Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
Helyünk a világban 4. Mennyit fogyasztunk 1 r A FOGYASZTÁS alakulása sajátos módon tükrözi a gazdasági fejlődést. Magyar- országon az elmúlt másfél évtizedben kétszeresére nőtt a fogyasztás. Vagyis: évente átlagosan 4,2 százalékkal. A magyarországi átlagos fogyasztás, e legfejlettebb 4 tőkés országhoz viszonyítva 1955-ben még csak 28, 1970- ben pedig már 38 százalék volt. Érdekes összefüggés: a fogyasztás növekedésével megváltozik annak összetétele (szerkezete). A változás leglényegesebb vonása, hogy csökken az élelmiszerekre, a ruházkodásra fordított kiadások aránya, és nő a fogyasztás egyéb elemeinek súlya. így 1955-ben még a lakosság teljes kiadásainak 46,3 százalékát fordította élelmiszerekre, ez az arány 1967-re 36,6 százalékra csökkent. A ruházkodási költségek aránya pedig 15,2-ről 11,9-re csökkent ugyanezen Időszakban. Az egyéb kiadósok részesedése viszont 38,5- ről 51,5 százalékra növekedett 1955—1967 között. A fogyasztás növekedésével tovább csökken majd az élelmezési, és ruházkodási kiadások aránya, és növekszik a fogyasztás egyéb elemeinek súlya. A szerkezeti változás, az arányeltolódás úgy megy végbe, hogy a fogyasztás növekedésével kisebb ütemben növekednek az élelmezési és ruházkodási kiadások, és nagyobb tempóban nőnek az egyéb kiadások. A gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén, amikor még az éhség felszámolása, csillapítása van napirenden, gyorsan nő a kenyér, a liszt, a lisztes áruk, s egyes földrészeken a rizs, továbbá a zsiradékok fogyasztása. Később a gazdasági fejlettség magasabb szintjén, e cikkek fogyasztása abszolút mértékben is csökken, és növekszik az értékesebb, fehérje- és vitamindús élelmiszerek fogyasztása. Persze, ezeknek az értékes élelmiszereknek a fogyasztása sem növekedhet korlátlanul, mert előbb-utóbb megközelíti, majd eléri az úgynevezett nemzetközi kielégí- tettség szintjét. Hol tart a magyar élelmiszer-fogyaszA legszembetűnőbb, hogy az úgynevezett cereáliák (kenyér és lisztesáruk) fogyasztása hazánkban még kiugróan magas, kétszeresen vagy valamivel még nagyobb mértékben meghaladja a nemzetközi kielégített- ségi szintet. Ezt nem tekinthetjük ésszerűnek és egészségesnek. Az okokat kutatva megállapíthatjuk: ezek a cikkek viszonylag olcsók, áruk 20 - év óta lényegében változatlan. Közben pedig az őket helyettesítő zöldség- és főzelékfélék — valamint a burgonyaárak jelentősen növekedtek. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás részben azért is stagnál évek óta hazánkban (75—80 százalékos a nemzetközi kielégítettségi szintiíez viszonyítva), mert a termelés 1972-ig főként az utóbbi években stagnált, sőt részben csökkent. S így a növekvő kereslet hatására is emelkedtek az árak. Tavaly egy kormányhatározat eredményéként már némileg emelkedett a termelés, az áremelkedés pedig mérséklődött. A TÁBLÁZATBÓL még egy számarány szembetűnő. A hazai tej- és. tejtermékfogyasztás alig 50—55 százalékos a nemzetközi szinthez képest. E termékéle hazai fogyasztása ugyanis 30 év óta lényegében változatlan Magyarországon. S így az alacsony szint, mondhatni szokássá merevedett A hazai tojásfogyasztás 80—90 százalékos, a hús- és halfogyasztás 75—80 százalékos. Ugyanilyen arányú a cukorfogyasztás is a nemzetközi kielégítettségi szinthez képest. Ezekből a biológiailag értékes cikkekből elérjük, sőt meghaladjuk ama-; gyár gazdaság fejlettsége által indokolt fogyasztási mértéket. A „világszintet” némileg meghaladó zsiradékfogyasztás viszont nem kívánatos. A magas kenyér- és tésztafogyasztás mellett a zsíros ételek okozzák népünk túltápláltságát, az egészségtelen testsúlygyarapodást. Az én házam az én váram A termelőszövetkezeti vezetők körében alig akad olyan, aki ne hallott volna a Mecsektejről. A Pécs környékén levő gazdaságok tej- feldolgozásra, tejtermékek előállítására alakult közös vállalkozása ma már országos hírnévnek örvend, nem egy terméke márka a vásárlók körében. Bizonyítva ezzel, hogy egy szövetkezet* közös vállalkozás is lehet méltó és harcos konkurrense az állami vállalatoknak, másrészt bizonyítva, hogy a közös összefogás meghozza a maga gyümölcsét. Megyénkben sajnos nincs ilyen országos hírű vállalkozás. Legutóbb éppen az egyik legilletékesebb fórumon, az Egér-Gyöngyös vidéki tsz-szövetség küldöttközgyűlésén hangzott cl a megállapítás, bogy a szövetkezeti vezetők mindent a saját gazdasági határaikon belül szeretnének megoldani. S ami a legérdekesebb, ez a ma már korszerűtlen szemlélet főként azokba« a termclő^zövetícezetekhen lelhető fel. amelyek az anyagi eszközök, lehetőségek szűkössé"» miatt leginkább rászorulnak az összefogásra. Megyénkben jelenleg még Z. húszat sem éri el a társulások. közös vállalkozások Máma. Ez bizony nem ucA hazai ruházati fogyasztás viszonylag alacsony a népgazdaság fejlettségéhez képest. Ennek valószínűleg a nagy forgalmi adóval terhelt magas, és sajnos évről évre növekvő árszínvonal a fő oka. Az élvezeti cikkek aránya viszont szokatlanul magas a magyar fogyasztók kiadásaiban. Az összes kiadások 13,3 százaléka jut kávéra, teára, cigarettára, üdítő és legfőképpen szeszes italra. Idáig csak úgy általában beszéltünk a gazdasági fejlődéssel mind nagyobb tért hódító egyéb fogyasztásról. Ezek között a legjelentősebbek a lakással kapcsolatos kiadások, a gépkocsivásárlások, és a különböző szolgáltatások. Ezekről röviden. Hazánkban a lakáskultúra meglehetősen egyenetlenül fejlődik. Viszonylag magas színvonalú a háztartások gépesítése, és ez örvendetes. De bútorra, lakástextíliára, más kisebb háztartási felszerelésre már általában keveset költenek hazánkban. Ennek az egyenlőtlen fejlődésnek valószínűleg az áruválaszték szegénysége, és a viszonylag magas árszínvonal az oka. A különböző szolgáltatások színvonala rendkívül alacsony, fejlődése is meglehetősen vontatott, s es a helyzet veszélyezteti az észszerű fogyasztást Például a háztartási gépek, a személy- gépkocsik stb. célszerű, biztonságos üzemeltetését AMI PEDIG a személygépkocsi-ellátottságot illeti, az alacsonyabb szintű, mint a gazdaságilag hazánkhoz hasonlóan, fejlett tőkés országokban. A televíziós készülékek aránya viszont igen magas, közel jár a teljes telítettséghez. K. J. (Folyt, köv.) vezhető soknak, különösen akkor nem, ha más megyék adatait vesszük figyelembe. Pedig lehetőség itt is lenne, hogy csak ■ közös borfeldolgozásra, palackozásra, a zöldség és gyümölcs feldolgozására vagy a tápgyártásra utaljunk. Persze a lehetőségek ennél még sokkal szélesebbek. Jó néhány szövetkezeti vezető azzal hárítja el a társulások gondolatát, hogy nincs rá pénz. Nyilvánvaló, hogyha ebben az érvelésben van is némi igazság, a tény az, hogy egy közös vállalkozás létrehozása azért is célszerű, mert kevesebbe kerül. mintha mindenki külön végezné az adott tevékenységet. Az állítólagos Pénzhiány mellett a. szemlélettel is baj van. Gazdaságirányítási rendszerünkben pedig a vezetőknek hosszú távon nem célszerű elsáncelni maguka* holmi elkénzelt gazdasági határok mögé mert ez előbb- iitőhb ráfizetésesnek bizonyul. Prny közöqef, h lehat dol"ozni, bizonyít*a a hogyant. yaoy a kemt-h fjemet őrzővétségét néld áfa. Mindkét gazdaság hat vállalkozás tog'a — nem is eredménvte lenül. Az idő bizonyára őket igazolja, nem az elzárkózó kát. í (kaposi) Próbaüzem a BCM-ben Beremendi Cement- és Mészművek próbaüzemeltetése során az NSZK-beli, a csehszlovák, az osztrák, az NDK-beli és a lengyel gépek a melegüzem során jól vizsgáztak és hamarosan sor kerülhet a gyár átadására is. Képünkön: a beszállított mészkövet szállítószalaggal továbbítják a feldolgozó- üzembe. (MTI-foto — Kozák Albert felv.) Emelkedett a továbbtanulók aránya Legnépszerűbbek a szakiskolák A Művelődésügyi Minisztérium. közzétette összesítését az általános iskolákat idén befejező fiatalok pályaválasztásáról. Az ország 3480 általános iskolájában 131 069 tanuló végzi el a nyolcadik osztályt. Számuk 6843-mal kevesebb az előző évinél, ami újabb ötszázalékos csökkenést jelent. Közülük 120 105 fiatal — a nyolcadikosok 91,7 százaléka — kíván továbbtanulni, ez az arány 2,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Legtöbben — szám szerint 59 506-an — szakmunkástanulónak jelentkeztek — ez a nyolcadikosok 45,5 százalékát jelenti — középiskolába együttvéve 58 438 diák pályázik, ami a végzősök 44,6 százaléka. Az idén a gimnáziumi ,és a szakközépiskolai jelentkezési számok már közelítenek a felvételi kerethez. A 26 100 gimnáziumi helyre 24 589-en jelentkeztek, vagyis a gimnáziumi helyeknek már csupán 5,8 százaléka betöltetlen. A 28 990 szakközépiskolai helyet viszont 33 349 tanuló pályázta meg első helyen, a túljelentkezés itt több mint 17 százalékos. A szakközépiskolákból tehát mintegy ötezer fiatalt kell majd visszautasítani helyhiány miatt. Őket gimnáziumokba és szakmunkás- képzőkbe irányítják. Miközben a középiskolai továbbtanulási szándék növekszik, a szakmunkástanuló iskolákba jelentkezes csökkent. Figyelemre méltó, hogy a munkás-paraszt gyermekek közül 89,9 százalék, a nem fizikai foglalkozásúak gyermekei közül 98,9 százalék jelentkezett továbbtanulásra. A lányok közül többen pályáznak középiskolába, mint a fiúk közül: a fiúknak 36,1 százaléka, a lányoknak 59 százaléka jelentkezett középiskolába. A tovább nem tanuló 10 904 fiatal 81,4 százaléka falusi iskolába jár. A községi általános iskolákban 78 419 tanuló végez, s mindössze 7,3 százalékuk jelentkezett a mezőgazdasági jellegű továbbtanulásra: a falusiak 12 millió forint fejlesztésre Szociális, kommunális beruházások a Mátravidéki Fémművekben A közelmúltban fogadta el a Mátravidéki Fémműveknél a vállalat szakszervezeti tanácsa az idei intézkedési tervet a dolgozók munkakörülményeinek javításáról és a szociális beruházásokról. A részletes program felsorolása végén az összesítésben csaknem 12 millió forint szerepel — ilyen nagy összeget még nem terveztek szociális célokra a vállalat fennállása óta. Igaz, a megye egyik legnagyobb gyáráról van szó s a feladatokat csak növelik a füzesabonyi gyár beruházásai. Osztafin Bélától, a vállalat szb-titkárától kértünk tájékoztatást arról, hogyan osztják fel ezt a pénzt, hol van rá a legnagyobb szükség? — A tervünkben szereplő összegnek nagyon sok helye lenne, s az idén is rangsorolást kellett végeznünk a feladatok között. Legfontosabb célunknak a füzesabonyi beruházásokat s az itteni munkakörülmények gyors ütemű javítását tekintjük. Hadd említsem elsőként mindjárt a korszerűbb gazdálkodás egyik alapfeltételét, a gyors anyagmozgatást. Több gépet vásárolunk a gyárba, Füzesabonyban pedig a vasútállomásnál építünk a gyár részére egy külön rakodóteret. Emellett több üzemrészt is korszerűsítünk: félmilliót fordítunk például az edzőüzemünk felúiítására. az ottani munka megkönnyítéséire, ___________ — Mennyit költenek munkavédelemre, s az egészségre ártalmas munkahelyek javítására? — Húsz-harmincezer forintos beruházásokkal több üzemben is felújítjuk a légtechnikái berendezéseket.' Uj elszívókat szerelünk fel, felmérjük a szerszámüzem krómozó-, edzőrészlegeiben is a szennyezettséget, s tervet dolgozunk ki a tiszta levegő biztosítására. Ebben az üzemben ilyen célra százezer forint jut. Füzesabonyban a gyár galvánüzemében szintén meg kell oldanunk a folyamatos levegőtisztítást. Egyébként szinte mindegyik intézkedésünk munkavédelmi célokhoz is kötődik. Ezek mellett tervbe vettük például, hogy az összes üzem gépeinél felülvizsgáljuk a helyi világítást. A munkahelyi ártalmak felmérésére egyébként — ez egy másik tervünkben szerepel — munkavédelmi laboratóriumot létesítünk. — Fürdők, öltözők is szerepelnek a tervben? — A régiek jócskán bővülnek azzal, ha jobb lesz a felszerelésük, berendezésük. Ezek egy hosszabb távú terv részeként, amilyen ütemben erre a gyár építőbrigádjai képesek, az idén a 3-as, 4-es üzem öltözőit és egyéb szociális helyiségeit korszerűsítjük milliós ráfordítással. Később a 10-es üzem, a tmk is sorra kerül majd, . ___ — Hogyan támogatja a vállalat a lalcásépítkezeseket? — Ehhez más alapból is veszünk el pénzt. Ugyanazon a tanácskozáson határoztuk el a részesedés felosztásának programját is, ahol a szociális intézkedésekről esett szó. Hűségjutalomként, illetve kamatmentes köcsönként nyújtunk támogatást a lakásépítkezéshez. Természetesen elsősorban a Füzesabonyban és Sírokban lakó dolgozóink jöhetnek számításba, de nem zárkózunk el / a többi községből idejárok kérései elől sem. A támogatás 40 ezer forintot érhet el. Ugyanakkor óvodák, bölcsődék építésére szintén jelentős összegeket adunk, hiszen a férőhelyek gyarapítása a gyár érdeke is. — Saját feladatunknak tekintjük a lakótelepi sportpálya korszerűsítését, szépítését. Ugyanakkor Füzesabonyról sem feledkezünk el, nekik autóbuszt is veszünk az idén. A sok elképzeléshez a 12 millió nem nagy összeg, s ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezt a pénzt az elmúlt év kiemelkedő eredményei, illetve az idei nyereségtervünk alapján irányoztuk elő. Ha nem teljesítjük, feladatunkat, akkor csak a felosztható alap terhére adhatunk pénzt ilyen célokra. Ezért is fontos a dolgozók tenni akarása, lelkesedése. .. __(hekeli) i f ele, a városiak harmada akar szakmunkás lenni, s míg faluról alig akad gimnáziumba jelentkező, a városiak zöme a középiskolát — közülük 50 százalék a gimnáziumot választotta. Végül még egy adat: a középiskolákba jelentkezők egy- harmada — 19 456 tanuló — kért kollégiumi elhelyezést, 83,4 százalékuk községi iskolából jelentkezett. Az iskoláztatási feladatok jó részét már országszerte befejezték, illetve ezekben a napokban fejezik be. Április közepén ugyanis mindenütt lebonyolítják a felvételi beszélgetéseket. Minden tanuló két iskolatípust, illetve továbbtanulási lehetőséget jelölhet meg felvételi lapján. Ha az első helyen megjelölt iskolában nem vették fel, a jelentkezési lapot az adott iskola vezetői automatikusan átküldik abba az iskolába, amelyet másodikként jelöltek meg. A szülőknek tehát ezzel kapcsolatban semmi teendőjük nincs. A tanulók, felvételéről a középfokú iskolák igazgatói döntenek, elsősorban az általános iskola véleménye, továbbá a felvételi beszélgetések, valamint a szakmai alkalmassági vizsgálatok tapasztalatai alapján. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési, lapját, akiket a második helyen megjelölt középiskolába sem vesznek föl, május 15-ig az elutasító iskola vezetői átküldik az illetékes megyei, illetve megyei városi tanács művelődési osztályához. A fővárosban a kerületi tanácsok művelődési osztályához juttatják el a lapokat. Az érvényben levő rendelkezések intézkednek arról is, hogy a szülők (gondviselők) a felvételi kérelmet elutasító döntés eilen a kézhezvételt követő nyolc napon belül fellebbezhetnek a döntést hozo iskolánál, de annak közvetlen telügyeleü szervéhez címezve. Ha két iskolatípus is nemleges választ adott, akkor a szülői választása szerint az egyiknél fellebbezhet. Az elutasított tanulók elhelyezéséről, illetve pótfelvételéről a tar" talékolt és még be nem töltött helyek alapján annak a megyei, megyei városi tanácsnak a művelődési osztálya — gondoskodik, amelyikhez a pályázó nyolcadikos tanuló általános iskolája felügyelatileg tartozik. Az elintézés módjáról a tanács értesíti a végzős, diák általános iskolájának igazgatóját, aki erről írásban tájékoztatja az érintett szülőket. (MTI) Mmism % 1973. április 12., csütörtök tás ehhez, a mondhatnánk világszínvonalhoz viszonyítva? Erre igyekszik válaszolni az alábbi táblázat: Az 1970. évi egy fore jutó átlagos fogyasztás kilogramm Magyar Nemzetk. ban: fogyasztás kiél. Hús és hal 60 70,— 80 Tej és tejtermék 110 200—220 Tojás 14 16— 18 Zsiradék 28 27 Cereáliák 128 60— 65 Cukor 34 45 Burgonya 75 65— 70 Zöldség, gyümölcs 156 200
