Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-07 / 81. szám
Pillanatkép a csomagolóból. ' ■' rkttí '‘ »SK ' ••'-"tf-1 itfÜÍ.I»‘<ITÍIr ,'r'n . ”v, Automatikus irányítórendszerrel működő vezérlőkére«» tmtm. Ä Hatvani Gukmgfáf zeaeptfe: Technológiai fejlesztés - Könnyebb munka, több termelés, nagyobb haszon Senld nem él már azok közül, akik ott voltak a gyár alapkőletételénél, akik qrültek, hogy munkát kaptak, hogy dolgozhattak az építkezéseken, akik 1889- ben munkába álltak, hogy nehéz fizikai munkájuk révén biztosítsák megélhetésüket s a tulajdonos évről évre növekvő jövedelmét. Mindez ma már krónika, amit szorgos helytörténészek gyűjtöttek össze emlékeztetőül, jellegzetes ipar- történeti adalékként. Deutsch Bemát fantáziát látott a cukorgyártásban, mielőtt azonban vállalkozott volna rá, bebiztosította magát ígéretét vette Pest, Heves, Nógrád, Gömör, Borsod és Nagykun-Szolnok megyék gazdáinak: a termelőket kötelezve, hogy a gyár részére öt éven át 6500 holdon cukorrépát termelnek, azt is elérte, hogy a Közlekedésügyi (Minisztériumtól, a répa, a répaszelet és a cukor szállítására tarifakedvezményt kapjon. A többi már ment minta karikacsapás. Felépült a gyár, volt olcsó munkaerő bőven, gyarapodott a haszon, nőtt a termelés. Gépesítés — évről évre A tulajdonos bárókat csak a haszon érdekelte. Ezért nem törődtek a műszaki fejlesztéssel. Az első rekonstrukcióra csak 1927—28-ban került sor. Ettől kezdve, egészen' 1948-ig, az államosításig a Hatvány—Deutsch bárók csak a szükséges karbantartásokra szorítkoztak, számottevő korszerűsítést, bővítést nem engedélyeztek. 1948 fordulópontot jelentett a gyár életében: a tervszerű, átgondolt fejlesztés kezdetét Ezután minden év hozott újat, többet, előrelépést, ___,_________ 1 960-ban kezdődött a nagy rekonstrukció. Először korszerű erőmű létesült amely a házi igényeken túlmenően ellátja a szomszédos konzervgyár energiaszükségletét valamint s, feldolgozási idényben gazdaságos villamos energiát szolgáltat az országos hálózatnak is. A szakaszos működésű, munka- igényes diffúziós telepet to- ronydiffúzió váltotta fél. Kétségtelen sokba került, mégis megérte, mert két év múltán megtérült a drága berendezés teljes ára. Felszámolták — folyamatosan _ a keretes szűrőprés eket és centrifugákat; helyükbe korszerű zagysűrítők, folytonos, illetve teljes automata centrifugák kerülték. Az ötvenkilós zsákok töltését korábban tizennégy rakodómunkás végezte. Az új, zsáktöltő berendezés csak egy kezelő korántsem megerőltető munkáját igényli Napi 300 vagon A modernizálás révén — a gyár nagyobb részében — polgárjogot nyertek a korszerű, folyamatos, többségében szabályozott technológiák. Ez a dolog egyik oldala. De vallassuk csak a statisztikát, annak bizonyítására, hogy a műszaki fejlesztés egyaránt hasznos volt mind a gyár, mind a dolgozók számára. Kampányidőszakban csökkent a munkáslétszám; tíz év alatt 1250-ről 650-re. Nőtt az üzem kapacitása: egy évtized alatt a napi répafeldolgozás 230 va- gontról 300-ra emelkedett. Javultak a gyártási paraméterek. A cukor veszteség 1,2 százalékról 0,85-re esett vissza. Korábban 15 kilogramm gőz kellett egy mázsa répa feldolgozásához, ma már elég 10,5 kilogramm. S még egy nagy előny a gyár számára: a gépesítés révén csökkent a kampányszerűség. Régen — szezonidóben — a négyszáz állandó dolgozó mellé 850 ideiglenes munkást kellett keresni, felvenni. S ez az, ami nem ment könnyen. Ma, kampány idején csak kétszáz ember segítségére van szükség. A kevesebb munkaerő, a gazdaságosabb termelés természetes, hogy növelte a gyár hasznát. De nem jártak rosszul a dolgozók sem: megszűnt a nehéz fizikai munka, könnyítették a gépek, automatikus berendezések. Az üzem vezetősége mindig arra törekedett, hogy méltassa, megbecsülje a dolgozók igyekezetét, lelkiismeretes munkáját. A technológiai fejlesztéssel egyidő- ben üzemi éttermet, fürdőt létesített, felújította a kul- túrházat, hogy — együttműködve a konzervgyárral — lehetőséget, ötleteket adjon a szabad idő tartalmas kihasználására. Az üdülési gondokon is enyhítettek azzal, hogy Mátraszentlászlón megvásároltak egy nyaralót. Több répa, több cukor Az utóbbi években csökkent a mezőgazdasági üzemek cukorrépa-termesztő kedve, s így a gyárak kevesebb cukrot állítottak elő, s az ország sajnos, importra szorult. Emiatt született kormányrendelkezés a cukorrépa árának emelésére, a ré- pa-szakgépek, kiemelt dotálására, a vegyszerek kedvezményes juttatására, a korszerű zártrendszerű répatermelés bevezetésére. Ennek meg is lett a várt hatása: a termelőszövetkezet tek és állami gazdaságok már több fantáziát láttak a cukorrépa-termelésben, mint korábban. Növelték a termőterületet, s remélhető, hogy 1975-re a cukorgyárak már teljes erőbedobással dolgozhatnak, s nem lesz szükség importra. A hatvani gyár több megye gazdaságaival kötött és köt termeltetési szerződéseket. Igyekeztek propagálni az új lehetőségeket. Az országban négy zártrendszerű répatermelő társaság működik, közülük három az üzem segítségével jött létre. A szerződő gazdaságokat más módon is. támogatja a hatvani üzem. 1971. december 14-én 37 mezőgazdasági répatermelő üzem és a cukorgyár — hatvanöt milliós induló tőkével — társulást hozott létre, , elhatározva, hogy egy takarmánykeverő üzemet építenek, melynek az a célja, hogy a cukorgyártás melléktermékeinek hasznosításával fehérjepótló takarmánygépet állítsanak elő. Az üzem elkészült, át is adták rendeltetésének ez év március 20-án. Olyan „üzlet” ez, melyen elsősorban a termelő gazdaságok nyernek, hiszen olcsóba lesz a szarvasmarha-hizlalás, g ezáltal nő a haszon, mert az urebetin a legelőnyösebb tulajdonságokkal rendelkező takarmánypép. A gyár mindezért csak egyet kér, egyet vár: nagyobb répatermő területeket, több cukorrépát, hiszen csak így növelheti termelését, így juttathat *öbb cukrot a kereskedelemnek. <X> mmmm Ax űz mosőhfeü Működőben a szeleísaáiítődob.
