Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

8.20 8.40 10.C5 11.45 12.20 12.30 12.45 14.05 14.15 14.25 15.05 15.10 lo.OO 17.30 17.55 18.40 19.30 21.03 22.20 23.05 0.10­8.05 8.45 9.03 9.50 10.00 12.00 13.03 13.20 14.00 14.30 15.00 ' 15.05 15.27 16.05 17.23 17.45 18.15 19.12 19.30 20.18 20.45 21.00 22.04 KOSSUTH Lányok, asszonyok. Zenekari muzsika. Rádiójáték, Schuniann-dalok. Zenei anyanyelvűnk. Magyarán szólva... Melódiák ok tél. Könyvek és emberek. Dalok. Üj Zenei Újság. Kis magyar néprajz. Csak fiataloknak. 168 óra. Emlékezés Füst Milánra. Hallgassuk együtt: Petőfi-dalok. A rádió vidám zeneiskolája. Dok.-műsor. Saint- Exuperyről. Beat. Zenekari muzsika.-2.00 Melódiakoktél. PETŐFI Operett részletek. Válaszolunk hallgatóinknak. Verbunkosok. Jelképek erdején Szombat délelőtt. Operarészletek. Juhász Gyula nyelv«. Régi olasz zene. Napraforgó. Éneklő ifjúság. Orvosok a mikrofonn«. Balettszvit. Falvakban, mezőkön. Közvetítés labdarúgó* mérkőzésekről« Mozart-zongoraművek* A XX. század gondolatai» Kíváncsiak Klubja* Monteverdi-kórusok. A történelemtanításról. Nóták. Láttuk* hallottuk .. „ Vonósnégyes. Ritmus és melódia. ív] 9.30 9.55 10.25 11.20 11.2b 15 00 1<’£6 1 .#0 18.20 1'.35 19.15 19.30 2U.00 20.50 21.45 21.55 magyar Politikai tanfolyam a honvédség részére. Téka. Kotombuszok. IV. rés*. Hiúsági Teiémagaztn. Mjcucj Vaiuatrt. V. rém. •£.£> äpahtavust—v. Zágráb a sírtál f.orxi*z-m»» it, Hlíek. Kép»« KronUtsr M Ötös iß> Dok.-ffiSSt i'.ic.oda — rtdeaudaí Clc* viieló. Tv-hiradó Minden lében kát kftfsifi. Pablo Casals. Magyarul beszéld amerikai dokumentumul». Tv-hlradó. Iiosemarte. Magyarul beszélő NSZK film. (16 éven felüli.) POZSONYI 11.20 öveges professzor kísérletei. 17.15 Félidő. Lengyel tv-sorozat. 10.45 A szövetségi bűnügyi központ nyomoz, iá.00 Híradó. 20.00 Senki semmit sem mond. Tv-játék. 21.35 Sport eredmények. 21.55 Hvbérnatus. Francia film. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor Magyar ugaron CJj magyar filmdráma. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 órakor Farkasvér ■lack London regényének szovjet filmváltozata. Este fél 8 órakor Leon és az Atlanti fa) Színes, szinkronizált francia —olasz filmvígjáték. gyöngyösi szabadság Pisztolypárbaj ’HATVANI VÖRÖS CSILLAG A tüzes íjász (Robin Hood) HATVANI KOSSUTH Eltűnt nyolc űrhajó HEVES Joc HiF balladája FÜZESABONY Kezed melegével pétiírva sara Zeppelin Nemcsak a nőnapon: kedvezmény, megbecsülés, elismerés (Varadi Anna tudósítónk­tól.) A nőkre vonatkozó 1970- ben hozott párthatározat megvalósulása érdekében — amely a dolgozó nők társa­dalmi, gazdasági és szociá­lis helyzetét hivatott javíta­ni —, igen sokat tettek a MEDOSZ-hoz tartós» válla­latok, gazdaságok, illetve intézmények. Sikerült elérni, hogy a nők életével és munkaköri problémáival ne csupán március 8-án, a nemzetközi nőnapon foglalkozzanak, ha­nem egész évben napirenden tartják. Bizonyítja ezt az is, hogy már megfelelő arány­ban kapnak képviseletet a vezető posztokon, különbö­ző szervezetekben. Jó mun­kájuk elismeréseként évről évre emelkedik a Kiváló dolgozó- jelvénnyel rendel­kező nődolgozók száma, töb­bek között a MEZŐGÉP Vállalatnál, a vízügyi szer­veknél, valamint az állami gazdaságoknál. Említésre méltó, hogy a nők munkájának megköny- nyítéséül a mezőgazdasági vállalatok vezetői, a szak- szervezeti bizottsággal kö­zösen, a nődolgozok munka- területeit felülvizsgálták és meghatározták azokat a munkaköröket, amelyek be­töltésére a nők adottságaik alapján alkalmasak. A he- . vési és szilvásváráéi állami gazdaságokban baromfitele­pet hoztak létre, ahol kizá­rólag. csak nőket foglalkoz­tatnak. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál könnyebb csemetekerti mun­kákra női brigádokat osztot­tak be. Hasonló módszert alkalmaztak a nők munká­jának megkönnyítésére a MEZŐGÉP Vállalatnál, ahol a könnyebb és finomabb munkát igénylő tekercselő- és kompresszorüzemben dol­gozók több mint nyolcvan százaléka nő. Fokozottabb figyelmet for­dítanak a mezőgazdaságban dolgozó nők munka- és egészségvédelmére,' amely­nek érdekében minden üzemben megszüntették az éjszakai műszakban és egész­ségre ártalmas munkakör­ben való foglalkoztatásukat és minimálisra csökkentet­ték túlóráztatásukat. Helyes kezdeményezésnek bizonyult a csányi, a füzesabonyi, a gyöngyös—domoszlói állami gazdaságokban, valamint a MEZŐGÉP Vállalatnál lét­rehozott üzlet a nődolgozók bevásárlásának megkönnyí­tésére. Az űrkutatás hírei Titokzatos kék világok Moszkvai tudományos kö­rökből nyert értesülések sze­rint B. E. Markarjan, a szov­jetunióbeli bjurakáni obszer­vatórium csillagásza, I. Heid- mann francia tudós társasá­gában, 507 fiatal óriás gala­xist fedezett fel. A különleges kék világok közé azokat sprolták, ame­lyek színképe heves, sőt rob­banásszerű energiafelszaba­dulásról tanúskodik. Az új objektumok között kettős, sőt hármas rendszereket is talál­tak. Talán legérdekesebb a Markaján 56—57 jezlésű ket­tős, amelynek egyikét a má­siktól mintegy 500 ezer fény­év távolság választja el. (A Földtől mért távolsága igen bizonytalan.) A két galaxis tömege elké­pesztő: 1,7 billió naptömeg. S ha ez igaz, legalább ezerszer nagyobb tömegűek, mint a mi galaxisunk, amely „csak” százmilliárd csillagból áll. A két galaxist, bár ilyen fan­tasztikusan nagy a tömege, nem sikerült önálló csilla­gokra - bontani. Valószínű, hogy ezek az objektumok még szupersűrű állapotban vannak, s Jalán tágulnak is, mielőtt megkezdődik bennük a csillagok különválása. A világegyetemnek a mo­dern csillagászat és fizika eszközeivel és módszereivel való tanulmányozása mind­inkább rádöbbent ben­nünket: az anyag ti­pikus földi osztályozása — szilárd, cseppfolyós, gáz­A fakanál száműzött) e Premier « petőfibányai Fényben. A szomszéd asztal még üres, ahhoz vágódik le egy barna fiatalember, s per­cek alatt végez levessel, pi­rított csirkével, savanyúság­gá), — Siet* — Nem! Csak nagyon fi­nom veit minden. Csúszott. Különben nem tudom, ho­gyan csinálják. De amíg a régi, öreg üzemi konyhán főztek, mindennek egy íze volt. ♦ Utánajártam Szabó Antal szavalnak, 8 most itt szé- űelgek a frissen felavatott étterem bálteremnek beillő hegy gőziistj*d között. Ka­kukk Imre főszakácsot kere­sem. — Mondják, hogy szám­űztek Egerből! Nem igaz. Magamtól jöttem, három hónapra. Bizonyítani aka­rom, hogy üzemi konyhán is ugyanolyan dolgokat lehet művelni, mint bármely elit helyen. Csak szív és némi szakértelem kell hozzá. Egyébként tizenöt éve szol­gálok az egri Vörös Rák­ban, az is a Felső-magyaror­szági Vendéglátóé, könnyen ment a helycsere. Itt ma­gamhoz vettem néhány jó­érzékű asszonyt. Figyelik, mit, hogyan kell csinálni. Ahogy ellesték csalafintasá­gaimat, megyek vissza Eger­be. j , . —4 Csalafintaság? * — És találékonyig! Van­nak jól bevált ételreceptek, beidegzett nyersanyagokkal. Azt mondom, nem szabad megijedni a forradalmasí­tástól! Példa: a második vi­lágháborúban fogságba es­tem, ahol nem kényeztetik el az embert, mégis negy­venöt karácsonyán olyan süteménnyel leptem meg társaimat az Azovi-tenger partján, hogy tán most is emlegetik. Kéri a receptet? Vett burizs, cukros, rántás- mi le&ntve, eéklakockával Matat. kttMsé. Kakukk Imre ehrész a konyhagépek tömkelegében, amelyek éppen ügy kiszol­gálják, mint a kezére adott tanítványok. Mégis csodá­lom. Eddig étkek dandárját kínálta étlapja, álmodhatott, költhetett. Mostani munkája favágás. — Ne sértsen meg! — húz­za ki magát. — Nálunk a hatszáz melós sem azt kap, amit tálacskáiba merünk, hanem válogathat naponta háromféle menüben. Arról nem beszélve, hogy reggel­től estig bárki betérhet a Fénybe, mert nyilvános üz­letként is működünk. Én odáig megyek, hogy étla­punkon többféle gombás étel, vadhús szerepeljen, s rövidesen halat, békát ké­szítek próbaként. Rengeteg Petőfibányán • az átutazó. Előbb számoltam, déltől fél háromig százhúszan étlap­ról rendeltek, miért ne kí­vánhatna közülük néhány rántott békacombot vagy rácpontyot? •k Ismét ss étterem, amely­nek központi fűtése megle­hetősen áttűzesítette a le­vegőt. Miért Ülnek annyian mégis kabátban, kalapban? — Az előző hely hatása — jegyzi meg a Vörös liák séfje. — Hodály volt, ahon­nan szaladt el a vendég, ha bedobálta ebédadagját. Pár hét, s megváltozik minden. A kulturált, szép környezet maga képére alakítja az 'embert. higgyen nekem. Harmincöt szakmai esztendő van mögöttem ... (moldvay) nemű — a világegyetem „lel­tározásakor” aligha érvényes. Ma már tudjuk: a kozmosz-* ban a szupersűrű és „plaz­ma”, ez az elfajult gázállapot a leggyakoribb. Megjegyezzük, hogy a fran­ciaországi Nancyban működő nagy rádióteleszkóp mérési eredményei a 21 centiméteres hullámhosszon arra • utalnak, . hogy ezek a galaxisok esetleg tízszer kisebb tömegűek a valóságban, mint Markarjan és Heidmann számításaiban. Két rádiócsilagász, Gouguen- heim és Bottinelli számítása alapján a „Markarjan-galaxi- sok életkora százmillió és egy milliárd év között lehet. Ez mindössze egy-tíz százalé­ka annak az időnek, amely az ősrobbanás — a bennünket környező világegyetem kelet­kezése — óta eltelt. A szovjet—francia galaxis- kutatás egyenes folytatása annak a kutatássorozatnak, amelyet Kari Seyfert kezdett, majd Ambarcumjan, a Csil­lagászati Unió egykori elnöke folytatott a kék galaxisok fel­fedezésével, s amely 1963-ban a kvazárok felismeréséhez vezetett. így szólt a hír az Egyesült Államokból: megkezte műkö­dését a Kitt-Peak obszervató­rium új óriás távcsöve, a négy méter átmérőjű tükörtelesz­kóp. Érdemes összefoglal­nunk, hogyan áll a világrang­lista tükrös távcsövek és ref­lektorok, vagyis lencsés táv­csövek tekintetében. A világ legnagyobb tükrös távcsövét nemrég állították fel Európa és Ázsia határán. Ez a Szovjetunió tulajdona, s tükrének átmérője 236 hü­vely, azaz mintegy 600 centi­méter. Kereken 25 esztendeig a Hale-teleszkóp, az Egyesült Államok legnagyobb távcsö­ve volt a rangelső. A harmadik helyre került a bevezetőben említett Kitt- Peak obaszervatórium négy­méteres tükre. Dél-Ameriká- ban a Cerro Tolo és az Inter- Amerika obszervatórium tük­rének átmérője is meghaladja a három métert, további ha­sonló óriás tükrök működnek Dél-Afrikában és Ausztráliá­ban. Amerikában működik még a Lick obszervatórium 305 centiméteres tükre, amely bi­zonyos tekintetben jobb ké­pet ad, mint az ötméteres Hale-távcső. Európa két legnagyobb tü­körteleszkópja az angliai Newton-teleszkóp, valamint Szimeizben a Szovjetunió 260 centiméteres tükrös távcsöve. Kontinensünkön még leg­alább két-három 200 centi- méteres teleszkóp működik, például az NDK-beli Tauten- burgban és a franciaországi Haute-Perövenceban. A világ első igazi nagylen­csés távcsövét Frauonhofer német tudós csiszolta, ez 26 centiméter átmérőjű volt. A XIX. század végén a tudo­mány mirfcl nagyóbb teljesítő­képességű távcsöveket köve­telt az optikusoktól — meg­kezdődött az óriás lencsék gyártása Ebben a legkivá­lóbb eredményeket az ameri­kai Clark érte el. Először há­rom 76 centiméter átmérőjű lencsét csiszolt, a leghíresebb az oroszországi Pulkovo ob­szervatóriumába került. (Mint ismeretes, a második világ­háborúban ‘ezt az obszervató­riumot a németek feldúlták, a lencse megsérült, pereme eltört. Most újjáalakítva 61 centiméter az átmérője, es kifogástalanul működik. Hat­vanegy centiméteres lencse van az amerikai Flastafíban, valamint a Washington ten­gerészeti obszervatóriumban, ahol a pontos „idő” készül. Clark legnagyobb teljesítmé­nye: egy 91 centiméteres táv­cső a Lick obszervatóriumnak és egy 102 centiméteres len­cse a Yerkes csillagdának. Ez a kettő ma is működik. Kevesebb sikerrel járt a franciák múlt század végi kí­sérlete a világelsőség elhódi- tására. A meudoni obszerva­tóriumnak 80 centiméteres lencsét csiszoltak, de ez meg sem közelítette a hires pulko- vói Clark-lencsét. Az optika történetének legnagyobb bal­sikere egy 125 centiméteres francia lencse volt, az 1900. évi párizsi vlágkiállítás csil­logó büszkesége. Az óriási lencsét azonban hiába szerel­ték megfelelő csőbe, nem tu­dott megbirkózni a világvá­rossá fejlődött Párizs füstös levegőjével. Ekkor az óriás­lencsét Párizson kívül egy föld alatti alagútban vízszin­tesre fektették és segédtükör­rel vetítették bele a csillagok fénypontjait. A folyton vál­tozó hőmérsékletű, szűk csa­tornában azonban a lencse fó­kusza minduntalan változott: sohasem adott jó képet. Ké­sőbb az is kiderült, hogy 110 —115 centiméternél nagyobb lencsét nem is érdemes csi­nálni, mert a vastag közép­rész több fényt nyel el, s ezért rosszabb képet ad, mint egy vékonyabb, kisebb átmé­rőjű lencse. A franciák büsz­kesége végül is lomtárba ke­rült. Sokan kérdezik, hogyan le­hetne még messzebb nézni a végtelenbe? Lehet-e nagyobb tükröt építeni? A válasz igén egyszerű. A Föld torzító lég­körfátylát, a megfigyelések legnagyobb akadályát, csak úgy tudjuk leküzdeni, ha a jövő távcsöveit a kozmoszba visszük. A már keringő Ko­pernikusz műhold obszerva­tóriuma egyméteres tükrének teljesítőképessége csaknem annyit ér, mint a világ leg­nagyobb földi távcsöveié. En­nek az évtizednek a végén, vagy a következő évtizedben két-három átmérőjű tükrös távcsöveket helyeznek el majd a Holdon, s ezek való­színűleg eltüntetik majd az égbolt térképének sötét folt­jait. ^MAAAAAAMAAAMAAW'AAáAÁWvVVVVVWv'W'A' ' > V'AVWVVWWvWtMWiAAMAAAA\W)/vW'»\ VWVVM.V. \‘/vVV^WWWWVWVWWWWVl>>' Egerben, délután fél 4 órakor: CIGÁNYBÁRÓ (Petőfi ifj. bérlet.) SáOm 7 órakor: CIGÁNYBÁRÓ (Katona-bérlet) (ÜDRVOSI ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Teleíon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet «zom­baton 1« órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 órá­ig. Délután 16 órától 17.30 órá­ig, az Alkotmány utcai rendelő­ben. (Telefon: 17-74). Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsilinszky ut­ca). Hétfőn 19 órától kedd reg­gel 1 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9— IS óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet belye: Jókai utca 41 szám. (Telefon: 117-27). Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 9 órától 11 órá­ig. a Puskin utcában. (Telefon: 123-50). Hatvanban; szombaton IS órá­tól héttő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04) Rendelés gyermekek részére Is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04) Fogorvosi ügyelet 8 -10.30 órá­ig * rendelőintézett»«*. Le a túlzott választékkal i Mindennek az Idegen mó­di az oka! Hazánk fiai rá­kaptak a külföldi holmikra. Asszonyaink, leányaink fran­cia kenceficével cicomázzák magukat, a férfiember — ha ez a szenvedélye — « né­met meg a cseh barkácsinst- rumentumokra esküszik, de még az oktalan gyermek is ángol, meg japánus magne­tofonért rimánkodik. Egy Kossuth kéne ide, az ő védegyleti mozgalma, hogy korbáccsal kergetné ki a magyarság szent templo­mából az idegen kufárok holmiját, a simanyelvű tal­fánét, az álnok németét, a fösvény angolét! Ki hallott ilyet? A gazda­sági' illetékesek, ahelyett, hogy védővámmal sújtanák, tilalomfával korlátoznák, so­rompóba! útját állnák a külföldi csecsebecséknek, be­csalogatják ide, és eljárá­suknak még olyan hangza­tos neveket is adnak, mint választékbővítés, a hazai ipar serkentése, verseny- szellem, satöbbi. Győzzük meg a honi vá­sárlót, hogy a mi portékánk jobb? Strapálja magát az ördög! Ha az üzletekből el­tűnik a külföldi holmi, meg­látják, tüstént a miénk lesz a legszebb, a legkiválóbb! Ott van aztán a külkeres­kedelem. Mi dolog az, hogy kimegy az a sok. fránya üz­letkötő, összevásárol vad­idegen országokban minden­féle automatikus gépet, programozott vezérléseket, aztán eladja itthon a mi manufaktúránknak? Eb ura fakó! A magyar ló 1 oé kon­zervatív, idegen täte az agyafúrt gépi masina, a ma­gyar azt szereti, amit a sa­ját kezeügyével megcsinál­hat. Hogy egyes• gépeink még nem a legtökéleteseb­bek a világon? Hát ha nem, akkor is legyünk hozzájuk elnézőbbek. Elvégre ezek mégiscsak a mi lelkűnkből lelkendezett piros-fehér-zöld gyártmányaink, itt termet­tek ebben a szép, hegyes- völgyes, délibábos, akác­lombos magyar népgazda­ságban. Ihajla! Meg aztán a fogyasztókat 'is meg kéne már egy ki­csinység rendszabályozni! Az a baj, kérem szépen, hogy túl sokat tetszenek külföldre mászkálni! Mikor beadja az ebadta a pászport- kérvényét, mind azt írja be­le, hogy a tájban akar gyö­nyörködni. De nyavalyát a tájban gyönyörködik; azt kajtatja, melyik portéka szebb, meg jobb, mint mi- nálunk. Szerintem az árpolitika sem tükröz hazafias szelle­met, Mert most úgy van» hogy a külországi portékát drágábban árulják, mint a hazait. Ha azonban for­dítva volna, ha a szittya áru kerülne több pénzbe, akkor a vásárló úgy okos­kodna; ohó, ez bizonyosan azért drágább, mert ez a jobbik. És akkor szíveseb­ben vásárolná a miénket, mint az importot. Azt kérjük: tessék pár­tolni a magyar ipart! Erre jő a válasz: tessék jobbat gyártani! De hiszen a job­bat pártolni nem nagy kunszt, tartja az ősmagyar közmondás, akkor is tessék megtámogatni bennünket, ha rosszabbat produkáltunk! Egy szó, mint száz: magyar árut, a magyar fogyasztó­nak, a magyar üzletekbe, eszi, nem eszi, ne kapjon mást, azt a fűzfánfütyülő rézangyalát a firmamentu- mos piaci kapcsolatoknak! Az Első Magyar Bóvli­készletező Vállalat vevőszol­gálata nevében: Olvashatat­lan aláírás; — igazgató. Közzétette: — novo — J 1973, méreitts 17,« szóinkéi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents