Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

Bulgária Koreai NDK Két keresztnév története Antonla-Dráva Darmono­vának két keresztneve van, ami Bulgáriában nagy ritka­ság. Az egyiket születésénél kapta 1944. Június 9-én. A másikat — hát igen, a mási­sik neve összefügg egy szo­morú történettel, amit most elmesélünk.^. Szovjetunió A berepüld r»l!éfa £ V—lí-es óriás helikopter erste« APN—KS) 1945. március eleje. A nap sugarai már egyre merőle­gesebben érnek a földre. A tavaszi meleg itt-ott már szétolvasztotta a magyar táj hótakaróját A fölmelegedett ugar fölött pára lebeg — a föld lélegzik. A jamboli ez­red katonái — legtöbbjük fa­luról jött — gondolatai ott­hon járnak, a tavaszi vetés körüL .. Messze vannak ha­zájuktól és gondjaik is sú­lyosak. Elérkezett hozzájuk a hír, hogy a németek ellen- offenzívára készülnek a Ve­lencei-tó és a Balaton közöt­ti térségen. 1945. március 6-ra virradó éjszaka. Áthatolhatatlan a sötétség. A Dráván hatalmas jégtáblák úsznak. Semmi nesz. Éjfél elmúlt. Egyszer csak az őrszemek evezőcsapásokat és érthetet­len vezényszavakat halla­nak: az ellenség közeledik. Különböző színű jelzőraké­ták vágják át a sötétséget. Az éj leple alatt sikerült az ellenségnek a folyó északi partját elfoglalnia. A jambo­li ezred és a németek között közelharc kezdődik. A nácik támadása az elkö­vetkező napokban egyre erő­södik. A jamboliak által vé­dett szakaszt áttörték. „Elvtársak! Vissza! Vissza! Majd én fedezlek bennete­ket!" — kiált Rangel Dar- monov főhadnagy. Ezután még hosszú ideig hallható géppisztolyának ropogása, amellyel a német katonákat fedezékeikbe kényszeríti. De egyszerre csak elnémul a fegyvere. És szomorú távira­tot kézbesítenek Bulgáriába: „1945. március 8-án Rangel Georgien Darmonov a ma­gyar testvérnép szabadsá­gáért folytatott harcokban Drávacsehinél hősi halált halt.” Elérkezett 1946 nyara. Harminchat feketébe öltö­zött asszony, az elesett bolgár hősök édesanyái és özvegyei Magyarországra utaznak. Köztük van Rangel felesége, Rajna asszony és anyósa, Pása Kalatcseva. Karjukon a kicsi Antonia. „Látnia kell apja sírját... " Drávacsehi, Drávaszabolcs és Drávapalkonya magyar parasztjai megindultan fo­gadják a küldöttséget. Min­denütt, amerre elhaladnak, szólnak a templomharangok. Harkányban, a bolgár kato­natemetőben, a katonák még friss sírjára hazulról maguk­kal hozott virágokat szórnak a bolgár asszonyok. A kis Antonia csendesen áll apja sírja előtt, piros ró­zsával a kezében. aki felveti: „Keresztel­jük meg még egyszer a kis­lányt, itt, az édesapja sírjá­nál. .. ” Egy asszony lemegy a Drávához és vizet hoz. Egy másik, egy marék földet nyom a sírról Antonia kezé­be. És halk sírás "közben mondják az asszonyok „Le­gyen a te neved mostantól kezdve Antonia-Dráva... ” Ez a története Antonia Darmonovának. IS népi Korea új városai A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság fővárosa, Phenjan — másfélezer éves múltú település. Ám találha­tók a népi Koreában alig 10 éve felépült városok is. Ezek a nagy ipari központok úgynevezett társvárosai. Épül már Phenjan társ­városa: Phenizon, a Szain­csan völgyében, amely öt év­vel ezelőtt még a főváros la­kóinak üdülőhelye volt. A nem túl magas hegyláncok­kal övezett árterület régóta híres természeti szépségei­ről és sajátos mikroklímájá­ról. Itt még a legfullasztóbb nyári napokon is kellemes hűvös van. Ezen a festői vi­déken, Phenjantól 20 kilo­méter távolságban építik fel az új várost, itt hozzák majd létre a köztársaság tudomá­nyos kutatóközpontját. Né­hány év múlva Phenizonban biológiai tudományos kutató­intézet, szénipari intézet, va­lamint pedagógiai intézet kezdi meg működését. A városépítők eredeti ter­vet dolgoztak ki — a 13—14 emeletes toronyházak és az 5—6 emeletes épületek har­monikus összekapcsolásával olyan negyedeket hoznak létre, melyek nagyszerűen beleilleszkednek a tájba. A város üzleti- és lakóne­gyedre tagozódik. A lakóne­gyed a völgy erre legalkal­masabb részében, a folyó partján épül majd fel. VMffl) Kotosenko laká­sába lépve, rögtön kitalál­hatjuk foglalkozását. A ha­talmas íróasztal felett szi­gora rendben kOlönbözó helikopterek modelljei so­rakoznak. Megtalálhatjuk itt a piciny MJ—1-ea, a szállításokhoz használt MI—i-es, a hatalmas MI— S-os és végül a világ leg­nagyobb teljesítményű he­likoptere. a V—u-es mo­delljét. Kolosenko a Hell- koptertervezű Iroda vezető pilótája. Kolosenko életének ötven évéből 25-öt a repülés szol­gálatában töltött el. Vezetett vadászgépeket, harci gépe­ket, dolgozott a sarki repü­lőknél. Az 1950-es évek ele­jén Mihail Mii kísérleti re­pülőterén, (amely Kolosenko munkahelyének közelében volt), látott először helikop­tert. Az akkoriban még szokatlan repülőalkalma- tosság felkeltette érdeklő­dését Némi gondolkodás után felajánlotta szolgálatait a kísérleti irodának. Egy különleges tanfolyam elvégzése után Kolosenko Északra repült. MI—1-es gé­pe volt az első légifelde­rítő, amely a Jermak jégtö­rő fedélzetéről szállt fel, és segített a hajóknak az észa- ki-jeges-tengeri hajózásban. Visszatérése után bemu­tatWHé a WkonstruktCmefc; Mihail Miinek. MU mélyen meg volt győződve arról, hogy a „légi szitakötők’' előtt nagy lehetőségek áll­nak és Kolosenko egyetért tett vele Így kezdődött a főkonstruktőr és a berepü­lő pilóta barátsága. Vaszillj Kolosenko, mint berepülő pilóta a legkülönfé­lébb feladatokat oldotta meg. Repült a Tatár Auto­nóm Köztársaság olajlelőhe­lyei felett, részt vett erdő­tüzek oltásában Franciaor­szág déli részén, Svájcban nehéz körülmények között végzett gépével szerelőmun­kálatokat. Minden berepülő püóte Iz­galmas történetek százával szolgál hallgatóinak. Kolo­senko nem nagyon szeret beszélni. A kérdésre, hogy melyik helikoptert tartja a legjobbnak, gondolkodás nél­kül ezt feleli: „Természete­sen a V—12-est". A berepülő pilóta meg­mutatta a párizsi légiszalon 1971-es kiállításának képeit. A V—12 volt az egyik leg­nagyobb meglepetés a láto­gatók számára. Legénysége két bemutatórepülést vég­zett, ezek közül az egyiket Mongólia A lakosság 57 százaléka a háború után született A népi hatalom 50 éve alatt a Mongol Népköztársa­ság lélekszáma több mint kétszeresére növekedett. A lakosság többsége a há­ború utáni időszakban szü­letett. Az 1909-es népszám­lálás adatai szerint a hábo­rú után született nemzedék az összlakosságnak csaknem 57 százaléka, ezen belül kü­lönösen nagy a részaránya a 16 éven aluli fiataloknak. A Mongol Népköztársaság népesedési fejlődésének fő irányát jól mutatják a kö­vetkező adatok: még 1950- ben az ezer lakosra eső szü­letések száma 26,1, az élha­lálozások száma 21,8, a né­pességnövekedés pedig 4,3 volt, addig 1964-ben ezek az arányok már így alakultak: 43,2, 9,3 és 33,9. QSMMMi Dm. április L, szerda A lakosság életkörülmé­nyeinek jelentős mérvű ja­vulása és az egészségügyi el­látás kibővítése és tökélete­sítése eredményeképpen- je­lentősen csökkent a halálo­zások száma, különösen a gyermekhalandóság és ugyanakkor emelkedett a születések száma. Az elmúlt 50 évben a la­kosság átlagos életkora csak­nem megkettőződött Mongó­liában és jelenleg a férfiak­nál 64, a nőknél 66 év. 1925-ben a lakosság csak­nem 99 százaléka falvakban élt. Most az ország lakossá­gának fele városi lakos. Ulánbátor lakóinak szá­ma ma már 260 000. A gyors ütemű urbanizáció a szocia­lista iparosítás következmé­nye. A Mongol Népköztársaság területén ma mintegy 20 nemzetiség él, amelyeket a nyelvi, a kulturális rokon­ság, valamint a hagyomá­nyok kötnek szoros szálakkal össze. Lengyelország Egy magyar — aki lengyel is as ÜTI—Ő-as Ms hetüropter­rel együtt A kis gép és a hatalmas óriás tökéletesen összehangolt mozgása lenyű­gözte a nézőket A* MI—8. által végzett piruettek" kö­vetése semmi nehézséget nem akozott a gigán tiki« V—12-nek. Vaszfüj Kolosente» nem­rég kapta meg a Szovjetunió hőse címet Legközelebbi feladatai kö­zé tartozik a még nagyobb terheket magasba emelő he­likopterek kipróbálása, ön­kéntes kockázatvállalás ez, a repüléstechnika tökéletesí­tése, a hellkopterépítés kor­szerűsítése érdekében. Csehszlovákia Csehszlovákiában a nők 80 százaléka dolgozik. „Má­sodik műszakjuk” megköny- nyitéséért sok mindent tet­tek már. A vállalatok több­sége igyekszik úgy módosí­tani a munkaidőt, hogy az jobban megfeleljen a gyer­mekes anyáknak. Néhány vállalat fontos szolgáltatá­sokat biztosít a nőd alkal­mazottak számára. Közép- Csehországban például a bysicei Vitana Gyár, ahol félkész ételeket gyártanak, a női alkalmazottak számára fodrászszalont és pedikűrt rendezett be. A fodrászat vendégei féláron gondoztat­hatják a frizurájukat, a pe­dikűr ingyenes. Prágában, de már vidéken is, jó félkész ételeket és élelmiszereket árusító üzlet- hálózat van, részben már készételeket is árusítanak. Brnóban sikeresen működik a Vcelka nevű fogyasztási szövetkezet szolgáltatása, az élelmiszerek házhoz szállítá­sa. Közép-Csehország járá­saiban értékes segítséget nyújt a Jednota fogyasztási szövetkezet több mint 100 mozgó élelmiszerboltja. El­viszik az élelmiszereket a legeldugottabb településekre is. A panaszok Mégis sok a panasz. Pél­dául: rossz a szolgáltatási egységek elhelyezése, ezeket összpontosítani kellene a» új lakótelepekre, az üzemek közelébe. Üzemeltetésük is többnyire rosszul időzített, egybeesik a legtöbb nő mun­kaidejével. Ehhez járul a hosszú szállítási határidő, és Csorba Tibor — a varsói művészvilág egyik legnép­szerűbb alakja. A lengyel és a magyar táj érzékeny ecsetű festője, nagyszerű pedagó­gus, fordító, a lengyel—ma­gyar nagyszótár szerzője, irodalom- és művészettörté­nész, aki az évszázados len­gyel—magyar kapcsolatok­kal összefüggő kérdések ki­váló ismerője. Lengyelorszá­got és Magyarországot — Csorba Tibor mindkét orszá­got a hazájának tekinti — már hosszú évek óta szolgál­ja. — Feladatomat megköny­néha az elvégzett munka kifogásolható minősége. A fejlődésben elmaradt szol­gáltatások közé tartozik a takarítás, a ház- és lakásál­lomány karbantartása, a mo­sodák; hiányosságok talál­hatók még néhány javító­üzem, a fodrászüzemek és a rendelésre dolgozó üzemek szolgáltatásaiban is. A kereskedelemben a múlt évhez viszonyítva a válasz­ték most nagyobb; leküzdöt­ték az áruhiányt néhány olyan gyártmányban, ame­lyet a nők tavaly még hiá­ba kerestek. Sikerült új ha­zai és külföldi árucikkekkel gazdagítani a piacot. Az üz­leteket korszerűsítik, az áru­eladás kulturáltsága kisfal­vakban is olyan, mint a vá­rosokban. A nők azonban panasz­kodnak, hogy Prága külvá­rosaiban estefelé már nincs elég választék az élelmiszer­üzletekben, hogy nincs elég nagy eladóterület, különö­sen Prágában — és így az esti órákban és szombaton nagy a tolongás. A vidéki üzleteket nem mindig lát­ják el megfelelő mennyisé­gű áruval. A vizsgálatok kiderítették, hogy a fejlesztést néhány objektív tényező késlelteti. Ilyen például az elégtelen kapacitás, néhány szolgálta­tás kis jövedelmezősége, vagy veszteséges volta, a nem kielégítő pótalkatrész- szállitás, a képzett munka­erő hiánya. Mozgó gyűjtőhelyek Mindezekről sokat beszél­nek tsá Csehszlovákiában. A nyiti a magyarok és a len­gyelek kölcsönös, több év­százados, hagyományos ba­rátsága. Újra és újra alkal­mam nyílik meggyőződni er­ről. Évenként kb. 40—50 ta­lálkozón veszek részt külön­böző társadalmi rétegekhez tartozó emberekkel. Itt Len­gyelországban Magyarorszá­got, Magyarországon pedig Lengyelországot igyekszem közelebb hozni az emberek­hez. Csorba Tibor professzor­ral, aki elbűvölő társalgó, a varsói Óváros egyik bérhá­zának utolsó emeletén levő szolgáltatásokat és a keres­kedelmet a különböző szer­vek bírálják és a napi sajtó is foglalkozik velük. Ahhoz, hogy a feladatokat teljesít­hessék, a szolgáltatások ka­pacitásának az 1971—75-ös Időszakban 670 millió cseh­szlovák korona értékben kell megnövekednie. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az üz­lethálózatot tovább kell bő­víteni; a terv szerint Prá­gában három áruházat épí­tenek. A Cseh Nők Szövetsége i* hatásos javaslatokat és in­tézkedéseket tesz a szolgál­tatások és a kereskedelem helyzetének javítására. Töb­bek között azt ajánlja, hogy az egyes vállalatoknak és vidéken a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek megállapodást kellene kötni­ük a tanácsokkal mozgó gyűjtőhelyek létesítésére, amelyek időnként felkeres­nék az egyes községeket^ és ezzel megkímélnék a nőket attól, hogy a tisztítóba, a javítóműhelyekbe, a néhány ipari terméket árusító üzlet­be járkáljanak órákon át. Háztartási ésszerűsítés A szolgáltatásokat sem használja ki mindenki egy­formán. A nőknek nyújtott segítség a háztartási munka ésszerűsítése lehetne. 1972- ben a fogyasztási cikkeket gyártó ipar — különösen a textilipar — olyan cikkek gyártásara összpontosítja a munkát, amelyek megköny- nyítik az asszonyok munká­ját. ......................... .. f estőműtermében ülünk. Kö­rös-körül polcok magyar és lengyel könyvekkel, a két or­szág népművészeti tárgyai­val, s mindenekelőtt — a há­zigazda munkáival. Íme egy új, kiskőrösi festménysoro- * zat, mely Petőfi Sándor, a nagy költő szülőházát mu­tatja be, amott Zakopane környékét ábrázoló tájképek. Az ún. szurokfestményt né­zegetjük, amit a művész szu­rokkal készít, s a Lengyel- országot hazájául választó magyar rendkívüli életút- járól beszélgetünk. — Lengyelországgal való kapcsolatom a 30-as évekig nyúlik vissza, mikor vidéken dolgozó fiatal képzőművész tanárként elhatároztam, hogy megismerkedem Lengyelor­szággal és történelmével. Ezért magánúton tanultam a lengyel nyelvet, kezdetben kevés sikerrel, mert amikor első ízben érkeztem Lengyel- országba, már a határállo­máson kiderült, hogy még a helység nevét sem tudom el­olvasni: Zebrzydowice. Más kérdés, hogy valóban kivéte­lesen nehéz kimondani — teszi hozzá Csorba Tibor mo­solyogva. —; Lengyelországi utam céljaként a lengyel is­kolákban folyó képzőművé­szeti oktatás módszereit akartam megismerni. Varsó­ban elvégeztem az Állami Iparművészeti Intézetet, s ezután Magyarországra visz- szatérve, igyekeztem ennek a területnek a tapasztalatait a magyar iskolákban felhasz­nálni. — Professzor ár ekkor már befejezte szlávisztikai tanulmányait? — Csak ezután kezdtem szlávisztikával foglalkozni, beiratkoztam a varsói Tudo­mányegyetemre, ahol aztán ledoktoráltam. Munkám té­mája: Báthory, mint huma­nista. Lengyelországról szóló ismereteimet rendszeresen igyekszem bővíteni... — Ml professzor úr véle­ménye arról a nálunk eléggé általános nézetről, hogy a magyar kivételesen nehéz nyelv és bizonyos korlátokat állít a kölcsönös megértés elé? — Ez természetesen téves nézet, hisz a magyarok szá­mára ugyanilyen nehéz a lengyel nyelv. Különben is a barátságnak — népeinket pe­dig hagyományos barátság fű­zi össze — az a lényege, hogy nem ismer semmiféle kor­látot. És ez Így is van: a lengyelek és a magyarok egyre többet tudnak egymás­tól _____ A háztartási munka megkönnyítéséért

Next

/
Thumbnails
Contents