Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
Pozsg'ay Imre: A realitás szocialista vívmánya Még többre törekszenek a gyöngyösi tsz-ben az új gazdasági mechanizmus meghatározott gazdasági szerkezetet örökölt annak Ellentmondásaival, egyensúlyzavaraival együtt. Ismerve az örökölt ellentmondásokat, az átállást úgy kellett megoldani, hogy az ne okozzon semmiféle megrázkódtatást a gazdaságnak, s ezen keresztül a társadalomnak. Az elmúlt öt év bebizonyította, hogy a reform koncepciója alapvetően bevált, általánosan elismerik sikerét, szocialista jellegét. £e- bizonyosodott azonban az is, hogy egyes esetekben a vártnál bonyolultabb ellentmondásokon keresztül és sok tekintetben előre népi számított hatásokat, jelenségeket kiváltva érvényesül. Az ellentmondások as * gazdasági egyensúllyal kapcsolatos problémák megvilágításánál azonban abból a pozitív tényből kell kiindulni, hogy a reform bevezetése még rövid időre sem járt együtt a termelés és az általános életszínvonal viasza- esésével, sőt egészében véve szakadatlan növekedésről adhatunk számot, amit egy ilyen — az egész eddig megszokott cselekvést átrendező — döntő jelentőségű társadalompolitikai vállalkozásnál igen nagyra értékelhetünk. A tények fényénél helyes magvilágívá&b* kerülnek * Zktoi'm negatív kísérő jelenségei is. Äsiek része ugyan a reform időszakában i jelentkezett, ő* 4bro adnak a következőiétvV. Itt elsősorban a fogy asz. ói magatartással összefüggő problémákat említjük. Hosszú, szűkös évek után a közfogyasztási cikkek viszonylagos bősége sajátos mohóságot, a sokáig nélkülözött javak gyors kielégítésének vágyát ébresztette fel az emberekben. A nagyobb problémát és káros magatartásokat azonban még ma is inkább az okozza, hogy az anyagi javak iránti kereslet, a viszonylagos bőség ellenére, messze megelőzi a kínálatot. Ez a helyzet kitermeli és ideiglenesen fenntartja a szükségletek kielégítésének törvénytelen és amorális formáit. Küzdeni ellene, természetesen a jogrend szigorával és morális elítéléssel is lehet, de igazán hatásosan úgy küzdhetünk, ha még nagyobb bőséggel, a termelés és a piac további ésszerű szabályozásával válaszolunk. Komolyabb gondot okoznak azok az ellentmondások, egyensúlyi zavarok, amelyek közvetlenül a termelést terhelik. Ezekre a problémákra a párt Központi Bizottságának novemberi határozata a legnagyobb nyilvánosság előtt hívta fel a figyelmet, bebizonyítva, hogy nem gazdaságirányításunk szervi bajairól van szó, hanem részben a múltból ránk maradt, részben újonnan keletkezett, de múló torzulásokról, amelyek megfelelő intézkedésekkel és az egysége* értelmezésre épiiié» tfe- sadflinä* cselekvést«* Stí&ü- szötóihetők. A reform tapasztalatait összefoglalva állapíthatta meg a Központi Bizottság: „Az 1968. január elsején életbe léptetett gazdaság- irányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt é&ek tapasztalatait, és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép életbe és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények az irányítással szemben.” A kik ma ennek az értékelésnek tükrében szemlélik gazdasági-társadalmi fejlődésünk tényeit, azok tudják, hogy a gazdaságirányítási reform a szocialista fejlődés eszkpze, egyben vívmánya is. Olyan vívmány és realitás, melyet újra meg újra fejleszteni kell, hegy a növekvő követelményeinek megfelelve, mindig jói szolgálhassa a Tavaly rekordtermést értek el a gyöngyösi Mátra Kincs Tsz gazdái. Most mégsem akarnak a babéraikon megpihenni, hanem újabb lendülettel láttak hozzá az iílei feladatok körvonalazásához, mindebben a magasbb- ra emelt mércét célozva meg. A papír türelmes, szokták mondani. Kérdés, hogy amit rögzítenek rajta, mennyire épül a realitásokra vagy csupán a fellegekben járók álmodozása-e. Ha úgy tétszik, próbáljuk meg tetten érni a gyöngyösi elképzeléseket. Vizsgáljuk meg azokat a teljesíthetőség oldaláról is. Gyöngyöshöz mégiscsak a szőlő áll a legközelebb. A közös gazdaságban a tőkék egyre kisebb területen díszlenek, aminek okát a csökkenő munkaerőben kell keresni. De nincs szükség a vészharang megkongatására sem, mert a gazdaság vezetősége már kutatja, részben meg is találta a megoldást. Ez a gép, a gépesítés növelése a lehető legmagasabb fokra. A permetezésnél a helikopter már szinte házi eszköznek számít Újdonság a venyigét tépő gép, ahogy annak tartják a tápanyag visszapótlását segítő eszközt is. Átlagban holdanként 45 mázsát akarnak leszüretelni az ősszel, de maguk csodálkoznának a legjobban azon, ha csakugyan csak ennyi lenne a végeredmény is. Óvatosak még a becslésben, bár az elmúlt évben akadt tábla ettől jóval nagyobb hozammal is. Ke tévesszük szem elől: ez a 45 suázsa átlag is nagyon szép. Hol voltunk még ettől aikír néhány éve is? A szántóföldi növényeknél a komplex-gépesítés a legsürgősebb feladat. Érdemes eyre áldozni is, mert a csökkenő önköltségek a gazdaságosságot növelik. Alapvető a sertéskombinát abrakszükségletének az előteremtése. Ezt is a gazdaságosság írja elő parancso- lóan. Nincs megoldva a burgonya és a borsó termesztésének a gépesítése. Mégsem mondhatnak le egyik növényről sem. Ebben már a nagyobb érdekek is közrejátszanak, hiszen a mono- kulturális termesztés veszélye elkerülendő. Hogy a monokultúra, milyen veszélyeket rejt inasában akár a talaj elfertőzése, a tápanyag elvesztése és a hozamok visszaesése miatt, azt ma már minden szakember világosan látja. Szerencsére a segítség sem marad el. Az Agrotröszt közbenjárására a gödöllői egyetem szovjet gyártmányú gépeket ad át a termelőszövetkezetnek. Ezek segítségével a betakarítás nehéz munkája könnyebbé válik majd, és a borsó is a gazdaságos növények sorába zárkózik fel. Annyit azonban kimondták a gyöngyösiek, hogy a borsót még akkor sem hagyhatják ki a vetésforgóból, ha a termesztése nem járna megfelelő nyereséggel. Erre a pillangósra nagy szükség van a termés váltás miatt is. A gyümölcsök közül a baracknak van egyre nagyobb becsülete az évek múlásával. De a megművelése sem tartozik a könnyebb munkák közé. Többek között azért sem, mert a törés gyakori a gallyaknál, ez pedig a termést mennyiségileg is rontja. Nincs más hátra, meg kell szervezniük a barackosban a vegyszeres gyomirtást. A ritkábban előforduló gyümölcsök közé sorolhatjuk a ribizlit, de a tsz-ben ennek is van becsülete jövedelmezősége miatt. Már sokkal csekélyebb a mértéke a cseresznyének, a diónak és a körtének, amik csupán a szórványosan fellelhető fákon teremnek meg, nem pedig táblákban. Még így is a kajszi- barack a legjelentősebb, amiből több mint kétszáz mázsára számítanak. Növekszik a kertészet területe az idén, többet termelnek paradicsomból és paprikából, mint tavaly. A legtöbb reményt a dinnyéhez fűzik, mert ez tavaly is bevált. Az öntözött területeken főként olyan növényeket termelnek, amelyekre szerződést kötöttek. De nem mellékes az sem, hogy a piaci elárusítóhelyeiket is el akarják látni friss és olcsó zöldségfélékkel. Még egy szokatlan dolog: az idén 34 hektárnyi területen nyárfát telepítenek, mert így akarják felhasználni a sertéskombinátból származó trágyát. A telepítés talajelőkészítését már megcsinálták. Lehetne sorolni, hogy milyen növényi kultúrához mennyi műtrágyát fognak felhasználni, ahogy azt is, hány géppel pótolják és könnyítik az ember munkáját. De a számok helyett csupán a lényeget hangsúlyozzuk: tulajdonképpen a valódi nagyüzemi termelési módok meghonosítása tolyik, korszerű eszközökkel, korszerű felfogásban. Az évtizedekkel ezelőtt tervezett jövő lesz így mindennapjaink valósága. I A feltételek is adottak ehhez, többek között az új gépműhely, ahol megfelelő szakemberek várják és javítják a gépeket. A végső cél csak egy: jobb, gazdagabb jövőt nyújtani az emberekneík. Ehhez viszont nélkülözhetetlen maga az ember. A gép önmagában semmit sem ér, ahogy a legkorszerűbb módszerek is csupán elméleti elképzelések maradnak, ha nincs ott a végrehajtó ember maga. Néhány tervezett termés- mennyiséget mégis megemlítünk. Hektárra számtiva búzából 31 mázsát, árpából ettől eggyel kevesebbet akarnak betakarítani, míg kukoricából májusi morzsoltban számítva 31 mázsát. A személyi jövedelmek az idén átlagban két-három százalékkal haladnák túl a tavalyit az elképzelések szerint. Nem valami látványos ugrásról álmodoznak a gyöngyösi szövetkezeti gazdák és vezetők, hanem az egyenletes, de rendszeres gyarapodásról, előbbre lépésről: termésben, jövedelemben, az ember értékének megbecsülésében és szolgálatában. Ez az út járható csali igazán. (•G. Molnár F.) szocialista társadalmi, gazdasági építőmunkánkat. Női kéz A a magasban Feli érné aranya A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa 1966-ban megfelelő előkészítő munka után, a népgazdaság és a társadalom fejlődésének mélyreható elemzése alapján határozta el a gazdaságirányítási rendszer reformját, az új irányítási rendszer bevezetését. A reform célja olyan gazdaságirányítási mechanizmus kialakítása volt, ameiy- lyel biztosítható a szocialista termelési viszonyokban rejlő előnyöknek a korábbinál is eredményesebb érvényesítése, a szocialista terv- gazdálkodás lehetőségeinek jobb kihasználása. A reformmal szembeni követelmények a párt gazdaságpolitikájából adódtak és így hangzottak: az új irányítási rendszer gyorsítsa meg a szocializmus teljes felépítését; fejlessze a termelőerőket és a szocialista tulajdon- viszonyolcat, növelje a vállalatok önállóságát, javítsa tevékenységüket; biztosítsa a gazilaság fejlődésének nagyobb tervszerűségét, fej- leiütze a szocialista tervgazdálkodás módszereit; hatékonyabban érvényesítse a szocialista bérezés elvét, fokozottabban ösztönözzön a jobb minőségű munkára. A gazdaságirányítási reform az ellenforradalom óta túkalmazott gazdaságpolitika szerves folytatása, annak továbbfejlesztése az intenzívebbé váló gazdaság: ■fejlődés követelményei szerűit. A párt. azonban nem hagyott az iránt sem kétségei. hogy jóllehet, a reform az intenzív gazdasági növekedés feltételeit hivatott biztosítani, mégsem csupán gazdasági ügy, hanem nagy horderejű társadalmi vállalkozás. amely a termelési és elosztási viszonyok fejlődésén keresztül hatást gyakorol a társadalom politikai, erkölcsi viszonyaira, az emberek magatartására és az intézményekre is. Amikor az elhatározott célok, feladatok oldalaz 51 vizsgáljuk a reform megvalósulását, akkor ezt m egfelelő történelmi szemlelettel kell tenni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Minden lap egy-egy emlék a naplóban ... (Foto: Perl M.) — Mit kell tenni, hogy az embernek ilyen elismerésben legyen része? A legjobb talán, ha nem is ara gondol, hogy a munkáért, amit elvégez, esetleg kitüntetést kaphat. Amit a gyárban kiadnak, azt meg kell csinálni az természetes. Azért fizetnek Igaz. a kötelező munkát is lehet jól vagy rosszul végezni, kisebb vagy nagyobb lelkesedéssel, ét „több” azonban még ezután jön: összetartani a többiekkel, együtt szórakozni, kirándulni, közösen megoldani a bajokat. Mi jól érezzük magunkat együtt a brigádban, hiszen egyforma munkások vagyunk... Fehér Gyuláné az Egri Dohánygyárban dolgozik. A Kossuth Zsuzsanna, többször kitüntetett női szocialista brigád vezetője. Április 4-én a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. — Én lánykoromban, tudja, szakmát tanultam az általános iskola után. Női szabó lettem, de nem tudtam elhelyezkedni. 1951- ben aztán gondoltam egyet, eljöttem ide a gyarba, éppen volt felvétel. A szivarágazathoz kerültem, a kezem könnyen ráállt a dologra, hamar begyakoroltam, megszerettem ezt a munkát. 61-ben hasonló korú asszonyokkal női brigádot alakítottunk; a mi nőbrigádunk volt az első a gyárban. az újság is írt róla. Hatan kezdtük, mind a hatan itt vagyunk most is együtt, egy új taggal szaporodott azóta a brigád. A gyerekeink mind ide jártak a gyári bölcsődébe, óvodába. Azóta a legtöbbjük már felnőtt, talán egy gyermek óvodáskorú még a társaságból. Az én lányom most érettségizik, nehezen tudja eldönteni, hova menjen, tanuljon-e tovább. Én azt szeretném, ha tanulna; fiatal korban az sokkal könnyebb, kevesebb a gond, mert ha már dolgozik is valaki, bizony fáradtabban ül le a könyv mellé. Fehérné betanított munkás. A gyári szervezésű szakmunkásképző tanfolyamra ő Is jelentkezett, most járja a második évet. A tanfolyam után a vizsgát tett szakmunkásoknak egyöntetűen 200 forinttal emelik a fizetését. A Dohánygyár 1100 dolgozójából egyébként ötszázan vesznek részt valamilyen oktatásban. — Eleinte kézzel végeztünk minden munkafolyamatot. A szivarokat különböző minőségben készítjük, s bizony a finom szivarokat nem is tudja mindenki csinálni. Ahhoz kézügyesség kell, az ujjaknak előre kell érezni a mozdulatokat. Én különben mindegyik minőséget, típust készítettem már. — Később aztán jöttek hozzánk is különböző modern gépek. Kicsit zajosak, de nagyon, megkönnyítik * munkát. Viszont a korábbinál nagyobb figyelmet, ügyességet kívánnak. A mi brigádunk itt is jól bedolgozta magát, ezt mutatják az eredmények: ha megnézi a naplónkat, abban ott vannak a bejegyzések: bronz-, ezüst-, aranyplakett, tavaly pedig a vállalat kiváló brigádja címet is elnyertük. Jó gárda a mienk, velük szívesen dicsekszem... — Igen, én is kaptam már más kitüntetést. 1965-ben Munka Érdemrend bronz fokozatot és kiváló dolgozó címet. Tíz éve vezetem a brigádot, s ami elismerést egyénenként kaptunk, az egy kicsit a közösség érdeme is. Mi tudunk és szeretünk együtt dolgozni. Ezért sikerült. A brigádnaplót lapozgatjuk. Képek, beszámolók, színes rajzok színházról, filmről, kirándulásról, munka- vállalásokról, névadó ünnepségekről. A legutolsó bejegyzés: ,... a brigád részére 1972 évi eredményei alapján a Szakma kiváló brigádja kitüntetést javasoljuk.” Aláírták a vállalatvezetői. Ez is hozzátartozik Fehérné aranyához.., tfeelíoU) Sokszor mérjük le azon a női egyenjogúság alakulását, hogy a különböző vezető testületekben a nők számarányuknak megfelelő mértékben foglalnak-e helyet. A „képviseleti” szemlélet azonban alaposan leegyszerűsíti a nők társadalmi, közéleti, emberi megbecsülésének problémáját, mert számokkal, százalékokkal mér olyasmit, aminek értéke nem ilyen könnyen megfejthető. A számszerűség kimutatása ugyanis még senkit sem tesz nőpártivá, egyetlen vállalatot, és egyetlen döntést sem. Mi nők, bekerülünk ugyan a vezetőségekbe, de ott a mi szerepünk mégis sokszor jelentéktelen. Ahhoz, hogy minden egyes megszerzett „pozíciót” érdemben kihasználjunk, tudomásul kellene vennünk, hogy nem csupán jelenlétük a fontos, hanem mindenekelőtt részvételünk a döntésben. Ehhez azonban nem a számokat kellene hajszolnunk, mert ennél fontosabb, hogy azok a nők, akik bekerülnek a választott testületekbe, ne statiszták legyenek, ne abban merüljön ki minden tevékenységük, hogy általuk női kéz is a maválasztják meg, és azokat fogadják be szívesebben, akik nem töprengenek, nem vitatkoznak. Előfordul bizony, hogy a jelölés és a választás is a békésebb természetű, kevésbé vitatkozó szellemű nőkre esik. Pedig minden megszerzett lehetőséget nagy politikai csatározás előzött meg. A nők társadalmi, politikai, jogi egyenjogúságának „tanulóéveiben” nem a frizura számít, nem is nőies varázsra van szükség, de a hallgatásra, a mindennel egyetértésre sem. Küldetésünk arra szól. hogy alkotó módon vegyünk részt a helyes megoldások megtalálásában — még a. döntések előtt. Érvényesüljön ebben a munkában a közismerten fejlett■ igazságérzetünk és szociális érzékenységünk. Csakhogy minden a gyakorlatban dől el és a nők gyakorlata még vajmi kevés. E hátrány azonban könnyen behozható, ha megkapjuk a szükséges még nagyobb figyelmet —, türelmet. Es akkor a női kezek nemhiába lendülnek a magasba. s Kocsis Éva gasba lendüljön, és jóváhagyjon egy-egy határozatot. Mmm Q iüöfovdul, how taokaA 19 VX jrilis 14., szombat
