Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
Felavatták a Kiskörei Vízlépcsőt Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédét tartja. (Folytatás az l. oldalról.) — Új Tisza-parton állunk. Az évmilliók formálta régi medret elzártuk. Új ágyában hömpölyög Kiskörénél hazánk második legnagyobb, olykor békés, olykor nagyon is szeszélyes folyója. Az új Tisza-meder fölött magasodó műről messzire kitárul előttünk az alföldi táj De képlefes értelemben is messzire láthatunk e helyről, visszapillantva a múltba és előre tekintve a jövőbe. Mindenekelőtt tisztelettel kell adóznunk elődeink emlékének, akik oly sokat tettek a Tisza-völgy rendezéséért. A Kiskörei Vízlépcső a Tisza szabályozását kezdeményező Széchenyi Istvánra, Vásárhelyi Pálra, a névtelen kubikosokra, építőmunkások, mérnökök ezreinek áldozatos küzdelmeire emlékeztet. A nagyszabású program betetőzése, teljes megvalósítása, a Tisza vizének Széchenyi megálmodta „min- dennémű” hasznosítása, a korszerű vízgazdálkodás megteremtése azonban nemszág iparilag leggyorsabb ütemben fejlődő területe, egész ipari termelésünk már egyharmadát adja. De a terület még gyorsabb gazdasági növekedését, iparának, mezőgazdaságának további fejlődését a növekvő vízhiány hátráltatja. És ez a magyar vízgazdálkodás egyik legnagyobb problémája. Ugyanis az ország vízigényének túlnyomó része a Tisza-völgyben jelentkezik, ugyanakkor a térség hasznosítható vízkészlete igen szűkös. Nyaranta sokszor annyi vizet sem szállít a Tisza, amennyi a mai igényeket fedezné. Márpedig a vízigények olyan mértékben növekedtek, hogy a jelenlegi évi 2 milliárd köbméterrel szemben 15 éven belül évi több mint 4 milliárd köbméter vízmennyiség lesz szükséges ahhoz, hogy a Tisza mentén kielégítsük a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság, az ipar és a lakosság igényét. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. az első építési ütemében 3 milliárd forint beruházással megépült mű. A korszerű vízgazdálkodási művek általában egyszerre több fontos célt szolgálnak. A Kiskörei Vízlépcső haszna is sokoldalú. Elsődleges és legfőbb rendeltetése, hogy kiegyenlítse a Tiszának szélsőségesen ingadozó vízjárását. Feladata, hogy a bővizű időszakok vízfeleslegét ösz- szegyűjtse, és azt szabályozottan, a szükséglethez igazodva az ipari és mezőgazda- sági termelés és a Tisza mentén élő lakosság rendelkezésére bocsajtsa. A Kiskörei Vízlépcső és a kapcsolódó csatornarendszer megkétszerezi a Tisza nyári alacsony vízhozamát S miként teljesíti feladatát, mi a célja e hatalmas gát, zsilip, duzzasztó, erőmű és csatornarendszernek? A vízlépcső a teljes folyómedret áthidalja. A duzzasztómű nyílásaiba szerelt, automatikusan mozgatható billenő acéltáblák segítségével visszatarthatjuk a Tisza vizét, vagy alábocsáthatjuk a vízkel való, ésszerű gazdálkodás érdeke szerint. A duzzasztómű 5—10 méterrel emeli meg a folyó szintjét, s 120 km-es szakaszon — a Tiszalöki Vízlépcsőig — felduzzasztja a folyót. A Balaton után hazánk legnagyobb vízfelületű tavát alakítjuk ki. A duzzasztómű felett 40 kilométer hosszú, helyenként 5—6 km-re kiszélesedő víztároló medencét fokozatosan 300 millió, majd végső kiépítésében 400 millió m3 vízzel feltöltjük. És ez kincset ér ezen a vízben szegény vidéken. A Kiskörei Vízlépcső sokoldalú rendeltetése közül kiemelkedő fontosságú az öntözés. A vízlépcsőhöz kapcsolódó 300 ezer hektár kiterjedésű öntözőrendszer Kö- zép-Európában a legnagyobb, Európában pedig — a délukrajnai, krími és kahovkai öntözőrendszer után a harmadik legnagyobb lesz. A tervekben szereplő öt vízlépcső közül kettő immár felépült és végérvényesen hozzátartozik a Tisza menti tájhoz. A Tisza-csatornázás megzedékiinkre maradt. A társadalmi, gazdasági fölemelkedést elősegítő műszaki alkotásokat nem önmagukban, hanem az országépítő program szerves részének tekintjük és így valósítjuk meg. Az avatás ünnep! perceit akkor tesszük igazán teljessé, ha arról is szólunk, hogy mit ad a Tisza menti tájnak, az Alföldnek, országunknak ez A kormány elnöke hajóról is megtekintette a 7'isz* új mederszakaszát. Képünk: a hajóraszállás. pillanata. valósításának újabb állomását jelenti majd a fejlesztési terveinkben előirányzott harmadik, a Csongrádi Vízlépcső. Ez a vízlépcső Kiskoréig duzzasztja vissza a folyot, mintegy 200 ezer hektárnyi területre ad öntözővizet és kedvező feltételeket teremt a dél-alföldi ipar és mezőgazdaság fejlődéséhez. Távlati terveinkben szerepel a Dunát a Tiszával ösz- szekötő csatorna képe is. Ezzel a Tisza a Fekete-tengert az Északi-tengerrel összekötő nagyhajózásra alkalmas európai víziúthoz csatlakozik íjiajd. Ennek legfontosabb láncszeme, a Duna—Majna— Rajna csatorna, építésének befejező szakaszához közeledik. Ez a jövő szélesre táruló perspektívájában azt jelenti majd, hogy a Tisza-parti városok és falvak mentén to- lyam-tengeri hajók közlekedhetnek. S így hazánk keleti térségei is bekapcsolódhatnak földrészünk víziútrendszerének vérkeringésébe. dozalos erőfeszítéssel küzdőt ték le a munka nehézségeit Hirdesse ez a mű az emberi tudás és összefogás, szocialista társadalmi rendszerünk erejét. Legyen követendő példa a mérnökök, munociaadó. lelkiismeretes munkája. Adjon ez a példa további serKentésl a Tisza-csa- íornazás müvének folytatásához és majdani befejezéséhez, mellyel végérvényesen tárÜj part, új irodaház. Ezután arról szóft Dégen Imre, hogy a mű, amelynek ünnepélyes avatására összegyűltünk, egy hatalmas, szerteágazó, jóval több, mint egymillió hektárnyi terület életére, 400 mezőgazdasági nagyüzem munkájára kiható létesítményrendszer alapját teremtette meg. Tervszerű továbbépítése, a második építési ütem munkái máris megkezdődtek. Épül a vízlépcső hullámtéri duzzasztóig, tovább vezetjük a Nagykunsági és Jászsági Főcsatornát, fokozatosan emeljük a duzzasztás szintjét. Mindezt úgy tesszük, hogy a duzzasztók, zsilipek, csatornák nyújtotta számos lehetőség és a művek, hatékony gazdasági kihasználása egymással összhangban valósuljon meg. Ennek a gondolatnak a jegyében munkálkodnak együtt a vízügyi és mezőgazdasági szervek, az első lépésektől kezdve. Az államtitkár ezután arról szólt, hogy a kiskörei építés évei alatt az itt dolgozó emberek élete elválaszthatatlanul összefonódott a nagy művel. Részesei voltak a jól végzett munka örömének, álkások, a mű építésében részt vett valamennyi dolgozó, az idősebb és az ifjú nemzedék Dégen Imre államtitkár beszéde után Fock Jenő emelkedett szólásra. Köszöntötte mindazokat, akik munkájukkal segítették a vízlépcső építését. Külön hangsúlyozva a KISZ-védnökség jelentőségét. Elmondotta, hogy örömmel vesz részt ezen az ünnepségen, hiszen napjainkban sokkal több az olyan beruházás, amelynél elhúzódik a határidő s többletköltségek jelentkeznek, Kiskörén viszont határidő előtt kerül sor az avatásra. Kifejtette, hogy ma az ipari üzemek nem létezhetnek víz nélkül, s az ipar hasznosítja is a rendelkezésére bocsátott vizet. Azonban nem mindig mondható el ez a mezőgazdasági üzemekről. Éppen ezért nagyon fontos feladat, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ne sajnálják sem a pénzt, sem a fáradságot és hasznosítsák a vizet, ahol •erre lehetőség van. Az utánunk jövő generáció dicsérje majd munkánkat, hiszen nem csupán a mának, de a jövőnek is dolgozunk. Ahhoz, hogy örömünk nehogy ürömmé váljon — mondta Fock Jenő — mindent meg kell tenni a víz hasznosítására. A kormány elnöke ezután kitüntetéseket nyújtott át az építésben, a munkában élenjáróknak. A létesítményen közvetlenül dolgozók közül Fábián József, a VIZÉP osztályvezetője és Molnár Lajos, a VIZÉP szocialista brigádvezető,je, a Munka Érdemrend arany, Német András kotrómester és Rásonyi Győző főépítésvezető a Munka Érdemrend ezüst, Timku János lakatos csoportvezető pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. A beruházás megvalósulását elősegítő munkájáért Ne- Avieczki Pált, a hevesi járási pártbizottság titkárát a sadalmunk. a jelen és a jövő szolgálatába állítjuk a* Alföld nagy folyóját. Munka Érdemrend ezüst. Molnár Jánost, a kiskörei községi tanács elnökét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. A köszöntő szavak, a kitüntetések átadása után Fock Jenő — az üzemi hídon kifeszített szalag átvágásával — ünnepélyesen felavatta a vízlépcsőt. Az avatás fő ünnepsége után a beruházásban résztvevő vállalatok és intézmények úgynevezett „házi ünnepségeket” is rendeztek, amelyeken ugyancsak sor került különböző kitüntetések átadására is. így — külön kisebb ünnepség keretében — adta ál Illisz László, a KISZ kb titkára is a vízlépcső megvalósításában közreműködő, példamutató munkát végzett fiataloknak a KISZ központi bizottságának kitüntetéseit, emlékérmeit és okleveleit. A tisztelet és az elismerés zászlaját egész társadalmunk, népünk nevében meghajtották az ünneplők a nagyszerű mű alkotói előtt. Ezután újra hétköznapok, dolgos, még serényebb munkanapok jönnek: töretlen lendülettel folytatódik a teljes öntözőrendszer — a 127 négyzetkilométer nagyságú tároló tó, a főcsatornák és« további szükséges kapcsolódó beruházások, majd pedig az üdülőterületek — kiépítése, megvalósítása. A sikeres befejezés legfőbb garanciája az építők, az alkotók eddigi táját formáló munkája. További legfontosabb feladat: a víz hasznosítása A Kiskörei Vízlépcső — folytatta az államtitkár — a szabályozást kezdeményezők szavaival — a „vizek regulázásának” korszerű eszköze. De ez már egyben a vidék szocialista mezőgazdaságának az időjárás szeszélyeitől való függetlenítését, az ipar újabb lendületes fejlődését, a Tisza menti városok, falvak népének boldogulását jelenti. Ez a mű az Alföld további gazdasági fel- emelkedését hivatott szolgálni. Az Alföldét, amely a felszabadulás előtti elmaradottságát leküzdve országunk erőteMes, sokoldalúan feüődő térsége lett. Négymillió ember éi ma itt, ahol az ország nemzeti vagyonának 42 százaléka is összpontosul. Itt van az ország megművelt területének egy- harmada és e tájról származik mezőgazdasági termelésünknek több mint fele Az Alföld lapjainkban az or« A vízlépcső madártávlatból. Tudósítás: Kaposi Levente Faludi Sándor Foto: Tóth Gizella düfito© 1973. május 17., csütörtök
