Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

Rádlé KOSSUTH ».51 Donizetti: Don Pasquale. 3 telv. opera 11.53 Polkák 11.30 Szabó család 13.50 KI nyer rna? 13.35 Tánczene 13.20 A mezőgazdaságról 13.40 Népi zene 14.13 Válaszolunk hallgatóinknak 14.38 Nótafaiskola 14.48 Kórusmüvek 15.10 Uarsan a kürtszói 15.45 Népi muzsika 15.53 Pelófi-kalendárium 18.05 Diáktarisznya 18.35 Goriionkamü 16.43 Opcrcttrészlctek 17.20 Az élő népdal y 17.30 Dok.-müsor 18.00 Áriák 18.13 Gondolat 19.25 Egy rádiós naplójából 20.25 A művelődésről 20.40 Nóták 20.59 A Dunánál 21.19 Hagyomány és korszerűség 22.20 Dzsessz 23.20 Ravel-művok o.io Népdalok PETŐFI 8.05 Slágerek 9.03 Kórusmuzsik« 9.50 Kiport H.55 Néhány pere tudomány 13.00 Zenekari muzsika 13.40 Orvosi tanácsok Kettőtől hatig... Zenés déhttán 18.20 A Rádió zongoraversenye 21.03 Fiatalok hullámhosszán 22.12 D. Eddy gitározik 23.30 llégt operákból 23.15 Verbunkosok Szolnoki Rádió Alföldi krónika Mezei szőttes Kisközségi gondok Zenés autóstop MAGYAR 8.05 JTV 9.5U Delta 10.00 Hosszú, fórrá nyár V. 10.őü Riporffilm 16.40 Irány, az egyetem! 17.45 Hírek 17.50 A vasár. RiporlfUm 18.10 Papírsárkány 18.45 Reklámműsor 18.50 Gondolatuk a földről 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Szakonyi Károly: Francia tanya. Tv-íilm. 21.00 23. San Remó-i dalfesztivál 22.15 Tv-liíradó POZSONYI 18.15 Dalok 19.00 és 22.00 Híradó 19.25 Sparta Praha AC Milan labdarúgó-mérkőzés nursu c .. . —, EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Féi 4, fél 6 órakor A svéd asszony Színes, szinkronizált svéd­szpvjel film Este 8 órakor Plusz mínusz egy nap Színes magyar film EGRI BRODY (Telefon: 14-87) Fél 4 és este 7 órakor Tengeri farkas Színes, kétrészes, román — NSZK film, (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Tecumseh HATVANT VÖRÖS CSILLAG Lila ákác HATVANI KOSSUTH Föltámadott a tenger különleges gépek a főiskola tövében ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsüins/.- . ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon: 117-27.) a Qiéfutfiáfjői EGEK EGY Ili legneveze­tesebb építészeti műemléke: az egykori „Llc un”, a mos­tam Ho Sí.Minh Tanárképző. Főiskola nagyszerű palotája, egy idő óta szokatlan tevé­kenység színhelye. A Fellner Jakab, valamint a Bajcsy- Zsilinszky utcák telőli lalak alján különleges gépek dü­börögnek' és szorgalmas munkások csoportjai dolgoz­nak bizony már elég régen. Az arra járó egriek —, de a városban megforduló idege­nek is ezt látva gyakran és joggal érdeklődnek: miért van az iltien munkálatokra ezen a helyen szükség? A régen elmúlt időkben az Eger pataknak egy hatal­mas mocsaras, vizenyős ár­tere volt, amely a várdomb alatti részen nyugat felé egészen a mai Széchenyi ut­ca vonaláig terjedt. A né­pesség gyarapodásával azon­ban a tatárjárást követő bé­késebb években elkerülhe­tetlenné vált a patak e nyu­gati partjának erősebb bete­lepítése is. Ezért fokozatosan kialakultak itt az új város­részek, így például a ben­nünket most érdeklő Liceum környékén a „Harangozó vá­rosrész”. A középkori; sőt még a török kori Egerben is az itteni házak nagy része fából készült. És a kőházaik alapozása hogyan történt? Erre még alig vannak ada­taink, de itt a cölöpözésekre gondolhatunk... A XVIII. SZAZAD évtize­deiben Eger nemcsak újjá­született, de az ország egyik legnagyobb, legszebb telepü­lésévé változott. A háborúk, ostromok alkalmával megsé­rült, leromlott épületeket le­bontották, és mindenféle új házak, építmények születtek, így keletkezhettek a mai fő­iskola területén is újabb la­kóépületek, sőt a főiskola­épület nyugati szárnya he­lyén 1748-ban még „Paro- chiát” is kezdtek emelni. Az említett lakótömbünk­ben állott házak azonban nem sokáig maradtak meg. Az 1750-as években, Barkóczy Ferenc püspöksége alatt [el­merült itl először egy három fakullásos akadémia, majd később egy teljes egyetem létesítésének a szándéka, es ezért az egyetem épületének tervezésére Gerl József, az egri megyeházat építő Gerl Mátyás unokaöccse a püs­pöktől 176,1. október 1-én már megbízást is kapott. A következő évben ugyan Barkóczy eltávozott Egerből, de az „Úniversitás” gondola­tát az utód: Eszterházy Ká­roly püspök is megtartotta. Így történt, hogy 1763. már­cius 14-re már az egész épü­let tervrajza elkészült. Ezek szerint a bennünket most különösen érdeklő helyen, a toronytól jobbra és balra nagy befogadóképességű tan­termek helyezkednek el. A Skizofrénia folyó partján, Depressziós Mánia városában élnek egy nagy ország, Para­noia vezetői. Ezek a vezetők időről időre bejelentik, hogy a lakosság összeesküvést sző a kormány ellen. A lakosság viszont idő­ről időre azt jelenti ki, hogy a kormány sző összeesküvést a nép ellen. Mivel ezekről az összeeskü- , résekről óriási hírközlő szer­vek adják az információkat, a vezetők arra gyanakszanak, hogy ezeknek a szerveknek benne van a kezük az összees­küvések szervezésében. De a hírközlő szervek is gyanakod­nak a vezetőkre, hogy elle­nük ármány kodnak. A paranoiái lakosok nagy jelentőséget tulajdonítanak a színárnyalatoknak. A világos bőrűek a legszebb házakban laknak, nekik van a legtöbb pénzük, mégis halálos féle­lemben élnek, hogy a sötét bőrűek feleségül veszik a leá­nyaikat. A sötét bőrűek meg attól rettegnek szörnyen, hogy a világos bőrűek megölik őket. Mind a világos bőrűek, mind a sötét bőrűek fegyve­reket tárolnak, mivel kölcsö­nösen összeesküvéssel gyanú­sítják egymást. Ezen tantermek boltozatai azután később sok bonyodal­mat okoztak, mert a torony alatt vizesárok húzódott(M) —, és így itt a nedves talaj ingatag volta, meg a torony roppant súlya méltán keltett aggodalmat a boltozatok és oldalfalak teherbírása, vala­mint megbízhatósága felől... De a munkálatok 1785-ig tel­jesen és jó befejezést nyer­tek, és szerencsére nagyobb nehézségek a következő időkben sem jelentkeztek —, sokáig... Am A 7. ISKOLA észak­keleti sarkán már 1925— 1926-ban repedések mutat­koztak. Erre azután később, 1957-ben egyes épületrésze­ken úgynevezett „injektálá­sokat” végeztek, de ez bi­zony kevés eredménnyel járt, mert az érintett bolto­zatokban és tálakon nemré­giben ismét hiányosságok váltak láthatóvá, és így a további esetleges bajok meg­előzése céljából már komoly tervek készítése vált szüksé­gessé. A tervezés tehát megin­dult, és az ezekhez tartozó vizsgálatok rendkívül érde­kes adatokat hoztak elő. A végrehajtott kutatófúrások például megmutatták, hogy a tufaköves, jó teherbíró ta­laj a Szabadság tér nyugati oldalán, a Bazilikához vezető alsó lépcsősor kezdeténél csak körülbelül 70—80 cen­timéterre van a mostani te- repszint alatt, de innen a tufakőréteg kelet felé any- nyira lejt, hogy annak te­teje a Fellner utcánál már úttestnél 7—8 méterrel lej­jebb húzódik. Amint az előbb említett ada­tokból következtetni lehet: a Széchenyi utcai épületré­szen a szilárd kőfelület még elég magasan van, így tehát a falazott alap itt egészen odáig (de bizony helyenként a járdaszint alatti 5 méter mélységig is!) lenyúlik. A komplikáció azután * főleg a Fellner utcánál mutatkozik! Itt nem maradt más megoldás, mint az alapozást cölöpökre helyezni, mert 7—8 méter magasságú alapokat készíte­ni nem lett volna indokolt. A levert cölöpök tetejére, a cölöplejekre pedig vízszintes gerendaváz került és erre helyezték az alapfalaik első sor kövét. Sajnos azonban a Fellner utca környékén ma is erős a talajvíz, és emiatt, helyenként a cölöpfejek korhadásnak indultak. A fal­és a boltozatrepedések ellen így — a kapott tervek alap­ján — a lábazati fal alatt 90 centiméterre vasbeton ko­szorú, talpgerenda készül, a falak összefogása vonóvasak­kal történik. A HEVES MEGYEI Álla­mi Építőipari Vállalat kivi­telezésében nagyon komoly munkák folynak a „Líceu­mon”, és bízunk benne: eredménnyel! Hevesy Sándor Art Buchwald: Mentik az állatokat a Mississippi víz alatt álló árteréről. (Telei oto: AP—MTI—KS) Milyen is Ben Quick ? Nem értek egyet Gpnrkó Gézának azzal a véleményé­vel,, amelyet a televízió Hosszú, forró nyár című so­rozatáról, illetve annak fő­hőséről, Ben Quickről alko­tott. És nem értek egyet • televízióval sem, amely nyil­ván hasonló képet alkotott a sorozatról, amikor megvet­te. Talán azzal a jelentékeny különbséggel, hogy számára nem volt gyanús Ben Quick, és ami Gyurkóban ellenérzést ébreszt, azt a televízió szak­emberei pozitívumként könyvelték el és bedőltek saját hiedelmüknek. Nem kí­vánom védelmembe venni Ben Quieket, éppen ellenke­zőjéről van szó! A sorozat­ból ugyanis nem az derül ki, hogy a munka győzedelmes­kedik ... A helyzet ugyanis az, hogy Frenchman s Rend­ben egy tehetséges, agresszív férfi, Bili Warner megterem­tette a kemény ököl és a véres verejték vastörvényét, a dollár és a big business hatalmát, most pedig ennek a kis birodalomnak a koro­názatlan királya. Nem ag­gasztja egyéb, mint életmű­vének sorsa! Ki fogja ezt folytatni? Talán a puhány kis fiacskája? Vagy Clara majdani férje? De hiszen kérői között egy sincs, akire az ügyet bizhatnák. Csak egyetlen hasonló agresszív ember van, mint Bili War­ner, s ez Ben. Csakhogy Bili Warner éppen ennek az em­bernek az ellensége. Miért? Mert Bili Warner olyan, mint minden mámoros dik­tátor: olyan trónörököst Paranoia állantban Paranoiában a fiatalok gya­nakodnak az öregekre, akik a vezetőkkel egybehangzóan azt parancsolják nekik, hogy menjenek harcolni egy bizo­nyos, értelmetlen háborúba. Ez ellen ki is mentek az ut­cára tiltakozni. Ennek okán az idősebbek azzal gyanúsít­ják az ifjúságot, hogy össze­esküdött ellenük, és kiköve­telték a vezetőktől a jogot, hogy erőszakot alkalmazhas­sanak, nehogy a fiatalok fel­forgassák az államot. Paranoiában sokan úgy gondoljak, hogy az ország nagy vállalatai a levegő es a víz megmérgezésével likvi­dálni akarják őket. A nagy- vállalatok meg úgy vélik, hogy ellenük egy olyan össze­esküvés irányul, amely az emberek számára szükséges áruk termelését akarja lehe­tetlenné tenni. Az ország ve­zetői két tűz között vannak, mivel Paranoia gazdasága az ember lcörnyézetét elpusztító nagyvá 1 Útiatoktól yíiinj­A vezetők megígérték a népnek, hogy megtisztítják a levegőt és a vizet. . Egyide­jűleg arra is ígéretet tettek, hogy emelik a nemzeti jöve­delmet és gondoskodnak a munkanélküliség teljes fel­számolásáról. A nép mégis de­pressziós hangulatban van, mert tudja, hogy a két ígé­retet nem lehet egyszerre tel­jesíteni. Paranoiában nincs elég munkaalkalom, ezért sok em­ber munkanélküli segélyre van szorulva. így aztán azok, akik dolgoznak, azzal gyanú­sítják a társadalom gondos­kodására szorulókat, hogy ra­finált módon kitérnek a mun­ka elöl, amazok meg a dolgo­zókat gyanúsítják, hogy elve­szik előlük a munkaalkalmat. Es ami a legrosszabb: Pa­ranoia lalcosai gyanakszanak más országokra, hogy össze-j esküvést szőnek ellenük, s így* a költségvetés több mint 5 >] százalékát fegyverkezésre for dítják. E pénz legnagyobb ró sze arra megy, höijji C föld be óriási lyukakat á smk) akar, aki az ő életében még nem veszélyes. Ben viszont a lehető legvilágosabban ki­mondja: „Mindent akarok. Mindent, ami a magáé!” Nincs tehát szó másról, mint helycseréről. A két uralko­dásra jogosult, fölényes erő közül a dinamikusabb fog uralkodni a statisztaszerep­re szánt, hunyászkodó töme­gen. Ben ebben a csatában máris megszerezte a kulcs- pozíciót: Clara kisasszony szívét... Nekem nem gyanús Ben Quick! Tisztán áll előttem: lehet, hogy egyénileg rokon­szenves; lehet, hogy más tár­sadalmi rendszerben hős vál­na belőle. Így azonban csak olyan fiatal bika, amely bő- gés idején kiveri az elörege­dett bikákat a csordából, hogy átvegye uralmát a há­remén! A játszmákat egy­más után, annak rendje- módja szerint nyeri meg. Ezért Ben Quick csak önnön talajától, a társadalmi kör­nyezettől elvonatkoztatva ro­konszenves. Tulajdonképpen nem más, mint az erő, az ököljog, a vadnyugat képvi­selője, mint elődje és ellen­fele, Bili Warner is volt... Sándor András Eger Munkásaink műveltségéért Többször elhangzott már, hogy addig egyetlen kulturális intéz­mény sem válthatja valóra a terveit, amíg nincs tisztában azok igényeivel, akiket tanítani, művelni, szórakoztatni akarnak a népművelés szakemberei. Ez az ismeretanyag feltétlenül szük­séges a megfelelő programok kialakításához, megtervezéséhez. E cél érdekében kezdtek a fel­mérő munkához az ipari dolgo­amelyekben nagy, hosszú, szi-< var alakú rakétákat helyez- < nek el, miközben mindenki■ biztosít mindenkit, hogy so-] hasem fogják használni azo- < kát. < Paranoia vezetői minden < éjszaka, elalvás előtt beles-; nek az ágyuk alá, nem sző-e J valaki összeesküvést ellenük.< Benéznek reggel is, és ami­kor akkor sem találnak sen-j kit. mindenkire gyanakodnij kezdenek. A paranoiái lakó- sok is folyton körülkémlelnek] — s ilyenkor veszik észre,; hogy telefonjaikat lehallgat-< ják. Mivelhogy mindenki, min-] denklt konspirációval gyanú-' sít, Paranoia égető problémai-< nak megoldása lehetetlenné; válik. .4 kétségbeesett paranoiái; vezetők azzal a kéréssel for-J dúltak az Egyesült Államok-' hoz, hogy segítsen rajtuk. Az USA egyelőre mgado-] zik. Egy magas beosztású; amerikai tisztviselő azt mond-] la a paranoiái nagykövetnek:; — 14 mi országunkban nin­csenek ilyen problémák, azt • se tudjuk, hogyan kezdjünk'- jozzá a segélyakcióhoz. < Fordított-r Zahemtrlcy lástlo i zók körében például a városi és járási könyvtár munkatársai Gyöngyösön. A vállalati KISZ- szervezetek segítségével egy fel­mérő adatlap kitöltésére kértek fel csaknem 300 dolgozót. A vá­laszok feldolgozása ugyan hős - szabb időt vesz igénybe, de máris kiderült, hogy a könyvtár, a művelődési ház sokat segíthet a munkások műveltségi szintje­nek emelésében, a szabad idő hasznos és kulturált eltöltésében. Ezért kerül sor a Ijüvöben több olyan író-oi> lálkozö, illetve irodalmi i. megtar­tására. amely iránt a válasza­dók érdeklődnek. Fontos szere­pük van ebben a munkában az üzemi kulturális biztonságoknak és könyvtáraknak, kluboknak, hiszen mind szakmai, mind pe­dig általános műveltségi „fehér foltok” megszüntetéséhez járul­hatnak hozzá. S mint a vála­szokból is kiderült, a közös — üzemi és területi — összefogást ezért az ügyért, igénylik is a dolgozók. Bárányt Imre könyvtárigazgató Gyöngyös Szobabútor — üveg nélkül... 1972. szeptember 12-én vá­sároltunk egy Hajdúság 111. elnevezésű szobagarnitúrát Füzesabonyban, ahol udva­riasan kiszolgáltak bennün­ket. A szekrényhez tartozó üveg azonban nem érkezett meg akkorra az üzletbe. En­nek ellenére megvettük a bútort, hiszen a boltvezető biztosított bennünket arról, hogy a számlára való hivat­kozással (száma: 020436) bár mikor átvehetjük, illetve el­küldik nekünk valamennyi hiányzó üveget. A boltvezető azóta sem tartotta be a sza­vát, pedig novemberben és januárban egy-egy ajánlott levélben is kértük tőle az üveget. Sajnos, még csak vá­laszra sem 'méltatták sorain­kat. Az akkori udvarias ki­szolgálás után ez rendkívül meglepő számunkra; az pe­dig kellemetlen, hogy a bú­tort csak ilyen hiányosan tud­juk használni! Pozsik Joachímné, Egeresein, PetőjH u. 35. Vizsgáztak a kápolnai dolgozók iskolájának hallgatói A községi tanács és az általá­nos iskoLa dolgozói évente meg­szervezik a dolgozók általános iskoláját. Ebben a tanévben az összevont 5—6., a 7. és a 8. osztályban kezdődött meg az oktatás. A tanfolyam hallgatói valamennyien fizikai munkások voltak, akik a siroki Mátravi- déki Fémművekben, a kápolnai dohánybeváltóban, illetve a he­lyi költségvetési üzemben dol­goznak. A felnőttek november óta heti három estét töltöttek a/, iskolapadokban, hogy elsajátít­sák a szükséges tananyagot. Az öt. hónapig tartó szorgalma-; munka nem maradt eredmény nélkül: a tizenhat tanuló sikere­sen levizsgázott a meghatáro­zott tananyagból. Különösen jó eredménnyel végzett Tóth Tiva- damé, Diós Lajosné és Hajnal Ferenc, akiket Szabó Béla igaz­gatóhelyettes dicséretben is ré­szesített. Császár István Kápolna 1973. aprít)» 25., »zero*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents