Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-21 / 93. szám
Kispolgáriság — ma Egy „i" betű miatt folyó gyűlölködő harc — mennyirei szemléletes jelképe ez Madách Imre Az ember tragédiájában a nagy eszmék dogmákká silányulásának, s az ebből fakadó kicsinyes, értelmetlen hadakozásnak. S mégis: a fogalmak tiszta értelmezésében olykor egyetlen betű is fontos lehet. Jelen esetben éppen az i, hiszen a kispolgárság és a kis- polgáriság szavakat csupán ez különbözteti meg egymástól. A két fogalom tartalma azonban igencsak eltér: a kispolgáriság társadalmi osztály, vagy réteg, a kispolgárság viszont világszemlélet, gondolkodásmód, életfelfogás, erkölcsi nézetrendszer, s az ezeknek megfelelő gyakor- .lati magatartás. Társadalmi gyökerek A két fogalom között természetesen kapcsolat is van, hiszen a kispolgári ideológia a kistulajdonos, kistermelő osztály társadalmi helyzetét, érdekeit, törekvéseit tükrözi és fejezi ki. S a mai helyzet- elemzés számára éppen ez jelenti az első bökkenőt. Miért tekintjük ennyire fontoshak ma a kispolgári világszemlélet elleni küzdelmet, mi tartja fenn és élteti ezt az ideológiát jelenleg, araikor a kistulajdonos rétegéhez immár a magyar lakosságnak mindössze körülbelül másfél százaléka tartozik? anyagiasságban, önzésben, a mások iránti közömbösségben. A kispolgári felfogás azonban nemcsak ezekben jelentkezik, hanem a politikáról alkotott, azzal kapcsolatos véleményekben is. De a mindennapi gondolkodásban nemegyszer tapasztalható a politikai kérdések kispolgári megközelítése, s olykor hangot kap irodalmi, művészeti alkotásokban is. Társadalmi helyzetének bizonytalanságából eredően a kispolgárság politikai szemléletében ellentétes tendenciák találhatók. Ezek egyike az ellentétek összebékílésére, a „sarkok legömbölyítésére” való törekvés. S mi tagadás, ez a szemlélet még nem halt ki közgondolkodásunkból. A nemzetközi kérdések osztályszemlélettől mentes, vizenyősen pacifista értelmezésében épp úgy megmutatkozik, mint a honi negatív jelenségek elleni határozott fellépéstől, a helytelen nézetekkel folytatott problémáitól való félelemben, az „élni és élni hagyni” szemléletének érvényesítésében. A gondolkodásmódot azonban nemcsak a mai létfeltételek befolyásolják, hanem a tegnapiak is. Márpedig Magyarországon mind a munkásosztály, mind a szövetkezeti parasztság többségében olyan emberekből áll, akik vagy maguk is kistulajdonosok, főként kis- vagy középparasztok voltak korábban, vagy ilyen családból származnak. Az alkalmazottak és értelmiségiek körében pedig még erősebb ez a hagyomány, hiszen a kapitalizmusban ezek mint közbülső rétegek tipikusan a kispolgári világ- szemlélet hordozói. De nemcsak a múltról van szó. Marx annak idején hangsúlyozta — s gondolatát Lenin helyeslőén elevenítette fel később, — hogy a kapitalizmus és e kommunizmus , közötti átmenet társadalma még szükségszerűen magán viseli a polgári társadalom anyajegyét. Marx ezzel kapcsolatban elsősorban a termelt javak elosztásának tényleges egyenlőtlenségére, a munka szerinti differenciálásra utalt, amely mindaddig szükségszerű, amíg a termelőerők fejlettsége nem teszi majd lehetővé a valóságos egyenlőséget a társadalmi munkamegosztásban és az anyagi javak elosztásában. A marxizmus klasszikusainak e gondolatait a gyakorlat mesz- szemenően igazolta. Sőt. olyan tapasztalattal is járt. amivel ők nem számoltak: nevezetesen azzal, hogy a szo- cialifemusban is fennmaradnak az áru- és pénzviszo- nyok. A történelem ^ravaszsága”, hogy a kommunista társadalmat csak úgy érhetjük el, ha messzemenően építünk az átmeneti kor említett sajátosságaira, noha magában a kommunizmusban ezek már nem lesznek jelen. Addig viszont kettős tendencia hordozói, nemcsak a kommunizmus felé haladás eszközei, hanem egyúttal talajául.szolgálhatnak a kispol gári nézetek, felfogások továbbélésének, sőt adott esetben átmeneti felerősödésüknek is. De van egy másik végied is: a türelmetlenség, a kapkodás, a negatív jelenségek miatti pánik nem kevésbé kispolgári jellegű mint az előbb említett langyos nyárs- polgáriság. Aki éveket, olykor évtizedeket igénylő problémákat egyetlen intézkedéssel szeretne megoldani, s ha ez lehetetlennek bizonyul, kétségbe esik az, függetlenül szándékától, ugyancsak kispolgári módon közelíti meg és értelmezi a szocialista építőmunka összetett feladatait. S végső fokon egy platformra kerül az opportunistával: mindkettőjük jellemzője végül a' meddő tagadás, e tényleges megoldáson fára- dozóktól való öncélú „elhatárolódás” lesz. Érdekek és értékek A kispolgári és a szocialista gondolkodás között szinte vízválasztó az egyéni és a társadalmi érdek kapcsolata- j nak értelmezése. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt szakítottunk azzal a felfogással; amely az egyéni érdekben eleve valami „gyanúsat” szimatol, vagy megkövetelné mechanikus alárendelését egy ugyancsak mechanikusan felfogott közérdeknek. A szocialista közösségben élő szocialista ember számára e kettő egysége, harmóniája az alapvető. De ez az egység ellentmondásokat is hordoz, s az ebből eredő konfliktusok esetében a. társadalmi érdek elsőbbsége | az irányadó. • A kispolgári gondolkodású ember egyrészt egyéni érdekeit is egyoldalúan értelmezi, leszűkíti főként az anyagi javak birtoklására és a „kényelmes” életre. Másrészt számára az így felfogott egyéni érdek az elsődleges, a meghatározó. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kispolgári magatartású ember mindig megkárosítja a társadalmat. Ellenkezőleg, gyakran nagy hasznot hoz számára, számottevő értékeket alkot, keményen, szorgalmasan és lelki- ismeretesen dolgozik — mindaddig, amíg ezzel egyéni céljait, törekvéseit is szolgálja. De menten Wözöm- bőssé válik a közérdek iránt, ha annak szolgálatában nem érzi magát közvetlenül érdekeltnek, vagy ez netán még korlátozza is személyes célHidzyár a Mátrában A Ganz-MAVAG mátranoválci híd- és daruépítő ---- gyáregységében 650 helyi és környékbeli dolg ozót foglalkoztatnak. Hidakat, zsilipeket gyártanak, amelyeknek jelentős részét portálják. Többek között Egyiptomba. Csehszlovákiába szállítanak vasszerkezeteket, lenlegi legnagyobb munkájuk az Ózdi Kohászati Művek rúd- és dróthengerműve szére készülő daruk, (MTI-foto — Király Krisztina felv.) ex- Je- réKis hatvani üzem, nagy gondok Jaguár és társai jai elérésében. E néhány vázlatos utalás természetesen nem meríti ki a kispolgárság fogalmat. Sokféle * * megnyilvánulásának egyike-másika szinte valamennyiünk tudatában ott él, együtt létezve és hadakozva a szocialista eszmékkel. Ezért leküzdése sem valamiféle külön feladat az ideológiai nevelőmunkábam, hanem szorosan kapcsolódik annak legfőbb céljához, lényegéhez: a közgondolkodás szó-1 cialista vonásainak erősítésé- I hez és általánossá tételéhez. Gyenes László ] Hat éWel ezelőtt, amikor a Slaremberg utcai kis üzemházban negyven asszony elkezdte a gombaválogatást, senki sem hitte volna közülük, hogy mára közel háromszáz embernek kenyeret adó, s majdnem négymillió forintos termelési tervvel számoló vállalkozás lesz a Hatvani Szociális Foglalkoztatóból. Vidéki viszonylatban akkor úttörő kezdeményezésnek számított a rokkantak, csökkent munkabírásúak keresethez juttatása. energiájuk hasznosítása. Budapest szolgáltatta a modellt, s első üzleti partnerük a Fővárosi Műanyagipari Vállalat volt. A pionírok közül Majer Ká- rolyné, Lumor Júlia, Szemkó Jánosné, Mácsai Péterné most is helytáll különböző munkaterületeken, s további harminc társával immár a törzsgárdajelvény viselője. Az indulást, a kibontakozás útját Körmöczi Lajos üzemvezetővel, Móricz Máté főkönyvelővel, Telekes Flórián műszaki vezetővel, s jó néhány dolgos asszonnyal idézzük. A Tisza kijön a falu alá Politikai végletek Gyakran esik szó arról, hogyan fejeződik ki a kispolgári mentalitás különböző erkölcsi tulajdonságokban: az DUZZAD A TISZA, mint tejtől az anyai emlő. Emelkedik a vízszint, hogy a poroszlói halászok firtató tekintettel figyelik: jó lesz-é, vagy rosszabb? Persze, hogy jobb. Több víz nagyobb víz, több hal és nagyobb is tán. De a víz évszázados folyását, minden zúgóját, sellőjét, zugát és zátonyát ismerő ember most majd az ismeretlennel találkozik szembe. A régi. a nemsokára már csak „egykori” gáton belül. Poroszló határában is döngöli keményebbre, formálja erősebbre és a kellő magasra is az új védvonalat a gép. A meredek, most még sárgás- fekete. nyersföldű új töltésparton úgy kúszik fel, s le a hatalmas földmunkagép, mint az óvatosan, de elszántan araszoló fekete testű hernyó. Igaz. a Tisza vize, a kiskörei gátrendszer elsősorban a Tiszántúl részére adja majd az éltető vizet, de minden bizonnyal megváltoztatja az itteni part életét is, Kiskörén és Poroszlón egyaránt. Az utóbbi helyen szinte évről évre jött a májusi áradás, s ez jó volt, az.tén kiszámíthatatlanul jött a nyári áradas, az aztán elvitt mindent, amit a gátak közé, az ártérre ültetett, vetett a szorgos emberi kéz május végén. Ott. ahol valamikor őz, meg szarvas figyelte, hogy ember jön-e a távolban, és ha igen. puskája van-e: ott, ahol gyümölcsösök és kukoricatáblák sorjáztak; ott, ahol a helybéli halászszövetkezet kis teherautója lötyögött a de a és parthoz a zsákmányáért — mindenütt víz lesz. A TISZA KIJÖN a falu alá és mellé mindörökre. — ... és lesz-e hal azután- tól is? — kérdi aggódva Tóthné, szövetkezeti halárus, akinek a férje öreg halász, ha nem is a tengerrel birkózva, de a korántsem mindig szelíd Tiszával, s ha nem is óriási tengeri hallal, _ nem éppen aprócska harcsa val néha ... — Hogyne lenne — mondom megnyugtatva őt. magát és én magamat is, jóllehet mindketten tudjuk, hogy a víz, ha sok, az nem csak a a kukoricának, búzának, zöldségnek, de a halnak is jó. Annak leginkább ... — ... csak más lesz itt világ — sóhajt Tóthné ebben már nem vitatkozom. Más. Mindenképpen más, Nemcsak azért, és úgy. hogy sajátos mikroklíma alakul ki a hatalmas. Velencei-tó nagyságú vízterület mentén. De úgy is. hogy az emberek lelkében is kialakul a nagy vizet nézve majd. s már alakul is a gátakat bámulva, egy belső emberi és szellemi „mikroklíma”. A Tisza II. nem gátacska. Kiskörén olyan duzzasztómű épült, hogy ezzel már európai rangú ilyen jellegű építménnyel dicsekedhetünk, s ha végig épülnek a vízlépcsők a szán, akkor a maga nemében. az egész világ számára is figyelemre méltó program valósult meg az országban. Azt mondják a szakemberek, s miért ne hinnénk nekik. hogy Európában, Hollandia után, vagy inkáhfc kiTimellett, Magyarországon épült ki a leghosszabb és legbiztosabb gátrendszer. S így is kell annak lennie, mert a másutt nagy gondot okozó áradások nálunk rendszeresen néhány éber gátőr ellen őrzése mellett folynak le a Dunán, Tiszán, vagy a Zagy ván. Nálunk ritka a tavaly- előtti nagyságú," évszázados szintet meghaladó és pusztítani is tudó nagy árvíz. És még azt is, a vizek félelmetes erejéhez mérten aránylag jól és tisztességesen megúsz- tuk — még ha első olvastán furcsának is tűnhet ez a megállapítás. Mégis így volt A HATALMAS ÜJ tó, azazhogy a víztároló egyrészt felfogja majd az effajta árvizeket, még az évszázados ritkaságúakat is, másrészt a tikkadó nyárban, aszályos tavaszban éltető vizet ad a szomjas földeknek. Nyaralók is épülnek, vitorlások is siklanak majd az új tó partjain. S lassan-lassan a víztől is, de a víz miatt is megváltozik a táj arculata. S minden bizonnyal veic változik az ember is, aki nemcsak szemléli ezt a nagy átalakulást, de az átalakítás végrehajtója is volt: megvalósítója az évszázados, sőt ősi terveknek. Duzzad a Tisza, mint tejtől az anyai emlő. A romantikus csacsogó szőke Tiszából így lesz, így lett vizet adó. éltető, komoly és megbízható anyja a tájéknak. Ez is romantika persze. A XX. századvég magyar romantika ia. Gyurkó Géza — Nem volt könnyű dolog öt esztendő alatt ötszörösére növelni termelésünket, s nyolcszor annyi kéznek adni munkát, mint amennyinek 1967 nyarán tudtunk — mondja Körmöczi Lajos. — Mi ugyanis csupán bérmunkát végzünk, költségvetésünkben legfeljebb segédanyagok szerepelnek, ezért megfelelő partnereket, megbízókat kellett találnunk. Ha a megtett útra visszapillantok, úgy vélem, elsősorban az Elzett Lemezipari Művekben találtuk meg az ideális üzletfelet. Idei termelési tervünk 60 százalékát már a nekik végzett bérmunka alkotja, s ráadásul olyan szerződést sikerült velük aláírnunk, amely egészen 1980-ig kenyeret, megélhetést nyújt dolgozóinknak. Ebben az évben például hétmillió húzózárat, harmincezer diavetítőt szállítottunk nekik. Az ikladi műszergyár részére ugyanekkor porszívómotorokat készítünk, amelyeknek jelentős hányada lengyel exportra megy. Pillanatnyilag üzemrészlegeink szétszórtsága okozza a legnagyobb gondot, bár kilátásaink e tekintetben is kedvezőek. A Bajcsy-Zsi- linszlcy utca Végén, saját erőből. 570 ezer forintos beruházást hajtunk végre. A költségvetési üzem márciusban munkához látott, s augusztus végére kész üzemházat ígért. Nagy szó lesz, ha a Mészáros Lázár utcából, s még egy-két anyag egerek előállításával keresik kenyerüket. Szóval széles a skála! De ebből adódnak éppen a jövedelem körüli feszültségek is, arae- szanálásra ítélt épületrészből ide összpontosíthatjuk a termelőmunka nagyobbik felét tatnak ugyanis profilt, s igen differenciált a munkadarabok. bérezése. Volt olyan hónapunk, amikor bizonyos részlegben alig kerestek 309 forintot az asszonyok, míg öt utcával odébb ennek ötszö- rössét fizettük ki egy-egy dolgozónknak. Az átállás is visszaesést okoz. Ilyen szempontból ugyancsak az Elzet- tet kell dicsérnünk, amely az új cikkek bevezetésekor hetekre leküldi szakembereit hozzánk, hogy gyorsan megtanítsák asszonyainkat a munkafogásokra. Iskola utca, műszakváltás a pólus-tekercselőknél. Po- korny Ervinné irányítja a • műhelyek takarítását,-a- különböző alkatrészek elrendezését. Hárman még k munkagépek körül tesznek-vesz- nek. Vass Ferencnével elt- gyedünk szóba. 0 is a törzs- gárdisták közül való, hat esztendeje ott volt a „hon- alapításnál”. Ahogy szavaiból kitűnik, elégedett a munkaviszonyokkal. — Megkeresem havonta az ezemégyszázforintot. Nemrég férjhez ment a lányom, így a jövőben még jobban kijövök a fizetésből. Igaz, egy hatórás műszak alatt 250 tekercselést is meg kell csinálnom, de jó az, hogy nálunk is meghonosították kéthetenként a szabad szombatot, s aminek munkatársnőim szempontjából nagyon örülök, most már itt is bevezették a szülési szabadságot. s a mieink ugyanúgy részesülnek gyermekgondozási juttatásban, mint a rendes ipari üzemek dolgozói. Beszélgetés közben az egyik csoportvezetőnő, Csintalan Ferencné tér be az irodába. Kezében kékre zománcozott játékautó. Kocsik hűséges mása. összeállítása körül valami probléma mutatkozott, azt szeretné megbeszélni a műszaki vezetővel. Néhány mondatos szakmai tanács, s minden eligazodik. — Kikerül tőlünk nemcsak tízféle típusú játékaufó, hanem tűzhelyet is gyártunk, teljes felszereléssel — jegyzi meg Telekes Flórián. — Minden alkatrész Pestről érkezik, s a mi asszonyaink szerelik össze. Egy másik műhelyben ötven asszony és leány cipzárat készít. Megint mások lendkerék es működésű mű- lyek legalább annyi fejtörést okoznak nekünk, mint a szűkös helyviszonyok, vagy az olykor elakadó bérmunka- megbízások. Megrendelőink, megbízóink, gyakran változKözelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága külön tárgyalta a szociális foglalkoztató tevékenységét, helyzetét. Éppen a tél folyamán észlelt zökkenők kiküszöbölése érdekében olyasféle álláspont alrkult ki az ülésen, hogy hosszú távra kellene az üzemnek olyan üzleti partnereket szerezni, amelyek teljes munkaerő-kapacitását lekötik, s biztosítják a gazdaságos termelés folyamatosságát. Mint Körmöc/.i Lajosék kifejtették: az Elzettben látják ezt a partnert, amely maga is szívesen hajlik a kapcsolatok kiszélesítésére. Persze, a teljes átállás hosszasabb folyamat, s időt igényel. De- minden bizonynyal jelentősen megnöveli majd Hatvan sok gonddal működő kis üzemenek létbiztonságát, jövedelmezőségét, s a munkabérek kiegyenlítődéséhez is közelebb visz. IVIoldva.y Győző ,Mnmm 1973. április 21„ szombat
