Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
Miből él Hidegné ? ^ ,o<. Határozatokkal, idézésekkel, beadványokkal van tele az asztal. Mellettük csekk-* szelvények, Hidegné jövedelmének bizonyságaként, Háromszáz forint körüli ösz- szegek havonta, az idei év első három hónapjára pedig együttesen 956 forint. Azóta semmi. Hideg Benjáminná Mezőszemerén lakik, beteg, nem tud dolgozni. Van egy tanuló lánya, katonafia és egy hétéves kisfia. Férjétől k it éve külön él, a bíróság 700 forint gyermektartás r Kifizetésére kötelezte az i apát, aki tsz-dolgozó, de nem tudja fizetni ezt az összegef: egyszerűen azért, mert nem is keres ennyit... 000 — Családi segélyt kértünk azután, amikor a fiam bevonult. Tavaly júliusban kaptuk a választ a községi tanács titkárától, hogy elutasítják a kérelmet, mert a fiam nem számit családfenntartónak, nekem pedig nincs igazolásom a munkaképesség-csökkenésről. Én tavaly februárban kórházban feküdtem, kérem, ízületi bán- talmakkal. Segédmunkás voltam kőművesek mellett, sokat dolgoztam, örültem a pénznek, ez lett a vege. Alig tudom mozgatni a karjaimat, lábaimat. Hidegné azóta járt már a munkakepesség-csökkenest vizsgáló bizottság előtt. Ott megállapították, hogy munkaképtelen. Járna tehát neki a szociális segély, miután a fia, aki korábban is a családra keresett, katona. Csakhogy .. ■ — Irtunk az idén januárban a Honvédelmi Minisztériumnak. Kértük, hogy szereljék le a fiamat, ha már a sögélyt nem kaphatom. Tulajdonképpen ekkor figyeltek fel az ügyemre, azután küldtek az orvosok elé. De többet ők sem tehettek, mert innen úgy tájékoztatták a kiegészítő parancsnokságot, hogy áz apa számít család- fenntartónak, nem a fiam. Első hallásra ez egy kicsit érthetetlennek tűnik, segítségül nézzük a községi tanács határozatait. Tavaly júliusban írta ezt az akkori tanácstitkár,- amikor a fiú már bevonult: »■.. kérte a családi segély megállapítását, mely kérelemnek nem adok helyt, azt elutasítom... a tárgyban nevezett édesapja él, aki a család eltartásáról tud gondoskodni ... a sorköteles nem családfenntartó, segélyt részére megállapítani nem lehet .. A parancsnokságot mindezekről szintén így tájékoztatták az orvosi vizsgalatot énnek ellenére ők kezdeményezték. Nem tudni miért, de végülis a vizsgálat után, a tanács már családfenntartónak minősítette a fiút. Ugyancsak a tanácstitkár írta a következő levelet: „...március 1-től havi 850 forint családi segélyt állapítok meg. Indoklás: ...a nevezett ... hozzátartozóit a bevonulás előtt sajat keresetéből tartotta el, mivel apja a családról nem gondoskodott ... édesanyja az orvosi bizottság véleménye szerint munkaképességének két,-, harmadát elvesztette... a két kiskorú részére segélyt megállapítani nem tudtam, mivel a' füzesabonyi híróság gyermektartás címén 700 forint összeget állapított meg havonta, amely a segély ösz- szegével egyenlő. Tudomásom van arról, hogy a külön elő apa ezen gyermektartást csak részben fizeti, de ez a határozat összegének változtatását nem vonja maga után...” Kicsit furcsa, hogy az Illetékes véleménye a két határozatban ellentmond egymásnak, kicsit furcsa a rideg állásfoglalás a gyerektartással kapcsolatban, egyébként minden szabályszerű. o o o De ha már az indokok elfogadhatóak, akkor azok Heves megyei díszítőművészek Szerencsen Látványos kulturális eseményre kerül sor június 22- én Szerencsen, a Bocskai István Gimnázium aulájában. Három megye — Borsod, Heves, Nógrád — díszítőművészeti szakkörei „Észak-magyarországi kaláris]’ címmel nagyszabású hímzőkiáílitást rendeznek. Ezen mintegy ötszáz magyaros motívumokkal kivarrt térítőt, falifutót, párnát, függönyt, étgarnitúrát és ruhát láthat majd a közönség. A kiállítás érdekessége lesz, hogy Észak-Magyaror- 6zágon itt tartanak először élő népviseleti ruhabemutatót. Ezen a három megye híres népművészeti tájairól, így többek között Mezőkövesdről, Taráról, a palócvidékről, a hegyközi és bodrogközi falvakból érkező asz- szonyok és lányok vidékük népviseletébe öltözve vonulnak el a zsűri és a közönség előtt, s a legszebb ruhákat a szerencsi üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek e célra alapított díjával jutalmazzák. nemcsak az idén márciustól váltak azzá. Adni kellene a pénzt visszamenőleg is. A határozat ellen nem érkezett fellebbezés, Hidegné nem is tudta, mit kell ilyenkor ten ni. Az ügy nem is folytatódott volna, de időközben kisfiú napközijének díját sem tudták már fizetni, elfogytak a tartalékok; a község pedagógusai érdeklődtek alaposabban, ők adtak be kérvényt, kilincseltek tovább. A füzesabonyi járási hivatal változtatta meg korábbi döntést és rendelte el három hónapra visszamenően a segély fizetését. Igen, csak azóta hónapok, hosszú hónapok teltek el. Hidegné öreg édesanyjához jár ebédelni, vacsorázni, kisfia a napköziben ebédel, egyébként ő is a nagymamánál kosztol. A 16 éves leány sző vőipari tanuló, 300 forint ösztöndíjjal. Ruhára, bizony abból is kevés jut, akárcsak az öccsének. ■ — Nem fellebbeztek először — mondja Kovács Lajos, aki ez év májusától vb- titkár a községben, s csak végétől ismeri az ügyet — ha ők nem fordulnak hoz zánk, mi honnan tudjuk a gondjaikat? Elődöm is bizonyára így vélekedett. — Kértek rendkívüli segélyt is... — Igen, azt elutasítottuk mert pillanatnyilag nincs rá keret, de ebben a három hónapra pótlólag kifizetendő pénzben sem vagyok biztos, a Nyugdíjfolyósító Igazgató ság visszaküldheti, nincs ra jogszabály. Ettől megijedvén siettünk érdeklődni a járási hivatalhoz. Molnár Márta, az egészségügyi osztály szociálpolitikai előadója szintén aggódni kezdett, de egészen más okból: a tanácstitkár nem a megfelelő rendeletekre hivatkozott — emiatt valóban visszadobhatják a kérelmet ... Pedig tulajdonképpen nem is három hónappal, hanem sokkal előbb esedékes lett volna már a segély. o o o Papír, papír, papír. Rendeletek, határidők, „nem tudhatjuk, ha nem szólnak”, bürokrácia. Ezzel találkoztunk. Mi nem vétkeseket kerestünk, de segíteni akarunk egy családon, amely nehéz helyzetbe került Hekeli Sándor m •'V A szobrok előkerültek .. örömmel fogadjuk a köztereket díszítő művészeti alkotásokat. Nagy titokban, nem is olyan régen, két új szobor kapott helyei Egerben. Szabó László neves magyar szobrászművész — Egerből ment el hajdanán — díszkutat tervezett, s megalkotta ennek figuráját, egy kőbe álmodott, kedves női alakot. Körülbelül tizenegy esztendeje került a város birtokába a tanács akkori üdülőhelyi előadójának tájékoztatása szerint, s csak most kapott méltó helyet az Egészségház utcai lakótelepen ez a szép alkotás. A hely már regen megvolt... nem tudjuk, hol porosodott, hol kallódott eddig ez a szobor. A második ötéves terv idején a városi költségvetés két ezrelékét kötelezően képző- művészeti alkotásokra kellett fordítani. Szabó László szobra is abból az időből származik. Bolgár Juditnak a Sárkányéresztő fii című szobrát a Hadnagy utcai lakótelepei állították fel... ez a szobor sem új. Ma má. külön költségvetés nem határozza meg — sajnos! — a műalkotások közcélú vásárlását. Pedig mjlyen sokat változhat, előnyére egy utcakép, vagy egy tér hatása ezzel. Tudomásunk szerint rövidesen a Hadnagy utcai lakótelepen az első „M” jelzésű épületek által határolt kis területen újabb szobrot helyeznek el. örülünk ennek is, mint a másik két szobornak. Csak azt nem értjük, miért kellett ilyen sokáig várakozni? (Foto: Perl) QJ/égWM »21 má jus 20-, vasárnap Nagy ország, területe akkora, mint Európa egy ötödé. Szeptembertől június elejéig egy csepp eső sem hull; az ég kristálytiszta. 1 Ipar, munkásosztály úgyszólván nincs, a lakosság megélhetési forrása a földművelés. Sorolhatnánk még néhány adatot a földrajzi almachból. S ezzel zárul is a kör. Körülbelül ennyit tudunk Szudán* ról; érthető, hiszen sok ezer kilométer választ el benün- ket ettől a távoli országtól. Aki kíváncsi természetű, útleírásokat, földrajzi szakkönyveket böngészhet. A közvetlen élmény frisseségét mégsem pótolhatja semmi. Erről győz meg Löffler László egri agrármérnök, miközben szudáni tartózkodásáról beszél. A varázsige : öntözés A VlZTERV munkatársaként — nyolc magyar kollegájával együtt — az elmúlt év februárjában került ki az afrikai országba, vállalva azt, hogy huszonhat hónapig segíti a földművelés korszerűsítését. — Egy 10 ezer feddános öntözéses mintagazdaságot alakítunk ki. A szudáni kormány még 1957-ben kérte fel a FAOT; azóta különböző nemzetiségű szakemberek dolgoztak itt. Mi magyarok vagyunk az utólsó szaktanácsadók: 1974. április 30-ra befejezzük a munkát: elkészülnek a kutak, az öntözőcsatornák, a víztárolók,' átadjuk a mintagazdaságot. A többi már szudáni kollegáink Kaprait az Ssszonpg? Utónál Szudán -.közelről dolga. Számukra az öntözés rendkívül sokat jelent: az önellátó gazdálkodásról rátérhetnek a profitáló földművelésre. Ez alapvető feltétele annak, hogy a meglehetősen szegény ország gyarapodjék, társadalma fejlődjék. A jelenlegi helyzet ugyanis elszomorító: nincsenek utak, vasutak, a szállítás szinte elképzelhetetlen, az emberek igénytelenek, csak a mindennapi betevő falatért dolgoznak az esős időszakban, négy hónapig, a többi időt semmittevéssel töltik. Életüket, sorsukat, gondolkodásmódjukat formálja majd az új gazdálkodásmód: a fejlett technika, a nagyüzemi szemlélet. Egy asszony 25 font Ez a jövő, a civilizáció útja. De hogyan élnek ma Szudánban? Nincs magántulajdon, minden föld az államé, csak éppen nem akad elég munkáskéz a megművelésre. Választhat mindenki területet, annyit, amennyit kíván. Az emberek általában 1—1,5 feddánra tartanak igényt, ebből futja a szűkös megélhetésre. — Néhány szokás valóban meglepett bennünket. A szu- dániak ugyanis satátes módon értelmezik a magántulajdont A lennek, a feleségnek egyaránt van földje, a sajátját mindenki maga műveli, a jövedelemből származó pénz is az övé. A házasságot is sajátos módon értelmezik. Egy férfi általában négy feleséget vesz. Az asszonyok ára viszonylag alacsony. Huszonöt fontért, azaz 2500 forintért árulják a szülők. Aki persze igényes, az kinyithatja a pénztárcáját. Egy egyetemet végzett, Európában tanult lány százezer forinton alul aligha lehet kapni, ősi törvény ez, nem szegheti meg csak az, aki vállalja az egy- nejűséget, s külföldről, Európából hoz feleséget magával. — Az asszonyok jogai? — A férj szolgálata, s a munka. Ezzel telik életük. A lakás elkerített részében élnek. Vendégeket csak a férj fogadhat, ilyenkor az asszonyok nem lehetnek jelen. Egyszóval: jogaik nincsenek,1 kötelességük viszont bőven akad. — S ha a feleség hűtlen- kedik? — Ha rájönnek, kitaszítják a közösségből, a családból, a faluból. Gyermekeivel együtt mehet az elvált anyák kolóniájára, s élhet ott úgy, ahogy tud. ők foglalkoznak zugpáiinkaíőzésseL « ők tartják fenn a piros lámpás házakat is, mert a szudó.ni férfinak mindent szabad. Allah nem néz oda — A mohamedán vallás tiltja a poharazgatást... — Igen, az emberek zöme nem is iszik. A bort nem ismerik, hiszen a szőlőnek hírét sem hallották. Mi rájöttünk, hegy a talaj, ,a vulkanikus eredetű Asszonyhegy lába alatt kiválóan alkalmas szőlőtermelésre. Az első fürtökkel megkínáltuk szudáni barátainkat, nem ízlett nekik. Nemzeti üdítő italuk a marissza: összetört cirok, három napig vízben erjesztve. A korhelyek azonban a dato- lyapálinkát nyelik, jó erős, hetvenöt fokos, de hozzá képest a legrosszabb magyar törköly is Napóleon-konyak. Ha az italozókat valaki vallási kötelezettségeikre figyelmezteti. így válaszolnak: „Allah nem néz ide ...” Koszok, a vadfügefa alatt — Mivel töltik a szabadidőt, hogyan szórakoznak a szudániak? — A férfiak időmilliomosok, hiszen nyolc hónapot, tétlenkedéssel töltenek, löbbíydre a piacon leniertgnek, s te re terével töltik ide jük zömét. Délután pihenn térnek, s este hatig, alszana! a hűvös lakásban, mert kim a negyvenhárom fokos hőséi szinte elviselhetetlen. Ha után sötétedik, ilyenkor ősz szejönnek férfiak, nők a vad fügefák alatt, s kezdődik : vígasság, peregnek a dobok ropják a koszokot, a szudán népi táncot, olykor hajnalii is Villany, rádió, televízü nincs, csak a fővárosban é közvetlen környékén. A: Asszonyhegy vidéke azonbai 1200 kilométerre esik Khár- tűmtől. — Ismerik-e Magyarorszá- got, mit hallottak rólunk? — Meglepően tájékozottak Emlegették Losonczi Pá „Uosonczi prezident” látogatását. Nálunk tanuló diákjaiktól értesültek sok mindenről. Rendkívül 'barátságosak. Megérkezésünk után hamar barátság szövődött köztünk. Azt is kiderítettük hogy nyelvük néhány szám egyezik a mienkkel. Ilyenek a hasáb, az ibrik, a findzsa A magyarázat egyszerű: ezeket a szavakat ők is a töröli nyelvből vették át. Lőffler László szabadsági! érkezett Egerbe. Utána családjával együtt repülőgépn ül és indul vissza sok ezei kilométerre Szudánba, a; Asszonyhegy lábához, hogj magyar kollegáival együtt segítséget nyújtson egy tartalmasabb iövőt remélő népnek Ott is várják, ismerősök, barátok, akik csillagos estéket a koszokat járják a vadfüge- fák alatt. — Pécsi István
