Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
< < ...hogy ma, az 1973. év százötödik napján, vasárnap, amikor szavaz az ország, Magyarország, mi történik, történhet a világban. A választások minden ország életében alapvetően belpolitikai ügyet jelentenek, egy bizonyos befeléfordulást is, amikor az állam polgára saját állama belső ügyeivel foglalkozik, az ügyek „továbbviteléről” és a továbbvivőkről dönt. Így van ez még akkor is, ha a szavazás, a választás belpolitikai hatása erőteljesen lemérhető a majdani külpolitika vonalának kialakításában, ha a belső ügyek formálására leadott szavazatok közvetett, vagy közvetlen formában befolyásolhatják néhány ország, vagy akár 9 világ országainak további kapcsolatát Nos, aligha lehetne azt mondani, hogy az idei esztendő 105. napján, a tanácsok megválasztása idején, hazánkban ez a kétségkívül rendkívül fontos belpo-' litikai eseménye egyedüli meghatározója lenne a nemzetközi élet megalakulásának. Még hazánk legfőbb közéleti fórumának, az országgyűlés tagjainak választása sem tekinthető majd annak, hiszen Kelet-Enró- pa egyik kis országa vagyaink, s szembe kell néznünk a realitásokkal: a világ dolgát nem mi, illetőleg nem egyedül mi döntjük eL De! És mielőtt erről a ejtenék szót. térjünk vissza a kezdő kérdésre: mi történik, * mi történhet ezen az áprilisi vasárnapon a világban, amikor Eger- s/aiókon és Gyöngyösön, Győrben és Budapesten, Hevesen, Egerben, avagy éppen Pécsett tanácstagot választ a magyar állampolgár? Aligha hihetnék, hogy elhallgatnak a fegyverek Kambodzsában például, mert nálunk, Magyarországon választanak. A légi híd, amelyet az amerikaiak „építettek” ki a szabadságharcosok ellen, minden bizonynyal ezen a napon is, ha nem is éppen zavartalanul, de működni fog. És bár hivatalosan fegyverszünet van a szomszédos Vietnamban, nehezen képzelhető el az is, bogy a Thieu-rezsim valamiféle belenyugvó egyetértést proklamálna, amelynek nyomában egész Dél- Vietnamban valóban és mindenütt megszűnne a fegyverropogás. Közel-Keleten sem tisztázódott még, illetőleg változatlanul tisztázódott az izraeli meg-meg- újuló agresszió, amelyet az amerikai háborús körök támogatnák. Ez a nekünk fontos vasárnap semmiképpen sem lesz pozitív értelemben emlékezetes s közép-keleti konfliktus rendezését illetően. Európa nyugati részén tovább folyik egyrészt s Közös Piac országainak tárgyalássorozata a „piac” törvényeinek kidolgozását, másrészt alkalmazását illetően; Bécs és Helsinki az európai béketárgyalások, a leszerelési konferenciák színhelye: nem lesz vasárnap egyik helyen sem döntés, ez bizonyos. A Szovjetunióban, bár a lapok biztosan h/rt adnak, hogy Magyarországon tanácsválasztások zajlanak, a közvéleményt mégis inkább a szovjet—svéd jégkorong- mérkőzés kimenetele izgatja majd, s nem rólunk vitáznak a moszkvaiak, a leningrádiak, vagy a tasken- tiek, hanem inkább a bodicsekek helyes alkalmazásáról. Bangla Oeshben talán éppen ezen a napon gyilkolnak. meg az ellenforradalmi erők néhány Avarai pártbeli Vezetőt; Chilében ismét kitalál majd valamit a jobboldal, hogy nehezítse Allende elnök dolgát és a várnai tengerparton, Bulgáriában éppen egy bizottság vizsgálja majd felül, hogy mennyire kíszült fel az Aranypart a nemzetközi forgalomra, a várható nagy turistarohamra. Lehet, hogy újabb űrszonda, avagy éppen űrhjó kering majd felettünk, s ez lesz a világszem irió. de az is lehet hogy egy gépeltérítés, avagy egy űj-abb izraeli kommandótámadás, egy Fekete Szeptember-akció tereli él majd a világ közvéleményének figyelmét a magyar tanácsválasztásokról. Ennyire a mi ügyünk lenne csak? Ennyire érdektelen a világ számára a tanácsok újjá választása Magva: oi szagon? Dehogyis az! Ha csak arra a megszámlálhatatlan cikkre, rádióés televíziós hírre és kommentárra gondolunk, amely a baráti sajtó és a nyugati hírközlő szervek termése volt a választási előkészületekről, a nagygyűlésekről, a jelölőgyűlésekről .—, már bízvást elmondhatjuk: kis ország, de nem jelentéktelen a dolga, sorsa. S ha mindehhez hozzávesszük a tulajdonképpeni lényeget, hogy a realitásokat figyelembe véve a Magyar Nép- köztársaság mindig a haladás érdekében hallatta a szavát, s éppen ezért mindig meg is hallották szavait — már nemzetközi szempontból sem másodrangú ügy a mi „fcelügj’ünk”. A leglényegesebb mégis a közvetettség: a mi belső rendünk, erőnk, gyarapodásunk, a magyar név, a szocialista Magyaror- $>áe tekintélye közvetve elválaszthatatlanul hozzájárul az egész szocialista tábor erejének és tekintélyének gyarapodásához. A látszólagos „belügy” organikusan simul a nemzetközi ügyekhez, a mi erőnk a közös erőt gyarapítja. A világ összeszűkült, a távolságok kilométerekben és az érzelmekben, a hatásokban és a politikában megrövidültek: Magyarország immáron sem térben, sem időben, s különösen nem politikában, nem esik messze a világ egyetlen országától, s egyetlen nép ügyétől sem. Erről van szó! \ ' \ % ( ^^VWVWWWWWWWWWWWWrWWWWSAA/WVWWVWWWWWVSAA* AZ TFJŰ FESTŐ légy eddig még soha ki nem állított kép.) PABLO RTTTZ PICASSO 1881. október 25-én született a spanyolországi Malagában. Életpályájának Indulása szerencsésebb volt, mint sok társának, apja maga is festő lévén, nemhogy nem ellenezte fia művészi törekvéseit, de mindenben támogatta azokat Picasso így már 12 éves korában olyan érett rajz.tu- dással rendelkezik, amelyet 6 maga Rafaeléhez hasonlít Művészeti tanulmányait Barcelonában kezdi meg, s bár rövid ideig Madridba is ellátogat, igazi nevelője mégiscsak Barcelona marad. 19 éves, amikor először Párizsba látogat 1904-ben telepszik le Párizsban, s az első látogatás és a letelepedés közben eltelt 4 év alatt Spanyolország és Franciaország között utazgat Festészetének est &.?. első korszakai szokásos Jték'-korszaknak hívni, a képein uralkodó jellegzetes kék tónus miatt Képeinek témái az élet számkivetettjei: koldusok, betegek, nyomorékok. Ebből a korból valók Anya gyermekével, Élet, Emberpár című alkotását 1904-ben, amikor végre megszűnik az állandó bizonytalanság- és otthonta- lanságérzés. azaz amikor végleg letelepszik a francia fővárosban, színei derűsebbé válnak, ezért kapja az 1905-ös években született alkotások együttese a „rózsaszín-korszak" elnevezést. Picasso ezeken a lapokon is az emberi kapcsolatok tisztaságát keresi. Bohócok, Halott Harlekin, Kamaszok jelzik ezt az évet. 1906-ban Picasso megismerkedik a régi észak-spanyolorszsgi, oßuani plasztikával és a néger szobrászattal. Habár ennek felfedezésében korántsem az övé az elsőbbség — Vlaminck, Derain, Matisse megtette ezt már —, ezek reá gyakorolt hatása vitathatatlan. Picasso ekkor -elfordul a humanisztikus elvekből táplálkozó, a tiszta emberi kapcsolatok vágyát tükröző festészettől, s egy spekulatívabb irány felé hajlik, amelyben a testek plasztikája, a, teaucszetben egymást fedő formarészek tökéletesebb összhangba kerülnek a képsíkkaL Eme próbálkozásának első alkotássá a sok vitát kiváltó és nagy visszhangot keltő Avignoni kisasszonyok. Picasso ettől kezdve a szerkezet hangsúlyozását tartja művészete feladatának, b így jut el rövid időn belül — 1908-ra — az analitikus kubizmusig. Ebben a stílusban festett képeiben barátjának, Braque-nak szerkesztési módját ismerhetjük fel: a két művész teljesen külön utakon jár bár, de teljesen megegyező eredményre jutott. Ekkor festi Harmonikas című művét. AZ ANALITIKUS kubizmustól csak egy lépés a teljes absztrakció, ám Picasso ezt. a lépést soha nem teszi meg. Inkább visszalép:» szintetikus kubizmus útját választja. Ebből a korból valók „Ma jolie” ■ (egy sláger kezdŐ6zavai), Az erkély, Az újság, Az olasz nő című alkotások. 1217-ben barátjával, Cocteau-val tett olasz- országi utazása kitörölhetetlen emléket hagy Picas- sóban. Találkozása az antik művészettel a klasszicizmus felé hajtja. Ekkor születnek jól ismert, mesteri rajzai, ahol a görög vázarajzokon levő egyeduralkodó szerepét visszaadva a vonalnak, készíti műveit. Alkotásainak gyakori szereplői a görög mitológia félistenei, de saját fantáziájában is születnek óriási lények, jóságosak, de félelmetesek. Festményein is a klasszi-izálás jelentkezik, bár itt egyáltalán nem egyértelmű folyamairól vaa ®zó. A kor legjellegzetesebb képe a Rohanás. 1924-ben Picasso kapcsolatba kerül a szürrealistákkal, de soha «era válik szürrealistává: távol áll alkotód elképzeléseitől, hogy gondolatait önkontroll nélkül fesse Az ő műveiben mindig megfigyelhetjük a küzdelmet, amelyet az ész nevében az öfiztönölt ellen folytat S amikor pár éven belül a világpolitikában a fasizmussal teret kap ez a ^küzdelem, Picasso minden alkotói zsenialitásával a haladás mellé álL 1937. április 26-án Guernica baszk kisvárost a németek lebombázták. Erra a hírre festette Picasso Suéííüea című képét. A mű egyetlen fájdalmas kiáltás a háború ellen. Picasso ezeket mondotta róla: a kép főalakja „ __a b ika nem fasizmus, hanem brutalitás és sötétség. A Guernica falfestmény szimbolikus.” Picasso ebben az időben lép be a kommunista pártba, melynek haláláig tagja marad. A második világháború idején Párizsban él, s alkot. A háború befejeztével műveiben az életöröm és életigenlés határozott megnyilvánulásaival találkozunk. (Bacchanália Poussin után, Életöröm.) ALKOTÁSAIVAL a békemozgalom harcosává válik. Megalkotja a békegalamb szimbólumát, amelyet azóta az egész világ elfogadott. Munkái egyre sokrétűbbé válnak: a szobortól a kerámiáig mindenfajta műfajjal kísérletezik. S életművének értékelésében éppen ez jelenti a nehézséget: amilyen komolyan állt ki a század elején a kapitalizmus nyomorultjai mellett, s vált a békemozgalom harcosává a fasizmus alatt, s vallott színt erről a koreai háború idején (Koreai mészárlás), éppoly könnyedséggel hozott létre játékos ötletekből eredő, önmagában semmi komoly értéket nem hordozó alkotásokat. De éppen játékossága, komolysága, küló ._‘ge, bohémsága; egyszóval összetett egyénisége az, ami zseniális alkotói géniuszával párosulva a XX. század legjelentősebb mesterévé tette. _____ Chikáu Bálint PR OHASZKA LÁSZLÓ: Kassákot olvasva („Eljön a pillanat mikor hiánytalanul érzem rokonaim közelségét” KassáJc) ’ Bazalt koponyádból > felépült hát piramisod, | roppant köveit, hiába próbálgatták ? | safcálielkű senkik, talpnyaló írnokocskák a sivatagba széjjelhordani. » All messzire merengő«. > áll az időben társtalanul, > csúcsa sasmagasán trónol a naparcú isten. > És most itt szorongok emlékműved kapujában, | de egyre beljebb | v csalogatnak mesteri kézzel faragott geometriáid, s bent. a boltozatos termekben térdre parancsolnak fáraó kincseid. FAZEKAS LAJOS: Köss békét! ; Fénnyel jövő hajnal az ég fttrjcsapatta! vadász zsákmánnyal pásztor a nyájjal mező dűlőúttal jegenye varjúkkal forrás itatóval ; patkó-, s patanyommal kristály tó halakkal : völgy szénaillattal ; öreg domb ösvénnyel erdő-zöld ég-kékkel föld esőszom iával ember hajlékával I faluvég kereszttel ! udvar rózsakerttel I szomszédság sövénnyel testvér-békességgel utca lécpadokkal ; vén marasztal ifiú elmenőkkol gazvert temetővel-Ackaaö SjTflMr,; tört ahlak dőlt fallal öreg Írom OU dórral csillag”dvar Fo1«Hal — e táj: emi»iíed e ez kötődik szívedhez — S mint eső a röggel múlt a jövendőkkel rögök nyugalmával köss békét e tájjal. WWWWWAVAVWWVWWWAT PICASSO 92 éves korábban elhunyt a XX. századi képzőművészet kiemelkedő mestere, Pablo Picasso. ÖNARCKÉP 190S-BÓS.
