Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

Kik a kibernetikus sznobok ? Kerekasztal-beszélgetés az idegen nyelv tanulásáról A napikban — az ország- ban először — Egerben ren­deztek nagyszabású konfe­renciát az idegen nyelvek ta­nulásáról A résztvevő álta- lános, középiskolai, főiskolai é» egyetemi tanárok azt vi­tatták meg. hogy miként le­hetne eredményesebben, könnyebben, gyorsabban el­sajátítani egy-egy élő idegen nyelvel. Arra is választ ke­restek. hogy ezt miként se­gítik eiő folyvást fejlődő technikánk vívmányai, a gé­pek, a nyelvi laboratóriu­mok. Szakemberek jöttek össze, tudományos szinten vitatkoz­tak egy közérdekű kérdésről. Ezért — elhagyva a szakmai zsargont — kcrekasztalbe- szálgetésre invitáltuk a kon­ferencia vezető előadóit, el­sősorban olyan kérdésekre keresve választ. amelyek manapság igen sok tanulni vágyó embert foglalkoztat­nak. Kérdéseink: 1. Hogyan ítélik meg a ha­zai idcgciinyclv-oktalás jelen­legi helyzetét'.’ Mi a legsürgősebb teendő? V/ oktatásban itta már társként munkálkodik a gép. Lehet-e számítani rá. meny­nyiben jelent segítséget; mi­kéin könnyíti a tanár, a ta­nulók munkáját? Beszélgetőpartnereink vol­tak: Dr. W. R. Lee professzor, az Angoltanárok Világszö­vetségének elnöke; Dr. Telegdi Zsigmondi, tanszék vezető egyetemi ta­nár. a TIT Idegennyelv-okta- tási Tanácsának elnöke: Dr. Fülei—Szántó Endre, egyetemi docens: Légrádi Gyula, főiskolai vezető lektor, a megyei TIT idegennyelu-oktatási szakosz­tályának elnöke. A válaszok: Rohamos fejlődés, növekvő igények Telegdi professzor: — Az élet ma már minden terüle­ten egyre nagyobb tájéko­zottságot követel. olyan ütemű, olyan széles skálájú ismeretgyarapitast. amelyhez kevés a magyarra fordított szakirodalóm. Egyre több külföldi üzletember, turista látogat hazánkba Ezért úgy erzem: nem túlzók, ha azt mondom: az idegen nyelvek tanulása mind több em­ber számára létszükséglet. A növekvő igények nem kevés gondot jelentet­tek számunkra, hiszen nem­csak az iskolai oktatást kel­lett felfrissíteni, hanem ke­resni, kutatni, megtalálni a felnőttek képzésének legha­tékonyabb módszereit. A TIT ilyen irányú törekvései — s ezt nyugodtan állítha­tom i— jelentős eredménye­ket produkáltak. Szakepnbe rei irányítják a legnagyobb tömegszervezeti oktatást. Kü­lönösképp jelentős sikereket értek el az angol nyelv ok­tatásban : olyan módszere­kül dolgoztak ki, alkalmaz­tak sikerrel, amelyek átplán­tálhatok az általános, a kö­zép- és a felsőfokú nyelvok­tatásba is. W. R. Lee: — Évek óta figyelemmel kísérem, hogy milyen ütemben, miként fej­lődik országunkban az élő idegen nyelvek oktatása. 1964-ben látogattam utoljá­ra önöknél iskolai angol órákat. Már akkor keresték a jobb módszereket. Nos, az azóta eltelt idő igazolta, hogy megérte, érdemes volt, hiszen ez a konferencia is bizonyította, hogy jó úton járnak, A külföldi oktatás eredményei közül azokat ve­szik át, amelyek a hazai ta­lajon is használhatók, s tö­rekvéseik sikerét bizonyít­ja az is, sok helyütt érdek­lődnek eredményei iránt. Könyvek, a felnőttoktatásnak Fülei—Szántó Endre: —. Teendőinket elsődlegesen gondjaink szabják meg, ezért először róluk néhány szót! Az ország húsz városában foglalkozik a TIT a felnőttek idegennyelv-oktatásával. Kö­zel hétszáz, jól képzett ta­nárt alkalmaz, sajnos csak tiszteletdíjért, mellékállásban, holott az lenne a legjobb, ha a TIT égisze alatt oktatási központok szerveződnének, ahol főállásban dolgoznának a tanárok. így szervezettebb, eredményesebb lenne a mun­ka, könnyedben, gyorsabban menne a nyelvtanulás. Ez sok ezer többre vágyó ember jogos igénye, hiszen, — ne feledjük el! — a felnőttek munkaidő után, fáradtan kezdenek megerőltető nyelv- . tanuláshoz. Az általános, a középiskolai, valamint az egyetemeken és főiskolákon tolvó nyelvoktatás helyzete sokkal rózsásabb, vannak viszonylag jó. használható, tankönyvek. Ezeket a fel­nőttoktatásnál. nem lehet jól használni, mert mások a módszerek, a követelmények. Legfontosabb tennivaló a tankönyvek, a tan- és se­gédanyagok megírása lenne. Telegdi professzor: — Ez­zel kapcsolatban egy öröm­hírt: a német nyelvi anyag már elkészült, most állítják össze az angolt. Ez persze a kérdésnek csak az egyik ol­dala. mert a növekvő igé­nyek újabb és újabb felada­tok elé állítanak bennünket. Gyors, hatásos „kúrát” biz­tosító receptekre kell talál­nunk. Ezért hívtuk össze, az országban először ezt a há­rom napos konferenciát, s ezért érdeklődünk külföldi kollegáink már bevált mód­szerei iránt. Dr. W. R. Lee: — Jövő év áprilisában — 9 és 11 között — az Angoltanárok Világszö­vetsége Budapesten rendezi meg a Magyarországi TIT- tel és az Élőnyelv-tanárok Nemzetközi Szövetségével karöltve — az angol nyelvet Mit ígér a tévé a jovo hetre ? Április 17-én. kedden kez­dődik a „Ki minek meste­re?" döntője. Este sugároz­zák a Felszabadítás című szovjet filmsorozat harma­dik részel, a Főcsapás irá- nvá-t, majd Korplós János műsora. A/, én csatornám az egyetemi fiatalok életének apróbb visszásságaival fog­lalkozik. .\n 18-án, szerdánma­gyarul „eszélő angol film pereg a képernyőn, a „Ve­gyen egy tv-szériát". fősze­replője a már jól ismert Jason King. Április 20-un. pénteken a Gondolatok a földről cinre ÍÜ73. április 11., szerda oktatók nemzetközi konfe­renciáját, melyen előrelátha­tólag közel harminc ország küldöttsége vesz részt. Azt vitatjuk majd meg, hogy miként lehetne korszerűb­ben, sikeresebben, gyorsab­ban tanítani az angol nyel­vet mind az általános, mind a középiskolákban, mind 'az egyetemeken és főiskolákon. Maradiak vagy, reformerek? Telegdi professzor — Az oktatásba betört a technika, a maga sajátos vívmányaival, gépeivel. Az eredmény? Két táborra szakadt a nyelvta­nárok népes tábora. Vannak önkritikát, tárgyilagos mér­legelést nem ismerő — nem tudok jobb kifejezést talál­ni, ezért ezt használom — kibernetikus sznobok, akik fetisisálják az oktatógépeket, a nyelvi laboratóriumokat, s tőlük várják azokat a csodá­kat, amelyeket ' korábban nem sikerült produkálni. El­lenlábasaik a csökönyösen maradiak, akik esküsznek a hagyományos^, a rég be­váltra, s viszolyognak a mo­dern vívmányoktól. Azt hi­szem felesleges magyarázni, hogy mindkét nézőpont helytelen, mert végletes. Az igazságot a kettő kombiná­ciója, ötvözete adja. De va­jon mi a keverési arány? Nos, erről vitáztunk — töb­bek között — az egri kon­ferencián. Úgy érzem: nem eredménytelenül. hiszen alapkérdésekben megállapod­tunk. Ez épp elég ahhoz, hogy az apróbb részleteket később tisztázzuk. Légrády Gyula: — A ven­déglátók nevében hadd mondjam el, hogy számunk­ra is sokat jelentett ez a három nap, mert nemcsak eszmecserére adott lehető­séget, nemcsak tisztázta a gép és az ember találkozá­sának vitás kérdéseit, hanem hozzásegített ahhoz, hogy mi Heves megyeiek is előbbre lépjünk, hogy megvalósul­jon régi álmunk, tervünk: a TIT megyei nyelvi labo­ratóriuma. (pécsi) Kopernikusz-emlékkiállítás A Budapesti Műszak; Egyetemen Kopernikusz- emlékkiállitás nyílt ma­gyar képzőművészek mii veiből. A kiállítást Tadeusz Ha nuszek, a Lengyel Népköz társaság budapesti nagy követe nyitotta meg. Felvételeink a Koperni- kusz-kiállítás anyagából adnak ízelítőt, (MTI-foto: Tóth István felv.) A Liszt Ferenc kamarazenekar egri fellépéséről Az Országos Filharmónia bérletsorozatának ötödik hangversenyét a Liszt Fe­renc Kamarazenekar adta a Gárdonyi Géza Színházban. Nem volt igazuk azoknak, akik a kamarazenétől, bár­milyen oknál fogva húzó­doztak, sajnálták esetleg az időt attól, hogy a meghitt muzsikálásnak ebben az ün­nepi estjében részesüljenek. Vannak sokan, akik azt hi­szik. hogy a zene nagy és igazi megvallása a minden zenekari regisztert megszó­laltató, a fúvósokat is be­kapcsoló nagy létszámú megoldás révén lehetséges csak. Mondanivaló és felfo­gás kérdése ez. Azért hang­súlyozzuk ezt most szándé­koltan, mert a színházat csak félig benépesítő közön­ség ez alkalommal nagy­szerű élményben részesült, lelkesedve és lelkesülten kö­szönte meg a kamaraegyüt­tes kiváló játékát, A műsor első felében két Bach-mü ezerepeit, a ///. Brandenburgi verseny és a d-moll kettősverseny. A 20. tudományos ismeret tér j esz lő Ilim első részét láthatjuk, amelyben a naprendszer és; és a föld keletkezésére vo­natkozó fontosabb elméle-; tekkel. valamint a föld szer­kezetével ismerkedhetünk meg. Este az ,,E£y óra múl­va itt vagyok" című film­sorozat második része, a Fe­kete fuvar kerül képernyő­re. Ezt követi a Munkások, vezetők egymás közt • című vitaműsor, amelyben a köz­ponti és vállalati béremelé­sekről lesz szó. Április 21-én. szombaton u kaposvári Cslkv Gergely ■Színház előadásában felvé­telről közvetítik Szép Ernő Patika című drámáját, az ; éjszakai órákban Pedig Gör­gey Gábor A nyugalmas iiúz című egvfelvonásosának tv- változatát. Megindulok. Már csak azért is. mert Tölcsvary Ad­rienne daxlija többé nem mutatkozik. Tehát valóságos volt. A látomások ugyanis mindig visszatérnek. Csak a valóság egyszeri és olyan tü­nékeny. hogy sok esetben még akkor se látjuk, ha fei- bukunk benne. De hiába, a Perecz Vincé­vel még így se boldogulok. Ezt az ügyet nem lehet tisz­tára mosni. A világosabb oldalról még vissza is fordulok, hogy to­vább tartson az út. Hátha eszembe jut valami, amivel menteni tudom magam, mi­előtt lebukom egy ilyen link áfák miatt. Előre mentem, aztán vissza, de csak azért, hogy forgassam a fejembe, minek nekem visszafordulni, ha addig se megyek semmire, míg előre tartok. Megbököm a símltt a sapka elején, be- ■ gombolom a kiskabaiot. ahogy szolgálatban ülik, meghúzom a nadrágszíjat, dehát semmi. Pedig most már hivatalosun állok ma­gam előtt. Csak ennyi ma­radt, hogy a Perecz Vincére gondolok. De hát ez nem elég. A munkaügyis kérdezni fog. A hosszú utca sarkáról már jól látom a túloldalt. Az úton autók szaladnak, taxik meg más kocsik kergetik egy­mást. mintha az egész éjsza­ka egy nagy fogócska lenne, ami abból áll. hbgy ki tudja utolérni a másikat. Már in­nen látom, hogy a Vajda úr ablaka még világos. a Ri­chter úr pedig az erkélyen öntözi a virágait. A környé­ken beszélik, hogy sörrel ön­tözi. ezert olyan élénk szí­nűek. Az Erdélyi úrnak is nagy napja lehetett ma este, minthogy taxin jön haza és még csak el se akar ja enged­ni azt a bérautót. Nem azért, mintha tovább menne. ha­nem azért, mert csak úgy tud megállni, ha a taxira támasz­kodik. Drága állás. A munkaügyis reggel azt kérdezte, nem volna-e ked­vem átvállalni a raktárossá- got. Mégis mit kep/.elnej< ezek9 A portásfülke előtt, benn az udvaron, két tepsi nagy­ságú helyen felszedték a köveket. Begóniát meg ár­vácskát ültetnek, Hajnal­ban . a legszebbek, harmato­sak, fáznak, a didergés csil­log a szirmaikon. Szemben új üzletet nyi­tottak, az egyik ajtón be. a másikon ki. önkiszolgáló. Nyolcig tart nyitva, este ha szolgálatba jövök, még fo­rog benn a nép. Zöldségfé­lét is árulnak. Császárhús- hoz zöldhagymát. Meleg kabátja van ma az estének. Csendes az idő, setpmi nem zavar. Még tíz óra sincs, az a rendőr van szolgálatban, aki nem a túl­helvszűke nem teszi itt le­hetővé és az európai hírű együttes sem szorul erre rá, hogy felsőíokos jelzőkkel emlegessük, es hosszan ma­gyarázzuk teljesítményüket. Tény, hogy Bach muzsiká­ját teljes szépségében érez­tük megszólalni és azzal a szilárd fegyelemmel, amely minden együttesnek legin­kább ható, mozgósító ereje. Valahogyan ebből a zenélés­ből kiáradt az a hit és alá­zat, amellyel a muzsikálás­hoz fognak. Ügy éreztük, hogy nem rutinból játsza­nak és azért, mert a zenélés technikáját megtanulták és mert valamilyen hivatást mégis csak kell gyakorolnia egy szellemileg fejlett em­bernek, hanem azért zenél­nek es elsősorban klassziku­sokat, a barokk mestereket, mert ez a bőségesen áradó dallamvilág erőtől duzzad és a derű aranyozza be azt. Az elevenség és a magá'oi- érletődöttscg. a zenei ta: !a- lbm és a lelki kitárulkozás nem is olyan egyszerű a ze­nében, mint azt hinnők. S oldalon sétál, hanem itt a gyár előtt. Megáll a portás­fülkénél, csak az, ujjúval pöccinti a sapka 'sittjét. Ma­gam szabályosan szalutálok. Ha már a rendőr a helyem­be jön. — Minden rendben? — Valahogy úgy... — mondom. — Javul az idő. — Igyekszik. A rendőr rágyújt, de nem kínál. Szolgálatban nem kí­nál. Leveri a hamut, benéz a gyárudvarra, az órájára pillant, a túlsó oldalon két mucus után három siheder ballag, A mucusok vihog­nak, mert hátulról előre jön a szöveg, úgy tesznek, mint­ha el akarnának iszkolni a srácok elől. Az egyik meg­áll. visszakézre emeli a kar­ját. — Kopjatok le. A másik lány is csípőre teszi a kezét. A srácok ha­nyagul állnak Arra várnak, hogy a lányok odacsapjanak, aztán megruházzák őket. A rendőr eloltja a cigarettát! Zug tyúkok. .Elsöpörnek, ime. itt van egy zenekar, egészen fiatal emberekből és ez az együttes sugárzó 1 temperamentummal, s de­rűs hittel magyarázta meg Bachot föllelkesített közön­ségének. Vivaldi Versenyműve há­rom hegedűre és Mozart D- dur divertimenló-ja csak folytatta ezt a kellemes meglepetést, amely valóban tavaszi hangulatot hozott a színházba. A kamaraegyüttes tizen ‘ művészből áll. Ügy érez/.ü:;, valamennyien hangszerük komoly kezelői, feltétlen ér­tői a zenének és annak, hogyan kell interpretálni a nagy zenészek alkotásait. A hangversenymester Rol­lo János is a fiatalok Kö­zül váló, mégis teljes érett­séggel és komolysággal ál! társai elén. Az együttes mű­vészeti vezetője. Sándor Fri­gyes is nagy tapspt kapott a ráadással befejezett kon­cert végén. A magvas zenetörténeti b: v It Punch Mariann mondotta el. (farkas) ahogy a szél viszi a port a járdaszélén. Megkerülöm a gyárat, ej­fél után majd letakarítom a járdát a portásfülke előtt. Seprűi kellene vételezni, nem ártana egy porrongy se. A takarítok azt mond­jak, hozzájuk nem tartozik a portásfülke. Éjszakára kü­lönben is minek. Van itt egy polc, azon tartom a bögrémet. A pol­cot magam szoktam leporol­ni. Az asztalitok a nappali portásé, abban szemetet őriz, kiégett pipákat, meg zsíros papírt. Nekem csak ruhás- szekrény jár. Gumikabátnak, csizmának. Nadrág. meg kiskabát csüng egy kopott’ akasztón. A polcon egy csé- s*zét hagyok, most mar csak magamnak, a másikat a szekrény tetején tartom. A táskarádiót a szekrény al­jában. Nem hallgatom. Az szólt, mikor rájött a Nelli- re. Ha nem szól. nincs baj. Nem akarom hallani. A teát csak forrón szere­tem. Két szem cukorral. Az éjszakát üresen, hang nél­kül. De valahogy most mégis nagyon üres az éjszaka. Ma valahogy hígra sikerült Mintha valaki nem jjdott volna eiég anyagot, amikor keverte. Az ilyen sötétbe nem lehet kapaszkodni. Nincs mibe. Megfigyelésem szerint egy jlyen éjszakán hiába biztatja magát az éj­jeliőr. mert nem tud mit kezdeni magával. Bizonyta­lan lesz még a lélegzete is, a tenyere nedves, megsza­porodik a szívdobbanás és a lába >s remeg. Níncs anya­ga az éjszakának, így az­tán nem is lehet belőle sem­mi. Figurák nem lépnek ki belőle, se tüzek, se fények, se tolvajok. A levegő lan­gyos marad reggelig. (Folj'WSjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents