Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

Helyünk a világban

1. A magyar gazdaság a nemzetközi ranglistán

Közérzet, állásfoglalás, hit

X egy héttel a tanácseálaaztásofc előtt

— az angyalföldi nagygyűlésen, a tv- és rádiókészülékek előtt méltán kísérte osztatlan érdeklődés az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Kádár János elvtársitok az ünnepi beszédét. Gondolatokat ébresztő, véleményalkotásra serkentő szavait jólesően hallgatta az ország. Az őszinte számvetést nem is lehetett másképpen fogadni. Ki-ki érezte, hogy a mondatoknak súlyuk van, komoly, határozott, következetes törekvések, tapasztalható eredmények húzódnak mögöttük —, nyoma sem volt bennük a hajdani, rossz emlékű, cirkalmas, de ugyanakkor üres kortesbeszédeknek. Egy új, egy merőben más világ, egy minden tekintetben haladó társadalmi rend munkája került a mérlegre, és olyan útra villantottak fényt a tények —, amelyen érdemes tovább haladni.

Az elmúlt években is jelentősen előbbre léptünk, s hogy ez mennyire így van, elegendő Kádár elvtársnak csupán a tavalyi esztendővel kapcsolatos néhány megállapítását idéznünk:

— 1972-ben a lakosság egy főre számított reáljövedelme és fogyasztása országos átlagban három és fél százalékkal növekedett Kilencvenezer lakás épült fel a múlt évben Magyarországon... Ami a fogyasztást illeti: országosan egy főre számitva 1972-ben Magyarországon 61 kilogramm hús, 14 kilogramm tojása 114 kilogramm tej, 84 kilogramm zöldség és főzelék, a 72 kilogramm gyümölcs jutott... minden száz háztartásban 37 porszívó, 46 hűtőszekrény, 81 mosógép, 61 televízió és 73 rádió volt

__

Az Idén végrehajtott nagy béremelés — mint a továbbiakban elmondotta — további folytatása életszínvonal-politikánknak. Viszonylag régi elmaradást sikerült ezzel pótolni, a szocialista nagyipar munkásainak teremtett a párt és a kormány még nagyobb kedvet a további munkához. S anélkül persze, hogy ellentétet akart volna szítani más területek és a nagyipar dolgozói között —, hiszen, mint ismeretes: a munkásság, a parasztság és az értelmiség még szorosabb egybekovácsolására törekszik, ahogyan kezdettől fogva tette! —, viszont mindenképpen kifejezésre kellett már juttatni, hogy bízunk a szocialista nagyiparban, mert a legbiztosabb jövőt ez jelenti!

S ez nem valamiféle kampány, hanem — folyamat. Mert, mint mondotta a KB első titkára —: továbbra is program a munkával arányos keresetnövekedés valamennyi dolgozó ember számára. Cél a nők helyzetének további javítása, a családfenntartás, a gyermeknevelés költségeinek csökkentése, ismét valamiféle emelés a nyugdíjakon. Változatlanul az az elv, hogy aki dolgozik, az jobban éljen, mint aki nem tesz annyit, vagy éppen semmit sem tesz ezért az országért. '

Sokoldalúak, gazdagok jövőt illető elképzeléseink, s ha a termelés olyan mértékben növekedik és úgy, ahogy szeretnénk, ha az élet minden területén sikerül valóban gazdaságosan, hatékonyan, hasznosan munkálkodnunk —, akkor maradéktalanul valóra is váltjuk terveinket!

— Az országos politikában azért dolgozunk, hogy a munkásosztály, a dolgozó osztályok, a nép általános közérzete megfelelő legyen, és azt mondják az emberek: „Most elégedettek vagyunk, helyes irányban mennek a dolgok” — jegyezte meg Kádár elvtárs beszéde közben.

Az országos politika azonban szorosan összefügg a helyi politikával Valóban eredményesen csak úgy tevékenykedhetünk, ha a községekben, városokban is van látszata, sikere a munkánknak. Rendkívül fontos, hogy a helyi lakosság ne szenvedjen sérelmet, jogos kérései meghallgatásra, teljesítésre találjanak mindenütt és mindig. Annál is inkább, mert az ember — amikor szemlélődik, mérlegel és következtetéseket von le —, hajlamos sokszor közvetlen környezetéből kiindulni. S nem szabad ezt soha szem elől téveszteniük az egyes munkahelyeknek, a tanácsoknak!

Kedvező tapasztalat, hogy általában jónak ítélik meg országszerte a helyi munkát, elégedettek a fejlődéssel, az eredményekkel. A választásokat megelőző tanácstagi jelölőgyűléseken megmutatkozott állásfoglalásokban kifejezésre jutott a jövőnkbe vetett hit is. Népünk bizakodva tekint a további évek felé, amikor szavazásra készül, s a jelöltjeire — saját soraiból kikerült képviselőire — adja a voksát.

S bizalom ez nemcsak bel-, hanem külpolitikánk iránt is. A tanácsrendszer, a párt, a kormány, a- szocializmust építő Magyar- ország iránt!

Napi 450 ezer Pilver-kupak F fizesabonyból

f HAZÁNK társadalmi berendezkedését, s ebből következően politikáját és uralkodó ideológiáját tekintve — a többi szocialista országgal együtt — a nemzetközi élvonalban jár, példát mutat a világnak. A kizsákmányolás, a társadalmi elnyomás alól (elszabadult magyar nép Immár negyedszázada kibontakoztatja tehetségét, alkotó energiáit, s felszámolta a szinte középkori gazdasági elmaradottságot. Joggal erősítik nemzeti önérzetünket a sikerek, a valamennyiünket gyarapító gazdasági eredmények egyoldalú hang- súlyozása könnyen eltúk»- hatja az önbizalmat, elhomályosíthatja a tisztán látást, a nemzeti önismeretet. A (áthangolt önbizalom pedig • realitással találkozva átcsaphat csüggedésbe, ahogyan a „nekünk minden síkérül” hangulat szüli a meg- ' alapozatlan anyagi követ»; léseket.

A magyar gazdaság fejlettségi színvonalát tekintve, a megtett óriás út ellenére sem tartozik a világ élvonalába. Mert a leghaladóbb társadalmi berendezkedés előnye és fölénye, a termelési eszközök társadalmi tulajdona lehetővé teszi ugyan a tervszerű, harmonikus és viszonylag gyors fejlődést, de nem szavatolja automatikusan a gazdaságban is a csúcsot. Mivel sajátos módon többnyire éppen a világ elmaradott országaiban kezdték meg elsőként a szocializmus építését, így a gazdaságilag fejlett tőkés országok szintjét csak hosszabb időszak alatt képesek elérni.

EZEK UTÁN vizsgáljuk meg, hogy hol is áll jelenleg hazánk a nemzetközi gazdasági ranglistán. Csupán még annyit: az összehasonlítást magyar közgazdászok végezték, különböző vásárlóértékű valutákban mért, gyakran eltérő rendszerű nemzeti és nemzetközi kimutatásokat

Mint Ismeretes, az országgyűlés legutóbbi ülésszaka elfogadta a büntetőeljárással kapcsolatos új törvényt. E témában legutóbb tíz esztendővel ezelőtt, 1962-ben született törvény. Munkatársunk felkereste dr. Fülöp Andort, a megyei bíróság elnökét, hogy az új törvénnyel kapcsolatos kérdésekre választ kérjen.

— WH tette szükségessé a büntetőeljárás módosítását}

— Pártunk tizedik kongresszusa feladatul tűzte ki a szocialista demokratizmus további szélesítését. Ez a fel- adatcsoport nem nélkülözheti az igazságügyi jogszabályok új rendjét, amely a bíróságok munkáját demokratikusabbá, az eljárást gyorsabbá, korszerűbbé teszi. A folyamat az Alkotmány módosításával kezdődött, ezt követte a bíróságokról és az ügyészségről alkotott új törvény, majd a polgári perrendtartás módosítása, s legújabban pedig az országgyűlés által elfogadott, a büntetőeljárásról szóló tör- , vény következett. A követelmény természetes: még célravezetőbben, hatékonyabban kell védeni a társadalmat a bűnözőkkel szemben. 1972. január 1-én életbe lépett a Büntető Törvénykönyv módosítása, melynek számos új rendelkezéséhez is igazodnia kell a büntetőeljárásnak. Ismételten el kell mondani, hogy a korábbiakhoz képest a bűn- cselekményeket két csoportra, bűntettekre és vétségekre osztjuk. Bűntett az a szándékos bűncselekmény, amelyet a törvény egy esztendőnél, illetve az a gondatlan bűncselekmény, amelyet há- somévi szabadságvesztésnél T^gyobb büntetéssel fenyeget. A vétség, amely ezeknél enyhébb büntetést helyez kilátáshoztak közös nevezőre. A

nemzeti jövedelemnél tágabb fogalom az úgynevezett bruttó nemzeti termék egy lakosra jutó értékét hasonli- tották össze 1968-as adatok alapján. (A bruttó nemzeti termék a nemzeti jövedelmen felül tartalmazza a nem anyagi jellegű — egészség- ügyi, kulturális, igazgatási, személyi — szolgáltatások értékét is, valamint az állóeszközök értékcsökkenését.) A számítási módszer sok részkérdésben a szakemberek még most is élénken vitatkoznak, a végeredményt, a gazdasági fejlettség szintjét jelző fő arányokat azon- ba valamennyien elfogadják. Ezek az arányok az azóta eltelt négy esztendőben sem változtak meg számottevően.

Az ENSZ kutatóintézetében végzett számítások hasonló következtetésre vezettek. Helyzetünk érzékeltetésére ime néhány ország gazdasági fejlettségének arányát jellemző adat, ha Magyarország szintjét 100-nak vesszük.

Az egy lakosra jutó bruttó nemzeti tennék 1968-ban:

L DM

sm

2. Svédország

34*

2. Svájc

29*

t NSZK

23*

& Dánia

23*

«. H oüanOia

220

2. Anglia

190

8. Finnország

m

9. Ausztria

16*

10. Olaszország

is*

ti. Japán

M*

22. Magyarország

W*

n. Görögország

9*

M. Spanyolország

M

a. Portugália

5*

Ez a lista persze nem teljes. Az összehasonlító számításokat ennél sokkal szélesebb körben végezték. A

szakemberek összesen 108 országot hasonlítottak össze, s köztük hazánk a 28. helyre került.

A gazdaságilag efőttünk álló 27 országban 900 millió ember él, a vizsgált országok lakosainak egyharmada. Tehát kétharmada mögötba. A felosztás az esetek társadalmi veszélyességét jellemzi.

— A korábbiakhoz képest mi az új ebben a törvényben?

— Az általános jellegű büntetőeljárások mellett a kisebb jelentőségű, egyszerűbb jogi megítélésű ügyekben a törvény az úgynevezett vétségi eljárást vezeti be. A rendőri szerveknek — amennyiben vétségről van szó — az új törvény életbe lépése után nem kell az egyes határozatokat jóváhagyatnia az ügyészséggel, mint korábbam Ez is az ügy menetének gyorsítását célozza. A rendelkezés növeli a rendőri szervek hatáskörét, de ezzel növeli a felelősséget Is! A bíróság munkáját könnyíti a bizonyítási eljárás során a különböző technikai eszközök használata: jegyzőkönyv felvétele helyett használhatnak például magnetofont is. Az eddigi formális előkészítő tárgyalások megszűnnek; csak akkor élnek az előkészítő üléssel, ha az ügyész,vagy a vádlott meghallgatása szükséges, egyébként a tárgyalások előkészítését a bíróságok a rendelkezésre álló iratok alapján végzik.

— Egy korábbi rendelet, amely 1966-ban született,

lehetővé tette az úgynevezett gyorsított eljárást. Ezzel kapcsolatban lesz-e valamilyen változás?

— Van eset, amikor a vádlottat a vádirat, illetve átértünk van. A világ teljes népességét, a 108 ország között nem szereplő Kínát is tekintve pedig azt mondhatjuk: az emberiség háromnegyed része hazánknál fejletlenebb gazdasági viszonyok között éL

Közép, és Kelet-Európá- ban Magyarország a gazdaság fejlettségét tekintve közepes helyet foglal el. Ha hazánkban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet 100-nak vesszük, akkor az 1968. évi adatok szerint az NDK áll az élen 143 százalékkal, közvetlenül mögötte áll Csehszlovákia 141 százalékkal. A Szovjetunió 109, Lengyelország 97, Bulgária 95, Románia 80—85, Jugoszlávia 60—70 százalékos szinten áQ.

MAGYARORSZÁG az európai szocialista országokhoz hasonlóan a gazdasági fejlettség közepes szintjén áll. Gazdaságilag közepesen fejlett összesen 20 ország, köztük Ausztria, Olaszország, néhány dél-európai és dél- amerikai ország. Ezekben az országokban él a világ népességének 20 százaléka. A gazdasági fejlettségük alapján, ide sorolhatók: Írország, gazdasági fejlettsége Magyarországéval azonos szintű (tehát 100), Venezuela (110), Izrael (150), Puerto Rico (160), Űj-Zéland (180), Líbia (180). A felsorolásból kitűnik hogy egyik másik országot nem az átfogó iparosítás, az infrastruktúra kiépülése, hanem természeti kincseinek gazdagsága emelet gazdasági fejlettségének mostani szintjére. Ennek szembetűnő példája Kuwait, amely gazdag olajkincsei révén, az USÁ-t is megelőzi, itt az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 4.8-szeres hazánkénak.

gyalás kitűzése nélkül is bíróság elé lehet állítani. E rendelkezés széles körű alkalmazását gátolta az a megkötés; hogy három napon belül kellett valakit a bíróság elé állítani. Az új törvény a határidőt hat napra emeli fel: ez alatt az idő alatt az ügyészségnek módjában áll úgy előkészíteni az ügyet, hogy — vádirat benyújtása nélkül — bíróság elé állíthassa a gyanúsítottat.

— Szó esett az úgynevezett vétségi eljárások bevezetéséről. Mit jelent ez a gyakorlatban?

— Az előbb már beszéltem arról, hogy miként fogalmazza meg a törvény a vétségeket. Ami az eljárást illeti: a tanúk kihallgatásáról, s más eljárási módról jegyzőkönyv helyett csak jelentés készül a vizsgálat során, az ügyész pedig a részletes vádirat helyett csupán egyszerű tartalmú vádindítvánnyal emel vádat. Ami a bíróságot illeti, az eddigi tanács helyett úgynevezett egyes bíró tárgyal.

— Nem jelenti ez az ülnöki rendszer megszüntetését?

— Sokan vélik úgy, hogy

az egyes bíráskodás bevezetése (megjegyzem: 1972. január 1. óta néhány polgári ügyben már így tárgyalnak) a régi igazságszolgáltatási rendszer visszaállítását célozza. Ez nem így van. A bíráskodásban a nép képviselete továbbra is biztosított. Sőt,

(Tudősltónktőty:

A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárában a dobozok és a koronadugók mellett jelentős mennyiségű — napi 350 ezer darab — Pilver- kupakot gyártanak. A meneennek a jelentőségét fokozza az a tény, hogy a fontosabb, jelentősebb ügyek, tárgyalása a népi ülnökök bevonásával történik. A megyei bíróság hatáskörébe tartozó, elsőfokú tárgyalásokon, ha bonyolultabb, nagyobb volumenű bűncselekményről van szó, 1974. január 1-től, az új törvény szerint két szakbíró és három népi ülnök végzi, ötös tanácsban a bizonyítási eljárást. Közbevetőleg megjegyzem, hogy az új tanácsok alakuló ülésein kerül sor a népi ülnökök megválasztására. A megyében 320 ülnököt választanak, a korábbi három esztendő helyett most négy évre.

— Az új törvény kiemelten foglalkozott a pénzbüntetés kiszabásával is...

— A gazdasági és egyéb jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben erélyesebb bírói fellépésre van szükség. A pénzbüntetés kiszabása (akár fő-, akár mellékbüntetésként) ugyancsak a visszatartást szolgálja, s ezzel a jövőben még nagyobb mértékben kell élniük a bíróságoknak, a száz forinttól az 50 ezer forintig terjedő skálában.

— Mit jelent az ártatlanság védelme?

— Igen jelentős rendelkezés ez. A jogelméletben — társadalmunk sajátosságából fakadóan — ez az elv eddig is érvényben volt, de az új jogszabály most külön is meghatározza e fogalmat, hétes üvegzáró kupakokból a hazai vállalatok sok esetben importra szorultak. A füzesabonyi gyáregység vezetői felvették a kapcsolatot ezekkel a vállalatokkal, s a tárgyalások eredményesnek binyege: mindenkit ártatlannak kell tekinteni addig, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik. Más szóval: nem az elkövetőnek kell bizonyítania ártatlanságát, hanem a vádhatóságnak kell bebizonyítania a gyanúsított bűnösségét. Míg jogerős ítélet nincs, addig a gyanúsítottat ártatlannak kell tekinteni!

— A védők az új törvényben szélesebb körű jogot kaptak védencük érdekében. Miben nyilvánul meg ez?

— A törvény a védők jogait kiterjeszti már a nyomozati szakra is. Az előzetes letar- tóztatáísban levő gyanúsított az első kihallgatása után — a törvény szerint — védőjével tárgyalhat. A védő jelen lehet a gyanúsított kihallgatásán, sőt, ha a nyomozóhatóság hozzájárul, a tanúk kihallgatásánál is. Ezt a rendelkezést az a cél vezeti, hogy már a nyomozás során lehessen tisztázni olyan körülményeket, amelyek a bűncselekmény elbírálása szempontjából — a gyanúsított javára is! — jelentősek lehetnek.

— Befejezésül: az új

büntetőeljárási törvény gyakorlati végrehajtására biztosítottak-e a feltételek?

— Rövidesen különböző szintű tanfolyamokon konzultációkon tanulmányozni fogják a bírói kar tagjai, valamint a fogalmazók, sőt a közjegyzők is a rendeleteket. Ismerve a megyei bírói kart, biztos vagyok abban, hogy az új rendelkezéseknek megfelelően, 1974. január 1-től jól ellátják küldetésüket a gyakorlatban is.

Kátai Gábor

zonyultak. Az új üzleti partnerek igényeinek figyelembevételével tervezték meg a közelmúltban az üvegzáró kupakok termelésének fejlesztését. Ezek szerint az év végére naponta 450 ezer Pilver- kupakot gyártanak a gyáregység dolgozói.

Narancs„szüret*9

Szegeden

A szegedi egyetem botanikuskertjében bő termést hozott a narancsfa: harminc- dekás gyümölcsöket „szüretelnek”.

(MTI foto, Tóth Béla felv.)

lü©

1973. április 8., vasárnap

(Folyt, köv.)

Változások a büntetőeljárásban

Beszélgetés dr. FQiőp Andorral, a megyei bíróság elnökével