Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
Az ipar beleszól JT Ä MEZŐGAZDASÁGI, f vagy mezőgazdasági esede- tű cikkek árainak változása nálunk évek óta a közérdeklődés homlokterében áll. És a vélemények erősen eltérőek, úgy is mondhatjuk, hogy végletesek. A vevő a piacon vagy a boltban azt látja, hogy drágább a zöldség, a tej, a cigaretta és ezt gyakran kifogásolja. Ugyanakkor a mező- gazdasági termelő évről évre több iparcikket használ fel. A magyar termelőszövetkezetek költségszámításaiban ma csaknem háromszor annyi ipari eredetű anyag szerepel, mint 1961- ben, a szocialista átszervezés utáni első esztendőben. Ezek ára is jelentősen emelkedik és a tsz-elnök, vagy főkönyvelő ezt figyeli, erre hivatkozik. A végletes álláspontok között ezen a ponton még nincs ellentmondás. Az országos tervezés ugyanis mindkét ármozgást figyeli, mindkettővel kalkulál. Tehát, ha emelkedik a mezőgazdaság által felhasznált iparcikkek ára, akkor időnként ennek megfelelően emelik a mezőgazda- sági felvásárlási árakat is. Itt tehát országos szándék érvényesül, vagy a gazdasági élet mozgása következtében előállott új helyzet követelte korrekciókról van szó. Sajnos a kettő még sincsen egymással egészen szinkron.- ban. Az ármozgásokat tükröző statisztika ugyanis nem képes mindig a valósághoz teljesen hűen kimutatni a változásokat Ha például egy gép eladhatatlannak bizonyult és ezért leszállítják az árát, hogy valaki mégis megvegye, akkor a statisztika ezt árcsökkenésnek mutatja ki. Holott csupán annyi történt, hogy egy gépet a valóságos értéknél drágábban akartak eladni, de ez nem sikerült. Az új típusú gépek árának fel- tomázását viszont a statisztika nem tekinti áremelésnek. Ez ravasz dolog. Régebben például egy szerves- trágyaszóró 38 ezer forintba került. Ez a típus elfogyott, ma már nem kapható. Piacra dobtak egy újat, amely valamivel jobb ugyan, de az ára 71 ezer forint. Harmincháromezer forinttal kerül többe, de ennyivel nem jobb, csupán a gyártó és forgalmazó vállalat előrelátó biztonsággal építette be az árba a neki szükséges nyereséget. SAJNOS, MÉG eddig nem tudtunk kitalálni olyan módszert. amely ezeket a tüneteket is valósághoz hűen mutatná ki az árszínvonalban. A tsz-ek viszont hajlamosak arra, hogy kiragadjanak egyes tüneteket és ezekből általánosítsanak. Jó példa erre a mezőgazda- sági gépalkatrész. A tsz-ek szívesen lobogtatnak számláikat, amelyből kiderül, hogy ez a bizonyos jegyzékszámú csavar, vagy karika most tíz- szer-hússzor annyiba kerül, mint korábban. Ez így kiragadva igaz, de nem jellemző az árszínvonalra. Még nyomosabb szempont pedig, hogy az alkatrészek árszínvonala önmagában még nem döntő. Lehet, hogy az a bizonyos csavar azelőtt egy forint volt — de nem lehetett kapni. Most 15 forint — de ott áll a polcon. Tíz darab csavarért tehát 140 .forinttal többet fizetnek, de helyben megkapják. Azelőtt csak tíz forintba került, de esetleg 300 forint volt a fuvarköltség, amíg a negyedik megye- székhelyen nagy keservesen meg tudták vásárolni. Valami kapaszkodót azonban találnunk kell az árszínvonal mérésére. Ez a következő: 1961 óta a magyar termelőszövetkezetek bruttó termelésüket 64 százalékkal növelték. Ennyivel többet tesznek le most a népgazdaság asztalára. Ez idő alatt azonban a nettó termelés csak 28 százalékkal emelkedett, tehát a termelés növekedését nem követte ugyanolyan mértékben a haszon, a kiosztható jövedelem gyarapodása. Ez már valóban aggasztó tünet, annál inkább, mert az egyes gazdaságot annél inkább sújtja, minél többet termel. MAGYARÁZATA szakszerű fogalmazásban: átmeneti viszonyaink következtében nálunk a kézi munka felváltása gépi munkával nem mindig fizetődik ki. Magyarán a tsz igyekszik modernizálni, új gépeket, korszerű berendezéseket beállítani, mert többet akar termelni, amihez egyre kevesebb tag munkájára számíthat. Csakhogy ezek' az új gépek és berendezések igen drágák. Ha tíz ember munkáját az új gépek segítségével elvégzi kettő, az jó dolog. De 8 ember megtakarított munkabére egyáltalán nem bizonyos, hogy fedezi az új gép beszerzési és üzemben tartási költségét. Annál inkább, mert a leendő kiszolgáló személyzet nem két ember a régebbi tízből, hanem szerezni kell két specialista szakembert, akik nyilván drágábban dolgoznak majd. Ezt az ellentétet egészen féloldani aligha lehet. Szá molni vele azonban mindenképpen szükséges. Számoljon vele először is a tsz főkönyvelője, vagy közgazdásza. Magától értetődő, hogy az agronómus modem gépet szeretne, de a közgazda nagyon gondosan számolja ki, hogy ez majd kifizetődik-e. Számolná kell az adott helyzettel az iparcikkeket gyártó és forgalmazó vállalatoknak is. Mert a burkolt áremelésekkel a népgazdasági terv már nem tud számolni, tehát ezek lehet, hogy szolgálják az egyes ipari vállalat érdekeit, de súlyosan árthatnak a mezőgazda- sági termelési kedvnek. MIVEL PEDIG a tökéletes egyensúlyt aligha lehet a legközelebbi jövőben megteremteni, helyesen teszi a tsz, ha nemcsak jövedelembiztonsági, de beruházási tartalékokat is félretesz. Mert, ha van mihez nyúlnia, akkor egy „váratlan húzás” sem hiúsíthatja meg a tsz elhatározását, nem akadályozza meg a termelés minden probléma ellenére is szükséges fejlesztését, modernizálását *. a Csillogó munka - női kézben A Metalloglobus Fémipari és Termelőeszközkereskedel- mi Vállalat tarnaszentmikló- si telepén hatvannyolc nő dolgozik. Közülük tizenhét fémválogató. A vastag gumiszalag megállás nélkül hozza a fémtörmeléket. Nagyot, kisebbet, mindenféle színűt. Szinte belesajdul az ember szeme ebbe a bábeli tarkaságba: az egyik fémdarab tomA szalag nem áll meg. A telep udvarán ott az utánpótlás, hatalmas törmelékhegyek magasodnak az ég felé. Van egy mondás: ne azt nézd, ki üti a vasat, hanem azt, hogy miként üti... — Sokan mondták a kezdet kezdetén, hogy a csa- varhúzó, a fogó és a bontó- kalapács nem a mi kezünkbe való. Meg aztán: mit ért Öráwfcérrt SÍ kilogramm súlyú fémet válogatnak szét a. szalag mellett dolgozó brigád tagok. pán, olajosán «Ólán meg, míg mellette vakítóan veri vissza a napfényt egy spirállá merevedett íémíorgáfft Az asszonyok megszokták ezt a változó csillogást. Talán nem is figyelnek rá, észre sem veszik, hiszen csalhatatlan pontossággal emelik le a félkörré görbült gumiszalagrci a különféle anyagokat — Nem ördöngösség ez, csupán 40—50 féle színesfémet keli jól ismerni. Köny- nyű és nehéz sárgarezet, vörösrezet, alumíniumot, ónos elektronitanyagokat... A többi csak ügyesség és gyorsaság kérdése — mondják, s közben egy mozdulattal a katonás rendben sorakozó ládák egyikébe dobják a leemelt darabot. egy idős családanya, vagy az eladósorban levő lány a színesfémekhez?... — idézi a múltat Birigyi Gézemé brigádvezető. Ahogy elkezdtük a beszélgetést, az asszonyok kíváncsian követik minden szavunkat Néha közbeszólnak, vagy tekintetükkel, bólintá- sufckai helyeselnek, de kezük nem án meg egy pillanatra sem. csinál. A szalag mellett nincs gondolkodási idő, teljesítményben dolgozunk. — Mennyi a normájuk? — Egy-egy brigádtagnak óránként 21 kilogramm színesfémet kell kiválogatnia, vagy öntvényt, gépalkatrészt szétbontania. Egy műszakban hozzá vető1 egesen 2800 kilónvi tiszta fémhulladékot készítünk elő préselésre. Kettőjüket kivéve valamennyien Hevesvezekényről járnak be. Reggel fél hat előtt indulnak a busszal, délután három körül vannak otthon. Aztán kezdődik a második műszak: hol a határban. hol a háztartásban. A legtöbbször mind a két helyen. Az üzemben 1400—1500 forintot keresnek. A napokban átlagosan hétszáz forint nyereségrészesedést kaptak. Sokkal többet,. mint tavaly. Az ősszel rendezték a bérüket, most újabb fizetésemelésről hallottak a termelési értekezleten. Ez havi 60—70 forinttal többet jelent ... — Az asszonyok, lányok többsége az üzem megnyitása óta itt dolgozik. Sokuknak ez az első munkahelye, természetesen a föld után. Kemény munkához szoktak, magukkal hozták az így kialakult vasszorgalmukat. Munkakerülésért, lógásért senkit sem kellett elkülde- nünk, viszont több tízen szeretnének itt elhelyezkedni. .. — vélekedik beosztottjairól Tóth Simon telepvezető. Kinn az udvaron, a műhelycsarnok falánál egy préselt tömbökből épített piramisra mutat: Dimbes-dombos vidék. Erdőkkel övezett szántók nyújtózkodnak mindenütt. Három község határa ez a terület, három falu termelőszövetkezeti tagsága közösen műveli, közösen gazdálkodik ezen az egyébként gyenge termőképességű földön. Alig egy éve, hogy o Bükk alján Bátor, Egerbocs és Hevesvezekény parasztsága elhatározta, hogy együttes erővel újat. jobbat, jövedelmezőbbet produkál, mint korábban. Egy esztendő nem hosszú Idő. Mégis jelentős próbatétel volt ez a bátort Bükkal- ja Termelőszövetkezet életében. Ezt bizonyítják a nemrég megtartott zárszámadás eredményei is. Közel másfél millió forinttal növekedett a közös vagyon. De hogyan érték el ezt az eredményt, hogyan sikerült gazdaságosabbá tenni a termelést? Ezekkel a kérdésekkel kopogtattunk be a közös gazdaság bátori központjába, ahol éppen a közelgő terv tárgyaló közgyűlés előkészületeivel foglalkoztak. Felföldi Ernő elnökhelyettes a kezdést idézi: — Az egyesülés utáni első hetek voltak a legnehezebbek. A létrehozott nagy üzemben uj alapokra helyeztük a gazdálkodást. — Mi volt az első feladatuk? — A legfontosabb volt, hogy a tagság bizalmát megnyerjük. — Sikerült? — Ügy érezzük, igen. — Mit terveztek? — Először is bevezettük a havi fizetést, amelyet a tagok elismeréssel fogadtak. — Mi következett ezután? — Az egyesüléssel meg- üpttU a hatar, konccá trálBátori mérleg Három tsz egy éve tabb lett a termelés, jobb lett a munkaszervezés. Így a korábbi évekhez képest előbbre léptünk. A zárszámadási beszámolóból kitűnik az is, hogy kétmillió forint értékben új gépeket vásároltak és nagyobb gondot fordítottak a szántóföldi növények termelésére. Több műtrágyát és növényvédő szert használtak fel, mint korábban. Bátran éltek az újabb agrotechnikai módszerek alkalmazásával. — Kedvezőtlen itt a földrajzi és közgazdasági adottság — mondja Szecslcó Miklós főmezőgazdósz. — Sok a fagyzugos terület, meg az éles lejtő, amelyen sokszor a gép is megcsúszik. Mégis ebből a földből is többet ki lehet „csikarni”. Az egyesülés, után a'legfontosabb termelési feladat volt az állattenyésztést kiszolgáló takarmány termesztés megalapozása, amelyet teljesen gépesítettünk. A kenyergabona- termesztésben a körülményekhez képest jól alakult a termésátlag az elmúlt évben, csak a nyári esőzés rontott egy-két mázsát. Viszont örvendetesen növekedett a kukoricatermés, amely elegendő abrakot biztosít. A falon különböző térképek lógnak Az egyiken zöld és rózsaszín téglalapok sorakoznak. A másikon kacskaringó vonalak, sávok futnak. — Elkészítettük a halár tméeá. m meliorációs térképét — mutat a színes foltokra a mezőgazdász. — Ezeket figyelembe véve végeztük már az ősszel a műtrágyázást. Később pedig a gyeptelepítést és erdősítést is ezek a tervek határozzák meg. — Mit valósítanák meg az idén? — Csak néhány növény termesztésével kívánunk foglalkozni. Marad a búza, és a "kukorica, valamint a legfontosabb, a pillangósok termesztése. Azt is tervezzük, hogy kisebb területen napraforgót vetünk, és ennek gyomirtását majd a kukoricához hasonlóan vegyszerezéssel végezzük. Növényvédő szakembereink dolgozták ki ennék a tervét. A tervek között fokozott hangsúlyt kap a talajvédelem is, amelyre fokozott gondot fordítanak a bátori- ak. Az idén például Egerbocs határában javítják a tálajt, és ezáltal termelékenyebbé teszik a növénytermesztést. Barta Ervin főállatte- nyésztő optimista: — A legfontosabb termelési ágazat szövetkezetünkben a szarvasmarha-tenyésztés. Tavaly sikeresen tbcmentesítettük az állományt. Rátértünk a kötetlen szarvas- marhatartásra, amely az önetetésen és önitatáson alapul, három, négy hónappal lerövidíti a tartási időt. Az egyesülés előtt erre nem is gondolhattunk volna. A legfontosabb coUüíázcsünk, (t húshizlalás. Ehhez a szükséges takarmányt a szövetkezet földjein meg is termeljük. A szövetkezet középtávú fejlesztési tervében szerepel a szarvasmarha-tenyésztés korszerűsítése. Ennek megvalósítására szakosított tehenészeti telepet építenek, ahol megnövelik a tehenek számát. A telepen lesz majd mosdó, öltöző, pihenőhelyiség. — De vajon lesz-e szakember? — kérdeztük a főállattenyésztőt. — A szövetkezet vezetősége erre is gondolt. Nyolc állattenyésztő szakmunkás tanul társadalmi ösztöndíjjal, akik már az új telepen dolgoznak majd. Ezeken kívül mezőgazdasági mérnökök és felsőfokú technikumot végzett szakemberek is jönnek hamarosan a gazdaságba. akik most szintén ösztöndí j ások. Gyenge termőhelyen nehéz eredményesen gazdálkodni. Az egyesülés azonban mégis eredményhez vezetett. A bátori Bükkalja Termelőszövetkezetben a tagság és a vezetőség közös munkája, akarata már az elmúlt évben hozott eredményeket. Szorgalom, iparkodás és szakmai hozzáértés. Ez viszi tovább Bátor, Egerbocs és Hevesvezekény parasztságát az eredményesebb gazdálkodás útján. Mcntiiúz Károly Ügyesen bánnak a csavarhűzóval, a fogóval és a bontókalapáccsal is... (Foto: Tóth Gizella.) — Bebizonyítottuk, hogy értünk a szerszámhoz is, meg a fémekhez is. Mindannyian akik itt dolgozunk, megtanultuk, hogy melyik hulladékanyag hová sorolható. Tanfolyamot végeztünk és ugyanúgy vizsgáztunk, legalább úgy izgulva is, mint a kisdiákok... Itt csak az tud jó munkát végezni aki ismeri azt, amit — Ez mind az ő munkájuk eredménye. Sok-sok kiló szétválogatott színesfémből préselték össze ezeket a bálákat, amelyek a kohókban nyerik vissza igazi értéküket. Országos szinten milliókat takarítunk meg így, s ezek a milliók a mércéi az itt dolgozó fémválogatók tevékenységének is... Szilvás István A fogyasztók védelmére Szerdán a Magyar Szabványügyi Hivatal szervezésében az élelmiszer-kereskedelmi szakemberek tanácskoztak a Tolbuchin körúti csarnok különtermében a fogyasztók érdekvédelméről, arról, hogyan lehetne a szabványelőírások betartásával az élelmiszerek minőségét megóvni? A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a kereskedelmi dolgozók nem ismerik kellőképpen egyes élelmiszerek helyes kezelési módját, s ezért gyakran i csökkent értékű árut vásá- * a mi/,,’n A tanácskozáson a szabványügyi hivatal illetékeséi felhívták a figyelmet a szabványok gyakorlati alkalmazásainak technikájára, s ha ezeket a kereskedelmi dolgozók betartják, a tavaszi primőrök mindig a megállapított értékükön kerülhetnek a vásárlókhoz. Mmüsüg Q iDSL ntárcím» S» csatáitok
