Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

Kívánatos vándorok Vannak ilyenek? Tízezer- számra ! De hiszen évek óta nem hallani mást, mint a munkaerő-vándorlás kárhoz­ta tását. Igaz, tavaly már je­lentősebben csökkent a mun­kahelyet változtatók száma, ám kívánatosról szólni ta­lán így is érdemes. A köz- vélekedés nem tesz különbsé­get a fölös és a szükséges, a társadalmilag előnyös, illet­ve hátrányos munkaerő-for­galom között. Innét a félre­értések. Hiba ugyanis egy kalap alá venni a bérnöve­kedést hajszoló, semmiféle munkával ki nem' békülő vándormadarakat, s azokat akik a társadalmi, gazdasá­gi fejlődés következtében egyik ágazatból a másikba kerülnek át Az ipar étvágya Hosszú időszak telt el, úgy, hogy szinte minden munkára jelentkezőt az ipar fogadott be. A csúcs 1970- ben volt, 1,8 millió foglalkoz­tatottal; a munkaerő-étvágy azóta mérséklődött, józan belátásból meg kényszerű­ségből is. És törvényszerűen. A gazdasági fejlődés megha­tározott szakaszában — nem­zetközi tapasztalatok igazol­ják — lelassul, majd meg­áll az ipari foglalkoztatot­tak számának növekedése. Más, például a szolgáltató ágazatok kerülnek előtérbe. Hazánkban erre tartunk. 1960 és 1971 között 26 szá­zalékkal bővült az iparban kenyeret keresők tábora. Ugyanakkor e mutató az építőiparban 45, a kereske­delemben 51 százalék volt. S míg az iparban az 1968— 1970-re jutó nagy létszám- gyarapodásból mindössze öt­ezer fő maradt 1972-ig, a többi területen a növekedés továbbra is folyamatos. Átrajzolt térkép Természetesen az iparban dolgoznak legtöbben. Ám míg ott — mint föntebb em­lítettük — csupán ötezer főt tesz ki az 1968—1972 közötti létszámemelkedés, az építő­iparban 80, a kereskedelem­ben 70, a szállításban-hír- közlésben 42. az államigaz­gatásban, egészségügyi, kul­turális és egyéb intézmé­nyeknél 40, az állami mező- gazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban 37 ezer fő. Ugyanez idő alatt a ter­melőszövetkezetekben a ta­gok csoportja 93 ezerrel apadt, az alkalmazottaké 20 000-rel nőtt. Átrajzolódik _ tehát a foglalkoztatási szer­kezet térképe, persze, nem gyorsan, nem könnyen, de szükségszerűen. Érdekes, előnyös változá­sok szemtanúi lehetünk ak­kor is, ha alaposabban ele­mezzük az egyes adatsoro­kat. így például öt év alatt mindössze négyezerrel bő­vült a központi igazgatási és egyéb intézmények dol­gozóinak létszáma, ám 36 ezerrel a helyieké! A víz- gazdálkodás — tükrözve a társadalmilag is jelentős fel­adatának növekedését — ma 15 ezerrel több embert fog­lalkoztat, mint öt esztendő­vel azelőtt. A szállítás-hír­közlés negyvenkétezres gya­rapodásából 28 ezer fő a közúti és városi közlekedésre jut, megintcsak a szerepkör növekvő fontosságát tudatva. Változó források Napjainkban már csupán két forrásból táplálkozhat a munkaerő-utánpótlás: a pá­lyakezdő fiatalokból, s a még háztartási feladatokat ellátó nőkből. A korábbi legfőbb munkaerőforrásnak számító mezőgazdaság ugyanis jelen­leg nem azért kényszerül szembenézni a létszámcsök­kenés problémáival, mert el­vándorolnak az emberek, ha nem azért, mert a kiörege­dőket csak részben pótolják az újak. E folyamat tartós, számítások szerint 1980-ig a mezőgazdasági foglalkozá­súak aránya húsz százalékot sem fogja elérni. Azt, hogy a még szabad női munkaerő szerepe mek­kora, néhány adat jól érzé­kelteti. 1960-ban az ipari dolgozók 35, 1971-ben már 44 százaléka volt nő, a ke­reskedelemben arányuk et- venről 62 százalékra emelke­dett r Ésszerű irán? Tény, hogy a népgazdasági munkaerőforrások — de­mográfiai okokból — sem a közelebbi, sem a távolabbi jövőben lényegesen nem bő­vülnek. A már megkezdődött hasznos áramlás biztosíthat­ja tehát az egyes ágazatok társadalmilag Indokolt mun­kaerő-szükségletének fedeze­tét. Ennek vannak törvény- szerű jellemzői, s persze, gondjai is. Nemzetközileg ugyan « foglalkoztatási szerkezet megítélése nem egyértelmű, s így nincs- séma arra, hogy bizonyos gazdasági fejlett­ségnek milyen foglalkozta­tottsági összetétel felel meg, de az ésszerű irányok meg­ítélhetők. Egyebek között az, hogy alapanyagtermelő ága­zatok létszámigénye csökken, a feldolgozó ágazatoké vi­szont növekszik. Folyamato­san apad a mezőgazdasági munkát végzők csoportja — az Egyesült Államokban 1965-ben már mindössze hat százalék volt, — a szellemi foglalkozásúaké ugyanakkor folyamatosan és gyorsan gyarapszik. A legjobb helyen A társadalmilag hasznos foglalkoztatási mobilizáció, ahogyan az ágazatok közötti és azokon belüli munkaerő- mozgást szakszerűen jelölik, magába sűríti a kívánatos mozgásirányokat, a minősé­gi összetétel változását épp­úgy, mint a gondok fokoza­tos fölszámolását. Több más mellett az ún. gazdasági tér- szerkezet javítását — a munkaerőforrások gyakran nem ott vannak, ahol a foglalkoztatási lehetőségek —, annak a feszültségnek az enyhítését, hogy hiány van férfi, s fölösleges női mun­kaerőkben. Ide sorolhatjuk a munkaerő-vándorlás egész­ségtelen, társadalmilag indo­kolatlan részének mérséklé­sét, azaz annak elérését, hogy a mozgás ne csak mun­kahelycserét, hanem átren­deződést is eredményezzen. Miért fontosak e tények, teendők? Ahogy utaltunk már rá: a népgazdasági munkaerőforrások lényeges bővítésére sincs már ma és a jövőben sem lesz lehető­ség. Tehát a gazdasági növe­kedés — s benne elsősorban az életszínvonal emelésének — zavartalansága csakis alt­kor érhető el, ha sok helyen fellélhefcő túlfoglalkoztatott­ság megszűnik, az élőmun­kával takarékosan gazdál­kodnak valamennyi terüle­ten, az egészséges átáramlás eredményeként mindenütt növekszik a munkaerő fog­lalkoztatásának hatékonysá­ga. Mindez döntő tényező abban, hogy megvalósuljon a legfőbb feladat, amit mind a párt V. kongresszusa, mind a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése így fo­galmazott meg: a társadalmi munka termelékenységének emelése. M. O. TJtban a világszínvonal felé A szakosodás lehetőségei a kiskörei vízlépcső mentén 1965-ben 5500 holdnyi te­rületről mindössze 110 vagon terményt takarítottak be a kiskörei Vörös Hajnal Tsz- ben. A száraz szikeseken leg­alább húszféle növényt ter­meltek. Mégis igen alacso­nyak voltak a termésátlagok. A szövetkezetben a talaj mi­nősége alig közelíti meg a hat aranykorona-értéket. Ez a föld csapadékos időjárás ese­tén is könnyen kiszárad, meg­repedezik. Ilyen körülmények között igen nehéz volt a gaz­dálkodás, nem beszélve a megélhetésről, mivel a tagság­nak alig tudtak részesedést fizetni. Nehezítette a szövetkezet helyzetét az is, hogy a II. ti­szai vízlépcső építésével csök­kent a terület. A tagok egy része pedig otthagyta az üze­met és' a nagy beruházáson vállalt munkát. Bizonyos fo­kig e negatív kényszer hatá­sára teljesen megváltozott a közös gazdaság élete. A kisa­játítások miatt lecsökkent te­rületen az emberi kéz mun­káját gépek váltották fel. ZÁRT RENDSZERŰ NÖVÉNYTERMESZTÉS Ezzel Kiskörén megterem­tették az első lépéseket a sza­kosodásra. A gödöllői Agrár- tudományi Egyetem üzemtani tanszékén kidolgozták a szö­vetkezet középtávú fejlesztési tervét, elkészítették a haté­kony gazdálkodást megalapo­zó talajtérképet és a gazda­ság öntözési tervét. A nö­vénytermesztés szerkezete le­egyszerűsödött. önálló gép­sorokkal, zárt rendszerben termesztik valamennyit. A vetéstől a betakarításig, illet­ve tárolásig egy technológiai lánc alakult ki. Így csupán a gépeket kiszolgáló személyzet végez kézi munkát. Hogy mennyire sikeresen, ezt a tavalyi eredmények is bizonyítják. Búzából hektá- ranként 32 mázsás, kukoricá­ból 46 mázsás, lucernából 55 mázsás, cukorrépából pedig 354 mázsás átlagtermést ér­tek el. Ennek az idén is meg­vannak a lehetőségei... A gépsorok folyamatos karban­tartására szervizüzemet épí­tenek, amely a géppark za­vartalan működését biztosít­ja majd. A csúcsmunkák ide­jén sem lesz fennakadás a gé­pek állása miatt! SZAKOSÍTOTT SERTÉSTELEP ES TARTOZÉKAI Az állattenyésztés fejleszté­sére is nagy gondot fordíta­nak a kisköreiek. A kellő<ta- karmánybázis megteremtésé­ért például öntözéssel ter­mesztik a pillangósokat. A betakarított lucernából dán gyártmányú, SKJOL szárító­val, óránként öt tonna keve­réktakarmányt készítenek. Hamarosan üzemel a szako­sított Sertéstelep is, amely kö­zel 40 millió forintos költség­gel épült. A távlati tervek szerint a telepen más környe­ző szövetkezetekkel társulva, vágóhidat és húsfeldolgozót is építenek. Fontos feladatuknak tekintik a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését is. Az idén például 250-re növelik a tehénállományt, és egye­denként 3000 liter fölé eme­lik a tejtermelést A szövetkezetben fokoza­tosan megvalósítják az öntö­zéses, szántóföldi növényter­mesztést. Egyelőre hat öntö­zőberendezés működik a ha­tárban, amellyel több mint ezer holdat öntöznek a jász­sági csatornából és a sarud— sajfoki vízgyűjtőből. A szövet­kezetben távlatilag a hagyo­mányosnál korszerűbb öntö­zőberendezéseket vásárolnak, amelyeknek számyvezetéke- it kerekeken gördíthető és összekapcsolható csövek biz­tosítanák. Nyári menetrend az erdei kisvasúinál A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság húsvét hétfőtől ismét forgalomba állította a csanyiki völgyön át a Farkasgödörig közlekedő erdei kisvonatot, amelyet már az első napon a kirán­dulók népes csoportja vett .génybe. Ugyancsak hétfőtől lépett életbe a nyári menetrend a lillafüred—ómassai vonalon is. Az erdőgazdaság második kisvasútján hétköznapokon három, vasárnap és ünnep­napokon pedig nyolc járat áll a kirándulók rendelkezé­sére. Óriás kiállítócsarnok épül A Budapesti Nemzetközi Vásár a Városligetből a mezőgazdasági kiállítás területére „költözik”. 1973-ban még részben a Városligetben, részben az Albertirsai úton rendezik meg a BNV-t. A mezőgazdasági kiállítás területén új központi kiállitócsarnokot építenek. A 23 ezer négyzetméter alapterületű óriáscsarnqk 1974. márciusára készül el. Képünkön: akrobata módon készítik a szerelők a kidüitóesarnok ■tetőszerkezetét. (MTI Foto. — Bura István,) ÖNTÖZESES­MELIORACIÖS SZAKMÉRNÖK IRÁNYIT Az öntözéses gazdálkodás sikeres megszervezéséhez azonban hozzáértő szakem­berre is szükség van. Erre is gondoltak a közös gazdaság­ban. A nyáron öntözéses— meliorációs szakmérnök kez­di meg munkáját a szövetke­zetben. Hevesen pedig szak­munkásokat képeznek a kö­zös gazdaság számára. Az idén öntözik a dohányt, a szálas takarmányokat és a kukoricaterület, csaknem fe­lét. 1975-ig állami támogatás­sal 75 millió forintot fordíta­nak a közös gazdaság fejlesz­tésére. Ebből több mint tíz­millió forint jut a géppark tökéletesítésére. A nagyarányú fejlesztés eredményei már most is szá­mottevőek: Megmutatkozik ez a terméseredményekben, a tagság jövedelmének növeke­désében és a szociális ellátás­ban is. A gépműhelyben és a sertéstelepen már például minden dolgozót munkaruhá­val és védőfelszereléssel lát­tak el. Jövőre pedig a szarvas­marhatelepen dolgozó szövet­kezeti tagok is kapnak mun­karuhát. A kiskörei vízlépcső szom­szédságában tehát fokozato­san megteremtik a szakoso­dás feltételeit, amelyet első­sorban az öntözéses gazdálko­dással vihetnek sikerre. Olyan korszerű nagyüzem alpjait rakták le ezzel, amely néhány éven belül az iparsze­rű gazdálkodás mintájául szolgálhat, világszínvonalon... Mentusz Károly Duplájára nőtt az üdítőital-fogyasztás Uj-hatvani kereskedelmi alkalmazottak a szocialista brigád címért Ásványvíz, pepsi-cola, er­dei gyümölcs, jaffa traubi- szóda, szénsavas szőlőlé so­rakozik kisebb-nagyobb üve­gekben, ízléses tálalásban az új-hatvani ABC-áruház kiál­lítási sarkában. Az asztalo­kon tálcák, tele decis poha­rakkal, s aki betér az üz­letbe, díjtalanul végigkóstol­hatja az egész itallapot! Itt van a bemutatón Bágyi György, a Fővárosi Ásvány­víz és Jégipari Vállalat igaz­gatója is, aki a hírverő ki­állítást kezdeményezte, még­pedig' annak érdekében, hogy a szeszmentes italok széle­sebb körben ismertté válja­nak. — Már eddig is ugrássze­rűen megnőtt a fogyasztók érdeklődése a szörpök, üdítő italok iránt egész Hatvan­ban — mondja Majer Ká­roly üzletvezető. — Az utol­só nyolc hónapban duplájá­ra emelkedett forgalmunk, s ugyanakkor észrevehetően csökkent az alkoholfogyasz­tás. A fővárosi vállalattal most folytatott tárgyalások nyomán remélhető, hogy a közeli hónapokban, illetve egész nyáron egyenletes, fo­lyamatos lesz ezekből a cikkekből a varos ellátása. A Balaton mellől rendszere­sen kapjuk a traubi szódát is, ami hamar népszerűvé vált országszerte. Akik a néhány napos ki­állítás és hűsítőital-kóstoló rendezése, kiszolgálása körül jeleskednek az üzletben, azok a bolt nemrég alakult, szocialista brigád címért munkálkodó kollektívájának tagjai. Naplójuk első olda­lán ott a fiatal szovjet gár­dafőhadnagy, a Hatvan fel­szabadításáért folyó harcok­ban elesett Vaszilij Jakov­leÚCi Doim&akÓ fényképe. Dobos Edit a kilenctagú bri­gád vezetője. S célkitűzéseik összhangban vannak azok­kal a vonásokkal, amelyek­nek szocialista kereskedel­münket jellemezniük kell. Az üzlet másik brigádjával, az „Április 4”-gyel, verseny­ben igyekeznek előzékennyé, gyorssá tenni a kiszolgálást. Költségmegtakarításra, a ter­melékenység fokozására tö­rekszenek, s el szeretnék ér­ni, hogy az egy munkahe­lyen dolgozó asszonyok, lá­nyok, férfiak, mint valami népes család, meleg emberi kapcsolatban legyenek egy­mással. Ezért terveznek kö­zös nyári kirándulást, buda­pesti színházlátogatást, de felváltva kiveszik részüket az ÁFÉSZ Zsóry-fürdőn lé­tesített üdülőjének parkosí­tásából, kerítésépítéséből is. Hogy mutatkozik-e már gyakorlati eredménye a két szocialista brigád címért küzdő kollektíva tevékeny­ségének? Bizonyításra elég néhány adat. Míg az 1972-es esztendő első negyedében öt­millió forint körül volt az új-hatváni ABC-áruház for­galma, az idén ez az összeg öt és fél millió fölé emelke­dett. Az üzlet árukészletének forgássebessége, pedig a ko­rábbi 29—30 napról 26—28 napra csökkent. De amire legjobban büszkék a két bri­gád tagjai: megszűntek a ki­szolgálás, áruellátá-s kapcsán észlelt panaszok, amelyek a korábbi évek kereskedelmi munkáját jellemezték e nagy áruházban. (m. gy.) UHa. Sa* »uut

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents