Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

PTDK Románia Lipcsei vásár: 1973 Hatvan országból 9000 ki­állító vesz részt az idei — március 11-től l?íg tartó — Lipcsei Tavasza Vásáron, melynek; jelszava: „Nyílt ke­reskedelemért és műszaki haladásért.” A mintegy 350 ezer négyzetméternyi vásár­terület háromnegyed részét külföldi cégek foglalták le. Húsz ország állítja ki a fon­tosabb ágazatok olyan ter­mékeit, mint például a szer­számok és szerszámgépek, nehézipari gépek és felsze­relések; 22 ország elektro­technikai és elektronikai au­tomatikus adatfeldolgozó, va­lamint tudományos műszere­ket, berendezéseket sora­koztat fel; 19 ország mező- gazdasági és élelmiszeripari gépekkel; 40 ország pedig fogyasztási cikkekkel vesz részit a vásáron. A szocialista országok 6000 kiállítóval — köztük 300 nagy külkereskedelmi vállalattal — képviseltetik jnagukat Lipcsében. A szov­jet pavilon egyik külön kiál­lítása „Szocialista integrá­ció tettekben” mottóval a KGST komplex programjá­nak eredményeiről számol be. Egyebek között bemu­tatja majd a látogatóknak az 5200 kilométer hosszú „Barátság”-olaj vezetéket, a szocialista országok egyesült energiarendszerét, továbbá azt gigantikus földgázve­zetéket, .amely 1973-tól kez­dődően a Szovjetunióból szállítja a földgázt — elő­ször Csehszlovákiába, majd a többi szocialista országba. A szocialista gazdasági in- ' tegráció előnyeit demonst­rálja az elektroenergetikai felszerelésekről megrende­zett kiállítás. amelyben szovjet, NDK-beli, lengyel, csehszlovák, magyar, bolgár és jugoszláv cégek vesznek részt. Egy másik „KGST-- tárlat” keretében a Szov- , jetunió, az NDK, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Bulgária és Ro­mánia összesen 17 olyan szerszámgépet mutat be, amelyeket a lengyel gyárt­mányú Odra folyamatszám­láló vezérel. A szovjet kiállítás közép­pontjában az idén ismét az elektrotechnika, elektronikai adatfeldolgozó termékek, to­vábbá élelmiszeripari gépek, bányafelszerelések, különbö­ző kotrógépek, nagy teljesít­ményű traktorok és műszaki fogyasztási cikkek állnak. Megtekinthetik majd a lá­togatók a legmodernebb elektromos számítógépeket, a nagy teljesítményű elektro­motorokat és transzformáto­rokat, valamint a legújabb- oszcillográfokat. Az NDK 4000 üzeme és 30 külkereskedelmi vállala­ta sok-sók gyártmánya kö­zött szerepel például a rúd­acél-csomagológép (finom- és közepes acélművek számá­ra), a forrasztott drótháló készítéséhez szolgáló auto­mata, az önjáró szecskázó, s a minden kikötőben felállít­ható „Albatrosz” daru. A Lengyel Népköztársaság nehézipari, kohászati, elekt­rotechnikai és fogyasztási cikkekkel szerepel a Lipcsei Vásáron. Különleges érdek­lődésre tarthatnak számot a legyei mélyrakodó mozgó­daruk. Csehszlovákia idén immár ötvenedszer jelenik meg a Lipcsei Vásáron, s ezúttal komplett üzemi felszerelése­ket, szerelvényeket, hidrau­likus készülékeket, kohásza­ti termékeket, valamint fo­gyasztási cikkeket mutat be. A 35 magyar külkereske­delmi vállalat gépipari, ko­hászati, elektrotechnikai gyártmányokat, automatizá­lási eljárásokat, valamint fo­gyasztási cikkeket vonultat fel az idén. A magyar kiál­lítás egyik érdekessége a KGST-előírások szerint ké­szült bányaszivattyú. Bulgária pavilonjában a legtöbb látogatót feltehetőleg a villás emelőtargoncák és egyéb új szállítási eszközök vonzzák majd. Románia bemutatja mező- gazdasági és erdészeti ter­mékeit, továbbá élelmiszer- ipari cikkeit. Kuba kiállítja mezőgazdasági és erdészeti termékeit, továbbá élelmi- szeripari cikkeit. A Vietnami Népi Demok­ratikus Köztársaság textil­árukat, ásványokat, gyógy- ( szereket, élelmiszeripari cik­keket küldött Lipcsébe. Kína kohászati, elektro­technikai termékeket, szer­számgépeket és fogyasztási cikkeket állít ki, a Mongol Népköztársaság és Albánia pedig kereskedelmi irodával képviselteti magát a Lipcsei Vásáron. Koreai NDK Három nap egy esztendő. •« Romániában jelenleg há­rom nap alatt állítanak elő annyi vegyipari terméket, mint amennyit az egész 1948- as évben! A „Krajova” Vegy­ipari Kombinát az ország ve­zető ipari vállalatai közé tar­tozik; az országban gyártott műtrágya egyharmada itt ké­szül. A több tíz hektáron elterü­lő, legkorszerűbb berendezé­sekkel felszerelt gyáregysé­gek helyén 11 évvel ezelőtt verték le az első cölöpöt és négy év múlva a kombinát megkezdte a termelést — mű­trágyát, a műanyag gyártásá­hoz szükséges alapanyagot, festéket, műanyagot állított elő. A berendezések jelentős ré­sze a Szovjetunióban készült és Moszkvából, Jerevánból, Dnyepropetrovszkból érkezett szakemberek szerelték fel- azokat. Ugyanabban az idő­ben román mérnökök és tech­nikusok negyven főnyi cso­portja szovjet vállalatoknál sajátította el a technológiai folyamatokat. Az eredményes együttműködés lehetővé tette, hogy az ammoniagyártó be­il Phznjani Textlombínát Ritka az olyan nővá sárlő, aki közömbösen megy keresz­tül a phenjani áruház szövet­osztályán. A kellemes színű, élénk mintájú szövetek látvá­nyáról nehéz elvonni a te­kintetet. Minden vég szöve­ten ott a gyártó textilgyár nevével ellátott kis cédula, mégpedig a leggyakrabban a áztüzft Cgeh-zlovákia A százéves „ifiú" • e — így is nevezhetnénk Szlo v ákia tei 11. -szeti szépsé­geinek egyik gyöngyszemét, a Strbské Pleso (Csorba-tó) települést — a Magas-Tátra legjelentősebb idegenforgal­mi és siközpontját. Népsze­rűségét elsősorban a Magas- Tátra legnagyobb tengersze­mének köszönheti (terjedel­me 18 hektár, átlagos mély­ségé 17 méter), ami után a nevét is kapta. No meg nem utolsósorban a tátrai hegy­csúcsok festői panorámájá­nak! Ezért Strbské Plesóben — a klasszikus síversenyek 1970. évi világbajnokságának színhelyén — gyakran lát­ják vendégül a világ leg­jobb sílesiklóit - és síugróit. Kitűnő fekvése — északról a hegykaiisszák védik, dél felől pedig teljesen nyitva áll a napsugarak előtt — le­hetővé teszi a klima’ikai gyógymódok a"ra'marását. Éppen száz éve építették fel a Magas Tátra e terüle­tének egykori urai «— a Szén ti vány iák — az első va­dász'akot a tó patt ián. Há­rom évvel később elkészült az első turistaszálló, s ez adta az ösztönzést további szál' Jak, fürdöházak, nya­ralók, ven 1 íglők, sporli: ’ren­dezések felépí' 'síhez. 1884- ben a Strbské Pleso telepü­lést klimatikus fürdőváros­sá nyilvánították. Néhány évvel később Strba községet fogaskerekű vasút kötötte össze Strbské Pleso telepü­léssel,'majd kiépült a villa­mosvasút Stary Smokovec (O-Tátrafüred) és Strbské Pleso között. _ A Csorba tó gyöngyszeme a Miynieká dolinában (Ma­lom völgye) kiépített sí­sporttelep, amely „Az ál­mok völgye ’ nevet kapta. Ez a terület elsősorban az él­sportolók számára készült. 1273. március 17., szombat Az alapvető sportberendezé­sek a minden évben meg­rendezett jelentős síverse­nyeket szolgálják, melyek közül a legismertebbek a nemzetközi részvétellel meg­rendezett Tátrai Kupa, to­vábbá a síugró és lesikló versenyek. A sielők előkészületeit se­gíti a műhó előállítására szolgáló berendezés, amely —• a műhóval — megfelelő hó­takarót biztosít a 900 mé­ter hosszú sífutók edzőtere és a közepes nagyságú leug- róhíd számára. Ebben az ed­zőtérben a síkfelületek fel­es levezető dombokkal vál­takoznak — kitűnően invi­tálva a sífutó pályát. Ezért a versenyzők előkészítőse itt nem függ az időjárás felté­teleitől. Az ugróbidakat és a lefu­tópályákat természeten ki- , zárólag az élsportolók hasz­nálhatják. Ám egész sor be­rendezés készül azok szá­mára is akik csupán kedv­telésből sportolnak. Ilyen például az a drótkötélpálya, amely a sportpályáról egye­nesen a Solisko nevű csúcs­ra visz fel. Kitűnő sielési és üdülési lehetőséget nyújt a Patria csúcsra vezető hegy­oldal, ahová * további drót- kötélpályát és sílefutó pályát terveznek. Az „Álmok völ­gyében” egyébként mini- golfpálya is rendelkezésre áll a turistáknak, a szóra­kozni vágyóknak, s 1974-ben megkezdik egy fedett uszo­da felépítését. Ami Strbské Pleso fej­lesztési terveit illeti, ezek­ben jelentős helyet foglal el az elszállásolási lehetőségek növelése. Még 1973-ban a tó közvetlen közelében fel­épül a 380 ágyas Patria szál­loda, amely különleges épí­tészeti stílusával kitűnően beilleszkedik majd a kör­nyezetbe. Épül már az új — 400 ágyas — asztmatológiai intézet is. A Csorba-tó 1975-ben egé­szen különleges rendezvény színhelye lesz. Itt tartják majd az INTERSKI nemzet­közi szimpoziont, amelyen a világ síiskoláinak képviselői .(osztrák, francia, svájci, ka­nadai sportemberek) talál­koznak majd és kölcsönösen bemutatják lesiklási techni­kájukat, összehasonlítják a legújabb tapasztalatokat. A gazdag programot a legkor­szerűbb sífelszerelések és eszközök világkiálitása egé­szíti ki. Phenjani Textílkombínát márkaneve. A Phenjani Textílkombínát építéséhez 1945-ben , láttak hozzá. Kétezer szövőgépre és 60 000 orsóra tervezték. Az amerikai imperialisták által 1950-ben kirobbantott koreai háború azonban megzavarta az építkezés menetét. A hábo­rú befejezése után a kombi­nát építése tulajdonképpen újrakezdődött; szovjet szak­emberek érkeztek a koreai textilmunkások segítségére. A Szovjetunió szövőgépek és egyéb berendezések szállítá­sával is hozzájárult a terme­lés mielőbbi beindításához. A koreai munkások és mérnö­kök pedig a Szovjetunióban sajátították el az új technikát, megtanulták az élenjáró munkamódszereket. Azóta a kombinátot jelen­tősen kibővítették! Hatalmas épületei külön negyedet fog­lalnak el a Phenjant két rész­re osztó Tedongan folyó bal partján. Kollektívájának több tagját a munka hőse címmel tüntették ki. A kom­binát mellett textilipari esti főiskola is működik. A phenjani textil munkások szoros kapcsolatban állnak szovjet barátaikkal. A válla­lat Koreai—Szovjet Baráti Társasága több mint 2000 ta­got számlák rendezések üzembe helyezése után hamarosan elérjék az előirányzott kapacitást. A „Krajova” kombinát szakemberei jelenleg is szoros kapcsolatot tartanak fenn szovjet kolegáikkal, rendkí­vül nagy figyelemmel kísérik munkájukat. A kombináttal ismerkedve, képet alkothatunk a román vegyipar rohamos fejlődésé­ről, mely 25 évvel ezelőtt csak néhány kezdetleges ammó­nia- és szódagyártó üzemet, kis teljesítményű kénsavgyá- rakat és szappanfőzdéket je­lentett. A régi üzemekből gyakor­latilag csak a nevük ma-' radt meg; majdnem minden gyárat korszerűsítettek. Ám a jelentős termelésnövekedést az új gyárak üzembe helyezé­sével érték el. A népi hata­lom évei alatt olyan új ter­melési ágak jöttek létre, mint az olajkémia, vegyipari mű­szál, műanyag, kerékabroncs­gyártás és más gumiipari ter­mékek előállítása. Nagy perspektívák elé néz a román vegyipar a jelenlegi ö(téves tervidőszakban: a ter­melés átlagos növekedési üte­me túlszárnyalja az évi 20 százalékot. A fejlődés szoro­san összefügg a Szovjetunió és a több szocialista ország hasonló iparágainak rohamos növekedésével, i, „Kolumbusz szigete” — ma A Kubához tartozó Juverv­tud szigetet (Fiatalok szigetei — a kalózlegendák egykori „Kincses szigetét” — Kolum­busz fedezte fel 479 évvel ez­előtt. / ' Természeti kincsei valahai egy maroknyi földbirtokos csoport vagyonát gyarapítot­ták, ma azonban új lakótele­peivel, iskoláival és autóút­jaival — melyeket a kubai forradalom óta eltelt idő­szakban építettek — lassan kiemelkedik a feledés homá­lyából. Kolumbusz második ameri­kai útja során, 1494. június 3~ án fedezte fel a szigetet, amely 400 éven keresztül ka­lózok rejtekhelyéül szolgált. Az ötvenes évek elején a sziget lakossága mindössze 10 000 fő volt, ma pedig már 40 000-en élnek és dolgoznak itt — nagy többségében fiata­lok. Gyors ütemben épül-szé- pül a Juventud-sziget: jelen­leg több ház „nő ki a föld­ből”, mint amennyi az 1959 és 1972 közötti időszakban ösz- szesen készült. Űj falvakat, modern gyára­kat, tizennégy hatalmas tel­jesítőképességű öntözőgátat, 20 tárolóüzemet (ásványok, hal, hús és tej tárolására) és új autóutakat létesítettek rö­vid idő alatt a Juventud-szi- geten. Kuba Bulgária Szemtől szembe a letűnt évezredekkel Jakimovó környékén a ré­gészek szemtől szembe talál­ják magukat a letűnt évézre- dekkel. Kiástak itt már trák kőfegyvereket és kőszerszá­mokat, érméket á római köz­társaság és császárság idejé­ből, megtalálták egy ókori erőd és egy szláv település romjait és itt húzódott az az őrfal, amely az 1300 éve ala­pított ó-bolgár birodalom nyugati határát védte. A inai Bulgária területét, a Duna déli partjától nem messze, már igen régen lakóhelyül rendezték be az emberek. A legújabb leletek, négy félgömb-forma ezüst csésze (az egyik a belső peremén végig aranyozott rovátkákkal, egy másik két sor körbefutó pettyezéssel van dísztíve), egy pár háromszorosan körülcsa­varodó, tömör arany kígyó­fejű karkötő (ahol a kígyó­alak a csapások bűvös elűzé­sét szolgálta), és egy rosta (amelynek szitáját koncent­rikus körök és sugárvonalak mentén úgy fonták, hógy a Napra ismerünk benne) mind Szovjetunió Geo*opusok a fe’kok fe!ett r>: L.:,.: ........r-----------------.... ....... A Kazah Tudományos Akadémia K. í. Szatpajev geológiai intt ' ek kula- tói a D/sungari és a Zai- lijszkoje Alatau hegységben, több mint 4 ezer méterrel a tenger szintje felett folyta,- tak kutatásokat. A geológusok földpát-, gránittelepekre bukkantak és rezet, ólmot, ónt, valamint más fémeket « kimutattak az új lelőhelyeken. A felhő­kön túli szintekről vett kö­ze, minták elősegítik a Föld ’ geológiai felépítésére vonat­kozó törvényszerűségek fel­tárását, a mélyen fekvő ás­ványig lelőhelyek elhelyez­kedésiének megállapítását és a készletek pontos mennyi­ségi becslését. Szovjet tudósok a föld­felszínen kimutatott auk: roszkópikus zárványok el­oszlása alapján meg tudják állapítani, az érclelőhelye­ket. Az új kutatási módszer ellenőrzése során Közép- Ázsiában 24 feltételezett kör­zet közül 21 tartalmazott érctelepet. A szovjet rendszer idején az országban körülbelül 15 ezer iparilag hasznosítható lelőhelyet fedeztek tel. említésre méltók, de közülük is kiemelkedik két lelet. Az egyik afféle ezüst dom­bormű, amelyet — díszítésül — bútorokra illesztettek a ró­maiak. Római eredetre vall az ízlés, a művesség és az előál­lítás módja is. A dombormű­vet — amely hosszú és sima hajú, nagyszakállas, pödrött bajszú férfit ábrázol — ezüst lemezből, szilárd mintán ko­vácsolták ki. A másik érdekesség egy edény) rajta vágtató lovas aranyozott domborművé. Ha. a képet magunk felé fordít­juk, a ló< jobbra tart, bal mellső lábát kecsesen emeli, fejét könnyedén felénk for­dítja. A lószerszámokat, kü­lönösen a nyerget, — kengyel nincs — nagy gonddal. és rendkívüli hűséggel dolgoz­ták ki. A lovas jobb lábát — a felénk esőt — bocskor és egészen térdig annak lábszár­ra csavarodó része takarja. Nehéz kardját véséssel díszí­tett hüvelyben viseli. A lát­vány oly nyilvánvaló helyi tradíciókat tükröz, hogy a domborműnek feltétlen a közelben kellett készülnie. A legújabb leletek fölérnek a korábban ugyanitt föltárt emlékekkel. Értékes ritkasá­gok: a „jakimovói edényed­hez hasonló csak Romániában és az Egyesült Államok egyik múzeumában található. 'Lengyelország Hétmillió szótár A legutóbbi negyedszázad­ban Lengyelországban több mint 7 millió példány két­nyelvű általános és szakszó­tár került a könyvpiacra. A lengyelt alapnyelvnek tekint­ve a szótárak valamennyi eu­rópai nyelvet képviselik. A nem európai nyelvek csoport­jában tartozik a lengyel— vietnami és a lengyel—szua­héli szótár. A lengyelországi szótárak a szocialista országok kiadói­val szoros együttműködésben készülnek, de eljutnak a ka­pitalista államok könyvpiacá­ra is. A műszaki szótárakról szól­va, külön figyelmet érdemel a Lengyel Tudományos-Mű­szaki Kiadó kezdeményezése. A kiadó néhány évenként alapvetően felfrissített és új címszavakban bővített mű­szaki szótárt ad ki. Ugyanez a kiadó jelenteti meg a „Szó- tárbibLÍográfia” című füzete­ket is, amelyek képet nyújta­nak a világ szótárkiadásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents