Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
I Mórkusz László riportjai Nemzedékek rótt tot Mbori::: ss Milyen jó ii lenne iffy kezdeni ezt a riportot. De nem lehet, mert mégsem olyan régen volt az e bizonyos háború. Igaz, majd három évtized szaladt el azóta. Sokaknak mindez már csak történelem, de vannak még, akik csontjaikban érzik az embert próbáló éveket. Nemzedékek élngk egymás mellett, s a felszabadult hazában járják a maguk útját Vajon mit tudnak a háborúról, s mit jelent számukra ez a különös csengésű szál felszabadulásT Induljunk, keresni a fdmletett Megjártam én Szibériát is ... Galambost Istvánt, set egyte*! psFQzfel, évek óta ismerem. Írtam már Izgalmas kalandjairól. Meséli most is nagy lendülettel — Tüzér szákaszvezető voltam és esred- kürtos. Igaz, a fronte» már asm kellett fájni, be is osztottak járőrparancsnoknak a felderítőkhöz. 1942. december 10-én a ha}^ nali órákban elindultunk az etoő vonal felé... — Mit gondolt akkor s háborúról? — Hogy mit gondoltam? Azt, hogy életben akarok maradni. És ha életben akartát maradni, akkor át kell mennem a másik oldalra. Át is keltem a Donon, h atod magammal, mégpedig olyan csendből, hogy még a szovjetek sem vették észre. Gyorsan pergeti a történetet, mzemmtá láthatóan átérzi minden mozzanatát A szibériai napokat, a kijevi partizánképzőt a bevetést a harcot a csendőrökkel, a halálos Ítéletet majd Bachaut és végül a szabad»- lést — Mikor hallotta először éri s szék: M- szabadulás? — Odakint a szovjetben. Már a hadifogolytáborban szervezték a magyar légiót. Ari mondták, hogy közös erővel kell. felszabadítani Magyarországot — Hogyan őrzi emlékeiben m háborút? — Sok minden köt engem a háborúhoz. Borzalmas volt, de végül is győztünk. Mi, munkások, egyszerű emberek győztünk, új világot kaptunk cserébe a sok szenvedésért. Én nagyon sok jó barátot szereztem a háborúban, igaz, bátor embereket ismertem meg, olyanokat, akik az életüket is feláldozták az eszméért a győzelemért — Az öreg partizán számára mit jelent április i-e? Első kérdés, amelyre nem jön gyorsan a felelet — Nem tudom ezt így megmagyarázni. En itt bent érzem, hogy mit jelent. Boldog vagyok és elégedett. Ügy érzem, itt Egerese- hiben becsülnek az emberek. És a társad alm te. maorn, megmutat«» a IftttntutfuT met... Nem akartam hősi halott lenni.., A szokásos vidámsággal kezdődött Magit István, 21 éves erdőtelki fiatalember 1942, októberében bevonult tényleges katonai szolgálatra az Egerben állomásozó 14. gyalogezredhez. Nem telt bele két esztendő, máris elindították a frontra. te Mit tudott akkor s táboréról? — Azt hogy visznek bennünket és men nt kelt Akár akarok, akér nem. Nekünk aoég szerencsénk is volt nem a Donhoz mentünk, csak ide, Kolozsvár felé. Azt mondták, hogy visszafoglaljuk m szerévé* határokat, aztán megállunk, — Volt lelkesedés? — Hazudnék ha ári mnwdswéss, hogy asm volt. — Mikor jutott «ízébe, hogy nem érénmen, hogy a háború ékeeszeUt — Amikor megkezdtük a ■riamreoeeMet és láttuk, hogyan menekültek a németek. Minket meg hátrahagytak utóvédnek. Akkor már tudtuk, hogy baj van, — Gondolt-e arra, hogy a hóhord elvesztése egy új világ kezdetét jelentheti nálunk? ■— Dehogy gondoltam én erre. Csak ári tudtam, hogy elveszítjük a háborút A magamfajta szegény ember akkor még nem politizált Csak az ösztön hajtott minket hogy jó lenne megúszni élve maradni. Egyszerft- mv nem akartam hősi halott lenni. Pedig nem sok híja volt Kétszer te sebesült Először egy szilánk, másodszor pedig egy akna. Rálépett, felrobbant és elvitte a bal lábát Móri térden alul fa pótolja a hiányt = Mikor h&Uotte éri s máé, hogy jt&= mabadulásf — Amikor hsariteerOMeB a isiufe«, IMS, augusztusában. te Akkor mit jelentett a « = Sokat Azt hogy éle A, = Ss mit jelent m&f — Azt hogy másként fittek, mtet régea. Másként neveljük a gyermekeinket Nekem két lányom van. A nagyobb gyógyszertári asszisztens, a kisebb másodikos gimnazista. És siet vissza az irodába, mert egy adóügyi előadónak bizony «ok dolga van ... Másként tanítom a történelmet... Milyen emléket hoz magával a háborúról egy kislány, aki 10—12 évesen fite át a nehéz napokat? A válaszért Párádra mentem Somfai Tibor né hoz, aki történelmet tanít az iskolában. — A háború nekem a rettegést jelentette. Egy szabolcsi falucskában laktunk, a rokonáig a frontról kffidta a fcvo.ti.kgt, odahaza pedig sírtunk. Ez maradt meg emlékezetemben Meg a félelem a bombáktól, a roses hírtől, attól, hogy elveszik a földet, elhajtják a lovat én csajkarendszer lesz mindenütt te Ks mit jelentett a béke? — Nem kellett rettegni. És ágyban aludtunk, nem a bunkerben. Akkor ez noU a te Mit jelent « felszabadulás n törtímotemtanár számára? — Példát Éppen km*t tanftam a aaoctefista országok kialakulását Mondanom sem kell, hogy én már másként tanítom a történelmet, mint ahogy azt nekem tanították. Tudom, hogy a történelem lelkesít Ezért játékosan tanítok, kíváncsian lesém kisdiákjaim válaszát: hogya ’’kedvének, mit tennének ők egy tort szituidéban. — AprQS* 4-e mit jelent? ( — A legnagyobb ünnepet Eh egyházi te» kólából indultam, azt hiszem, a felszabad!*» lás nélkül mm letetnék tanár.,.. Mi nem sírunk vissza semmit... Együtt született a szabadsággal. Varga Gyula üzemgazdász a káli termelőszövetkezetben. — Mit twt « kóboráról? — Amit a szemtanúk meséitek, meg amit a művészet és az irodalom viasza tudott adni belőle. Apám szerencsésen visszajött a frontról. Hogy merre járt, nem tudom, de jót nem mondott róla, az biztos. Borzalma* lehetett a háború és nagyon nehéz az utána következő cserevilág. Ari mondják, gyakran naég kenyér sem volt Alig tudom elképzelni = Mikor hallott n felszabadulásról? == Űttörő koromban. Tízéves lehettem, ünnepségeket rendeztünk. Azóta úgy érzem, részese vagyok mindannak, ami ebben as «tszágban történt-- Megfogalmazná iprm$ é-é jelentőségét? = Olyan történelmi fordulat, amfiyr® még sokáig emlékezni fogunk. Emlékezni Is keü in nemcsak ünnepelni. Ügy érzem, mi olykor csak ünnepelünk. Nem tudom, hogyan vélekedik erről az utánunk következő generáció. Az én nemzedékemnek nincsenek tapasztalatai a múltról, nincs összehasonlítási alapunk, ezért mi nem sírunk vissza semmit. Nem azt mondom, hogy ma nálunk minden tökéletes. De hát aw, emberek sem vagyunk egyformák. Tőlem jtávol áll a háború ... Mit tud a háborúról Szabó Erika, epri dobós, aki a jogra készül? Tőlem nagyon távot ifi * háború. ÄH- |an la távot mindig. Azért tudok róla. Édesapám kint járt a Donná), szerencséié volt, sikerült megmenekülnie. 0 mesélt a háborúiét, a harcokról, a kegyetlen pusztításról. És amit nem mondott fi édesapa, azt megtudtam a könyvekből és * filmekből. Olvastam az Emberi sorsot, jót emlékszem a katonára, aki reménytelen helyzetében is a jövőre gondolt. Nagyon szeretem Szimonovot, különösen a Várj reám című versét. Szinte előttem áll a frontkatona, akt a levelét írja kedvesének. a» Mit tud SztáUngrádrót? — Ott fordult meg a háború. — Mit jelent egy diáklány számára ápri- 8 s 4-«? — Egy nagyon szép tavaszi napot. Olyat, amely ünnepi hangulatot áraszt Akik a háborúban voltak, azoknak persze sokkal többet jelent ez a nap. Lehet hogy az életet jelenti, de legalábbis mindazt, ami ebben az országban kialakult. És a fél.világon... Kloss kapitány, az igen ... — Mit tudsz a háborúról? Az egri Barte János rendezd gondolatait s kissé iskolásán válaszol. Szépen, értelmesen besnfi a XVL századról, a török világról, a várvédelemről éa természetesen az Egri csillagokról Már háromszor olvasta. Neki most ez a háború, eh tanulják a hatodik osztályban, — A második világháborúra gondoltam. — A németek kezdték, elvittek mindenkit és az emberek nem tudták, hogy miért harcolnak. Már majdnem győztek, de a szovjetek erősebbek voltak, és a Dontól visz- szakergették a németeket. A katyusáktól nagyon félt az ellenség. — Honnan tudod? — Apa mondta, de Itt bt hallottam róla, *x iskolában. te Mit gondolsz: milyen volt a háború? — Rossz. Amikor a rádió bemondta, hogy „légíveszély, Eger”, le kellett menni az óvóhelyre. & szomorúak voltak az emberék. Ari is tudom, hogy nemcsak a katonák harcoltak, hanem a kémek és a felderítők is. A tévében láttam a Kloss kapitányt. Az igen! Az tudott harcolni — Mif jelent a felszabadulás? — Ari, hogy kikergették a németeket fis most mindenki tanulhat... Míg rovom e sorokat, jön a fiam, s nagy hévvel magyaráz: — Apu! Holnap ünneplőben megyünk az óvodába. Es zászló is keül — Miért? —■ kérdem ravaszkásan. Mire 6 begorombul: — Hát nem tudod?! Holnap lesz április 4-e. Jöttek a szovjet katonák és felszabadítottakJ Ezt ünnepeljük .., Ha nagyobb lesz, elmesélem majd neki, hogyan is történt... ft»iMrtwá UMtk » ém ffeuru Jäuos, IZ éve». &oujii«u Au..-. ■ r. áu éve«. Vm«^« Wrf... eveü. (Xotfe Gizella felvételei.)
