Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
Munkások a falusi közéletben Ipari bázis alakult ki sok vidéken, s ez ! nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a falvak lakói között mind több az ipari munkás. S nem is elszigetelten élnek a falu más dolgozóitól, hanem gyakran egyazon családban megtalálható mind az ipari munkás, mind a mezőgazdasági dolgozó. Űj helyzet alakult ki tehát a munkásosztály és a parasztság viszonyában. A munkások és parasztok találkozása a községek számottevő részében mindennapos dologgá vált, hiszen a munkások jelentékeny része falun él. Mindez a falusi közéletre, a falvak közösségére is jelentős hatással van. Gyakran hangoztatjuk, hogy a munkásosztály társadalmi- politikai szerepe, felelőssége nem ér véget az üzemek kapuinál, hanem a lakóterületen is érvényesülnie kell. S ez nemcsak a városra, hanem a falura is . érvényes. Különösen nagy szerep hárul itt azokra az ipari munkásokra, akik a saját lakóhelyükön vagy annak közvetlen környékén dolgoznak, tehát nem töltenek órákat az utazással. Számukra minden lehetőség adott, hogy a falusi közélet cselekvő részeseiként képviseljék és tovább sugározzak a munkásosztály szemléletét, gondolkodásmódját, és a legnagyobb hatást gyakorolják a falu közösségére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind több falusi munkás ismeri fel ennek szükségességét. E felismerés párosul a lakóhely gazdagodásában való közvetlen, személyes érdekeltséggel is. Ezek a tényezők magyarázzák, hogy a közfunkciók ellátátsától a község fejlődését szolgáló társadalmi akciókig mindenütt ott találjuk a munkásokat. Ott vannak a községi pártós KISZ-szervezetek vezetőségeiben, a tanácstagok között, a népfront testületéiben. Társadalmi munkájukkal segítik az óvodák és bölcsődék, járdák és utak, csatornák és vízhálózatok megépítését. Nem elég azonban, ha csupán egy-egy politikai kampány idején esik szó erről. Az érintett üzemi pártszervezeteknek folyamatosan szorgalmazniuk kell a munkások — különösen a kommunisták — részvételét a községi politika alakításában. Megértve és megértetve, hogy a helyi politikát semmi esetre sem szabad leszűkíteni az út- és járdaépítésre, a víz bevezetésére és az egyéb kommunális feladatokra. E tekintetben a falusi munkásokra, s mindenekelőtt a párttagokra igen nagy feladat hárul. S ezen mind az üzemi, mind a községi pártszervezeteknek folyamatosan kell munkálkodniuk. Ez utóbbiaknak — a többi között — fontos tennivalójuk a munkások rendszeres tájékoztatása a lakóhelyi eredményekről, problémákról, tervekről. Érdemleges közéleti, politikai tevékenységet ugyanis csak megfelelő ismeretek birtokában lehet folytatni. Jelentékeny teendők várnak a munkásokra a falusi közgondolkodás alakításában, a munkásosztály szemléletének, életfelfogásának terjesztésében. Ha szükséges, a munkásnak kell elfogadtatnia azt, amire a közösségnek ugyan szüksége lenne, de ennek teljes felismeréséhez még mindnyájan nem jutottak el. Ha úgy adódik, segítenie kell megszerettetnie az új technikát, ami számára már nem idegen. Szükség esetén szorgalmaznia kell a gyerekekkel való szülői törődést, a továbbtanulást. S még számos példát lehetne felsorolni, amikor a kommunista munkásnak a párt álláspontját a falusi közvélemény állásfoglalásává kell tennie. Ennek nagyon lényeges fóruma lehet maga a család is. Az üzemi és községi ™ pártszervezetek akaratán, törődésén, összefogásán, tevékenységük összehangolásán múlik elsősorban, hogy falvaink társadalmi életében még jelentékenyebb szerepet játszanak az ipari munkások, s az egész közösség javára még erőteljesebben érvényesüljön a munkásosztály szemlélete, vezető szerepe. Hegedűs László ' *£ MSZMP KB munkatársa Mire elég a tanács pénze ? — Oda már nincs kedvük bemenni az embereknek, új művelődési otthon kellene. — Itt évenként 25—30 gyerek születik. Óvoda nincs. Tarthatatlan állapot. — Napközi kellene. Ds semmit nem lehet építeni, mert minden pénz elmegy a vízhálózat építésére. A kerecsenül községi tanács 1973-ban egymillió 353 ezer forintból gazdálkodhat. Ebből az összegből 703 ezer forint a kifizetendő bérek összege. Zárójelben megjegyezve, hogy ma már a helyi tanácsok fizetik a pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat. A kerecsenül tanács 353 ezer forintot kapott a közvilágítás fejlesztésére. Természetesen ezt az öszeget másra nem fordíthatja. A tanácsnak a fennmaradó összegből fedeznie keli az iskola, az orvosi rendelő fenntartási költségeit, a helyiségekben fűteni és világítani kell, biztosítani anyagilag, hogy az orvos és a védőnő átjárjon Demjénbe. Az ezek után megmaradó pénzösszeg nagyságrendjéről reális képet kaphatunk, ha idézzük Szucsik Istvánná egy mondatát: — Éppen' arról beszélgettünk az igazgató elvtárssal, hogy ha kidőlne az iskola fala. nem tudnánk megcsináltatni, mert nincs rá pénz. — Valóban igaz-e, hogy a anács minden pénzét a víz- iálózat kiépítése köti le? — Annyira igaz, hogy 9T5-ig erre van lekötve az :gész fejlesztési alap — vá- aszol a tanácstitkárnő, Szu- :sik Istvánná — másra egye- őre nincs lehetőség. — A községben nagyon sokan emlegetik az óvoda, művelődési otthon, a napközi hiányát, — Annyit tudok hozzátenni, hogy jogosan. Mi is tudjuk, hogy nagyon rossz a községben a helyzet, de nem tudunk mit tenni. Anyagi helyzetünk rendkívül korlátozott. — Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a vízhálózat kiépítése volt-e a legfontosabb feladat, amelyre pénzt kellett fordítani. — Lassan három éve,hogy megalakult nálunk a vízműtársulat. A falu lakosságának 70 százaléka vállalta, hogy családonként négyezer forinttal járulnak hozzá a társulat megalakulásához, hogy vízmű létesüljön a községben és közművesítsünk. Ez tehát valóságos igény volt. A tanácsnak azt a feladatot kellett megoldania, hogy további pénzt szerezzen az építkezéshez. Hogy mások számára is érthető legyen a pénzügyi gond nagysága, azt említem meg; 1904 f óta tartalékoljuk a fejlesztési alapot arra, nogy elindítsuk a vízhálózat kiépítését. Az említett tartalékolt fejlesztési alap arra volt elegendő, hogy fúrassunk égj kutat. — Mennyi pénzt kellett előteremteni? — ötmillió-százezer forintot. Másfél millió jött össze a családonkénti négyezer forintokból. A község területén lévő üzemektől 800 ezer forint, a megyei tanácstól kaptunk 760 ezret. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól először 700 ezret, utána még 600 ezret, miután az OVH nem adta meg az előre megígért, összeget. így kezdődhetett el az építkezés, a közművesítés, amely júliusban be is fejeződik. Pénzünk viszont csak 1975 után lesz. Akkor sem túl sok Óvoda, napközi, művelődési ház és még lehetne sorolni, hogy mi minden kellene Ke- recsenden. Még azt sem lehet mondani, hogy az igények túlzottak, megalapozatlanok. Tudják ezt jól a lakosok, de tudja a tanács is. Csak azt nem tudja, honnan vegye a pénzt rá. A kerecsendi lakosak 300 forint községfejlesztési adót fizetnek, ez a „plafon”, de az így befolyt összeg is nagyon csekély, s ez a pénz csak arra jó, hogy a községi tanácsnak legyen alapja elindulni ajtóról aitóra pénzt kérni, hogy belekezdhessenek valamibe. Szigethy András Végig a 3-as új szakaszán Egy út, amelyik már létezik, de még nem használják. Ez a 3-as főútvonalnak a Halmajugra és Kápolna közötti szakasza. Hogy honnan ágazik el a régebbi, a most még használt útból és hol kanyarodik rá vissza, legfeljebb a kötelező haladási irányt jelző táblákból lehet sejteni a már említett községek előtt. Még néhány hét, és remélhetőleg a forgalom megindulhat az új pályán. o o o o Detk határában már korábban elkészült a híd, de a földmunkák elhúzódtak. Addig a híd két oldalán szinte a levegőben lógott a hirtelen megszakadt aszfaltszalag két vége. Mint egy leszakadt viadukt, olyannak tűnt. Most már a töltés elkészült, de az úttestnek ez a szakasza még az építőkre vár. Az egyetlen helye az új 3-asnak, ahol még nem borítja be a rugalmas alsó pályatestet a szürke aszfaltburok. De már azt is csinálják. Igaz, még egy híd környéke rendezetlen, amelyik már jóval arrébb, közelebb Kápolnáhdz ível át a kis patakocskán. Itt már csak a földgépek dolgoznak, csatornát szélesítenek, tisztítják a víz medrét, rendezik a terepet. Az aszfalt már ráterítve az úttestre. Mosott kavicskúpok magasodnak az aszfalton, bizonyságául annak, hogy még akad itt tennivaló. o o o o A visontai kiszolgáló vasútvonal is keresztezi az utat. Ha meggondoljuk, hogy az új út a majdani M—3-as autópályának lesz az egyik ága, akkor nehéz megérteni, miért keresztezi szintben itt a vasút. Az indokolás szerint a vonatok csak a visontai építkezéshez szállították annak idején az anyagokat és a gépeket. Tehát átmeneti jelleggel építették meg a sínpályát. Most már kész az erőmű, a külfejtés is elérte műszaki fejlesztésének tervezett szintjét. A kiszolgáló vasútra tehát semmi szükség. Mondhatják. Óriási gépek nemcsak a múltban érkeztek Visontára, de a jövőben is lehet számítani az ideszállításukra. Egyébként is elképzelhető az is, hogy esetleg fű' anyagot is kap máshonnan z erőmű, tehát a vasútvonal egyáltalában nem látszik feleslegesnek. Az erőmű és a bánya még néhány évtizedig dolgozni fog. Vagy addig pem készül el az M—3-as? o o o o Fénysorompó kell a kereszteződéshez. Ennek egyik oka az, hogy sem közelben, sem távolban nincs vasúti őrház. Sorompót kezelni tehát senki nem tud, sehonnan. Különben sem járnak itt naponta szerelvények. A fénysorompó mindenképpen a legmegfelelőbb védekezés és védelem az úton haladó járművek részére. De a fénysorompót meg is kell építeni. Erre kezdetben alig’ gondoltak, és a tervezés már csak akkor kezdődött el, amikor az útépítők javában dolgoztak. Vita is akadt a fénysorompó körül, anyagi természetű is, jogi vonatkozású is. Kinek a kötelessége megépíteni, ki üzemelteti és így tovább? Most már a kábelek lefektetésén a sor. Árkok húzódnak az út mellett és a vasúti sínekig futnak ezek. Ebből is látható, hogy a fénysorompó sorsát már eldöntötték, felállítása sem a távoli és bizonytalan jövő kérdése. O O G O Padka, jelzőtáblák, védőkorlátok, elvétve még földmunkák is: ezek a mostani feladatok ahhoz, hogy az útszakasz teljes legyen, alkalmas a forgalomra. Mert addig nem nyithatják meg, amíg a közlekedési előírásoknak mindenben meg nem felel az új szakasz. Hogy mikor érkezik el ez a várva várt perc? Pontos időt nem szívesen mondana senki. Az óvatosabbak úgy fogalmaznak: még az első félévben. Minden a fénysorompótól függ. A többi kellék felszerelése sokkal egyszerűbb. Aztán már csak: az marad hátra, hogy Halmajugra fölött és Kápolna előtt rákössék az új aszfaltszalagot a régire. Az új út szélesebb, rugalmasabb, korszerűbb, a legfrissebb kutatások eredményei szerint készült. És mindezek következtében sokkal gyorsabb, minta régi, keskeny szakasz. Az első, nem hivatalos „próbaút” kedvező véleményt mondat ki velünk. <G. M. F.) Több az áru, mégis kevés Nagy a kereslet a műanyagok iráni Ebben az évben 10 százalékkal több árut ad át a fogyasztóknak a műanyagipar, mint az elmúlt esztendőben, de még ez a meny- nyiség sem elégíti ki teljes egészében az igényeket — állapítja meg a Nehézipari Minisztérium felmérése, amelynek során a vegyipari vállalatok tevékenységét elemezte. A lakosság ellátásában legnagyobb mércékben a Hungária Műanyag- feldolgozó Vállalat részesedik, bő választékban állítanak elő különböző műanyagedényeket, kosarakat, pvcpadlót, fóliákat és csöveket. Az elmúlt évi termelés mennyiségét és választékát egyaránt meghaladta már a kereslet. Éppen ezért az idén növelik termelésüket, s új termékekkel jelennek meg a piacon, megkezdik a kempingbútorok, a fürdőszobaszőnyeg, a variapolc gyártását. A Tiszai Vegyi Kombinát műanyagkapacitása elsősorban a polietilén bázison alapul és főleg a csomagolóeszközök gyártásából áll. Ebben az évben már 24,4 százalékkal több polietilént Befrcződött a tathe'yi bmrseny Szerdán befejeződött a terei őszövetkezetek Keszthe- ■ea megrendezett országos >rbemutatója. 180 termelő- ; szakszövetkezet összesén Í0 bormintája került a bilié bizottság elé. s ezek kőül 199 arany-, 283 ezüst-, 62 óiig bronzérmet kapott. A ermelőszövetkezetek Orszá- os Tanácsának különdíjáta áptalantóti összefogás Tsz- ek ítélték oda. Ez a közös ssdaság 8 bormintájával 7 rany- és 1 ezüstérmet nyert. Figyelmet keltett a szakemberek körében, hogy sok olyan szövetkezet jelentkezett kiváló borokkal, amelynek nevét szakkörökben eddig nem emlegették. Aranyérmet szerzett például a Fejér megyei válli termelőszövetkezet. A történelmi borvidékek közül jól szerepeltek a balatoni, a hevesi és a villányi tájegységen gazdálkodó szövetkezetek. Nem okoztak csalódást a síkvidéki szőlők terméséi sem: 201 alföldi borból 59-et jutalniaztak aranyéremmel, . Uj magyar növényvédő célgép dolgoznak fel: a belkereskedelemnek 22 százalékkal, az élelmiszeriparnak pedig 57 százalékkal nagyobb mennyiségű csomagolóanyagot szállítanak. A Borsodi Vegyi Kombinátban a műanyag feldolgozása a pvc-n alapul. A poartplast pvc-aj- tó kapacitást a kezdeti sikerek ellenére — megrendelés hiányában —, nem tudják kihasználni, hasonló a helyzet a pvc-redőny esetében is. A minisztérium szakemberei szerint ezek a pvc- termékek kiváló minőségűek, lassú elterjedésük csupán a hiányos propagandamunkának tulajdonítható. A Nit- rokémiai Ipartelepek poliészter termékei évről évre népszerűbbek, a gyár rendszeresen megjelenik újabb termékeivel, amelyek főleg az építőipar igényeit elégítik ki. Az Eszak-magyarországi Vegyi Művek megfelelő mennyiségű poliuretán habot ad át a kereskedelemnek. (MTI) Előadás a palócokról A TIT tervei között szerepel az is, hogy Hazai tükör címmel néprajzi sorozatot indít, s ennek keretében bemutatja hazánk különböző tájegységeinek etnográfiai értékeit. Az első előadásra ma délután öt órakor kerül sor, a TIT 43-as számú klubjában. Az egri érdeklődők számára Baki Ferenc, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatója ismerteti a palócság múltját, jelenét. A növényvédelmi főosztály és a MÉM növényvédelmi szolgálatának szakemberei új és olcsó szántóföldi növényvédő célgépet terveztek. A gyom- és rovarirtásra, a gom- , baölő szerek permetezésére kiválóan alkalmas gépet Veszprémben, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat már sorozatban gyáftja és egy év alatt ezer darabot készítetvek beutís, _ _ CúllL-foto — Bajkor József) Awüsm © 1973- április 13.„ csütörtök
