Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Új forduló Párizsban CSÜTÖRTÖKÖN PÁRIZSBAN megkezdődött a VDK—amerikai tárgyalások újabb fordulója. Az elő­reláthatólag több napon át tartó újabb megbeszélése­ken az a két egymást jól ismerő tárgyalópartner foly­tat eszmecserét, aki a vietnami megállapodást tető alá hozta: Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának kü- lönmegbízottja és Henry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója. A két fél tanácskozása mindenesetre örvendetes eseményként értékelhető, hiszen egyrészt a párbeszéd tovább tart, másrészt lehetőség nyílik a párizsi megál­lapodás végrehajtásának áttekintésére. A szerződésben foglaltak szigorú végrehajtásának biztosítása létfontosságú kérdés. De míg a VDK és a DIFK is szigorúan tartja magát ennek szelleméhez és rendelkezéseihez az amerikai fél folyamatosan és rendszeresen megsérti vállalt kötelességeit AZ AMERIKAIAK a VDK kikötőinek aknátlaní- tását és a háborús jóvátételről folyó tárgyalásokat ab­bahagyták; az utóbbi időben repülőgépeik bombatá­mogatást is adnak Thieuéknak a Dél-Vietnamban fel­szabadított területek visszaszerzésére, Saigon mind­ettől természetesen vérszemet kapott, s immár nyíl­tan hirdeti: nem veszi figyelembe, amit ők is, az ame­rikaiak is Párizsban aláírtak, nevezetesen a két kor­mány és két hadsereg, valamint a három politikai erő létét és működését Dél-Vietnamban. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy az amerikaiak Laoszban, de különö­sen Kambodzsában teljes erővel folytatják a légihá­borút elég nyilvánvaló, mi lesz a tárgyalások té­mája. AZ TERMÉSZETESEN aligha várható, hogy a mostani párizsi megbeszéléseken minden rendeződik, s az amerikaiak az egyezmények megsértőiből egy­szerre azok pontos végrehajtóivá válnak. De Washing­ton erőlködése, hogy a mostani megbeszélést nyélbe üssék, valamint az amerikai szenátus minapi lázadása a kambodzsai és laoszi bombázások költségeinek meg­szavazása ellen mutatják, hogy Amerikában is erő­södik a követelés a szégyenletes vietnami agresszió végleges lezárására. ALIG NÉHÁNY hetes Tö­rökország új, kínos-keserve­sen megválasztott kormánya. S ma már világos, hogy át­meneti kormányról van szó, amelynek az a feladata, hogy lehetővé tegye az október 14- re ígért parlamenti választá­sok megtartását. Ez azonban kevés. Az új kormánynak nem csak az a dolga, hogy lehetővé tegye a választásokat — hanem az is, hogy az országban uralkodó hatalmi helyzet a választások után is a régi maradjon! Er­re minden reménye megvár.. Látszólag Törökországban két nagy erő küzd a hatalo­mért: az úgyneveztt „Igaz­ságpárt” és a hadsereg ve­zérkara. A felületes szemlélő számára úgy tűnik, hogy ádáz ellentétek csatáznak egymással. Az Igazságpárt ugyanis politikai örököse az úgynevezett „Demokrata Pártnak”, amely a hideghá­ború legélesebb korszakában irányította Törökország poli­tikáját. Ennek a pártnak volt a vezére Menderesz, akit 1960-ban a hadsereg vezér­kara taszított le a hatalomról és küldött a vérpadra. Azok a társadalmi erők azonban, amelyek Mende­resz pártját éltették, nem tűntek el nyomtalanul. Az elsősorban Amerika felé te­kintő és a társadalmi válto­zásoktól rettegő török nagy­tőkések zöme ma is a De mokrata Párt utódjának te­kinthető Igazságpártot támo­gatja. Hasonló a helyzet a falvakban, miután ez a párt hagyományosan szoros kap­csolatot tartott fenn azzal a földesúri és mohamedán pa­SMML május 18„ péntek pi réteggel, amely az ország lakosságának többségét alko­tó parasztságot fizikai és szel­lemi nyomorúságban tartotta és tartja ma is. Ez a paraszt­ság többségében — a földes­urak és a mohamedán pap­ság szavára :— engedelmesen szavaz az „Igazságpártra", és annak szilárd tömegbázisát alkotja. A másik oldalon a hadse­reg vezérkara látszólag re­formköveteléseket hangoz­tat. Ezeknek a követelések­nek a jegyében lökték le Mendereszt a hatalomról. Re­form-ultimátum miatt kellett lemondania 1971-ben az „Igazságpárt” vezére, Demi- rel által irányított kormány­nak is. Most, 1973 tavaszán is azért kellett tizenötször sza­vazni az új államfő szemé­lyéről a török parlamentben, mert az Igazságpárt nem volt hajlandó elfogadni a hadse­reg jelöltjét és élve parla­menti többségével, megaka­dályozta annak megválasztá­sát. A LATSZÁT ily módon azt mutatná, mintha a török po­litikában egy reakciós földes­úri párt és egy, a társadalmi reformok iránt hajlandósá­got mutató vezérkar küzdene a hatalomért. A valóságban azonban ez nem így van. Az 1960-as had- seregpuccs, majd több mint tíz esztendővel utóbb a ve­zérkar második fellépése is­mételten bebizonyította, hogy az Igazságpárt és a vezérkar egyszerre ellenfelek — és szövetségesek! A tapasztalai szerint ugyanis a hadsereg által formálisan követelt re­Ma érkezik Bonnba Leonyid Brezsnyev A ma hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkező Leonyid Brezsnyevct, az SZKP főtitkárát üdvözlő plakátok kö­szöntik. A képen a bonni egyetem falára ragasztott plakátok láthatók. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) BONN: A nyugatnémet sajtó, a rá­dió és a televízió továbbra is részletesen foglalkozik Leo­nyid Brezsnyev nyugat-né­metországi látogatásának elő­készületeivel, visszhangjával. Az Unsere Zeit a látoga­tással foglalkozó egyik anya­gában megállapítja, bizonyo­sak lehetünk benne, hogy Leonyid Brezsnyev látogatá­sa újabb jelentős impulzust kölcsönöz a békéért és a bé­kés együttélésért folytatott harcnak. A látogatás és a tárgyalások elősegítik a két ország közötti kapcsolatok további sikeres fejlesztését. Tudjuk — hangsúlyozza a nyugatnémet lap —, hogy csakis a Szovjetunióval szo­rosan együttműködve érhe­tünk el eredményeket a tár­sadalmi és a politikai élet különféle területein. A Deutsche Volkszeitung felhívja a nyugatnémet pol­gárokat, hogy részesítsék szí­vélyes és meleg fogadtatás­ban Leonyid Brezsnyevet. A lap a továbbiakban ezt írja: a béke küldötte érkezik hoz­zánk és e látogatásnak nagy jelentősége van a szovjet- nyugatnémet kapcsolatok rendeződése, az új európai légkör kialakulása szempont­jából. Első ízben beszélhe­tünk arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kilép a hidegháború korszakából. A tudósítók ugyanakkor rá­mutatnak, hogy bizonyos nyugatnémet politikusok igyekeznek kissebbíteni a kü­szöbönálló magasszintű szov­jet-nyugatnémet talál­kozók és tárgyalások je­lentőségét. E politikusok közé tartoznak például az el­lenzéki CDU—CSU jobb­szárnyának képviselői. Ellen­séges kampányt indítottak az NSZK és a szocialista orszá­gok közötti kapcsolatok to­vábbi normalizálása ellen a Springer-lapok, a revansista szövetségek vezetői, valamint a szélsőjobboldali csoportok különféle hangadói. Mint a nyugatnémet sajtó rámuta­tott, a jobboldali radikális szervezetek e hadjáratához szorosan felzárkóztak az NSZK-ban működő maoista csoportok is. I A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése SZÓFIA: Szófiában, a Bolgár Nép- köztársaság fővárosában 1973. május 16—17-én Ivan Jakubovszkijnak, a Szovjet­unió marsalljának, a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erői főparancsnokának elnökletével megtartották az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának soron levő ülését. , Az ülésen megvitatták és összehangolták az egyesí­tett fegyveres erők tevé­kenységének kölcsönös ér­deklődésre számot tartó idő­szerű kérdéseit. A katonai tanács munká­ját, a tárgyszerűség, a ba­rátság, a teljes kölcsönös megértés és valamennyi résztvevő nézeteinek egysé­ge jellemezte. Műszaki hiba miatt — halasztás A Skylab három leendő la­kójának útnak indítását az űrlabratórium műszaki hibái miatt újból elhalasztották. A NASA hivatalos bejelentése szerint a három űrhajós még A Párizs melletti Saint- Nom-La-Breteche-ben csü­törtökön több mint öt órán át tartott Le Dúc Tho és Henry Kissinger első tanács­kozása. A megbeszélésen a VDK részéről Nguyen Co' Thac külügyminiszter-he­lyettes és más veeztök, ame­formok végrehajtása Török­országban elképzelhetetlen nagyszabású és új erőket fel­színre dobó társadalmi moz­gás nélkül. A tisztikar fiata- lab tagjai között voltak és vannak olyan csoportok, amelyek hajlamosak lenné­nek ilyen társadalmi mozgás támogatására. A vezérkar csúcsain azonban mindig brutálisan letörték ezeknek a tiszti csoportoknak az ak­cióit. Így az a különös hely­zet állt elő, hoy a török had­sereg vezérkara rendszere­sen és ultimátumszerűén kö­veteli a polgári kormánytól a társadalmi reformok megva­lósítását — s azután (amikor e követelések nyomán az or­szágban megmozdulnak a parasztok és a munkások) — a katonai diktatúra eszközei­hez fordul! Tehát: összezúzza vagy föld alá kényszeríti azo­kat a társadalmi erőket, amelyek az általa sza­vakban meghirdetett re­form támogatói és hordo­zói lehetnének! A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a nad- sereg voltaképpen a parla­menti többséggel is rendelke­ző reakciót erősíti — hiszen fegyverrel elnyomja ennek a reakciónak az ellenzékét. A HADSEREGNEK ez a különös és ellentmondásos viselkedése magyarázza, hogy két esztendővel Demirel kor­mányának „trónfosztása” után — Demirel pártja meg tudta akadályozni a hadsere' jelöltiének elnökké választ’' sát és győzelmi esélyekké indul az októberi választáso­kon. Mindebből következik, hogy — akármilyen szónok­latok és .ultimátumok” han­vasárnap sem indulhat a Skylabhoz, rakétájuk csak május 25-én indul — ezzel végleg felborítva a kitűzött tudományoe program menet­rendjét rikai részről pedig William Sullivan külügyi államtitkár- helyettes és Graham Martin, az Egyesült Államok új Sai­gon! nagykövete vettek részt. A tanácskozás után nyilat­kozat hangzott el, csupán azt közölték, hogy ma délután három órakor folytatják a tanácskozást. gozzanak is el, — a megoldás formája csak az Igazságpárt és a hadsereg kompromisszu­ma lehet. Voltaképpen ennek a ki­egyezésnek a szimbóluma volt már az új, pártonkívüli miniszterelnök, Nairn Talu kiválasztása is. Talu eredeti­leg a török nemzeti bank el­nöke és az Isztambulban koncetnrálódó nagytőkés cso­portok, valamint az Izmir vá­rosában összpontosuló külke­reskedelmi érdekeltségek bi­zalmi embere volt. Az 1971- es vezérkari puccs után ke­reskedelmi miniszter lett és ezt a tárcát cserélte fel a kormányelnöki pozícióval. Üzleti kapcsolatai nyilvánva­lóvá teszik, hogy messzeme­nően elfogadható ember azoknak a nagy bank-, gyár­iparos és kereskedelmi érde­keltségeknek a számára, amelyek az Igazságpárt iga­zi hatalmi bázisát alkotják. Ugyanakkor az új miniszter elnököt jó személyi kapcso­latok fűzik Batur tábornok­hoz, a török légierő főpa­rancsnokához is, aki egyben a vezérkar „erős embere”. Az új miniszterelnök évek óta tagja már a „légierő fejlesz­tésére alakult alapítvány' igazgató tanácsának. Ily mó­don Nairn Talu személyében testesíti meg a vezérkart és a nagytőkés erők közötti kompromisszumot. AZ ADOTT hatalmi viszo­nyok mellett tehát aligha le­het októberben komoly vál tozásokat várni: Törökor­szág továbbra is a társadalmi mozdulatlanság országa ma­rad. (—s. -Cd Bp. Honvéd—Eger 4:4 (2:1, 1:0, 0:2, 1:1) Az Egri Dózsa vízilabda­csapata nem a legjobb elő­jelekkel utazott a fővárosba. Bolya kéztörése és Olajos dobhártyarepedése miatt nem állhatott a csapat rendelke­zésére. OB J-es vízilabda-mérkő­zés, Tüzér utca. V.; Csillag. Bp. Honvéd: Gál — Mol­nár, Tóth E, Debreczeni, De­ák, Kucsera, Dávid. Csere: Hídvégi, Fehér. Edző: Hevesi István. Eger: Kácsor — Katona, Pécsik, Lutter, Kovács R., Krajcsovics, Szász. Edzó: Baranyai György. G.: Mol­nár, Debreczeni, Deák, Dá­vid, illetve: Pécsik (3), Kraj­csovics. Kiállítás: Bp. Hon­véd 2, Eger 2. A Bp. Honvéd parázs lég­körű uszodájában nehezen lendültek az egriek játék­ba. Alig hogy elkezdődött a mérkőzés, Molnár és Deák révén már két góllal veze­tett a fővárosi csapat. A ne­gyed befejezése előtt Pécsül nagy lövéssel szépített 2:1. A várva várt egyenlítés he­lyett Debreczeni ismét kettő­re növelte a hazaiak előnyét, 3:1. Négy méterest harcolt ki az Egri Dózsa. Lutter Pista azonban hatalmas erő­vel a felső kapufára vágta a labdát. A harmadik játék­rész közepén egy holtidőben elkövetett szabálytalanságért emberhátrányba került az Eger. A labda a szabályok értelmében a vendégcsapat­nál maradhatott. Krajcso­Ml AZ EGESZSEG TITKA NAPINTA Le Due Tho — Kissinger tanácskozása Ankara: átmenet októberig vtcs „minden mindegy ala­pon” közvetlenül a szabad- dobás eldobása után lövésre szánta el magát. Villámgyors bombáját a kapus csak néz­ni tudta, 3:2. A gól felrázta az egrieket, végre úgy ját­szottak, ahogy tudnak. Pé­csik kiegyenlített! (3:3). A hajrá is jól sikerült. A hazaiak csupán a szerencsé­nek köszönhetik, hogy végül is otthon tartották az egyik bajnoki pontot. Jók: Pécsik, Krajcsovics, Katona, illetve: Molnár, Dá­vid, Tóth. ­Lehajtott fejjel (Novai G. — Várkonyi M.) Ha Ismerném (Várkonyi M. — Szigeti É.) GENERAL EGYÜTTES Mikrolied vokál j SP 948 Ara: 22,— Ft. I Kövér a Nap ; (Novai G. — Szigeti E.) j Százéves kút i (Novai G. — Miklós T.) GENERAL EGYÜTTES | SP 962 Ara: 22.— Ft. j Egy csöpp kis előleg j (Wolf P. — Fülöp K.) 1 Rossz madár (Blumm J. — Rakonczai E.) SZŰCS JUDIT MRT Vonós TZK Vez.: Gyulai Gaál J. : SP 986 Ara: 22,— Ft. A felhők fölött mindig kék az ég ! (Ihász G. — S. Nagy'I.) I GENERAL EGYÜTTES Majd megfordul a szél (Ihász G. — S. Nagy I.) SZŰCS JUDIT EXPRESS EGYÜTTES SP 990 Ara: 22,— FI. Almos hajnalok ! (Novai G. — Szigeti E.) Valami szépet (Várkonyi M.) SZŰCS JUDIT GENERAL EGYÜTTES SP 993 Ara: 22,— FI.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents