt lefelé, a végén Anyu széttolta az ágyakat, az ő két ágyukat, egymás mellett a szobában, egyiket az egyik sarokba, a másikat a másikba, csakhogy minél messzebb legyen tőle, szó­val, kezdett a helyzet na­gyon cikis lenni. Igen, mert tudod, anyámat leszázalékol­ták az üzemben ahol dolgo­zott, a dohány amit kapott, nagyon kevés volt és egy idő után <*tt tartottunk, hogy fizetésnapon lesni kel­lett a fateromat, valamit ha­za is hozzon a keresetéből, anyu legtöbbször engem kü'-dött, ő nyilván nem akart szégyenkezni, menjek nos iskolában kísérleteztek úgynevezett pótló foglalko­zások megszervezésével. Az ezen résztvevő tanulók nagy többségének sikerült pótolniuk tudásbeli hiányai­kat. és így megmeneküllek a nyári rendszeres tanulás­tól, * illetve a javítóviasga esetleges kedvezőtlen követ­kezményeitől. A Művelődésügyi Minisz­térium állásfoglalása, sze­rint a pótló foglalkozást az általános iskolák valnmenv- nyi évfolyamában célszerű megszervezni. Különös gon­dol kell fordítani az első­sökre. A kijelölt tanulók számára kötelező a részvé­tel. A foglalkozások lénye­gében három szakaszból áll­nak. Az első, előkészítő részben a tavaszi szünetet követő első tanítási naptól a nevelők figyelemmel kísér­ték és segítették a gyengén tanuló diákokat. Május kö­zepén a tanév végi ismét­lés megindulásakor újból ér­tékelték a diákok .teljesítmé­nyét, és számba vették a bukásra állókat. Az időköz­ben kapott pedagógussegít­ség eredményeként a diá­kok egy része az utolsó ta­nítási napig általában már elégséges szinten képes tel­jesíteni a tantervi követel­ményeket. A foglalkozások második szakasza az utolsó tanítási naphoz kapcsolódik. Június elsején kezdik meg ezeket, abban az esetben, ha az is­kolában a tanévhez szüksé­ges 198 tanítási napot már teljesítették. Ennek hiányá­ban a tovább folytatandó mindennapi tanítást június 8-cai be kell fejezni. Tehát legkésőbb június 9-én min­denképpen megtartják az el­ső pótló foglalkozásokat, ezeket általában a tanévzá­ró értekezletig befejezik, a pótló foglalkozások időtarta­ma tehát tizenegy munka­nap. oda a gyárkapuhoz, le ne kopjak róla, míg haza nem jön. Ezt nagyon rühelltem, főleg amikor egyszerűen ha­zazavart. pirult a pofám he­lyette is a kollégái előtt, persze, hogy elkotródtam, haza se mentem estig, csi­náltuk a cirkuszt, a galeri­vel a téren, mire hazamen­tem, ott húzta a lóbőrt az ágyon, felöltözve,' miijt ren­desen, ahogy ilyenkor — A foglalkozásokon azok a tanulók vesznek részt, akik­nek a tanítás befejezésekor a rendtartás szerint javiíő- viasgát kellene tenniük. A tanulók kiválasztása vala­mennyi évfolyamon az utol­só tanítási napot megelőző­en, az osztályozó értekezle­ten történt. Akik egy-két tantárgyból elégtelenre állnak, azoknak ezt az osztályzatát sem az osztályozó naplóba, sem az anyakönyvbe, sem a bizo­nyítványba nem vezetik be, a többi osztályzatot azon­ban igen. A foglalkozást na­ponként két három órában tartjuk, és azt is biztosít; .k a pedagógusok, hogy ha két tantárgyból vesz ilyeneken részt a tanuló, a korrepetá­lás időpontja ne ütközzék. A foglalkozásokon azokat a tantervi anyagrészeket igye­keznek a pedagógusok meg­értetni és gyakoroltatni, amelyek szükségesek az év végi követelmények teljesí­téséhez. A napközis tanulók­kal a napközi otthonban is külön foglalkoznak. Az utolsó foglalkozást közvetlenül követően a vég­leges érdemjegyet osztályo­zó értekezleten állapítják meg, és megfelelő határoza­tot hoznak. Amennyiben a diák az egyik vagy mind­két tantárgyból elégtelen; augusztus végén javítóvizs­gát kell tennie. A foglalko­zások hármadik szakasza te­hát a nyári szüneti felké­szülést jelenti a javítóvizs­gára. Erre azokat utalják, akik a júniusi, 11 napos pótló foglalkozások után sem feleltek meg a követelmé­nyeknek. Erre azonban a diákok már egyénileg a szü­lők, nagyobb testvér ese­tenkénti támogatásával — a pedagógusoktól kapott út­mutatás szerint készülnek fel. (MTI) aztán, hogy nem volt már mit bevinni, elkezdett köl­csönt kéregetni, rokonoktól, ismerősöktől, a házban a szomszédoktól, cukorra, tej­re, krumplira. Másfél év se telt el és mi úgy lerobban­tunk, hogy az nem igaz. És egyszer egy estén, olyasmi történt, ami betette az ajtót az egész életünkre. A kégli­hez legközelebbi köpködő­ben időzött az apam, a egyre sűrűbben — szokása volt. Kérlek szépen, a vé­gén már odáig süllyedtünk, hogy anyám egyszerűen nem tudott főzni, még egy üres paprikás krumplit sem, a kicsik óbégattak az éhség­től, ha egy zokni kellett, azt se tudtuk megvenni, ha jött a gázszámlás, tőlünk ugyan egy vasat se látott, amíg anyám szegény nem hajtotta föl a dohányt valahonnét. Bevitte a gyűrűjét, a nyak­láncát, az óráját a zaciba, szomszédok jötte* mondán! anyámnak, menjen, ha pénz' akar látni, maga helyet! nióst is engem küldött. Él ú 'mentem, szövegelek ott a: apámnak, jöjjön, siessen, ki­hűl a vacsora,, az meg csak küld el, tudni se akar ró­lam, közben a farzsebbő] szedi elő a bukszát, fizel ennek is, annak is, min! akinek teljesen elment az esze. (FolyUU)ukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents