Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
Szerda esti külpolitikai kommentárunk Bonn ! Brexsnyevet várja A RAJNA PARTI városban befejezéshez közelednek az előkészületek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadására. A szovjet és a nyugatnémet diplomaták a magas szintű tárgyalások dossziéjában már összeegyeztették a látogatás sűrített programjának eseményeit. Az NSZK azzal, hogy felismerte a háború utáni európai változások visszavonhatatlan és végleges jellegét, megvetette a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal az őszinte együttműködés alapjait. Feltétlenül egyet kell értenünk Grünewalddal, a szövetséges kormány szóvivőjével, aki kijelentette, hogy az SZKP KB főtitkárának első nyugat-németországi látogatásával új korszak nyílik a két ország kapcsolatainak történetében. Leonyid Brezsnyev látogatása azt is jelenti, hogy Nyugat-Németország súlya jelentősen megnőtt a nemzetközi színtéren. Az NSZK ezt annak a reális keleti politikának köszönheti, amely Brandt kancellár nevéhez fűződik. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN az egyszerű emberek tudatában vannak, hogy a Szovjetunió következetes békepolitikája, felelősségérzete a béke sorsáért milyen nagy mértékben mozdította elő ezt a jóirányú fejlődést. Ezzel magyarázható, hogy Nyugat- Németország eddigi történetében a lakosság nem tapasztalt többséggel támogatja a kormány keleti politikáját és a túlnyomó többség elfordul a hivatásos szovjetellenesektől. A legjobb bizonyíték erre a CDU—CSU-ban kirobbant válság. Brandt szövetségi kancellár a Stern című hamburgi lapnak adott legutóbbi nyilatkozatában idézte az SZKP KB áprilisi plénumának határozatából a nemzetközi helyzetben történt változások tartóssá és visszavonhatatlanná tételére vonákozó megállapítást, amelyet feltétlenül elősegítenek a Szovjetunió és más országok magas rangú vezetői közötti személyes tárgyalások. A nyugatnémet kancellár kifejezése szerint az államok közötti kapcsolatok pozitív fejlődése jelentős mértékben függ attól, hogyan értik meg egymást a vezetők. EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Bonnban rámutatnak: a Szovjetunió és az NSZK vezetői között az emlékezetes oreandai találkozó alkalmával kialakult kölcsönös bizalom jelenti a biztosítékot az új találkozó sikeréhez. ^^AAAA/VV'AÓAAAAAAMAAAAAAAAAAAiVVWVWWVVVWVAAVVWAWAAV « SZQVlet sajté j &özel-keleti diplomáéig „Semmiféle új kezdeményezés nines napirenden" Szovjet sajti a bécsi Konzultációról A szerdai Pravda megállapítja, hogy tárgyszerű légkörben folynak, építő jellegűek az európai haderők és a fegyverzet csökkentésére vonatkozó előzetes bécsi konzultációk. Mint a vezető szovjet napilap írja, az eddig elért eredmények biztatóak. Alapot adnak arra a feltételezésre, hogy a konzultációk további munkája során ki lehet dolgozni a tárgyalások napirendjére vonatkozó javaslatot, és meg lehet határozni a tárgyalások idejét és színhelyét. A Pravda véleménye szerint az előkészítő konzultációk sikeres befejezése megnyitja az utat a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentése problémájáról folytatandó érdemi tárgyalások felé. „A Szovjetunió úgy vélekedik, hogy ha a felek jóakaratot tanúsítanak, e téren is meg lehet találni a hasznos, konstruktív megoldásokat” — írja a lap. Egy másik moszkvai újság, a Szovjetszkaja Rosszi- ja ugyancsak derűlátóan értékeli az európai haderő és a fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalások előkészítő konzultációinak további kilátásait. Kohl—Bahr találkozó Az NDK fővárosában — háromhónapos szünet után — szerdán ismét találkozott egymással dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, az NSZK államminisztere, az NDK és az NSZK berlini szerződéséből (az alapszerződésből) fakadó problémákról tárgyalt egymással. Az intenzív előkészítés szakaszába lépett a Biztonsági Tanács átfogó közel- keleti vitája. Minthogy az eddigi nemzetközi erőfeszítések nem vittek közelebb a 242. számú BT határozat végrehajtásához, Egyiptom azzal a szándékkal kérte a közel-keleti helyzet átfogó felülvizsgálását, hogy kimozdítsa a holtpontról a politikai rendezés ügyét. Hafez Iszmail, Szadat elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. aki szerdán kezdte meg tárgyalásait Párizsban, elutazása előtt sajnálattal állapította meg, hogy a közel-keleti helyzet végképp zsákutcába jutott, semmiféle új kezdemenyezés nincs napirenden, senki sem tett javaslatot Egyiptomnak a probléma igazi rendezésére, a végleges béke megteremtésére. Kairó álláspontja változatlan a tekintetben hogy az Egyesült Államok által szorgalmazott részleges vagy ideiglenes rendezés elfogadhatatlan. ENSZ- körökből származó értesülések szerint valószínű, hogy Jarring közvetítő misszióját a jövőben egy nemzetközi bizottság váltja fel, amelynek feladata azonban változatlanul a 242. számú határozat végrehajtása lenne. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó az A1 Akhbar Ibién nem veszi figyeiembe a valósávas heyzetet A saigoni hadvezetőség úgynevezett „biztonsági védelmi akciókat” gyakorlatilag hagyományos hadműveleteket indított az ország tengerparti szakaszának központi vidékén a felszabadító erők ellen. A saigoni rezsim egyik szóvivőjének szerda reggeli közléséből kitűnik, hogy ebben a térségben Binh Dinh, valamint Phu Yen tartományban indítottak gyalogsági támadásokat a felszabadított területek ellen. A szóvivő elismerte, hogy a hadműveletek során bevetik az amerikai repülőgépekből álló saigoni légierőt is. Egyidejűleg Thieu elnök — a párizsi megállapodás betűjével és szellemével szöges ellentétben — kijelentette, hogy • fegyveres erőivel meghiúsítja „a kommunisták minden olyan kísérletét, amely második kormány, vagy a nemzeten belüli nemzet létrehozására irányul Dél-Vietnamban”. Thieu ezzel egyértelműen beismerte, hogy nem veszi figyelembe a Dél-Vietnamban kialakult valóságos helyzet tét, azt, hogy — mint erre a DIFK számtalanszor felhívta a figyelmet — az országban két kormány és két hadsereg, valamint három politikai erő működik. Április közepén a fővárosban 32,40 volt egy kilogramm élő csirke. Győrben 33, Kecskeméten 38, Komlón 32, Szegeden 31,30, Szolnokon 39,40, Veszprémben 31 forint. Nem kevesebb, mint 8,40 a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között a különbség. A szabadpiaci árak a kereslet. és a kínálat szabja meg, ha — tegyük fel — kimondanák, hogy 20 forintnál nem lehet drágábban adni a piacon egy kilogramm csirkét, rohamosan csökkenne az eladásra kínált meny- nyiség. Sorállás, veszekedés pult alóli árusítás a termelői kedv megcsappanása lenne a következmény; látszat- árrögzítésre semmi szükség Az indokolt és indokolatlan ármozgások elválasztására, az árkalkulációk ellenőrzésere annál inkább. EVENTE EGYSZER Évente legalább egyszer minden gazdálkodó egységnél kerüljön sor árellenőrzésre — fogalmazta meg a teendőt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az 1973. január 30—31-én rendezett országos árkonferencián. Ez valóban alapvető követelmény. 1972. negyedik negyedében az árhatóságok és a kereskedelmi felügyelőségek az állami vállaltoknál több mint 14 000 árellenőrzést tartottak, a helyi árhatóságok pedig 3000 magánkisiparos és kiskereskedő árait ellenőrizték. Huszonkét esetben kezdeményeztek árdrágítás miatt bűnvádi eljárást, 5fi~ ügyben szabály- *rtési. 285 esetben pedig fegyelmi eljárás lefolytatását. Azaz volt miért ellenőrizni... „Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata” mondotta Fock Jenő kormányel nök az országgyűlés márciusi ülésszakán Érvényt szerezni ennek már nehezebb. 1973. május 17., csütörtök 4ki árat mond... (2) Jönnek az ©Slenerök Újraosztott JÖVEDELMEK Közgazdászok körében ismert a mondás: ami az egyiknek ár, az a másiknak bér. Minden termelő valamilyen formában fogyasztó is egyben, azaz a termelői. a fogyasztói árak emelkedése újraosztja a jövedelmeket, s esetleg — kellő ellenőrzés híján — nemkívánatos módon. Ezért az a törekvés, hogy a szabadáras termékek köre ne terjedjen túl az ún. tipikus piaci cikkeken —'pl, zöldségfélék, gyümölcsök, bizonyos divatáruk —, s az iparban helyébe a szerződéses ár lepjen. Tehát az az egyezség, amelyet a termelő és az eladó köt. mégpedig központi kalkulációs irányelvek alapján A mondat e befejező része fontos újdonság. Néhány minisztérium — így a Kohó- és Gépipari, az Építésügyi és Városfejlesztési — már kiadta, mások rövidesen kibocsátják a kalkulációs irányelveket a szabadáras termékeik körére, s ezzel egyidejűleg bevezetik az ezeken alapuló kalkulációs kötelezettséget. Ami a korábbiakhoz mérten — mind- magukat az árakat, mind az ellenőrzés alapjait tekintve — lényeges változás. Könnyebben kimutatható ugyanis a tisztességtelen haszon, a nyerészkedés, az árdrágítás. AZ ÁTLAG LEPLE 1972-ben a fogyasztói árszínvonal három százalékkal növekedett, gyorsabban, mint a korábbi években. Idén 3,6 százalék a tervezett emelkedés, amelynek jó részét — 1,9 százalékot — a január elsején már végrehajtott intézkedések — a tej- és tejtermékek, a dohányáruk, az égetett szesz árának növelése — ojsozzák. Az átlag leple mögött azonban eltérő mozgások húzódnak meg. A különböző rétegek, sőt azokon belül az egyes kiadási főcsoportok részesedése nagyon is más és más Tavaly például a munkás és szellemi foglalkozású háztartásokban a nem idényjellegű élelmiszerek árának emelkedése mindössze 0,5 százalékos többlet- kiadással járt, az idényjellegűekért viszont — ezek: zöldség, burgonya, gyümölcs, baromfi, tojás, hízott sertés — 4,6 százalékkal fizettek nagyobb összeget. A fűtés, a háztartási energia ára 1.8 százalékkal csökkent, a ruházkodási cikkeké viszont 4,3. százalékkal növekedett. Drágábbak voltak a szolgáltatások is, mégpedig 3,8 százalékkal. Mi köze mindehhez az ár- ellenőrzésnek? Az, hogy a legfőbb árhatóság, a kormány, az ellenőrzés segítségével követi nyomon idevágó intézkedéseinek megvalósulását. KÖZPONTI INTÉZKEDÉSEK Az árak alakulásában megkülönböztetett szerepet játszanak a központi elhatározások. így egyebek között ezeknek köszönhető, hogy megtorpant az építőipari árak s-embeszökően gyprs emelkedése. a kötött árak aránya a korábbi hatvanról kilencven százalékra növekszik, s maximálták a haszonkulcsot. Ugyancsak központi intézkedés az árváltoztatás bejelentési kötelezettségének ki- terjesztése, de az is — az érem másik oldalát megmutatva —, hogy az állami költségvetésből hárommilliárd forintot használnak fel idén a világpiaci árak emelkedése egy részének közömbösítésére az'' import anyagoknál, ami főként a bőr, a gyapjú, a cukor áremelkedését ellensúlyozza. Fölfedte az ellenőrzés az építőipari árak emelkedésének indokolatlan részét, s nem is késtek az intézU sek. Ezzel egyik alapvető . adatat teljesítette, tudniillik az árpolitika egészének és egyes részeinek gyakorlatba- ni elemezését. Teendője továbbá az ármegállapítás helyességének, jogosságának, ár és minőség összefüggésének, indokoltságának — az utasítások, számítási kulcsok betartásának —, az árszint, árarányok alakulásának. az ezekre ható tényezőknek a vizsgálata is. Ahogy a hatósági, lakossági, társadalmi szervezeti bejelentéseké szintén. KÖZÖS KÖTELESSÉG Minderre egyetlen hivatal képtelen, s nem is kell, hogy alkalmas legyen. Joggal mondotta ki tehát a miniszterelnök — ahogy a cikk elején idéztük — valamennyi gazdálkodó szerv feladataként az árellenőrzést. S ebben, ml tagadás, sok még a tennivaló. A törvények, a rendelkezések széles körű ármegállapítási. árelle'K>rzési joggal ruházzák fel az Országos Anyag- és Arhivatalt, a minisztériumokat. az országos hatáskörű szerveket, helyi űrhatóságként a tanácsokat, de például a bankokat is a beruházások költségeinek alakulásánál. E felsorolás érzékelteti, hogy közös kötelezettségről van szó, azaz aki árat mond, annak a hatásokkal szintén számolnia kell. Mindenütt, minden tekintetben. Még a legkisebb egységben is: a műhelyben. M. O. (Következik: Első fokon.) jelentése. amely szerint Nagy-Britannía és általában a nyugat-európai államok megkülönböztetett figyelmet szentelnek Fejszal szaúd- arábiai uralkodó párizsi látogatásának. A nyugati államok — emeli ki a tudósítás — attól tartanak, hogy Izrael agresszív magatartása veszélybe sodorhatja a Közel-Keletre épülő kőolajellátásukat. A lap által idézett diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Fejszal az ismert francia rendezési terv felújítását javasolja Pompidounak. vagyis azt, hogy a négyhatalmi tárgyalások újrakezdése révén tegyenek kísérletet a közel- keleti konfliktus rendezésére. Furceva Dortniundban Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter, aki jelenleg Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodik, Dort- mundban előadást tartott a szovjet kuLtúra eredményeiről és ta szovjet—nyugatnémet kulturális kapcsolatok alakulásáról. Kínai mesterkedések .Japánban Viktor Majevszkij, a Pravda külpolitikai hírmagyarázója kommentálva a Liao Cseng-csi vezette kínai „jó- szolgálati küldöttség” Japánban tett látogatását megállapítja: a pekingi képviselők arra használták fel ott-tartózkodásukat, hogy rágalomhad járatot folytassanak a Szovjetunió ellen. „Igyekeznek megakadályozni a szovjet—japán kapcsolatok fejlődését, a feszültség enyhülését, a távol-keleti béke megszilárdítását.” A Pravda hírmagyarázója idézi a Times című lapot, amely a következőket írta: a kinai vezetőket komolyan nyugtalanítják a szovjet—japán kapcsolatok legutóbbi diplomáciai eseményei. Ide tartozik Tanaka miniszter- elnök üzenetváltása Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, Tanakának az a szándéka, hogy ellátogat Moszkvába, továbbá a japán kormány nyilvánvaló érdeklődése a szibériai természeti kincsek kiaknázásénak tervei iránt. „Felfele május Libanonban? 1973. május 2. óta — a sorozatos tűzszüneti felhívás ellenére — folytatódtak a libanoni hadsereg és a palesztin gerillák közötti ösz- szecsapások. A „Közel-Kelet Svájcá”-ban — Libanonban — az események menete sok hasonlóságot mutat az 1970. szeptemberi jordániai helyzethez, amikor Husszein király beduin légiói felszámolták az országban működő palesztin gerillamozgalmat. A libanoni kormány — az utóbbi időben egyre gyakrabban megismétlődő izraeli „megtorló” támadások miatt — korlátozni kívánta a palesztin partizánok tevékenységét az ország déli részén, az úgynevezett „Fatah vidéken”. Egyben korlátozta a menekülttáborok lakóinak szabad mozgását is. Az izraeli—arab ellenségeskedésekben Libanon általában semleges álláspontot képviselt, csupán szavakban támogatta az arab ügyet. Ennek magyarázata társadalmi és gazdasági okokban keresendő. A 10 400 km‘ területű ország 2,9 milliós lakosságának fele keresztény, fele mohamedán. Ez súlyos megosztottságot eredményez. Erős, többnyire nyugatbarát beállítottságú burzsoáziája az ország sajátos gazdasági szerkezetének köszönheti létét. Libanon intenzív idegenforgalmán. a már említett xemlegp'.' politikáján kívül élénk üzleti és bankforgalmával is rászolgált, hogy Svájchoz hasonlítsák. Gazdasági szerkezetének kialakulását elősegítette kikötőinek szerencsés fekvése, amelyek a föníciaiak óta jelentős kereskedelmi központok. Az első arab—izraeli háború után Szíria és Jordánia áruforgalma zömmel ide terelődött A Szuezi-csatorna lezárása óta pedig Irak és Szaúd-Arábia kőolajkivitelében is jelentősebb szerepei játszott. — Terra —
