Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

Az egri közönség évről évre jobban szereti a színházat Tízezerrel emelkedik a nézők száma A mesejáték aratta a legnagyobb sikert Magyar évad a jubileum jegyében Beszélgetés sikerekről és tervekről Ilyenkor, a színházi évad vége felé, már két irányba tekint a krónikás. Vissza a múló évad bemutatóira, és előre, a következő színházi év terveire. Hogyan fogadta a közönség az előadásokat? Mit ígér sz új évad? — ezek­ről a kérdésekről beszélgettünk Sa'Jos Gáborral, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójával. Egy turistaház, amely nem ad és nem kap menedéket... J- A premierek után rendszeresen megírtuk vé­leményűnket az előadá­sokról. De a színházban nemcsak az író, a rendező és a színész vizsgázik, ha­nem a közönség is. Ezért kérdezzük: mi a vélemé­nye a színház igazgatójá­nak az egri közönségről? — Csak a legjobbakat mondhatom. Mi mindig szí­vesen megyünk Egerbe, mert tudjuk, hogy ott értő közön­ség várja az előadásainkat. És ez az értő közönség egyre gyarapszik. Ügy is mondhat­nám .hogy Egerben évről év­re jobban szeretik a* színhá­zat Senki ne higgye, hogy udvarias szólamokat mondok, az egri közönség érdeklődé­se számokkal is mérhető. — Nézzük ezeket a szá­mokat. * — Az 1970/71-es színházi évadban 58 ezer nézőnk volt Egerben, a következő évad­ban már 61 ezer. És most jön a legfontosabb: ebben az évadban eddig 136 előadást tartottunk, 55 ezer néző előtt. Még hátra van három bemu­tató, 40 előadással, ha most ezt is hozzászámoljuk, akkor kiderül, hogy ebben az év­adban 70 ezren jelül lesz a nézők száma. — Tehát mintegy W ezerrel több, mint az el­múlt évadban? — Igen. És hadd tegyem hozzá, alig hiszem, hogy van még egy vidéki színház, ame­lyik ilyen eredményt tudna felmutatni. Már a bérletezés sikere'is jelezte ezt az ered­ményt. A múlt évadban 2930 bérletese volt az egri szín­háznak, most pedig 3400 bér­letet adtunk ki. Mondok még egy adatot. Bár előrebocsá­tom, hogy egy színház mun­káját, eredményeit nagyon nehéz százalékban kifejezni —, számításaink szerint az idén 113 százalékra teljesíti tervét az egri színház. — Es a miskolci szín­ház? — Miskolcon is emelkedik a nézők száma, de korántsem olyan mértékben, mint Eger­ben. Tavalyi adatokat emlí­tek: a 180 ezer lakosú Mis­kolcon 160 ezer nézője volt a színháznak, míg a 45 ezer la­kosú Egerben több mint 60 ezer. Ezek a számok azt mu­tatják, hogy míg Miskolcon egy lakosra nem egészen jut egy néző, addig Egerben kö­zel másfél néző jut egy la­kosra. — Ezek szerint Egerben jobban megy a színház. — Igen. A lakosság szá­mát figyelembe véve jobban megy. — A siker persze nem­csak számokkal mérhető. — Ez igaz. Vizsgálni kell azt is, milyen darabokat ját­szott a színház. Ha így néz­zük, még inkább örülhetünk az eredményeknek. Jelentős előrelépés ugyanis ez az év­ad. Úgy érzem, a közönség megértette a színház törek­véseit, azt a bizonyos nép­színházi koncepciót, amely­ről ez évad elején beszél­tünk. Nem panaszkodhatunk az arányok miatt sem. A 14 be­mutatóból mindössze kettő az operett és kettő a zenés vígjáték. A többi mind próza. OíMMmM 1973. április 30* hétfő Eddig hét prózát mutattunk be, s ezeket az előadásokat közel 35 ezren nézték meg. Egerben tehát megerősödtek a prózai előadások, bátran mondhatom, szereti a közön­ség. Mint érdekességet emlí­tem, hogy éppen egy zenés vígjátéknak, a Doktor úrnak volt a legkisebb sikere. Egy előadásra mindössze 313 néző jutott. Ugyanakkor a Macs­kajátéknak 370, a Lámpás­nak 418, a Viharos alkonyai­nak 350, a Lopj kevesebbet című olúaz komédiának 433, a Csereaanyéskertnek pedig 374 ttámő vált az átlaga. Kü­lön őrt*» számunkra, hogy a legnagyobb leözönségsikert a mesejáték aratta. Átlaga 503 néző volt, több mint e Cigánybáró előadásainak. — A gyerekszínház te- , hát bevált. Ezt azért is hangsúlyozzak, mert la­punk hasábjain évek óta sürgettük a mesejátékok bemutatását — A Mese a t&zpiros vi­rágról sikere nagyon értékes számunkra. Üj közönség előtt játszhattunk, s valóban él­ményszámba mentek ezek az előadások. És elmondhatjuk, hogy ebben az évadban el­kezdtük a legfiatalabb kö­zönség nevelését A siker most arra. bíztatt bennünket, hogy éveken keresztül mű­soron tartsush két-három mesejátékot, — Est a mesejátékot mindössze hét alkalommal játszották Egerben, s ép­pen akkor vették le a műsorról, amikor legna­gyobb volt a sikere. Ez a darab — és más is, a Lopj kevesebbet a Cseresz­nyéskert a Cigánybáró —, kibírt volna még három­négy előadást — Ez igaz. Sajnos, olyan szoros a műsorterv, hogy né­hány darabot nem tudtunk ki­játszani. — Egy Stlct: évad végén ismét be kellene mutatni ezeket a sikerda­rabokat — Nem rossz elképzelés. Ha lehetőségünk engedi, megvalósítjuk. — Még egy megjegyzés: ebben az évadban új ját­szási rendszert vezettek be. Lehet, hogy e sorozatszerű előadásokat kedveli a kö­zönség, de a bizonytalan­ságot kevésbé. Márpedig többször is előfordult hogy két-három hétig hiányzott Egerből a színház. Véle­ményünk szerint a reper­toár játszási rend jobban alkalmazkodik az emberek időbeosztásához. Nem vé­letlen, hogy a színházak többsége így tartja előadá­sait — Mi is azt keressük, azt kutatjuk, hogy mi a jó, mi a vonzó a közönség számára. Nincsenek csalhatatlan mód­szerek, de mi azt tapasztal­tuk, hogy Egerben kevésbé szereti a közönség a reper­toár színházat — Ezek után nézzük a jövő évadot Hogyan lehet­ne megfogalmazni aa 1973—74-es színházi év alapeszméjét? — Bemutatóinkkal a kis­polgári mentalitás ellen eme­lünk szót, igyekszünk lelep­lezni a társadalmi problé­mákkal szembeni közömbös­séget, s ily módon kívánjuk segíteni a szocialista maga­tartás kibontakozását. Hoz­záteszem még azt is, hogy ezeket a gondolatokat főleg modern, mai magyar írók képviselik, vagy olyanok, akik a közelmúltban fittek. Mint ismeretes, az új évad­ban ünnepeljük a Miskolci Nemzeti Színház fennállásá­nak 150. évfordulóját A ju­bileum alkalmából magyar évadot tervezünk, a műsor gerincét tehát magyar írók művei adják. — Milyen műveket lát­hatunk? — A műsorterv még nem végleges, ezért inkább arról beszélek, hogy milyen dara­bokkal foglalkozunk. Az már biztos, hogy a ju­bileumi évadot a Csongor és Tünde bemutatásával kezd­jük Miskolcon és néhány hét után ez megy Egerben is. Vörösmarty nagyszerű műve azon ritka alkotások közé tartozik, amelyben költészet és dráma találkozik. Ter­veink között szerepel Illyés Gyula Testvérek című drá­májának a bemutatása is. Éppen a napokban láttam a budapesti premiert: csodála­tos darab. Több ősbemutatóra vbm el­képzelésünk. FoglaMcavaok Páskándi Géza «rdéAyl író szatírájával, «melynek címe A kocsi rabjai, de mondhat­nám azt is, hogy Revizor — 73. Szellemesen mulatságos, jó darab. Szakonyi Károly is írt a színházunknak egy sza­tírát Hongkongi paróka cím­mel. Nagyon aktuális, mai té­ma, de hozzátehetem, talán már a holnapé is. Berkest András is dolgozik. Siratófal címmel izgalmas generációs problémákat feszegető drá­mát ír. Ha ez úgy «ikerül, mint ahogyan a jelek mutat­ják,- akkor értékes Berkesi- drá mával gyarapszik a szín­házi élet A prózai műsorokon kívül tervezzük két zenés vígjáték ősbemutatóját is. Az új év­adban ugyanis ismét meg­rendezzük a miskolci feszti­vált, s ez alkalommal zenés vígjátékokat mutatnak be a színházak. Szeretnénk mű­sorra tűzni Aldo Nikolaj Festett pillangó című vígjá­tékát. bemutatjuk Moliére Tartuffe-jét és a Potyautas című zenés vígjátékot Gon­dolunk a gyerekekre is, elő­reláthatóan a Csipkerózsikát mutatjuk be. Ami az operetteket flletí: szeretnénk eljátszani a Dé­ryné életéről szóló Levendula című nagyoperettet Most fo­lyik az átdolgozás, a zenét Hajdú Júlia írja. Ezenkívül talán műsorra kerül a Víg özvegy is. Hangsúlyozom, mindezek még csak tervek, elképzelé­sek. Annyi bizonyos, hogy a következő színháza évadban is 14 bemutatót és 180 elő­adást tartunk Egerben. — Reméljük, nagy si­— Ugyan, kérem, mentsé­get mindenre lehet találni. A természetbarátok felépí­tették, tőlük átvette a vál­lalat, évekig használták, de nem költöttek rá semmit. Persze hogy tönkrement. Most aztán bezárják, mert sokba kerülne a helyreállí­tás. A túrataxi vezetője doho­gott így, miközben ügyesen manőverezve kerülgette a várkúti turistaházhoz veze­tő keskeny földúton a ká­tyúkat, a kiálló köveket. A fák közül hamarosan elő­bukkan a két épület, távol­ról szép látvány a hegyol­dalban. Még egy éles ka­nyar. A láncra kötött korcs kutya csaholva fogad ben­nünket. Egyedüli mozgó lény a környéken. A bal oldali épület közelről bizony ro­zoga, a másik ápoltabhnak, használhatóbbnak tűnik. Nyűik az ajtó, idősebb em­ber lép ki a délutáni nap­fénybe. Meglepetésünk köl­csönös, ő nem várt látoga­tókat, ml meg nem számí­tottunk rá, hogy találunk itt valakit. — Meg akarják vásárol­ni? — kérdezi, majd miután megnyugtatjuk elmondva jöttünk szándékát, készség­gel kalauzol. — Kónya La­jos nyugdíjas erdész va­gyok, én őrzöm most az el­árvult házat, s a benne le­vő értékeket havi ezer fo­rintért Nemrég ismeretlen tettesek kővel bedobálták az ablakokat, a konyha ajtaját felszántották, sok tányért is összetörtek. Nem tudom, si­került-« azóta lefülelni őket Az egyetlen fűtött szobá­ban Lajos bácsi régi fény­képeket szed elő. A régeb­bi, s a talán már ki javít­hatatlan épület 1928. óta áll, a másik elkészültéről az 1933-ban felvett sárgult fénykép tanúskodik. Az idő, a negyven év nyoma a szo­ba falain js látszik. Tata­rozni, festeni kellene... A házak mögött támfal tartja a hegyoldalt, ez sem bizton­ságos már, az egymásra ra­kott kövek meglazultak, a fal nagyobb esőzéskor köny- nyen leamolhat Újat kelle­ne építeni, vagy ezt alapo­san megerősíteni. A turista- ház nevét adó forrás — a Várkút — az épületek előtt mintegy 25 méternyire csör­gedez. Vékonyka vízsugara nemcsak a szárazságot szen­vedi, ezt is újjá kellene épí­teni, környékét rendezni Részletek az egri Járási állami közegészségügyi-jár­ványügyi felügyelő 1972. szeptember 4-i határozatá­ból: „Tárgy: Várkúti túrista- ház közegészségügyi engedé­lyének megszüntetése. Hatá­rozat:- .. működését köz­egészségügyi szempontból megszüntetem. Határidő: aaonmaL ... A turistaház állapota mind kívülről, mind betűi­ről minősíthetetlen... A vendégszobákban az ágyak felett a menyezet teljesen megrongálódott... A szobák falain sók éves por- és pi­szokréteg van... A szenny­víznek a mosdó alatt beállí­tott vödröt használják, tete­jükre fedőlapok nincsenek biztosítva... Az emeletre feljárni életveszélyes. A lép­csők kopottak, a korlát pe­dig ki van törve... A föld­szinten elhelyezett konyha falai a koromtól és füsttől megállapíthatatlan színűek... A hűtőszekrény a nyári for­galom kielégítésére alkal­matlan, kicsi, a hús tárolá­sán kívül egyéb hűtenivaló terméket nem lehet már belerakni ... a hűtőszekrény rossz, ideiglenesen üzemel, ahogy azt a vezető összetá­kolta ... életveszélyes meg­oldással — Négy árnyék- szék van egy csokorban, eb­ből egy lezártan, mert bal­esetveszélyes ... ezek űrgöd­re telve van, s a kiömlő szenny bűzt áraszt a kör­nyéken ... Zárt szeméttároló nincs. „ Hirdetés a Népújság 1972. július 20-i számában, a 7. oldalon: ... Eladjuk vállala­ti üdülőnek alkalmas Bükk- szentkereszt — Sport, Sá­toraljaújhely — Várhegy, sárospataki, Eger — várkúti turistaházainkat — telekkel együtt. Érdeklődni lehet: ... Turistaellátó Vállalat, Bu­dapest, Bem rakpart Dénes István igazgató: — Vállalatunk szolgáltató jellegű, de nagyobb összegű beruházásokat csak ott foly­tathatunk, ahol számítha­tunk az összeg megtérülésé­re. Ez az ellentmondás, va­lamint az a tény, hogy’ léte­sítményeink fejlesztése 28 éves szocialista fejlődésünk­kel egyáltalán nem tudott lépést tartani, bármennyire nem szívesen tesszük, arra kényszerít bennünket, hogy a várkúti és a hozzá ha­sonló nagyon elavult turis­taházainkról lemondjunk. A turisták, a kirándulók igé­nyei megváltoztak, érthető­en nagyobbak napjainkban. Feladatunknak azt tekint- jükf hogy kulturált körül­ményeket biztosítsunk, ahol erre mód van. Várkúton a KÖJÁL egész sor olyan hi­bát talált a létesítmény ál­lagában, ami ellen nem apel­lálhatunk. Csak a ház és a támfal rendbehozásához 2,5 millió forintra lenne szük­ség. De akkor még nincs villany, rendes vízellátás és az odavezető út kijavítása sincs megoldva. Ezzel szem­ben a ház forgalma 1971- ben 446 ezer, 1972-ben a bezárásig 178 ezer forint volt Hasonló befogadóké­pességű sfkfőkúti turistába ztmkban 1972. első három negyedévében 900 ezer fo­rint volt a forgalom, pedig a kihasználtság itt is csak 50—60 százalékos. Várkút iránt elsősorban a környék­beliek érdeklődnek, ők ne­hezményezik a ház bezára­tását és azt a szándékunkat hogy megszüntetjük üzemel­tetését. A közmondással él­ve azonban egy hajszál a levesben sok, de fejen ke­vés. A létesítmény eladásá­hoz a természetbarát szövet­ség hozzájárulása kell, hogy továbbra is a mozgalom cél­jait szolgálja A szövetség­nek, vagy valamelyik szak­osztályának könyv jóváír ás­sál ingyen átadjuk, egyéb szervnek a nettó értékért adhatjuk el. Nagyszénáson a munkásmozgalmi, muzeális jellegű turistaházat a buda­pesti XIII. kerületi szövet­ség veszi át, igaz, ott nincs szükség nagyobb összegű beruházásra. Sajnos, a vár- kútit még ha csak kulcsos» házként akarják használni^ akkor is költeni kell rá. Egyébként a síkfőkútj há­zunkat tovább fejlesztjük;' hamarosan felújítják ott a vízhálózatot. Ha javaslatot kapunk a megyétől olyan kedvelt kirándulóhelyen kor­szerű létesítmény telepítésé­re, ahol jó az út, van ele­gendő víz és villany is, másfél, két éven belül szí­vesen vállalkozunk nagyobb összegű beruházásra. Levél az MTS Heves me­gyei Tanácsa elnökének: „Eger város többségében munkás természetbarátai kö­rében elkeseredést váltott ki, hogy a szép fekvésű, orszá­gosan kedvelt várkúti turis­taházat a TEV... eladásra kínálta fel— Időközben a KÖJÁL a házat azonnali hatállyal bezáratta... Eger város természetbarát szö­vetsége kötelességének tart­ja, hogy a ház felszámolá­sát minden eszközzel meg­akadályozza ... Várkút be­zárásával a Bükk Heves megyei részének harmadik turistaházát szüntették meg. (Mónosbél, Almár, Várkút)— Hortobágyi Ernő, a városi természetbarát szövetség elnöke Pusztai László, az MTS megyei elnöke: — Ha a TEV-nek nem ki­fizetődő az üzemeltetés, ugyanolyan ráfizetés annak, aki átveszi. Nagy összegű befektetést mi sem tudunk vállalni Természetbarát szakosztályainknak nincs anyagi bázisuk, társadalmi munkával1 pedig legfeljebb az állag megóvását lehetne biztosítani Az egriek ked­velt kirándulóhelye Várkút, de mivel közel van a város­hoz, az emberek többsége reggel kimegy és este visz- szajön. Szerintem nosztalgia is fokozza a házhoz való ra­gaszkodást. Ott áll mellette a Bükki Vörös Meteor kul­csosháza, s az igazsághoz tartozik, hogy annak sincs nagy forgalma. A jobbik várkúti épület és a támfal felújítása beruházás nélkül elképzelhetetlen. Sajnos, a ház a megváltozott igények­nek nem felel meg. Egyet­len elképzelhető megoldás, hogy egy vállalat, vagy több összefogva vegye át Eddig mindössze egy ten­ni előszövetkezet jelentkezett, hogy hajlandó megvásárolni a turistaházat, de az átvé­telre nem került sor. Az Egri Vasas természetbarát szakosztályánál ugyancsak felvetődött a gondolat, bár ők elsődlegesen a sportszö­vetség anyagi támogatásá­val szeretnék rendbehozni Várkutat, nem pedig a vál­lalat, a Finomszerelvénygyár anyagi hozzájárulásával. Az épület állapota napról nap­ra romlik. Hogy ez meddig tart? A bekötő út kezdeté­nél elhelyezett tábla szöve­génél — Turistaház — Vár­kút, szállás, étterem 2000 m-re ZÁRVA — többel mi sem tudunk mondás*. Viráfcü Tiber kerreL Márkusz László Koreai gyerekek Éneklő gyerekek a Korssi Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa, Fhenjan „Már­tim 8.” tinevezésá óvodájába», fMeém KNA—MTl—KSj |

Next

/
Thumbnails
Contents