Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

Helyünk a világban A mezőgazdaság felzárkózik az élvonalba * Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak az évkönyvében megtaláljuk a világ élelmi­szer-termelésének 1971-es adatait. Ebből ugyancsak a »magyar gazdaság közepes fejlettségére következtethe­tünk. íme hogyan alakultak a legfontosabb szántóföldi növények hektáronkénti ter­mésátlagai hazánkban, illet­ve más országokban. 1971, ÉVI TERMÉSÁTLAGOK Q-BAN Búza Kukorica Burgonya Cukorrépa Bulgária 29,5 41,7 123 302 Csehszlovákia 31,7 40,1 169 370 NDK 36,7 28,0 189 370 Magyarország 30,7 35,4 115:7 277,7 Lengyelország 24.4 26 184 312 Románia 20 24 103 187 Szovjetunió 14,1 28,8 116 233 Ausztria 35,6 57.7 258 444 Belgium 45,2 57,7 300 431 NSZK 46,2 51,1 274 444 Görögország 18,2 33.3 125 505 Portugália 13,1 13 122 400 Spanyolország 14.9 37,2 131 263 VSA 22,8 54,5 257 416 E termésátlagok sem telje­sen egyértelműen jelzik^ a mezőgazdaság fejlettségét, teljesítő képességét. A ter­mészeti viszonyok (minde­nekelőtt az időjárás), az egyes növények vetésterüle­tének nagysága — például a Szovjetunióban közel 70 mil­lió hektáron, az Egyesült Ál­lamokban 22 millió hektáron, Magyarországon 1,3 millió hektáron termesztenek búzát — erősen befolyásolják a termés eredmények alakulá­sát. Mégis az 1971. évi ma­gyar termésátlagokat vizsgál­va megállapíthatjuk: búzá­ból és kukoricából meghalad­tuk az európai átlagot (a 28,5, illetve a 35 mázsát hektáron­ként), míg burgonyából illet­ve cukorrépából jelentősen elmaradtunk a 190, illetve 354 mázsás európai átlagtól. Különösen burgonyatermeié-» sünk fejletlen. Cukorrépából a szokásosnál rosszabb volt a termés 1971-ben. (A magyar búza és kukorica termésátla­gai mintegy háromszorosan haladják meg az ázsiai és az afrikai átlagszintet, a burgo­nya termésátlagai pedig csu­pán 20, illetve 50 százalékkal magasabbak mint e gazdasá­gilag elmaradott földrésze­ken). A növénytermelésnél ked­vezőbbek az állattenyésztés fajlagos mutatószámai. A magyar hústermelés például, akár a mezőgazdasági terü­lethez, akár a lakosság szá­mához viszonyítjuk, a nem­zetközi élmezőnyben helyez­kedik el. (Mint ismeretes a húsexport a tőkés világpia­con a legjelentősebb ma­gyar devizaszerző eszköz.) Az egy lakosra jutó tejtermelést tekintve viszont Magyaror­szág a KGST partnerei kö­zül is a legutolsó. A íejési át­lagokban pedig közepes he­lyet foglalunk el: egy tehén évente és átlagosan 60—80 százalékkal kevesebb tejet ad Magyarországon mint a világ élenjáró országaiban. A teljes képhez tartozik, hogy a magyar mezőgazda­Ápriiis 14-én: Kommunista műszakokkal nyitják meg az ifjúmunkás napokat megyénkben A KISZ Heves megyei Bi­zottsága az idén is megren­dezi az ifjúmunkás napokat megyénkben. Az április 14-től június 5-ig tartó rendezvénysoro­zat sokoldalúan igyekszik bemutatni a megye fiatal munkásainak életét, több fórumot biztosít a különböző üzemekben dolgozó fiatalok egymás megismeréséhez, il­letve a X. Világ Ifjúsági Ta­lálkozóra való felkészülésre Lá. A gazdag, változatos prog­ram ünnepélyes megnyitásá­ra április 14-én kerül sor. Ezen a napon megyénk üze­meiben, vállalataiban kom­munista műszakokat tarta­nak a fiatalok. Ugyancsak az ifjúmunkás napok keretében kerül sor május 3-án az ifjúsági szo­cialista brigádvezetők megyei tanácskozására is. A tanács­kozás fő témája: az ifjúsági szocialista brigádok gazda­sági, politikai munkája, a iözéletiség, az üzemi demok­rácia. Ezenkívül aktíva értekez­leten találkoznak az ifjú­munkás KISZ-vezetők is, ezo lesz a pályaválasztásról, a munkavállalásról, a beil­leszkedésről, valamint az üzemek és iskolák kapcsola­táról is. Ezzel kapcsolatban talál­kozót rendeznek, amelyen a szakmunkástanulók, a fiatal szakmunkások, pedagógusok, gazdasági és mozgalmi ve­zetők mondják majd el vé­leményüket a közös tenni­valókról. A megyei KISZ-bizottság különböző szakdolgozatok készítésére pályázatot hirde­tett, ugyancsak várják a művészetekben jártas, tehet- j séges fiatalok jelentkezését * az „Ifjúmunkás”, valamint „A megye kiváló ifjúmunkás kollektívája” című plakettek megtervezésére is. Gazdag továbbá a rendez­vény sport és kulturális ese­ménynaptára is. ság termelésének évi növeke­dési üteme igen alacsony, 0,7 —0,8 százalék volt 1935 és 1965 között. Ugyanezen 30 esztendő alatt valamennyi földrészen Kelet-Európábán és a Szovjetunióban is éven­te átlagosan valamivel több mint két, a mezőgazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európában 1,6 százalékkal nőtt a mező- gazdasági termelés. A mező- gazdaság a termelés növeke­dési ütemét tekintve 1957-től zárkózott fel a világátlaghoz. A magyar agrárpolitika je­lentős eredménye, hogy a mezőgazdaság a szocialista átszervezés időszakában is tö­retlenül, évi 2 százalékkal nö­velte termelését, s a legutób­bi öt évben valamelyest még fokozta is azt (átlagosan évi 2,8 százalékra). Így évről-év- re valamelyest javul a ma­gyar mezőgazdaság pozíciója a világranglistán. És csökken hazánkat a világ színvonalá­tól elválasztó távolság. Ez a távolság egyébként nem olyan nagy, mint az ipa:'ban, vagy az infrastruk­turális ágakban (pl. a közle­kedésben). A viszonylag gyors felzárkózáshoz a felté­telek is kedvezőbbek. Alig egy évtized alatt egy­séges osztállyá szerveződött a termelőszövetkezeti paraszt­ság, megváltozott a termelő- eszközök s a munkához való viszonya. bővült látóköre, termelési tapasztalata. Az alsó-, közép- és felsőfokon szakképzett dolgozók tízez­rei munkálkodnak a terme­lés korszerű nagyüzemi mód­szereinek meghonosításán és továbbfejlesztésén, a munka- folyamatok magasfokú gépe­sítésén és kemizálásán. A gyorsuló fejlődésnek kedveznek az üzemméretek­ben, a szervezeti lehetősége­ken és a személyi feltétele­ken túl az utóbbi évek nagy mezőgazdasági beruházásai is. A szocialista nagyüzemek mind hozzáértőbben haszno­sítják épületeiket, gépeiket, termelő berendezéseiket. Vé­gezetül pedig a magyar me­zőgazdaság természeti adott­ságait sem mondhatjuk ked­vezőtlennek. Különösen ma­gas a megművelhető földte­rület aránya: Magyarország összterületének több mint a fele szántóföld. Érdemes tehát becsülni, vé­deni és jól hasznosítani leg­főbb természeti kincsünket, a mezőgazdasági termelés alapját, a termőföldet. Kovács József (Folytatjuk) Épül a Transz- Európa gázvezeték A Transz-Európa gázveze­ték juttatja majd el a szov­jet földgázt a nyugat-euró­pai országokba. A vezeték nagy része Csehszlovákia te­rületén húzódik végig, s építésében közel tízezer em­ber vett részt. Teljes üze­meltetése során a vezeték évi kapacitása 28 000 millió köb­méter gáz lesz. A képen: Jó ütemben halad az építés Nyugat-Szlovákiában. (Foto: CTK—MTI—KS) Kerül-e valaki vezető beosztásba...? Ni a hatvani vasútállomáson Késő kapcsolás — Akármelyik vezető be­osztást nézem, rendelkezni kell, mégpedig súlyos fele­lősségtudattal! Emberek szá­zainak élete, milliós értékű rakományok biztonsága függ egy szolgálattevő intéző ha­tározottságától, idegállapotá­tól. Nőt nehéz elképzelni ilyesféle vezető munkakör­ben a vasútnál. Megállapí­tásom természetesen nem kizáró jellegű. Akadhat olyan tapasztalt, energikus vasutas asszony, aki meg­állná nálunk a helyét... Soós Károly főtanácsos, a hatvani pályaudvar főnökhe­lyettese fent idézett szavai vezették be azt a beszélge­tést, amit vasutas asszo­nyokkal folytattunk. Éspedig abból a tényből indulva ki, hogy a csomóponton egyet­len nő nincs vezető munka­körben, holott például az állomásfőnökség több mint hétszáz dolgozójának húsz százalékát ők teszik ki. Ahol elképzelhető Aki véleményt nyilvánít: Szappan Mátyásáé vonat- felvevő, Basa Zoltánná fize­tő tiszt, Marosvári Jánosné gos. A tanácsok évente 30 millió üggyel fog­lalkoznak. Nem lesz-e ezután még több, mi­után a jogkörük átadása folytán több ügy­ben intézkednek? AZ ELLENTMONDÁSOK csak látszólago­sak. Jól meg kell érteni a lényeget; a „ke­vesebb dolog” és a „megnövekedett hatás­körök” összhangban vannak! A decentralizá­lás célja, hogy a tanácsok hatáskörébe tar­tozó államigazgatási ügyekben első fokon a helyi, a községi, városi tanácsok döntsenek. Vagyis ne kelljen máshol kilincselni! A dön­téshez biztosítani kell a törvényességet, a szakszerűséget, a megfelelő szakembert — persze ez nem megy varázsütésre —, hogjr a döntés ne igényeljen fellebbezést, újabb ki­lincselést. A több hatáskör így valósítja meg azt a követelményt, hogy kevesebb dolgunk legyen a hatóságokkal. Közismert adat, sze­rint csak egy százalék azoknak a hatósági határozatoknak az aránya, amelyek ellen a fellebbezési eljárás után panasszal élnek az állampolgárok. Kis szám ez. Konkréten mégis évente több tízezer ügyet jelent. Erre sincs szükség. _ Az eljárást tehát egyszerűsíteni, szaksze- rűsiteni kell, így lesz kevesebb dolgunk a hatósággal. A tanácsoknak viszont több a dolguk, de hozzánk közel, mondhatni, a szomszédban intézik. A hatásköri jegyzék el­készülése részükre is megkönnyíti az eliga­zodást. Nyilvánvaló, hogy minderről jó fel­világosító munkával tájékoztatni kell a la­kosságot is. Az új tanácsoknak ez is a fel­adatuk lesz. A korszerűsítés sem megy azon­ban máról holnapra, még ha komoly ered­ményeink is vannak. A korszerűsítés jelentőségét és újszerű­ségét, azt hiszem, jól megérteti, ha legvégül csak annyit mondunk: a magyar közigaz­gatás történetében először rendezik az előb­biekben röviden vázolt és jelzett módon a hatáskörökéi. £fcov, —> bérelszámoló. Első tisztázan­dó kérdés: milyennek ítélik a hatvani helyzetet, illetve mely munkaterületen kép­zelnek el vezetőt a női nem­ből? Megállapításuk sum- másan elítélő. Mintha nem is lenne egyenjogúság. Fő­tisztnél magasabb rangot még nemigen ért el vasutas­nő Hatvanban. A vezető be­osztást ne is említsük, ott még rosszabb a helyzet. Pe­dig csak az állomásfőnök - ségen 140 nő dolgozik évek óta!-~ A rendelkező szolgálat- tevői poszt, a vágányok éle­tének irányítása valóban olyan munkaterület, ame­lyen nehezen képzelek el közülünk valót — mondja Basáné. — Én próbálkoztam vele. Kezdtem az alapoknál, befejeztem a forgalmi, ke­reskedelmi tiszti vizsgánál. Nem merném vállalni az önálló irányítást, a nehéz, tizenkét órás szolgálatot. De van más terület, ahol vezet­hetnének a nők. — Például? — Elképzelek kereskedel­mi főnöknőt. Személyzeti vezetőt. Belső ellenőrt. Pénz­tári főnököt. Kereskedelmi oktató tisztet. Persze a szükséges tiszti iskola, illet­ve szaktanfolyamok elvég­zése után. Sajnos, mi még rendkívüli előléptetést sem kapunk a ranglétrán, nem­hogy vezető beosztást! Miért nem tanulnak ? Érettségi után, további másfél esztendő, amíg vala­kiből tiszt lesz a vasútnál. Ennyit kell előkészítőn, il­letve tanfolyamon eltöltenie, tanulnia. Ez az első alapfel­tétele a felelős tisztségnek. Ehhez jön aztán a megfe­lelő szakági gyakorlat. Va­jon, a hatvani vasutasnők igazodnak-e az alapfeltéte­lekhez? — Lehetőségünk messze­menően biztosított. Ha va­laki tanulni akar a vasút­nál, megteheti — jegyzi meg csendben a nyúlánk, szőke Szappan Mátyásné. — Más kérdés, miért csak nyolc-tíz tiszti vizsgásunk van Hatvanban! Mi legtöb­ben egy-egy családi otthont tartunk rendben odahaza, gyerekeket nevelünk, fér­jünkkel törődünk. Ennyifé­le gond közepette nehezen szánja rá magát bármelyik asszony, hogy előkészítőre, felvételi vizsgára, majd tiszti iskoláoa járjon. Tavaly rendezték fizetésünket. Mint vonatfelvevő, kétezer forint körül keresek, s ez három- évenként emelkedhet. Tehát elég jól megfizetnek. Ma már emiatt sem törekszik annyi­ra «ay nő vezető funkcióba. 1973. április EL, szerda Tiszti vizsgát tett, szám­viteli és ügyviteli tanfolya­mokat végzett Marosvári Já- nosné, aki kilenc éve dolgo­zik az állomás bérelszámo­lásában. Hozzászólását az­zal kezdi, hogy jelenleg ugyan nem tiszti beosztás­nak megfelelő munkakört lát el, de majd csali kiío- rogja azt is az idő. — A vasút százesztendős, ennek megfelelően kicsit konzervatív a felső irányí­tás szelleme is a nők hely­zetének megítélésében — mondja félig tréfásan. — A kutya mégis ott van elásva, azt hiszem, hogy mi, nők, későn kapcsoltunk! Későn ébredtünk, későn kezdtünk érdeklődni a vasutas pálya iránt. Pénztárban, belső iro­dai munkában még megta­láltak bennünket, de a for­galom, a műszaki tevékeny­ség sokféle ágazata csali az utolsó évtizedben férkőzött tudatunkba. Ha kiszorultunk a vezetésből, legalább any- nyira emiatt van, mint amennyire a forgalmi le­bonyolítás feltételeinek fi­zikai, fiziológiai okokból nem felelünk meg! A jövő változást hoz — Érvek, ellenérvek hang­zottak el. A főnökhelyettes, úgy is mint férfi, milyen végkövetkeztetésre jutott? — Figyelemreméltó, érde­kes a vasutas asszonyok ál­lásfoglalása. S végső sorban engem igazol, amikor azt mondtam, hogy az operatív irányító munka a vasút esetében távol esik a női mentalitástól. Az viszont kétségtelen, hogy kereske­delmi, műszaki és adminiszt­ratív vonalon nagyon ‘sok becsületes, lelkiismeretesen helytálló asszonyt, . leányt dolgoztatunk, akik közül nem egy vesető funkcióra is alkalmas. Gondolom, a jövő meghozza a szükséges vál­tozást e tekintetben. És itl említem igazolásként Maros- váriné szavait: a nők elég­gé megkésve kezdtek érdek­lődni a mi pályánk iránt. Meg kell tehát várniuk, amíg megteremtődnek az. előfeltételek ahhoz, hogy a vezetésből részt vállalhas­sanak! Természetesen a ne­kik leginkább testhez álló munkaterületen ... Ezzel egyetérthetünk! Moldvay Győző I A hatóság nem „mumus” RÖVIDESEN ELKÉSZÜL az a jegyzék, amely pontosan tartalmazza, meghatározza a tanácsoknak, mint szakigazgatási szervek­nek hatáskörét. Ha netán akadnak, akik ezt a közlést „csak a tisztviselőket érdeklő, bel­ső ügynek” tekintik, rögtön fel kell világosí­tanom őket, hogy tévednek. Nem tisztviselői szakkérdésekről van csak szó, hanem a la­kosság ügyes-bajos dolgában történő könnyí­tésről, korszerűsítésről. A minap bepillan­tottam az egyik fővárosi kerületi tanács ügy­félszolgálati irodájának a vendégkönyvébe és ott olyan meleg, elismerő sorokat olvastam, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a kor­szerűsítés, a jobb ügyintézés találkozik a la­kosság őszinte hálájával. Velem együtt érvelhetnek így mindazok, akik már élvezik az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés előnyét, akiknek például nem kell a járáshoz fordulniok az építési engedélyért, mert helyben, a községben megkapják. Foly­tathatnám a sort, de nem az a célom, hogy körvonalazzam a helyi tanácsokat megille­tő hatásköröket. A hatáskörök, döntési jog­körök felülvizsgálatának jelentőségét szeret­ném aláhúzni, mert ez elsősorban a lakosság érdekeit szolgálja. Mindezek előtt emlékeztetek itt a X. párt- kongresszus egyik megállapítására, amelyet a kormány elnöke tett. Ennek lényege: töre­kedni kell arra, hogy az állampolgároknak az eddiginél kevesebb dolguk legyen a ható­ságokkal. Nem arra utalt ez a megállapítás, hogy a hatóság „mumus”, amelytől tart az állampolgár, hanem arra, hogy az egyes ügyeket, amelyeket hatóságilag kell intézni, kevesebb herce-hurcával, hivatali packázás nélkül döntsék el. Hogy kevesebb dolgunk legyen a hatóság­gal? Nem mond-e ellent ennek a gondolat­nak, hogy éppenséggel manapság több a ta­nácsoknak, mint szakigazgatási szerveknek a hatásköre? Több hatáskör, több ügy! Ez vili-

Next

/
Thumbnails
Contents