Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-22 / 117. szám
A fogyasztás és az ember Erdőt telepítő tsz r Mindennapi életünk sajá- I toe kérdése életszínvonalunk : megítélése. A „hogyan i élünk?” kérdésibe társadalmi > méretekben nemcsak a gaz- | dagodó ország, az évente ; felépülő több tízezer lakás, útjaink autóforgalma, táplálkozásunk és öltözködésünk felel, hanem népünk politikai közérzete, olvasottsága, kulturális érdeklődése, szellemi gyarapodása is. Megválaszolható azonban a kérdés más oldalról is: Ügy élünk, ahogyan dolgozunk. Nem szaladunk túl gazdasági lehetőségeinken, viszont minden igyekeze-, tünkkel adottságaink kihasználására törekszünk. Élet- színvonalunk forrása a munka: csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Mai anyagi életkörülményeink általában összhangban állnak gazdasági fejlettségünkkel, nemzeti jövedelmünkkel, amelynek egy főre jutó összege átszámítva, évi 900—1000 dollár. Az utóbbi időben mind számottevőbben erősödik a közvéleményben az a reális felfogás, amely a gazdasági fejlődéssel kapcsolja össze, annak függvényében vizsgálja az életszínvonal emelkedését. Szocialista termelésünk, egész gazdasági munkánk alapvető célja a társadalom tagjai növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél teljesebb kielégítése, a személyiség minden irányú fejlesztése, az ember tényleges értékeinek gyarapítása. Életszínvonal-politikánk azt az utat követi, amelyet a párt X. kongresszusának határozata így jelöl meg: „A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét, biztosítani műveltségének gyarapítását .. Társadalmi törekvéseinkben fontos helyet foglal el az anyagi helyzet javítása, a kulturált, értelmes élethez szükséges javak mennyiségének mind teljesebb biztosítása. Ugyanakkor elutasítjuk a fogyasztó fogalmának felszínes értelmezését, az embert csupán anyagi javakat vásárló társadalmi lény- nyé degradáló álláspontot. A jó emberi közérzetnek, az értelmes jómódnak a megvásárolható dolgok mennyiségén és minőségén túl számos, nem áru jellegű — politikai, egészségügyi, erkölcsi — összetevője is van. Kifejezőbb, igazabb tehát, társadalmi törekvéseinket jobban segíti, ha a „fogyasztó szempontjainak” túlértékelése helyett az ember teljesebb és minden irányú szolgálatát állítjuk. A „fogyasztás szempontjai” természetesen fontos társadalmi igényeket fejeznek ki — de nem kizárólagos meghatározói az életkörülményeknek. Mi a jólétet, az értelmes életet nem azonosítjuk az elfogyasztható anyagi javak pazarló bőségével. Amikor az életszínvonal gyorsabb emelésére törekszünk, nem az egyes tőkés rétegek életszínvonalát és nem a bur- zsoá fogyasztási modellt tekintjük példaképnek. Nem a kapitalista értelemben vett jómódot utánozzuk. A tartalmában és formájában is eszményeinknek, erkölcsi, normáinknak, humanista céljainknak megfelelő szocialista életmód kialakítására törekszünk. Elvetjük az olyan ' jólétet, amelyben a dolgok uralják az embert. Az anyagi javak bőségének, választékának az a 'szerepük, hogy eszközként saolSzoIgáKatáü lagj árutermelés? A füzesabonyi szövetkezet útkeresése Mind meglepőbb megállapításokra jut a tevékenységet nevében is viselő Füzesabonyi Javító Szolgáltató Ipari Szövetkezet az évek során. Mint Dobai József elnök legutóbb elmondta: a társaihoz hasonlóan, főként a lakossági igények kielégítésére hivatott ktsz-nek napjainkban már csak 36 részlege van abból, aminek a száma a hatvanas évek közepén történt fúzió alkalmával a félszázat is elérte. A fél megyét átfogó hálózatban csupán a legutóbbi időkben 17 cipészműhelyt kellett bezárni, részint az érdeklődés, főként pedig a szakemberek hiányában. A mesterek sorra öregszenek, elagganak és előbb-utóbb nyugdíjba mennek, a fiatalok körébői pedig ugyanekkor nem akad utánpótlás. Néhány kivételtől eltekintve egy-egy dolgozóval „üzemelnek” a részlegek, amelyek az olykor még hosszúnak tűnő vállalási határidővel azt a kevés számú megrendelőt is elriasztják, akik ma már leginkább csak a bőrtalpú lábbelivel keresik fel az üzleteket. Sajnos idős emberek foglalkoznak az új cipők készítésével is — ennélfogva képtelenek versenyt futni a kedves vevő türelmével... A textilszakmában sem rózsás már a helyzet, hiszen évek óta veszteségesen zárnak Egerben is a szalonok. Annak ellenére, hogy — amint a legutóbb kibocsátott közvélemény-kutató lapokon közölt válaszokból kitűnt — jelenleg is van igény a méretes tevékenység iránt. A tapasztalatok mindenesetre elgondolkodtatóak, s feltétlenül jobb megoldásokra ösztönzik a szövetkezet vezetőségét. A témával már foglalkoznak is —•’ határozott elképzeléseik vannak a gazdaságosság tokozására — -ám mégis nehéz előbbre lépniük. Több más mellett ugyanis ebben a szakmában is gondjaik vannak: mindenképpen elkelne a „vérfrissítés”, a fiatalítás. A szakmunkásícépzés- m azonban már csak Budapesten nyílik lehelőség — ami viszont túlzott terhet jelent ma még a füzesabonyi ktsz-nek. Mindezek láttán fordult a szövetkezet annak idején az árutermelés felé s — bizonyos fokig szakítván a hagyományokkal — foglalkozik mind élénkebben az újabb tevékenységgel. Jellemző törekvéseikre, hogy amíg 3—4 évvel ezelőtt az export például még a termelés árbevételének egynegyedét sem jelentette, tavaly már megközelítette az egyharmados részarányt. Az árutermelésben döntő ma már a sportcipők készítése. A korábban felismert ilyenféle lehetőségek jobb kiaknázására, sikerült másfél esztendeje a -Kölcsönös Fejlesztési Alapból 1,6 millió forintos támogatást szerezni, amellyel aztán számottevően gépesíthetett a szövetkezet. A korszerű berendezés mellett egyéb változások is történtek — átalakították, bővítették később a füzesabonyi üzemet, több szervezési elképzelést megvalósítottak — s így még tovább növekedett a gyártó- kapacitás. Olyannyira, hogy az idei első negyedévben piár több mint kétszer any- nyit termeltek, mint tavaly ugyanilyenkor. Szerencsére kedvező az egész évi rendelésállomány is, s így 1973- ban már 50 ezer párás szállítással szá molhatnak! , A szövetkezet törekvése ugyan látszólag ellentmond az eredeti célkitűzéseknek — ám itt is a gazdaságosság a legfontosabb. A ktsz kénytelen más területen érvényesülni, különben bajba jut! Az árutermelés fokozása azonban korántsem jelenti, hogy hátat fordítanak a szolgáltatásnak, teljesen lemondanak. régebbi profiljukról. Következetesen kéresik a megoldás nyitját, az eddiginél vonzóbb, eredményesebb módszerek megvalósításán fáradoznak. S bíznak is abban, hogy megtalálják azt az igazi utat, amelyen a jövőben haladniuk kell! . ____.... , (auvmj g álják az egyének tehetségének, emberi értékeinek teljes kibontakozását. Mi olyan jólétre törekszünk, amelyben művelt, jellemes, boldogulásukat a közösséggel együt kereső, egészséges emberek a javak elfögyasz- tói. A tartalmas, humánus szocialista életmód, az emberi értékeket elismerő, annak gyarapítását serkentő társadalmi igazságosság sokkal vonzóbban beszélhet rendszerünkről, mint a szupergazdag tőkés államokról a háztartások gépesítettsége, vágy az autók száma. Ez magyarázza, hogy a holnapért felelősséget érző, humánus gondolkodású emberek százezrei ismerik fel a gazdaságilag fejlett tőkés államokban is: az „élet érteiméről” és „minőségéről”, a „jólét tartalmáról” és „eszményeiről’ a szocialista népek törekvései adják a reális és követhető modellt, nem pedig a tőkés érdekeknek megfelelő, az anyagi javak mindenhatóságát hirdető, fogyasztás a fogyasztásért gyakorlata. Gazdagodó életünk sokasodó tényei és tapasztalatai arra intenek, hogy iparunknak, kereskedelmünknek, közlekedésünknek, kulturális műhelyeinknek, az emberi életkörülményekkel foglalkozó intézményeinknek, céltudatosan munkálkodniuk kell a szocialista jómód általánossá válásáért. Annál is inkább, mert a jólétről alkotott mai felfogások ellentmondásaiban és torzulásaiban is tükröződik társadalmunk átmeneti jellege. Az egészséges szocialista törekvések meghatározó sezrepe mellett a jómód kispolgári értelmezésének, a sznobság, a flanc és anagy- zolás különböző változataival is találkozhatunk még. Az elmondottakból együttesen következik, hogy társadalmunknak az anyagi javak bőségének növekedésével egy időben kell megtanulnia, mit jelent értelmesen, kulturáltan, jól éni. (Kalória-, vagy szeszfogyasztásunk számadatai nemzetközi összehasonlításban is elgondolkoztatóak.) Kereskedelmünknek, kulturális intézményeinknek és a munkahelyi kollektíváknak is többet kell foglalkozniuk azzal, hogy miként lehet a nagyobb jövedelmet értelmesen elkölteni, hogyan lehet az adott jövedelemmel és á növekvő szabad idővel okosabban, jobban élni, miként lehet eszköz az utazás, a televízió vagy az autó a család műveltségének, ismereteinek gyarapításában. Ágoston László Akárhogy vesszük: 34 hektár területű erdő mégis valami. Különösen, ha ez a terület olyan szokatlan helyen látható, mint a 3-as főközlekedési út mente, Gyöngyös határában, a Nagyréde felé vivő szakaszon. Itt korábban csak szőlő díszlett, illetve szántóföldi növény. Mi okozta ezt a furcsa változást? Miért adta rá a fejét a Mátra Kincse Tsz tagsága arra, hogy erdőt telepítsen? Hiszen soha ilyet azelőtt nem csináltak. Valami nyomós oknak kellett kialakulnia a szokatlan növénykultúrához. ■ a ■ m Nézzünk szét a környéken. Szemben velünk az új, szakosított sertéstelep látható. Furcsa építményei szembetűnőéit, de a víztartály hivalkodik mégis a legjobban közülük. Innen kell származtam az erdőt is, mégha az első hallásra hihetetlennek is tűnik az összefüggés a két dolog között. De a sertéstelepen annyi trágyalé képződik, hogy azzal valamit kezdeni kellett. A Mátra Kincse Tsz vezetőinek visszacsengett a fülükbe valami a Szarvasi Állami Gazdaságról, mintha azoknak lenne valamiféle okos eljárásuk a trágyalé hasznosítására. Nem sokáig törték a fejüket, kapcsolatot teremtettek a szarvasiakkal. Űk, a Szarvasiak garantálták a sikert, a szabadban hasznosít- _ ható eljárással. Csak egyetlen feltételük volt. Mindent az ő általuk kívánt módon kell csinálniuk a gyöngyösieknek. Hogy mit,, mikor és hogyan, az rájuk tartozik. így került a nyárfás ide a gyöngyösi domb aljába, a sertéstelep közelébe, a 3-as út mellé. ■ ■ ■ ■ — Nagyjából tizenöt év alatt lehet a fák kivágását elkezdeni — magyarázta Vi- sontai László, a tsz elnöke. — Ez a rövid tenyészidő elegendő ahhoz, hogy a szarvasi eljárással vágásérettek legyenek a fák. — Milyen hasznot lehet várni az erdőtől? — Ezt még nem tudjuk pontosan megmondani. Minket szorított a sertéstelepen keletkező trágyalé felhasználásának a gondja. De azt is hozzáteszem, hogy a gazdaságosság mellett ennek az eljárásnak más, nagyon fontos szerepe is van. A levegő szennyeződését tudjuk a módszerrel elkerülni. Ma, amikor a tiszta levegő már kincsnek számít, ez a dolog sem mellékes. — Mi lesz az erdő kivágása után a földdel? — Újra kell telepítenünk. Az erdőműveléstől a tsz tehát nem tekinthet el a jövőben, ha a1 sertéstelepet üzemelteti. Mindez azt is 'jelenti, hogy az erdősítés tiHarminc vagon fagylalttölcsér A Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat nagykanizsai édesüzemében három . osztrák HAAS típusú fagylalt-tölcsér sütő automata gépet helyeztek üzembe. Ezek egyenként egy óra alatt 9?00 tölcsért sütnek. 4 (MTl-foto: Koppány György Felvétele) zenötéves fordulók feladata lesz. Őszintén: mi sem gondoltuk még egy-két évvel ezelőtt, hogy a gazdaságunkban az erdő is szerephez jut. De hát az élet nem áll meg, ahogy szokás mondani, olykor még meglepetéseket is tartogat. Szerencsére, ez a gondunk az erdővel, kelle- rfies gondnak minősíthető. * m n ■ Gondoljuk csak el: két nap alatt 16 ezer nyárfa-su- hángot kellett kiültetniük. Fantasztikus szám. És ml történt? Az emberek hozzáfogtak, megcsinálták A szőlészet és a kertészet dolgozói olyan munkát végeztek tüneményes gyorsasággal, hogy a műértő szakmai szem, az erdészeti felügyelőség emberei s^m tudtak hibát találni benne. A fiatal su- . hangok minden irányban olyan katonás rendben sorolnak egymás mögött. hogy öröm végignézni rajtuk. A sorok között árkok húzódnak. Mélyek, szélesek, hogy az öntözést szolgálják. A sávokat felszántották. Talán köztest ültetnek a barázdákba? Szó sem lehet arról. Szigorúan tilos más növényt is a földbe tenni, mert ' az elvonná a tápanyagot a nyárfáktól. A talajt viszont úgy kell művelni ebben a fiatal „erdőben”, mintha valami kapásnövény került volna a földbe. Egyelőre a trágyáiét használják fel az öntözőrendszer segítségével, de ha elkészül a víztároló, akkor a csövek esőztető locsolást is adnak a fáknak. Pontosan a szarvasiak utasításainak megfelelő időben és mennyiségben. ■ ■ ■ ■ Ne tűnjék frázisnak, hiszen a mostani példa is bizonyítja : a mezőgazdaság ma a leggyorsabban fejlődő termelési terület. Szinte azt sem lehet megmondani, hogy mit hoz a holnap. A gyöngyösi tsz-ben soha nem készültek arra, hogy erdőgazdálkodást folytassanak. Sertéstelepet akartak építeni, mert a húsprogram erre serkentette őket. Aztán — céak úgy, mellékesen, „muszájból”' —, egyik napról a óriásikra erdőt kellett telepíteniük. A gyöngyösi szőlészek erdőmunkások is ma már. Szégyen ez? Sokkal inkább dicsérendő találékonyság, korszerű gondolkodás- és gazdálkodásmód. Az összefüggések felismerése, az észszerűség követése és tisztelete. Ha már létezik egy bizonyos „melléktermék”, a trágyalé, ne vesszen kárba, kipárolgása ne szennyezze a levegőt, felhasználósa szolgálja a közösség javát, hozVásár Kőbányán A kőbányai vásár még nem olyan zajos, zsúfolt, mint a városligeti. Kellemesen tágas, levegős. Itt is sok a zöld, a növény és az újonnan, az idei BNV-re épített pavilon. Szépformájú csarnokok, büfék, kellemes kerthelyiségek, a pincegazdaság borozója, árnyas padok. Mindjárt a főbejárattal szemben, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia prezentálja népgazdaságunk kutatási programjai^, tudományos-műszaki fejlődésünket. A feliratok, grafikonok, képek és termékminták szem léle tesen el magyarázzák a hozzá nem értő látogatónak, hogy mit jelent például az Olefin-program, mi a kutatási területe a Központi Fizikai Kutató Intézetnek, vagy a Műszaki Egyetemnek. Ételeknek, italoknak sokszor adott már helyet a kőbányai vásár — hiszen itt tartották a mezőgazdasági vásárokat, a borászati és vadászati világkiállítást. Nos, az élelmiszeripari pavilon ezúttal is egyik legvonzóbb része a vásárnak — a hagyományosan híres élelmiszeripari termékeink mellett felvonulnak itt az olyan újdonságok, mint a Magyar Hűtőipar terméke, a gyorsfagyasztott hasábburgonya, amely a vásáron nagydíjat kapott. Itt a Vízgazdálkodás kiállítása — hatalmas vízeséssel, szökőkúttal levezetve. Vízgépek, makettek, öntözőrendszerek terve, vázlata. A Taurus Gumiipari Vállalat új, bika-emblémája a cégére az ezüstösen csillogó, felfújható gumisilónak. A siló — magyar szabadalom, s alig néhány óra alatt felfújható. Sátorváros, nyaralótelep a kicsiny halastó közé elrendezett kempingbemutató. Egy és kétszobás faháZak, er- kélyesek, lapos ós • meredek tetővel, olcsók és drágák, szebbek és még szebbek. Strandcikkek gumiból, csővázas napozók, fotelek, fonott kerti garnitúrák, gyáii, győri kerti bútorok. Vidámak, színesek, csábítók. Közvetlenül a tóparton üvegszállal erősített poliészter Sirály-csónakok. Az erdészet és faipar csarnoka — mintha az egész egy nagy, hangulatos vadászlak lenne. Körülötte, szabadtéren kertészeti kisgépek, rotációs kapa, a Mezőgép tröszt öntöző bérén dezései. Irodagépek, konfekcióipari és vegytisztító berendezések, kőolajipari, vegyipari, csomagolóipari gépek, szivattyúk — itt már teljesen szakosított a vásár. E témakörökben együtt állít ki hazai és külföldi vállalat, szövetkezet, vagy világcég. Egymás mellé kerülve nyíltan versenyeznek az áruk. Választékot kínálva a hazai, vagy külföldi vevőknek. A vásár szenzációja szakembereknek és laikusnak is a jármű, az. autókiállítás. Tűzpiros Fiatok, rikító sárga Volkswagenek, elegáns Vol- vok, súlyos Mercedesek. Sokan csodálják a legújabb Zsigulikat, a Polski Fiat 126-oso- kat. a Dáciákat. Aztán jönnek a nagyobb méretek, — teherautók, szállítókocsik, billenős platóval, terepjáró szerkezettel. Tűzoltóautók és daruk, és a bájosan esetlen, felfújt gumiember, — a Michelin — fogalommá lett reklámja. Zene szól, s a nagyon udvarias pavilonőrök beszédbe elegyednek a látogatókkal. A tárgyalótex-mekben üzletről, adás-vételről- folyik a szó... , ,. ____ (k> m.) z on pénzt a „konyhára”, de a társadalom számára is értéket produkáljon. Ha úgy tetszik: botcsinálta erdőmunkások lettek a gyöngyösiek —, dicséretükre legyen mondva. (G. Molnár F.) Nyolcvanfalta gyógynövény — 100 felvásárléhely Heves megye tájain mintegy 80 féle vadon termő gyógynövényt gyűjtenek az, év különböző időszakaiban. A betakarítás a kamillavirágok szedésével — az, idén a szokásosnál később — kezdődött meg. A Tiszától a Mátráig nagy feliér foltokban virít, illatozik ez a gyógynövény, amely iránt világszerte nagy az érdeklődj. A Herbária füzesabonyi gyógynövényszárító és feldolgozó üzeme mintegy száz helyen szervezte meg a felvásárlást. iS%, május 32., kedd
