Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

Számítógép- bemutató A Videoton Számítás­technikai Gyár az MTA Országház utcai dísztermé­ben szakmai bemutatót és tanácskozást rendezett, amelyen a hazai számi tástechnikai szakemberek megismerkedhettek a gyár legújabb számítógépeivel. (MTI Foto —Jászai Csabai, Jubileumi hangverseny Tízewőt éves a gyöngyösi zeneoktatás )ífc aflkatmdl a jobfloutn adta a hangver bon yiiez, ami­nek éppen ezért egyetlen célja veit nagy, széles ív­ben felvázolni a kezdettél a mához vezető utat, a legter­mészetesebb bizonyíték se­gítségévei — mutassák meg a fúrtatok, mit tanainak, mát tanultak Gyöngyösön. Egyébként js váiogainé kellett voina a növendékek között, de most a jobálervm még a szokottnál jg eroteú jesetob szelektálást követett meg. Mégis, a műsorba be­lefért minden, ami jellemző lehet a zeneiskola tanárai­nak munkájára. Kezdődött a legkisebbek bemutatkozásá­val. AHg két éne, hogy a- VI-os számú Általános Is­kolába*» megnyílt a aenej tagozat. Tehát esek a kis* lányok, kisfiúk léptek etö- ször dobogóra. KamarajeHe-r gű előadások arra adott bi­zonyságot, hogy Juhász And- rasné irányításával életko­rukhoz mért éhnélyültséggei és készséggel foglalkoznak a zenével. Zenei ismetetók több, mint a saaokásos, fe­kvői mezettoégük is tu&ialacl- jä a vétók egykorúakat. MindenekÉölötk szeretik a muzsikát, szívesen vesznek a kezükbe hangszert és jó­kedvűen, tisztán énekeinek. Őket a zeneistooíások kö^ vették sorba. Közei húszán álltak a közönség éte. Mit lehet róluk mondani, hogy az összkép teljes legyen; mégis ne tói általános? Hogy Háromrészes tévéfilm Zrínyi Miklósról Több tucat tv-játékot for­gatnak ezekben a napokban a televízió és a MAFILM stúdióiban. Az egyik legje­lentősebb vállalkozás Orsi Ferenc háromrészes filmje lesz Zrínyi Miklósról. A Nyitott könyv sorozat­ban Cseres Tibor „Itt a föl­dön is" új elbeszélésköteté­ből kapunk ízelítőt. Ugyan­csak ebben a sorozatban kerül a nézők elé Gábor egy naplopó című könyve is. A Lázadók című összeállítás .Szabó Istvánt, a magyar irodalom eléggé elfeledett alakját kívánja reflektor­fénybe állítani. Az „Olvasta-e?” sorozat­ban Egy filozopter szerelmei címmel Szerb Antal két no­velláját láthatjuk viszont. A ............ás színész benne m inden férfi és nő” című so- '•ozal fő célja: a közönség drámakultúrájának gazdagí­tása. Tíz adásban tíz külön- oöző. de összefüggő utazást tehetünk a dráma történel­mi, társadalmi, filozófiai és ízlésbeli tájaira. ok jártasabbak, érettebbek zeneileg is már, mint ki­sebb társaik,, ez természetes. De mégsem egészen az. Mert a zeneiskolások műsorában éppen ez a „többet értés” ugrott ki a vártnál nagyobb arányban, ami viszont ez egész produkciónak a minő­ségét is mutatja. Egészen biztos, hogy a ze­neiskola nem mindegyik nö­vendéke bánik olyan hatá­rozottan, összehangoltan a hangszerével, mint azok, akik a hangversenydobogót birtokba vehették néhány percre. De ez természetes. Ünnepkor mindenki masabb, mini a hétköznapon, a ven­déget is büszkélkedni való­dal várja. I Etőadásofc JSl tnetatl F'öte- ÄJ Edit zongorázása azonnal hangalatot teremtett. Ezt még fokozta Jakkel Mihály játéka, majd Lukács Ildikó bizonyította, hogy nagyon szeret zongorázni. Goda Éva bájos játéka után Boros Árpád felszabadult előadása keltett érdeklődése Bartu-s László hegedűjátéká­nak a karakterét élvezhet­tük, Wagner Erzsébetnél a biztonságot. Kóródi Ágnesnél pedig a könnyedséget. Kört- vélyessy Csilla favolázása a lámpaláza eüeoére is tet­szett. Meglepően jSt énekelt Bemei Katalin. Drámai ere­jű hangjával olyan jől bá­nik, hogy azonnal felhívta magára a figyelmet. Ezután következtek • „nagyok", akik valamikor itt, a gyöngyösi iskolában kezdték. Ma is jól emléke­zünk rájuk: Sándor Kingára és Sándor Józsefre, Berzétei Klárára és Tihanyi Évára. Mellettük Bodrogi Enikő, Négyest Ibolya és Katzen­dorf er Magdolna játéka okozott kellemes meglepe­tést. Ok már majdnem egyéni­ségek, ha egyikük-másikuk máris nem az csakugyan. Tihanyi Éva tett énekhang­ját azelőtt is örömmé1! hal­lottuk. Ma már pódiumerett az előadásmódja é>. Amit a még nagyon fiatal Sándor Kinga elért az utóbbi évek­ben, az máris nagy örömet váltott ki. Hegedűjátéka friss, érzelmekkel vetített,, jól felépített. Szépen szőtt Gyártói hm- Hanna gordonkája is. Anélkül, hogy a növendé­kek által adott hangversenyt túl akarnánk értékelni, ál­líthatjukr éknényszámba ment a játékuk, — előadá­suk. A rávdö. tteewö* én alatt ] Máig eljutni: öröm, büszke­ség és mcweneies «3. A NYUGALMAS HÁZ Azt hiszem, mégsem kell ko­molyan venni Görgey Gábor kissé túltemperáltnak tűnő önvallomását, a „Nyugalmas ház” című egyfelvonásosának megajánlásakor: „...a hami­sítatlan érzelmek és a tiszta szó szemérmesen tréfába rej­tett himnusza”. Mármint ez lenne a Nyugalmas ház. A hlmnikus magasság ugyan semmiféle témától nem ide­gen és emelkedetten még a semmiről is lehet szólni, de úgy tűnik, Görgey egyfelvo- násosától szerencsére éppen a himnusz! hangvétel állt a leg­távolabb. A szerző elkapott egy remek kis alapötletet, megteremtett hozzá egy gro­teszk szituációt és Major Ta­más sajátos humorú, de'igen fegyelmezett rendezésében lett belőle egy, a maga ne­mében jól sikerült fintor. Sőt, ki merem jelenteni, hogy a fintorok között min­denesetre a keményebbek és a mélyebbről jött fintorok kö­zül való. Mert, hogy a bor­délyház intézményét, amely mindig arról volt híres, hogy semmit a szellemnek, de min­dent a, szellem hüvelyének ajánlott fel, nos, hogy ezt az intézményt a nemek emberi é« tiszta kapcsolata színhelyé­vé tegye valaki — vitán felül merészen frivol és elgondol­kodtató is. Már abból a szem­pontból is, hogy a piros lám­pa bevilágította küszöbön tú­li világ, a groteszk, felnagyí­tott és t o v á b btorzító tükré­ben ugyan, de sokkal inkább la lányok házainak világát idézi. Kétségtelen, hogy az egész­sége« társadalomszemléleti fejlődés mellett, az álszemé­rem s az apácarendi piron- kodás értő és helyes szám­űzésével párhuzamosan, ná­lunk is kialakult, vagy lega­lábbis fellelhető valamiféle felfokozott szexközpontúság. S -különösen érvényes ez a tőkés világra, ahol először volt és maradt is szabályos áru a szerelem, ahol a szexu­alitásnak olyan árfolyama van majdhogynem, mint a bra­zíliai kávénak, avagy a rho- déziai réznek. S minderre egészséges fintort vágni, mintegy ezzel is humanizálni akarván az egészséges testi szerelmet — ennyit örömmé! elismerünk Görgey Gábor egyfelvonáso- sa láttán. E pajzánul groteszk és gro- teszkül pikáns kis televízió- játék elsősorban Sulyok Má­riától vált azzá, ami: kicsit púulóan nézendő, derűsen él­vezhető és mégis meggondol­kodtató előadássá. De a já­ték többi szereplői is — el­sősorban, mint együttes — megérdemelt sikerrel szolgál­ták az írói és rendezői elgon­dolást. SZÍNHÁZ VIDÉKEN Egy jó Svejk-elöadás a veszprémi Petőfi, és egy pompás Szép Ernő-produkció a kaposvári Csiky Gergely Színházból. Az átlag televíziónéző számára két-három néven — arcon? — túl ismeretlen színészek a képernyőn, akikről alig, vagy egyáltalán nem hallott még. Nem állítom, hogy most e két este, két színházi produk­ció után bárki is fejből citál­ná az ország egy másik ré­szén a két színház tehetséges színészeinek nevét, de egy bi­zonyos: ismét beigazolódott, hogy mind több a tehetséges színész vidéken. És mind több az izgalmas, érdekes, valóban milliós né­zőtábort is megérdemlő vidé­ki produkció. Csak így és csakis így le­het harcolni a rosszul értel­mezett provincializmus és a néha még rosszabbul értelme­zett fővárosi centrikusság el­len. S ebben' a nemes harc­ban, amelyben az egész c szag kultúrája a győztes. It becsülhetetlen és egyedüli! szerepe van, lesz a televízi nak. SZELES VÁSZON. LA PC KEPEKNYÜ. Hogy Liszt F renc állítólagos — a film sz. rinti — életéből készült Sz relmi álmok, mint fiima' lás milyen, azt most és i fejtegetni aligha lenne cé szerű. Értékét annak idejá amikor a mozikba kerül! kooprodukcióban készült fii megfogalmazta a magy filmkritika is, s megírta filmmel kapcsolatos birá megjegyzéseit is. Azt hisze'- mindabból elvenni, vagy al hoz hozzátenni most felesleg« is lenne. Nem felesleges azonban ú ból és ismét hangsúlyozn — éppen e rovat keretein bt lül —, hogy ami nem tölti 1 térben a televízióké«züle képernyőjét, az nem tölthe ki szellemileg sem. hatásávi sem. Ha nincs megfelelő tecli ni kai eljárás, illetőleg a meg felelő eljáráshoz alkalma technikai felkészültség, akko fájó szívvel bár, de le kei mondani az ilyesfajta „szé les vásznú” filmek televízió vetítéséről. 1973-ban nevetsé gesnek és igénytelennek tű nik, egy különösebben nen indokolt és művészi értéké ben nem egyedülálló filn ilyen formájú vetítése. Nen kedveli a vevő, ha a boltbaj rákérdeznek: „Lehet öt de kával több?” Miért kedvelné ha még rá sem kérdeznek i televízióban: ,„ . .Lehet öt-ö centivel keskenyebb?” Mármint a kép! Mert, b» kérdeznék, azt hiszem, egy' séges lenne a válasz: „Nem kérem, nem lehet. Mi ugyan is teljes képernyőt fizettünk T Gyurkó Gésa Megnyíltak a VI. kőszegi ifjúsági filmnapok Kedden este megnyíltak a VI. kőszegi ifjúsági filmna­pok a Jurisich vár lovagter­mében. A filmművészet fia­tal alkotói és a mozik ifjú nézői, négy napon át talál­koznak a patinás kisváros­ban. Bemutatkoznak új mű­veikkel az első filmesek, a Balázs Béla stúdió tagjai, a tv ifjúsági filmjeinek alkotói. Húsz versenyfilm közül a legjobb alkotásokat a 15 000 forintos fődijat, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács díjával, Kőszeg város díszkulcsával és a Magyar Ifjúság aranyreílektor díjá­val jutalmazzák. A filmbemutatók mellett vitákat, tanácskozásokat is rendeznek. Félszáz budapesti és 36 vidéki filmklubot hív­tak meg arra az április 20-i tanácskozásra, amelyen az újúsógi filmklubmozgalom helyzetét és feladatait vitat­ják meg. A filmnapok résztvevőit dr. Csiszár Karoly, a kőszegi városi tanács elnöke üdvö­zölte. majd Horváth Lajos, a KISZ Vas megyei Bizott­ságának első titkára, a film­napok igazgatója mondott megnyitóbeszédet. A megnyi­tót követő díszelőadáson be­mutatták a „Petőfi 73” c. já­tékfilmet. WinStofl Graham; I-^f! «rw> *» #r" ysr. 1973. április 25., szerda WhiteleaTot szívszélhüdés érte, éppen akkor, amikor unokahúgánál. Ágnésnál volt látogatóban. Nem szerette a fiatalasszonyt, noha egyetlen élő rokona volt Nem volt benne élet, lelkesedés. Emiatt Whiteleaf nem nagy öröm­mel gondolt a rá váró egy­hónapi vakációra, de az or­vos levegőváltozást és teljes kikapcsolódást javasolt neki. Mégis, amikor megérkezett Ágneshez és férjéhez, Royhoz, úgy érezte, napjai vidámab­ban fognak telni, mintsem hitte volna. Agnes rádiót szerzett neki, pontosan az or­vos utasításai szerint ápolta, gondozta és minden héten lel­kiismeretesen elvett nagy­bátyjától öt fontot a költsé­gek fedezésére. Whiteleaf furcsa módon gazdagodott meg. A háború alatt csatlakozott egy spiri- iszla csoporthoz, amelyet egy Melanie Buxton nevű gazdag hölgy alapított és pénzelt A közös érdeklődés összekap­csctta őket, és egy -napon Me­lanie Whiteleaf szeretője lett A háború elválasztotta őket egymástól. Whiteleaf két hó­napot töltött kórházban láb­sérülése miatt. Itt értesült ar­ról, hogy Melanie meghalt, és végrendeletében minden vagyonát, 200 000 font ster­linget, valamint gazdag könyvtárát ráhagyta. A háború után Whiteleaf házat vásárolt, valamint gaz­dag könyvtárát megtöltötte boszorkányokról, szellemek­ről, a túlvilági életről szóló Írásokkal és ide vonult fél­re. Melanie emlékére való te­kintettél nem nosült meg. Na­pokon át nem hagyta el a há­zat félrevonult a könyvtárba, olvasta könyveit, kedvenc lapjait és csak nagy ritkán szánta rá magát, hogy ellá­togasson a környéken vala­melyik lakatlan házba, amelyről az a hír járta, hogy szellemek tanyáznak benne. No, meg egyszer évente meg­látogatta unokahúgát. Egy este, miután Ágnes megigazította párnáját és jó éjszakát kívánt neki, White­leaf belemerült az olvasásba, türelmesen várva, hogy elál- mosodjék. Időnként elkalan­doztak gondolatai, elmosolyo­dott. Ágnes sirámaira gon­dolva. Ágnes ugyanis min­dig pénzszűkében volt. Whiteleaf egyébként igen nehezen vált meg minden pennytől. Keveset evett, vi­seltes öltönyöket hordott és csak könyvet vásárolt. Ezen­kívül minden újévkor 20 font sterlinget küldött unoka­húgának, ez volt az összes ki­adása. Szerényen eJt és nem tudta megérteni Ágnes pénz­sóvárgását. Eloltotta a villanyt. A kan­dallóból kiszűrődő fény kí­sérteties ábrákat rajzolt a falakra, bútorokra. Hirtelen megdermedt: a szoba sarká­ban valami csikorogni kez­dett. A hang a sarokban álló fonott szék felől jött, mintha valakinek a súlya alatt csi- kordult volna meg! Pár pil­lanat múlva csend lett. Az öreg éppen nevetni kezdett saját ijedségén, babonaságán, amikor lépteket hallott. Másnap megírta naplójá­ban éjszakai kalandját, azzal magyarázva, hogy olvasmá­nyai izgatták fel. Amikor azonban Roy bejött hozzá, mégis megkérdezte: — Ha jól emlékszem, ta­valy még nem volt meg az a fonott szék. — Ágnes vette nemrégiben, egy kiárusításon. — Miért? — Csak úgy ... Roy untatni kezdte, filmek­ről mesélt, meg nagyra 'törő terveiről, amelyek mind való­ra válnának, ha volna egy kis kezdőtőkéje. Whiteleaf böl­csen hallgatott, nehogy tőle kérje azt a bizonyos alaptő­két. — Még egy-két napig ágy­ban kell maradnia — mond­ta később az orvos. — Álla­pota nem akar javulm Tálán nem alszik jól? — Minden délután alszik agy-két órát — szólt közbe Ágnes. — Azért történhet meg, hogy éjjel néha felriad. Amikor az orvos elment, Ágnes odaült az ágya mellé. — Hol vetted azt a széket? — kérdezte Whiteleaf a sa­rokba mutatva. — Kiárusításon, egy vár­kastélyban. i — Kié volt a kastély? — Conventeké. Szörnyű hely. Ezen az estén a szék ismét cslkorgott. A léptek is hallat­szottak. Az öreg ismét álmat­lanul töltötte az éjszakát. — Megtudtam egyet-mást Conventékröl. Nagyon é'dc- kes történet — mondta neki másnap reggei Ágnes. — Azt mondjak, egy fiaiul par élt a kastélyban. A férfi megsebe­sült az első világháborúban, az árcát teljesen szétszabdal­ták. Hiába operálták meg. ijesztő maradt. Az emberek messzire elkerülték, a gyer­mekek felsikoltottak, amikor meglátták. Ezért úgy határo­zott, hogy nem hagyja el töb­bé a kastélyt. Helyette min­dent a felesége intézett el. S egy napon bekövetkezett az elkerülhetetlen: az asszony beleszeretett egy fiatalember­be és a szeretője lett. A férj, senki sem tudja, hogyan, tu­domást szerzett az ügyről. S a fiatalasszonyt soha többe vtm látták a városban. Egy idő után mindenkinek fel­nim az asszony tavolléte, gyanakodni kezdtek es egy napon a környékbeliek betör­tek a kastélyba. Szörnyű lát­ványban volt részük: a nő a fonott székben tilt, holtan. Valaki elvágta a torkút. A férj mellette a földön, szintén átrágott torokkal Ha télsr:, bácsikám, kivihetem a szé­ket. — A, csak maradion, ahol van. Le kell győznöm a babo­nás félelmet, gondolta magá­ban. Igaz ugyan, hogy szeret­te a szellemtörténeteket, de nem hitt bennük. A székcsi­korgás úgyis csak képzelőere­jének terméke. Ágnes asLe tovább maradt a szobájában, mint egyéb­ként. Unalmas köznapi dol­gokról fecsegett monoton hangon. Whiteleaf alig vár­ta, hogy elmenjen. Amikor egyedül maradt, félve nézett a székre. Vajon csikorogni íog-e megint? A csikorgás később kezdő­dött, mint egyébként. White- leaf nehézkesen felkönyököl t az ágyban. Csend lett, majd felhangzottak a léptek. Hal­kan, majd közelről, hango­san. Az ajtó lassan kinyílt. Whiteleaf a rémülettől tág­ra nyílt szemmel nézte: az ágya fejénél egy szörnyűsége­sen összekaszabolt arcú férfi állt. Fölordított és holtan esett össze. * — Nem hittem volna, hogy ilyen hamar meghal — zo­kogott Ágnes, amikor az or­vos részvétét nyilvánította. Amikor azonban magukra ma­radtak, Roy és felesége egy­szerre felvidámodtak és ter­vezgetni kezdték, hogy hova utazzanak. Később mondták, egy filmszínházat vásárolnak, és annak a jövedelméből él­nek. — Ha arra gondolok, hogy én vagyok az oka mindennek — mondta azért Ágnes —, lel- kiísmeret-furdalásom támad. De hát kíváncsiságból elol­vastam a naplóját és jó öt­letem támadt. No, meg a szék is kapóra jött. Ha valaki so­káig ül benne, egy idő után nyikorogni kezd. Ja, Roy, hol van az a szörnyű álarc? Meg­van még valahol? — Eldobtam. Ne feledd, Ág­nes, a rendőrség egyből le­fülelne bennünket, ha tudo­mást szerezne az álarcról ét a nyikorgó, fonott székről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents