Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

Egy csónakban ülünk T f.rinwm túljutunk m ha- 1 crománya6 év eleji zárszám­adáson, a vállalatoknál a felosztható nyereség szétpor- ciózásán is. Ilyenkor minde­nütt felismerhetik, mennyire együtt sír — nevet” alapon ^dolgoznak a gazdálkodó egy­ségek emberei beosztásra, végzettségre való tekintet nélkül. Éppen ezért, most a vállalatoknál — ezt a felis­merést segítendő — jó len­ne, ha a szokásos eredmény­ismertetőkön nemcsak a nagy, globális adatokat hal­lanák a részvevők, hanem — és ez csak kis többletszámí­tást igényel — azt is, hogy az egyik üzem, a másik bri­gád egészen pontosan meny­nyivel is „szerepelt” azokban a nagy számokban. Vagy például, hogyan alakította a végeredményt a munkaerő­fluktuáció? Nem említem ezt véletlenül, hiszen a munká­ból kiálló, távozó ember mindig alaposan megcsapol­ja a maradók pénztárcáját: mielőtt elmegy, már keveset ér a munkája, aki jön he­lyette, annak tevékenysége pedig még sokáig nem lehet teljes értékű. Ezért furcsál- ható, ha valahol közönyösek * vándorlással szemben: mintha valóban nem ismer­nék fel saját érdekeltségü­ket mások ilyen vagy amo­lyan viselkedésében, tempó­jában a munka közben. Például: hát nem az a kézenfekvőbb, hogy a for­gácsoló hibátlan öntvénye­ket kapjon az öntőktől? Mégis: hányszor megesik, tévesen értelmezett kollega- litásból —, hogy nem küldik vissza az öntődébe a nem százszázalékos öntvényt, ha­nem igyekszenek tovább­csúsztatni a készáruraktárig. Az öntőnek — mert nem vagyunk stréberek! — nem kell tehát kétszer dolgoz­nia. Ilyenkor viszont a válla­lat további érdeké komoly csorbát szenvedhet: ez a szemlélet oda vezethet ui., hogy romlik a gyár termé­kének minősége, aztán rom­lik a híre, ebből rendelés- hiány, amiből pedig csökke­nő termelés következik és végül is az egyre romló vál­lalati eredmény: Így: a példa szerihti forgácsoló és öntő nem ismerte fel, hogy már a saját pillanatnyi érdeke is elválaszthatatlan a vállalat jövőbeni érdekétől. A főnök elől — a vállalat elől — búj­tatott selejttel — önmagukat csapták be. A munkaadói, tulajdonosi énjüket és a munkavállalóit is, hiszen ha a vállalat gazdálkodási ered­ménye romlik, akkor a saját egyéni jövedelem és a hol­napi munka biztonsága ke­rülhet veszélybe. Am máris jöhet a kétes ér­tékű önvigasz: akkor majd másik gyárba megyek. De hi­szen — az imént már emlí­tettük — aki vándorol, az megint csak holnapi lehető­ségeit szegényíti. Mint ál­lampolgár mindenképp, hisz mögötte ott marad a kiesés valahol, ami végül is nép- gazdasági szinten is ki­esés. A vándorlás, vagy a ha­nyagul végzett munka ezért — kétszeresen érinti az em­bert: egyszer, mert csökken a vállalati jövedelem —, csökkenhet az egyéni is; az­tán mert csökken a váüalfeti befizetés, csökkennek a költ­ségvetés jövedelmei is és vé­gül egy sor társadalmi gon­dunk később oldódik meg. Egy csónakban ül itt min­denki: a munkás perspektí­vája elválaszthatatlan a vállalat perspektívájától. (Az állampolgár jövője a népgazdaság gyarapodásá­tól). Ennek felismerése — felismertetése — lehet az egyik legjobb anyagi ösztön­ző a jobb munkára. A gyárt­mányfejlesztés, a tervezés, a szervezés, az eredmény javí­tása — ezért kell, hogy kö­zös gond legyen minde­nütt. A vezetőknek ezt a felismerést kell tökéletessé tenni valamennyi vállalat­nál. A Központi Bizottság 1971. decemberi határozata ezért is utalta — a többi között — a vállalati gazda­sági vezetők hatáskörébe az eddiginél sokkal jobban a szocialista munkaverseny szervezésének, irányításá­nak felelősségét. Ehhez kell — sok más mellett termé­szetesen, de korántsem utol­sósorban — a kollektívák folytonos és közérhető tájé­koztatása a vállalat dolgai­ról, azok magyarázata, nyil­vános elemzése, hogy az üzemi demokráciától joggal elvárható termelésszervezési és eredményjavítási hatás hamarabb hozza meg a hasz­not. Ebben a keretben válhat bárki számára valóban vilá­gossá, hogy a termelő, gaz­dálkodó kollektívák közös érdekeltsége — a közös jövő egyértelmű és egyetlen gaz­dasági realitása. (C. FJ Javult a nők helyzete, a legfőbb feladat szakképzettségük fokozása A SZOT nőbizottsága fel­mérte a nőpolitikái határo­zatok végrehajtásának me­netét, összegezve a tapasz­talatokat és a további ten­nivalókat. A SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, hogy a nők helyzetének ja­vítására egész sor figye­lemre méltó intézkedés tör­tént, jóllehet a teljes meg­oldás hosszan tartó folya­mat, nagy erőfeszítéseket kell tenni azért hogy a nők hátrányos helyzete megszán-, jön. A legnagyobb előrehala­dást szociális területeken si­került elérni. Szinte vala­mennyi vállalat javította a kiskeresetű nők, az egyedül­álló és a nagycsaládos anyák helyzetét. A legkisebb bé­reket az elmúlt egy-másfél évben általában 200—300 fo­rinttal emelték, a textilipar­ban, a vasipar egy részében és más iparágakban is ál­talában megszüntették a nők szombat éjszakai mű­szakját. A terhes anyák szár mára egész sor helyen, mint például a Szegedi Textilmű­vekben, a Minőségi Cipő­gyárban, a Chinoinban, a Kőbányai Gyógyszerárugyár- ban délelőtti kismama-mű­szakokat szerveztek, a szo­kásosnál kötetlenebb mun­kaidőkezdéssel. Egyes helye­ken, mint például a Buda­pesti Mezőgazdasági Gép­gyárban, ingyen üdültetik a nagycsaládosok gyermekeit, másutt 300—600 forint isko­láztatási segélyt kapnak a rászorulók. Sok más, ha­sonló kezdeményezés is tör­tént, számos alapvető kérdés azonban még megoldatlan. A férfiak és nők bére kö­zötti aránytalanságok to­vábbra is jelentősek. Ezért a vállalati nőbizottságok és a szakszervezeti szervek nagy figyelemmel kísérték a már­cius elsején életbe lépett központi bérintézkedések ' végrehajtását, amelyeknek elvei erőteljesen szorgalmaz­zák a nők helyzetének ja­vítását. A tapasztalatok sze­rint ezek az elvek érvénye­dnek a vállalatoknál, s ha SÉfóL holnapra m ne® ia lehetséges, a legtöbb vállár latnál igyekeznek, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül érvényesítsék az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A nők felemelkedésének egyik alapfeltétele, hogy szakképzettségük tovább nö­vekedjék. Ma még sajnos az a helyzet, hogy a szak­munkásoknak csupán 17 szá­zaléka nő, holott a dolgozók között 43 százalék az ará­nyuk. Az állam igen jó le­hetőségeket biztosít ahhoz, hogy a legelfoglaltabb nő- f“ dolgozók is növeljék ismere­teiket, képzettségüket. A kisgyermekesek és a nagy- családosok például munka­időben is részt vehetnek to­vábbképző tanfolyamokon. Jó néhány vállalatnál, mint például a Diósgyőri Gép­gyárban, a Borsodnádasdi Lemezgyárban élnek is ezzel a lehetőséggel, sok helyütt azonban nem. Hasonlóképpen sokat kell még tenni a nők munkakö­rülményeinek javításáért. Ma még csupán a leggondo­sabban vezetett textilipari, bőripari, vasipari, építőipa­ri és vegyipari vállalatnál szüntetik meg a nagy zajt, a port, a hőséget, s csupán néhány bőr- és cipőipari üzemben tettek hatékony in­tézkedéseket a munka mo­notonitásával járó ártalmak ellen. Gyakori a nehéz fizi­kai munka, főként a rako­dás. A kereskedelemben dolgozók helyzetén már so­kat javított az élelmiszerek előrecsomagolása, a kézi tar­goncák alkalmazása, de to­vábbra is nagy teher hárul azokra, akik a kisebb bol­tokban dolgoznak, s nincse­nek kisegítő munkásaik. A háztartási gépek elter­jedése lényegesen könnyítet­te a nők otthoni munkáját. Sok azonban még a lakóhe­lyi probléma, különösen a külső kerületekben még ma sem kielégítő az áruellátás, a szolgáltatóhálózat. Ezért a SZOT nőbizottsága helyes­nek tartaná, ha a rövide­sen sorra kerülő tanácstagi választásokon az eddiginél J is tűdö nőt vonnának be a i közéletbe, hiszen ók ismeri rffe a legjdbba» » Jakűhetyi problémákat. Március 8-án. bizonyára valamennyi vállalatnál kö­szöntik a nőket, sok he­lyütt kedveskednék a nő- dolgozóknak virággal, néme­lyik helyen az arra rászo­rulóknak vásárlási utalvány- nyál is. A SZOT nőbizottsá­ga ezt annak jelképéként is értékeli, hogy az egész tár­sadalomnak érdeke a nőkről való gondoskodás. (MTI) „Heves megye Tanácsa . '.1 Párád, Kál községi, vala­mint Verpelét közös községi tanács javaslatai alapján 1973. május 1-i hatállyal az egri járás területén Párád, Verpelét, a füzesabonyi járás területén Kál községet nagy­községgé, illetve ezen köz­ségek tanácsait nagyközségi tanácsokká nyilvánítja”, □ □ □ Kál és Kompolt átlépte a közös fejlődés első nagy kü­szöbét. A településhálózat­fejlesztési tervei szerint '» több mint hatezer lakost számláló nagyközség a jövő­ben központi szerepet ját­szik. Szolgáltatási, kereske­delmi és közlekedési szem­pontból a környező települé­sekre nagy vonzó hatást gya­korol ... / — Mit várnak vajon az itt élők, a jelenlegi vezetők a nagyközségi rangtól? A káli, 26-os tanácstagi körzet lakói már jó előre lajstromba szedték a vá­laszt: — Az évek óta kért vasúti felüljáró megépítését... — A község valamennyi utcájának, közte a Fő út alsó páros oldalának vízve­zetékkel való ellátását... — Hogy a fogorvosi ren­delőbe végre bevezessék a folyóvizet... — A tüzelőolaj-ellátás fo­lyaTítatosSüyánaJc bízéostta— «át.,. -------------------T-.......­N yolcezer tonna Roma margarin A Rákospalotai Növényolajgyárban — Ausztriából szállított gépeken —, 1973-ban mintegy 8 ezer tonna Rama margarint gyártanak, emellett két régi gépsoron szintén i ezer tonna Liga margarint készítenek. Képünkön: csomagolják a Rama margarint. (MTI-fotoj n felügyelő bizottságok bevonásával figyeli a nagyvállalaíok munkáját a MIM Vállalatonként több mint száz adat feldolgozásával el­készítették a Nehézipari Mi­nisztérium közgazdászai a trösztök és a vállalatok te­vékenységének 1972-es évi értékelését, összehasonlítot­ták az 1968-as esztendővel, mint bázisévvel, s attól kez­dődően elemezték a fejlődést is. Ezzel a izéié« körű mun­kával máris megkezdték a Központi Bizottság és a kor­mány azon határozatának végrehajtását, amely a nagy- vállalatok megfigyelését írja elő. A hatSrozat a teljes ipar­ágakra is vonatkozik, így előírja a villamosenergia­ipar, az alumíniumipar, a kőolaj- és gázipar, valamint a szénbányászat megfigyelé­sét, s a nehéziparon belül összesen 83 gyárat, üzemet érint. Ezen üzemek összes­sége felelős az energiaellá­tásért, a magyar—szovjet timföld—alumíniumegyez­mény teljesítéséért, valamint számos mindennapi szükség­let kielégítéséért, így a me­zőgazdaság kemizálásáért, valamint a gyógyszerellá­tásért egyaránt. Ezen meg­gondolásokból a Nehézipari Minisztérium a különös fe­lelősségű üzemek központi ellenőrzésénél a nagyüzeme­ket átfogó felügyelő bizott­ságok munkájára támaszkod­nak. Ezen bizottságok tagjai a Nehézipari Minisztérium szakemberei mellett más mi­nisztériumok, valamint az Országos Tervhivatal szak­értői is. A szerteágazó mun­kával készült összegzéseket rendszeresen eljuttatják az illetékes vezető szervekhez, ugyanakkor a Nehézipari Minisztérium véleményét el­küldik az érintett vállalatok­hoz is. Egri borok sikere Immár hagyomány, hogy évről évre ilyenkor, kora ta­vasszal Hajdú-Bihar megyé­ben látványos farsangot ren­deznek. Ezen a színes pará­dén többek közt a vendég­látóipari vállalatok és a fo­gyasztási szövetkezetek mu­tatják be termékeiket. Me­gyénket az idén az Eger— Gyöngyös vidéki Pincegazda­ság képviselte ezen a ren­dezvénysorozaton. A válla­lat a debreceni Arany Bika Szállóban és Hajdúszobosz­lón mutatta be a közkedvelt egri borokat, így a bikavért, a leánykát, a debrői hárs­levelűt, az egerszóláti olasz- rizlinget, az egri muskotályt és az abasári rizlinget. Ezek a borok méltán arattak si­kert a vendégek körében. A pincegazdaság vezetői a rendezvényeken részt vevő kereskedelmi szakemberek­kel tárgyalásokat folytattak. Ennek eredményeként már a következő hetekben néhány dunántúli megyében, főként Veszprém, Fejér, Baranya és Győr-Sopron megyékben többféle egri bort árusíta­nak majd. Kaiban érdeklődtünk Mit várnak a nagyközségi rangtól? — Az ügyes-bajos dolga­ink gyorsabb intézését... □ □ □ A község vezetői előtt ott a sok-sok lista, rajtuk valamennyi kérés, észrevétel, javaslat, amely csak elhang­zott az elmúlt ciklus, illetve tanácstagi fogadóórák alatt. Az előbb felsoroltak csak egy részét képezik a meg­annyi interpellációnak, s bi­zony ezek gyors megoldásá­hoz rengeteg időre, főként pedig pénzre lenne szükség. Sokan — értesülve a nagy­községi cím adományozásá­ról — azt gondolják: május 1-e után nem lesz gond a tervek megvalósítása, vala­mennyi igény kielégítése, hi­szen törvényszerű a dina­mikusabb fejlődés, a meg­emelt összegű állami támo­gatás. — Való igaz, hogy a nagy­községi rang egyik biztosí­téka a dinamikusabb fejlő­désnek, s több jut a telepü­lésfejlesztés „nagy kalapjá­ból” is — mondta a leendő nagyközség tanácselnöke, Farkas Pál. — Azt azonban, hogy valamennyi ma még jelentős gondot okozó prob­lémát május 1-e után egy csapásra megoldjunk, nem tudjuk vállalni. Természeté­ért mirid«r\te £nmdglfainif ^ már elkészítettük a követ­kező négy évre szóló cik­lusprogramot, amely ponto­san a tanácsülésnek, a fo­gadóórákon felvetett kérdé­sekre épül. A megvalósítá­sukra azonban a nagyközség anyagi erejéhez mérten, s a fontossági sorrend megálla­pítása után kerül majd sor... — Mi lesz az első teen­dő? — Május 15-éré elkészül a közös községközpont részle­tes rendezési terve. Ez pon­tosan meghatározza, hogy a különböző kommunális, egészségügyi és kulturális létesítmények hol és milyen ütemben épülnek fel. Ezek ismeretében további házhe­lyek kiosztására kerül sor, s kijelöljük egy 40 lakásos ál­lami erőből épülő lakótelep helyét is. A többszintes há­zak veszik majd körül a település centrumát. Termé­szetesen fokozottabb ütem­ben folyik majd a víz- és az úthálózat bővítése, a keres­kedelmi hálózat fejlesztése is. A közeli tervekben sze­repel egy 3 kilométeres víz­vezeték-rendszer lefekteté­se, a községközpont, vala­mint a Kölcsey, az Ady ut­ca portalanítása. Jelenleg nincs biztosítva az új lakó­telep áruellátása, ezért egy korszerű ÁBC-áruház építé­sét tervezzük ids, . — A távlati tervekben szakorvosi rendelő, korszerű művelődési központ, óvoda és bölcsőde építése szerepel, s ez mind-mind a nagyköz­ségi fejlesztés eredménye­ként valósul meg... — Mennyiben jelent újat a nagyközség, a megnöveke­dett település vezetése? — Elsősorban a bővülő jogkörök ellátásában, más­részt az irányító, koordináló tevékenység szélesedésé­ben. A hat és fél ezres tele-, pülés vezetése rendkívül fe­lelősségteljes munkát kíván valamennyiünktől. Tulaj­donképpen a közös elképze­lések megvalósítása, a la­kosság érdekében végzett eredményes tevékenység függ az új feladatok pontos végrehajtásától. □ □ □ Kál és Kompolt átlépte s közös fejlődés első nagy kü­szöbét. A többi már a nagy­község vezetőin és nem utol­sósorban a lakosságán mú­lik... Szilvás István ISIS. mámus fis, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents