Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

MegHdteb a tanácstagi jetölőg^yscii 70 ezer tanácstag! kerület r Ttétffm megkezdődött az április IS-re kiírt általános ta­nácstagi választások előkészítésének legmozgalmasabb idő­szaka: a csaknem 70 000 tanácstagi választókerületben március 26-ig jelölőgyűléseket tartanak. A gyűlések helyét, időpontját a helyi tanácsok hozzák — írásban a vá­lasztópolgárok tudomásárak Az egész társadalmat átfo­gó, cselekvésre, aktív részvé­telre ösztönző belpolitikai eseménysorozat kétségkívül a választások előkészítésének legfontosabb mozzanata: most dönt á városok és falvak népe arról, hogy a következő négy esztendőre kiket ruház »fel bizalmával, most jelöl* hogy a tanácstagi posztra legalkalmasabbak, legráter­mettebbek közül is kik indul­hatnak április 15-én a szava­zók voksainak elnyeréséért. Már két esztendővel ezelőtt — a csonka tanácsi ciklus in­dulásakor — is bebizonyoso­dott, hogy a jelölőgyűlések valóban fontos politikai, jogi intézménnyé váltak. A lehe­tőséget erre az 1970-ben mó­dosított választójogi törvény teremtette meg, a tartalmat azonban az a nagy felelősség- érzet adta, amellyel a válasz­tópolgárok gyakorolták jelö­lési jogukat. Az elmúlt év végén lezajlott tanácstagi be­számolók, falugyűlések ta­pasztalatai most ugyanezzel a prognózissal bíztatnak: a je­lölőgyűlések jó fórumai lesz­nek az alkotó eszmecserék­nek, s a választópolgárok nem csupán a jelöltek sze­mélyéről döntenek, hanem véleményt mondanak az el­múlt két esztendő tanácsi munkájáról is. Mérlegre te­szik az országos és a helyi eredményeket, számba ve­szik a következő esztendők teendőit s még elvégzendő feladatok sokaságát gyűjtik majd össze „útravalóul” a leendő tanácstagoknak. A jelölőgyűléseket — a vá­lasztási elnökség közreműkö­désével — a Hazafias Nép* front helyi bizottságai szer­vezik a városokban és a fal­vakban, az üzemekben és a vállalatoknál, a termelőszö­vetkezetekben és az állami gazdaságokban; a hivatalok­ban és intézményekben. Á tanácstag személyére javasla­tot tehetnek a Hazafias Nép­front szervei, de jelöltet ajánlhatnak a társadalmi szervezetek, jelölhet az üze­mek, gyárak, téeszek dolgo­zóinak közössége vagy akár a gyűlésen megjelent bármely ' választópolgár is. Ezután döntenek nyílt szavazással arról, hogy az ajánlottak kö­zül ki vagy kik legyenek a választókerület jelöltjei (eh­hez a jelölőgyűlésén megje­leltek legalább egyharma- dának szavazatát kell bírni). A törvényes kizáró okok a jelölteknél is érvényesek, je­lölni csak választójoggal ren­delkezőket lehet. Politikai feltétel, hogy az ajánlott ál­lampolgár elfogadja a Haza­fias Népfront programját, Bizonyos, hogy a gyűlésekről készülő jegyzőkönyvek olyan jelöltek nevét tartalmazzák majd, akiket politikai maga­tartásuk, közéleti tulajdonsá­gaik. emberi jellemvonásaik valóban méltóvá tesznek ar­ra, hogy képviseljék válasz­tóikat az államigazgatás helyi testületéiben, a tanácsokban. (MTI) J * i wVmSUimui* - i-U. i * 58000 fiatalt várnak ,az általános Iskolákká) a szakmunkástanuló-intézetek Időben megérkeztek a Je­lentkezési lapok, az általá­nos iskolákban a hónap ele­jén megkezdődött a végzősök életében évről évre visszaté­rő esemény: a pályaválasz­tás, a továbbtanulás lehető- 4 ségeinek mérlegelése. Az idén csaknem 120 000 nyol­cadikos latolgatja, hol foly­tassa tovább tanulmányait: közülük minden másodiknak tudnak helyet biztosítani a szakmunkásképző-intézmé­nyekben. Az 1973. évi nép- gazdasági tervben 65 000 első éves szakmunkástanuló fel­vételét irányozták elő. 58 000 fiatalt az általános iskolák­ból, a többieket pedig a kö­zépiskolákból várják, mert az utóbbiaknak az új tanév­ben is lehetőségük nyílik ar­ra, hogy a felsőfokú oktatási intézmények mellett jövőjük alakításakor számolhassanak szakmunkás képző-intézmé­nyekkel is. Nyilvánvaló, hogy mint minden esztendőben, most is elsősorban a szülők, nevelők, barátok hatására választanak a 14 esztendősök pályát Ép­pen ezért, a Munkaügyi Mi­nisztérium ismételten felhív­ja a figyelmet, hogy a tanul­mányok végeztével él is kell helyezkedniük a végzett fia­taloknak. Ebben egyébként segítsé­gükre vannak a fiataloknak az iskolai, megyei pályavá­lasztási felelősök, illetve ta­nácsadók. Érdemes ilyen szempontból különös figyel­met fordítani arra a 43 szak­mára, amelyekre a Gazdasági Bizottság 1972-ben a beisko­lázást segítő ösztönző intéz­kedéseket hozott. Ilyen a 250—500 forint között meg­állapítható társadalmi ösz­töndíj, az utplsó éves tanu­lók szakmunkásbérben való foglalkoztatása, húsz szak­mában pedig a havi 200 fo­rintos ösztöndíjkiegészítés. A Munkaügyi Minisztéri­umban elmondották: a pá­lyaválasztó fiatalok, közülük elsősorban a lányok, koránt­sem használják ki lehetősé­geiket. Széles körű vizsgáló^ dással megállapították: 53 olyan szakma van, amelyek­ben feltétlenül szükséges és lehetséges is a lányok felvé­teli arányának növelése. Olyan tiszta, nagyobb fizikai megterhelést nem jelentő, ugyanakkor jó keresettel já­ró szakmák egész sora nél­külözi még a lányok, illetve a lányos szülők érdeklődését, mint például a különféle műszeripari, a kötő-hurkoló, nyomda- és sütőipari szak­mák, de a jelenlegi techno­lógiai fejlettség mellett ugyancsak „lányosíthatók” ma már — sok egyéb mel­lett — a gépi forgácsoló, az elektrolakatos, a cipőgyártó, a cellulóz- és papírgyártó szakmák 1a. Az idei felvételeknél szám­ba jöhető 65 000 fiatalból 14 ezret a budapesti, körülbelül 3—3 ezret a Bács, Baranya, Csongrád, Győr, Pest, Sza- . bölcs, Szolnok és Veszprém megyei, 5300-at a borsodi és 3700 a hajdúsági szakoktatá­si intézmények várnák. A jelentkező fiatalok közül 40 ezren nagy iparvállalatok, több mint 7000-en az ipari szövetkezetek, mintegy tízez­ren a tanácsi vállalatok és megközelítőleg ötezren me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek szakmunkástanulói lesznek. A jelentkezéseknek ez az első időszaka hivatalosan május 31-ig tart. (MTI) Szedik a primőr paprikát A Sárszentmihályi Álla­mi Gazdaság inotai üveg­házi kertészetében meg­kezdték a primőr paprika szedését. A 15 ezer négyzetméter területű üvegházban be­érett a paprika. íMTI-foto: Jászai Csaba . felvétele — KS) Felelős Tóth Péter és Vizér Ferenc... Tervtárgyaüás a csáayi Búzakalászban Közeledvén a tavaszi mm»-' kák dandárja, tervtárgyaló •közgyűlésre invitált a csányi Búzakalász Termelőszövetke­zet vezetősége. Színhely a mozi. Az 1973-as év termelé­si és pénzügyi tervének elő­adója Juhász Árpád főág- ronómus. Mielőtt bővebben szólnánk az eseményről, az ott szerzett tapasztalatokról, jegyezzünk fel néhány érdekesebb ada­tot a gazdaságról! Földterü­letük háromezer hektár, eb­ből 90 százalék szántó. A többi rét, legelő, erdő. Múlt évben ezen a területen gaz­dálkodott ki 260 szövetkezeti tag kétmillió forint hasznot, s jutott zárszámadáskor minden tízórás munkanapra 86 forint jövedelem. A tervet nem feszítik Amilyen az elmúlt eszten­dő volt, legalább olyan le­gyen az idei! Ez ,a vezérelve a Búzakalász vezetőségének. Ismervén földjük minőségét, az egyes termelési ágazatok problémáit: nem feszítenek a terveken! Ellenben a struk­túra részbeni megváltoztatá­sával hosszabb távon igye­keznek a felfutás alapjait megteremteni. Marad tehát 86 forint kö­rül ez idén is az egy tízórás HATSZOR választották 'meg, most is szívesen jelöl­nék még a gyöngyösi 35-Ös körzetben Pajor Györgyöt, de ő maga kérte: álljanak el ettől a szándéktól. Pihenni szeretne. Nem is annyira az évei miatt, hiszen még. aránylag „fiatal” ember, alig múlt hetven éves. De a két évvel ezelőtti betegség fi­gyelmeztette, most már töb­bet kell törődnie magával, mint eddig. Szólamnak tűnhet, pedig nem az. Pajor György csak akkor érezte jól magát vi­lágéletében, ha társaiért is tehetett valamit. Valamikori kisinas korában tanulta meg, hogy egyedül semmire sem megy. A kisebb és a nagyobb igazságtalanságok ellen, a társadalom javáért csak együttes erővel lehet eredményesen tevékenyked­ni. Mint a lassú folyam, úgy hömpölyögnek elő a szavak belőle, ha élményekben gaz­dag múltját említheti. Ta­nulságul sok mindent tudna mondani a mai fiataloknak. Érdekes, mindig is azok kö­zött érezte magát a legjob­ban, akik, még a huszadik évüket • nem írták le. Most is róluk beszél a legszíveseb­béi, a körzetéhez tartozó fiatalokról. Mennyit segítet­tek néki a parkosításban, a fcertek ápolásában, a házak környékének a rendben tax­jXyugdíjba megy a tanácstag tásában. Amikor 1963-ban a legeredményesebb körzetként elnyerték a városi tanács 15 ezer forintos jutalmát, akkor is a fiataloké volt a pálma. Ment is Pestre azonnal, ösz- szevásárolt egy csomó sport­eszközt a jutalomból. Meg­érdemelték a fiatalok, hogy szabad idejüket kellemesen tölthessék el. — Nem volt könnyű meg­csinálni a parkokat, a ját­szótereket — -emlékezik most vissza Pajor György—, de megőrizni azokat, az sem könnyű. Annyiféle ember jött Gyöngyösre az ország különböző vidékéről, \akár- csak én is, akiknek előbb még meg kellett szokniuk a városi környezetet. ő AKKOR utazott. Gyön­gyösre, amikor megszervez­ték a mostani Izzó elődjét, a Szerszám- és készülékgyá­rat. A vasmunkás művezető lett, irányította a keze alatt kinevelt munkásokat. Már az első választáskor rajta szerepelt a neve a listán. Körzete a malomtól délre eső terület volt, a Püspöki, rész város felé nyúló vége. Néhány ház, néhány idő­sebb emberrel. Aztán lett járda, fűszerüzlet, még presz- szó is. Micsoda nagy szó volt ez akkoriban. Mondták is az emberek, meglátszik a~z mindjárt, ki van jó szívvel a munkáspépek iránt. Aztán közelebb került a lakásához. A tennivalót sem kellett neki megmutatni. Járda, út, parkok, játszóte­rek. A fiatalok. / — Soha nem felejtem eí, amikor a Bárány Ilonka azt mondta nekem, ő papírke­reskedő szeretne lenni. De hat nem tudja, felveszikre. Meghallom egy vasárnap, hogy most folyik a felvételi. Megyek az iskolába. Ott azt mondja az igazgatónő: a megyei küldöttön múlik min­den. Megkeresem: Mondom neki: elvtársnő, nem kivételt1 kérek én, de tessék meg­nézni, itt a kimutatásom, abban pontosan benne van, hogy ez a kis Bárány Ilona mennyi társadalmi munkát' végzett. Ilyen lány ő. Gon­doljon már rá. Pajor György valóságos naplót vezetett mindig a tár­sadalmi munkáról, a körze­tében történt dolgokról, a meglátogatott családokról. Aztán egy sor fényképet, is eltett ezek mellé. Mint va­lami helytörténeti bemutató, olyan a sok írásos emlék. — Nem dohányzom, nem iszom, nem kártyázom. Olyan soha nem történt meg, hpay ne csináljak sem­mft. A választóik és a csa­ládom, ez érdekelt mindig a legjobban a munkán kívül. Maradnék is még mindig a tanácsban, ha olyan jól bír­nám erővel, mint néhány évvel ezelőtt is. Sokszor kapott elismerést a munkájáért: oklevelet, ki­tüntetések sorát, halk köszö- nömöt, hivatalos dicséretet. Egy fáradhatatlan élet je­lei ezek, de talán sokkal többet ér valamennyinél az az elismerés, amit az embe­rek alakítottak ki magukban Pajor Györgyről. ,Az idén már nem jelölik újra. Mintha „nyugdíjba” menne a tanácstag. Jó! meg­érdemelt pihenésre készül­ne. De hát tud-e pihenni az, akinek életeleme mindig a tevékenység, a munka volt? ,A több mint hetvenéves Pajor György ezután is szívesen látja mindazokat, akik tanácsot mennek kérni hozzá. Csak be kell csen­getni a kis lakásba. Már nyílik is az ajtó, és megje­lenik benne egy őszes hajú férfi feje, hogy halk szóval kérdezze: — Mi tetszik? Tessék, jöjjön beljebb! AZ AJTAJA mindenki előtt nyitva áll ezentúl in. ' „ (G. Molnár FJ munkanapra tervezett (jöve­delem, aminek húsz százalé­ka természetesen csak zár­számadáskor kerül kifizetés­re. Sokkal kellemesebb meg­lepetés, ha jövő ilyenkor felfelé kerekedik a forint, mintsem fűhöz-fához szalad­gáljunk, s azon törjük a fe­jünket, a mérleget miként lehet úgy kozmetikázni, hogy a tagság „bevegye”, mondja Ferencz Jenő párt- titkár is. S szavaival csak , egyet lehet érteni. Belép a tritikáté Az a bizonyos struktúra- változás. Mit jelent.ez Csány- ban a növénytermesztés te­rületén? Ezerhétszáz hektá­ron nagyjából maradnak a hagyományos gabonafélék. Zömmel őszi búza. Elhagyják viszont a cukorrépát, lencsét, amely nagyon munkaerőigé­nyes. De belép ugyanekkor a búza és rozs kereszteződé- . séből származó tritikálé, egyelőre mintegy ■ harminc hektárral. S jön közéf het­ven hektár repce. Ez a két új növény termesztés dolgá­ban teljesen ■ gépesíthető. Ha aztán be is váltják a remé­nyeket, később növelik a ve­tésterületet. Mint ismeretes — az or­szágban elsőként —, a Hat­vani Konzervgyár támogatá­sával ezen a tájon szervez­ték meg . a repülőgépes nö­vényvédelmi társulást. Nagy segítség ez a csányi közös gazdaságnak. Hálából, no meg jól felfogott üzleti ér­dekből, szerződéses kapcsola­tot is tartanak az üzemmel, s ennek értelmében 64 hek­tárról á paradicsomot, 69 hektárról pedig a paprikát utolsó kilogrammig a koh- zervgyárnak szállítják le. Mintegy 25 hektárt tesz ki terv szerint uborka-, diny- nye-, főzőtökterületük. Ennek termése, mint eddig, az idén szintén a MÉK átvevőlfelyei- re vándorol. Ezerkétszáz anyajuh Döntően megváltozik Csányban az állattenyésztés ' eddigi képe is. A tervtár­gyaló közgyűlés hozzájárulá­sát adta a vezetőségnek, hogy a 360 férőhelyes szarvasmarha-telep üzembe- hetyezésével egy időben megkezdődjék a sertéstenyé­szet folyamatos felszámolása. Mi tette ezt szükségessé? Korszerűtlen a meglevő te­lep, felújítása sem kivitelez­hető. Kisebb átalakítással azonban kitűnően hasznosít­ható az egyre jövedelmezőbb juhászat fejlesztésénél. Ennek mérvét a következő számadattal tudjuk kifejez­ni: jelenleg 750 anyajuhot tart számon a gazdaság, ez azonban év végére 120ó-m növekszikl Kihasználni a gépeket A különböző tervfeladatbft megoldásában jelentős mun­ka hárul a gazdaság trak­torüzemére, amelynek terme­lési előirányzata megközelíti a 21 ezer hektárt. Ennek nyilván meg is feleinek az igen jól képzett vezetők, gép­kezelők, akikre különösen a talajmunkáknál hárul nagy felelősség. Az elmúlt eszten­dő . tapasztalatain okulira azonban több figyelmet kelI fordtíaniuk a traktoristáknak az artyagtakárékosságra, a munkagépek óvására. Ezzel százezreket menthetnek meg a tagságnak. Az sem enged­hető meg, hogy egymás kö-; zölli torzsalkodásuk a gépek kölcsönös megrongálásához vezessen, amint erre szintén akadt példa a korábbi idő­szakban. A gazdaság gép­parkja köztulajdon, társadal­mi vagyon. Ami szándéko­san ennek kárára megy. az mind büntetőtörvénykönyvbe illő cselekmény! Amit jóváhagytak A tervjavaslathoz többen hozzászóltak a jelenlevő szö­vetkezeti tagok közül. Tözsér József e borsóért aggódott. Nagy Mihályné, aki részes­ként dolgozik, a melegágy­hoz szükséges anyagot sür­gette. Ferencz Jenő, az üzem- ágak közötti versenymozga­lom fontosságát hangsúlyoz­ta, reálisnak ítélve egyéb­ként a kidolgozott munka- tervét. Ilyen tekintetben a többi felszólalónak sem volt ellenvéleménye. Dokumert- tumként ide is zárjuk a köz­gyűlés által elfogadott ha­tározati javaslatot: „A közgyűlés meghallgat­ta és megtárgyalta a föagro- vómus előterjesztése alapján a Búzakalász Termelőszövet­kezet 1973. évi gazdasági és pénzügyi tervét. Utóbbira vonatkozóan: az összes árbe­vétel 27 millió 397 ezer fo­rint. Kiadás: 25 millió 764 ezer forint. Bevételi többlet: 1 millió 633 ezer forint. Fe­lelős Tóth Péter elnök és Vi­zet Ferenc főkönyvelői” Igen, ők a felelősök a ha­tározati javaslatban foglal­tak végrehajtásáért, megva­lósulásáért. De a tervek va­lósággá válása legalább ennyire a tagság dolga. Hisz- szük, ennek tudatában van­nak mindannyian. Moldvay Győző rfW i 1973. március 13* kedd \

Next

/
Thumbnails
Contents