Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-31 / 76. szám
Népi ülnökök szocialista bíráskodásunkban A bíróságokon jelenleg működő népi ülnökök • megbízatása 1973. június 30- án lejár, ezért eddig az időpontig — a bíróságokról szóló 1972. évi 4. törvény értelmében —, újból meg kell választani a járásbíróságok (városi, kerületi bíróságok) a megyei (fővárosi) bíróságok, a munkaügyi bíróságok és a katonai bíróságok népi ülnökeit. Szocialista bíráskodásunkban az alkotmány is biztosítja az ülnökök részvételét az első fokon, amikor a bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló, háromtagú tanácsban ítélkezik. Az elsőfokú bíróságokra felelősségteljes munka hárul az igazságszolgáltatásban. Az ő feladatuk: minden eléjük kerülő ügyben alaposan és lelkiismeretesen tisztázni a történteket, megállapítani a pontos tényállást, amely a leglényegesebb kelléke minden bírósági határozatnak (ítéletnek). Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy ebben a nagy jelentőségű munkában a dolgozó nép képviselői az ülnökök élet- tapasztalatukkal, természetes ígazságérzetükkel, társadalmi és politikai ismereteikkel a bíróság segítségére legyenek. A jogilag képzett bíráknak és az ülnököknek az igazságszolgáltatásban való harmonikus együttműködése a bíróságok tekintélyének is javára szolgál, mert közelebb hozza a bíróságot a dolgozó n énhez, s ezzel fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést. Érdemes megemlíteni, hogy például a munkaügyi jogvitás ügyekben — amelyekben korábban ülnökök részvétele nélkül döntöttek —, a jövőben szintén részt vesznek népi ülnökök a bíráskodásban. Meg kell említeni, hogy a bírósági törvény az első fokú bíróság — már említett —, összetételének általános szabálya mellett, egyes rendelkezéseivel lehetőséget ad arra, hogy az elsőfokú bíróság egyesbíróként, illetőleg öttagú tanácsban járjon el. így: népi ülnökök közreműködése nélkül egyesbíróként ítélkezik a bíróság a vétségi eljárásban; két hivatásos bíróból és három népi ülnökből álló tanácsban a megyei bíróság, illetőleg a katonai bíróság akkor ítélkezik, ha az ügy kiemelkedő jelentőségű, vagy rendkívül bonyolult. Hangsúlyozni kell az ülnökök jogállásával kapcsolatban azt az alapvető szabályt, hogy a hivatásos bíró és a népi ülnök jogai és -kötelességei azonosak; a tanács elnöke és az egyesbíró mindig hivatásos bíró. A fiatalkorúak ügyében eljáró elsőfokú bíróságok ösz- szetételét illetően a büntető eljárásról szóló új törvény fenntartotta azt a rendelkezést, hogy az egyik ülnök pedagógus legyen. Nem vette át viszont azt a korábbi szabályt, hogy a másik ülnöknek a megyei, illetve a járási tanács által választott nőnek kell lennie. Ezt az általános rendelkezés helyettesíti, hogy az elsőfokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának egyik tagja nő. A magánvádas eljárásban a bíróságnak a személyes meghallgatással kapcsolatos teendőit népi ülnök is elláthatja, és a feljelentő meg nem jelenése, vagy a feljelentés visszavonása esetén az eljárást megszünteti. A következő hetekben, hónapokban esedékes ülnökválasztásokról érdemes megemlíteni, hogy a járás- bíróságok és a megyei bíróságok népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervek és állami intézmények dolgozói jelölik. A munkaügyi bíróságok népi ülnökeinek, továbbá a fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróságok pedagógus ülnökeinek jelölése, a bíróság székhelye szerint illetékes szakszervezetek megyei tanácsának (SZMT), illetve a szakszervezetek budapesti tanácsának (SZBT) a feladata. \1 épi ülnöknek büntet1’ len előéletű, feddhetetlen, választójoggal rendelkező és 24./ életévét betöltött magyar állampolgárok jelölhetők. E követelményeken túl a választások során biztosítani kell, hogy olyan személyeket válasszanak meg, akik megfelelő politikai ismeretekkel, kellő élet- tapasztalattal rendelkeznek és munkahelyükön, környezetükben megbecsült emberek. A közös erőfeszítés gyümölcse az eredményesebb gazdálkodás Megtartotta küldöttközgyűlését az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Pénteken délelőtt Egerben, az SZMT székházában megtartotta évzáró küldöttközgyűlését az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A közgyűlésen megjelent Széli Ferenci a TOT titkára, Kormos' Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa, Koós Viktor, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, valamint megjelentek a párt-, állami, társadalmi szervek más képviselői. A vendégeket Babus Zoltán, a szövetség elnökhelyettese üdvözölte, majd Csörgő Tibor, a szövetség elnöke terjesztette elő a beszámolót és a szóbeli kiegészítést az elmúlt évi munkáról. A több mint félszáz tag- szövetkezetet és több mint húszezer tagot, alkalmazottat tömörítő szövetség munkáját elemezve, Csörgő Tibor elmondta, hogy az elmúlt évben a szántóföldi növénytermesztésen belül emelkedett a kenyér- gabona, továbbá a takarmánygabona, az évelő pillangósok és az egynyári szálas takarmányok vetésterülete is. A tagszövetkezetek ezzel hozzájárultak a biztonságos kenyérgabona-terméshez, másrészt a kedvezőbb takarmánypozíciók jobb feltételeket teremtettek a szarvas- marha-, a sertés- és a juhtenyésztéshez. De nem csupán a terület, hanem a termésátlagok is emelkedtek. Őszi árpából, őszi búzából és kukoricából igen jó eredményt értek el a gazdaságok. A megnövekedett hozamok ugyanakkor gondokat is jelentettek, az elöregedett gépparkkal nehéz volt a betakarítás. Csörgő Tibor felhívta a figyelmet, hogy az ésszerű gépesítést nagyban akadályozza a mezőgépgyártás és -■forgalmazás lemaradása. A tagszövetkezetek jogosan kifogásolják, hogy nem lehet kapni száz lóerősnél nagyobb teljesítményű, univerzális erőgépeket és azt is, hogy szűk a választéka a gabona- és kukoricabetakarító gépeknek, szárítóberendezéseknek. • A szőlőtermesztésről — mint az egyik fő profilról —- «sólya elmondotta, hogy a múlt év kedvező eredményeket hozott. A javuló talajerő-gazdálkodásnak, a szakszerűbb metszésnek és növényápolásnak, valamint a hatékony növényvédelemnek a következtében a szőlős gazdaságokban az átlagtermés 33—40 százalékkal ehaelke- détt s megközelítette a 67 mázsát hektáronként. Külön kiemelte o helikopteres növényvédelem szerepét: 443 légiórában közel 45 ezer hold szőlő permetezését, közel 13 és fél ezer hold kalászos vegyszeres gyomirtását és 3 és fél ezer hold paradicsom permetezését végezték el a gazdaságok. Az állattenyésztésben is kedvező változások mentek végbe. A szarvasmarhák száma 1 százalékkal, ezen belül a tehenek száma több mint 3 százalékkal emelkedett. A fejlesztésre hozott kormányhatározatot a szövetkezetek megelégedéssel fogadták. Bár a sertések száma a szövetkezetekben csökkent, feltétlenül pozitív jelenség, hogy az anyakocaállomány 20,4 százalékkal nőtt. A juhtenyésztés a kedvezőtlen jövedelmi helyzet következtében a múlt évben is tovább csökkent. A termékforgalmazásról szólva a szövetség elnöke elmondta, hogy 4 a gazdaságok hízott sertésből 44, baromfiból 175, tejből 5, kenyérgabonából 59 százalékkal értékesítettek többet, mint egy évvel korábban. Vágómarhából azonban 12, míg tojásból 92 százalékkal kevesebbet. A termelőszövetkezetek jövedelmi helyzete összességében a tervnek megfelelően alakult. A mérleg szerinti nyereség 38,2 százalékkal növekedett. Azt is meg szükséges azon- 'ban említeni, hogy a gazdaságok egyharmadánál — főként az északi fekvésű területeken — a bruttó jövedelem nem emelkedett kellő mértékben. A pénzügyi nehézségeket mutatja, hogy a m'últ évben két szövetkezet veszteséggel, négy alaphiánnyal zárta az évet, ló szövetkezet pedig nem tudott biztonsági alapot képezni. A továbbiakban a szövetkezeti önkormányzat erősödéséről, a bizottságok munkájáról esett szó, valamint szóba került a belső ellenőrzés, a szakképzés jelentősége. Az elmúlt év összességében tehát kedvező képet mutat. Az eredményekhez azonban nem csupán a gazdaságok, hanem a párt és tanács valamint más szervek is hozzájárultak. Az eredményesebb gazdálkodás tehát közös munka gyümölcse. A beszámoló után az ellenőrző és a nőbizottság jelentésére, valamint a vitára került sor. Ezután pedig a küldöttek elfogadták az ez évre szóló munkaterveket. ík. I.) Búcsú az ecsédi bányától Ma reggel befejezték a termelést az ország első külfejtésén Az utolsó ecsédi lignitdarabokat harapja a hatalmas MT 2-es kotrógép. Még néhány „falat”, s letelt itt a szolgálata Néhány esztendeje mindössze, hogy az újabb nyitóárok kedvéért országutat helyeztek más nyomvonalra, patakot tereltek korábbi medréből. S a későbbiekben is úgyszólván mindent megmozgattak Ecséd határában a szénért. A lignit azonban mégis, mind kevesebbel biztatta a bányászokat, mígnem egyszercsak nyilvánvalóvá vált, hogy •— hűtlen lett hozzájuk. Az idei év már a búcsúzásé ... Az észrevehetően megcsendesedett vidék üzemirodájában száraz hangon beszéli Kókai János vezető könyvelő, hogy április 1-ig az utolsó 300 ezer tonna szén kitermelését tervezték. Tovább nincs, kiapadt, elfogyott a készlet az ország első külfejtésén.. i A krónikás hitetlenkedve ballag ki a „nagy gödörhöz”, S kopog lefelé a hosszú lépcsősoron. Aztán Kovács Tibor aknász, lenn a mélyben befejezi az iménti mondatot: — í.. egyre szélesebb meddő húzódott a mezőbe. Amott, láthatja is, egészen nagy darabon szürkéink már a lignitben. Itt is, ott is vízben tocsogunk, ahogy a gépekhez közeledünk. A kotrók, valamilyen váratlan esemény miatt éppen állnak, csak arrébb a dózerok dübörögnek. — A rámpát készítik már napok óta, teljes erővel — magyarázza az aknász — az utat, amelyen majd a szén- fejtők elvonulnak. Jó ideje, már inkább csak ez a kivonulás foglalkoztatja az embereket. Keröi-for- dul, ez jut az eszükbe műszak közben és „sichta” után is, odahaza. Egy másik aknászt, Nagy Jánost kérdem a búcsúzás- xóL — Cseppet sem üj már nekem — válaszolja az apci bányász — hiszen 25 éves szolgálatom alatt búcsúztam már egy párszor. Ott voltam a rózsaszentmártőni VII-es, VII/A-s meg a IX-es, a pe- tőfibányai altáró, és az utolsó mélyművelésű akna, a XIII-as üzem bezárásánál is ... Különben, megvallom, mindegyik fájt, leginkább a IX-es, ahol valamikor kezdtem a szakmámat. Később azonban elfelejtettem ezt is, s hiszem, hogy ezzel az ecsédivel sem lesz másképpen. Mert belátom, hogy ez az élet rendje... Ha minden jól megy, két hét múlva már Visontán folytatom a munkám. Változatlan beosztásban, változatlan fizetéssel, csupán a környezet lesz másabb. No, de azt is majd megszokom! A harmadvezető aknász, Kovács Tibor — egész műszakjával — még tovább marad Ecséden. Az ő dolguk ugyanis a „nagy gödör” teljes berendezésének kiszerelése, övék az utolsó búcsú. Jó hónap múlva azonban talán erre is sor kerül! A gépek, szállítószalagok elszállítása, Visontára való áttelepítése egyébként már korábban megkezdődött, a ez a munka azóta is folyamatos. Csakúgy, mint a dolgozók áttelepítése. — Minden a program szerint történik — mondja is(Perl Márton felvétele) mét odafenn, az üzemirodában Szabó Béla személyzeti vezető — s reméljük, hogy sikerül a későbbiekben is a terv megvalósítása. Napok óta. ismét személyes, beszélgetésre hívjuk munkatársainkat, s iparkodunk úgy áthelyezni az embereket, hogy ki-ki megtalálja a számítását. Kedvező tapasztalatunk, hogy általában nincs is panasz, reklamáció az újabb munkahelyekkel kapcsolatban. — Hová kerülnek az emberek? — kérdem. — A létszám mintegy fele továbbra is az üzemnél marad, csupán más felada1 tokon osztozik majd a jövőben, főként csővezetéképítéssel foglalkozik. A többieket korlátozás nélkül fogadhatja Visonta, míg azok, akik közelebb akarnak dolgozni, s erre lehetőség is van, Petőfibányán kapnak munkát Jó néhányan pedig, természetesen az idén is nyugdíjba mennek... Az éjszakás műszak már a fináléja volt az ecsédi széntermelésnek. Ma, szombaton reggel hat órakor pedig Tölgyesi Jánosék, Kovács Béláék, Ludányi I st- vánék, összesen vagy fél- száznyian a bányászok kö- ,zül, utoljára dolgoztak itt a szénnel, a 15—16 millió tonna lignit után a végső pontot tették. Ebben a munkában már nem váltják őket Ecséden többé! A jövő héttől a lőrinci érőmű máshonnan kapja a fűtőanyagot... „ Gyón! GyuJa MHSZ gépjárművezető-képzés Jelentkező akad bőven Az MHSZ keretein belül a gépjárművezető-képzés 1953- ban öreg Rába tehergépkocsival és tábori Skoda személyautóval kezdődött Heves megyében. Ma az oktatás korszerű feltételek között, jól felkészült, tapasztalt előadógárdával, új ZIL- és GAZ-kocsik felhasználásával folyik. A gépjárművezető-képző iskola elsődleges feladata a sorköteles fiatalok képzése. Hallgatókban nincs hiány, s ez érthető, hiszen többszörös előnyt biztosít az MHSZ-tanfolyam. A résztvevők katonai szolgálatuk megkezdése előtt hivatásos gépjárművezetői jogosítványt szereinek, s ezzel a szakmával már a polgári életben állást vállalhatnak, s míg másutt 6300 forint a képzés költsége, az MHSZ- tanfolyam tanulóinak mindössze 860 forintot kell fizetniük. Jelentkező tehát akad bőven, s mint azt Anga László, az egri iskola vezetője elmondta, valamennyi fiatalt beiskolázzák és kiképzik, aki az alkalmassági vizsgán megfelel. A vizsgakövetelmény nagy, az eredményesebb felkészülést KISZ-ta- nulócsoportok alakításával, versenyek, vetélkedők szervezésével segítik elő. A magasabb szintű közlekedési kultúra' kialakításáért támogatják az általános és középfokú iskolákban működő gépjármű baráti szakköröket is, melyeknek megalakításakor 10—10 KRESZ és műszaki szemléltető táblát, valamint munkafüzeteket adnak ajándékba. Jelenleg 18 ilyen szakkör működik Heves megyében. Tárgyalnak az egri úttörőház vezetőivel is szakkör alakításáról. Ezekben a tanulók a helyes közlekedés szabályaival ismerkednek meg, s a legalapvetőbb műszaki ismereteket sajátítják el, közülük aki 14 éves elmúlt, vizsgát tehet segédmotorkerékpár vezetéséből, aki pedig a 16. életévét is betöltötte, motorkerékpárra szerezhet jogosítványt. Közismert tény, hogy egyre több és több gépjármű közlekedik országútjainkon, s mind többen szeretnének vezetői engedéllyel rendelkezni. Az MHSZ gépjárműiskolája igyekszik segíteni a lakosság igényeinek kielégítését is. Magángépjármű- vezetőképzés Egerben, Gyöngyösön és Füzesabonyban Skoda és Zsiguli személyautók felhasználásával folyik. Idén tervezik tanfolyam indítását Hatvanban, ezenkívül négy új autó beállításával bővítik tovább a lehetőségeket. Ebben az évben annak ellenére, hegy a tandíj magasabb lett, a tavalyinál többen, mintegy 800-an szereznek majd jogosítványt az MHSZ tanfolyamain. Az MHSZ iskolája és a KPM Autóközlekedési Tanintézete között jó a kápcsolat. Közös cél megvalósításán fáradoznak, olyan gépjármű- vezetőket igyekeznek kiképezni, akik a tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele után a közúti közlekedésben biztonsággal tudják alkalmazni ismereteiket. A képzés színvonalának állandó javításává^ jelentősen lehet csökkenteni a ma még elég gyakori, s gyakran súlyos közúti balesetek számát. (virág) £wi$üt& 1973. március 31., szombat
