Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
mm Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) ben előirányzott síkrendszerű kötöttáru-kapacitás biztosítására. A kötöttáruk iránti hazai igények várható növekedésének és a külföldi kereslet kielégítése érdekében a kormány egyedi nagy- beruházás megvalósítására hozott határozatot. A sík- rendszerű kötöttárugyár több változatos beruházási javaslatát a könnyűipari miniszternek június 30-ig kell előterjesztenie. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tejipar és a húsfeldolgozó ágazat beruházási lehetőségeinek növelésére. Az élelmiszer- gazdaság IV. ötéves tervének egyik alapvető célkitűzése az állattenyésztés, a tejtermelés és a húsfeldolgozó kapacitások fejlesztése. A kormány úgy határozott, hogy az 1973. évi népgazdasági tervben már jóváhagyott előirányzatokon felüli támogatást biztosít a beruházásokhoz. A most jóváhagyott beruházások elsősorban gépesítéssel, új, korszerű termelőberendezések üzembe helyezésével növelik a tejipar és a húsfeldolgozó ágazat hatékonyságát. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a szőlőtermelés jelenlegi helyzetéről, várható alakulásáról, valamint a fejlesztés érdekében teendő intézkedésekről. Jelenlegi . szőlőterületünk több mint 300 ezer hektár, nagyrészt olyan területeken, ahol más mezőgazdasági termelés gazdaságtalan lenne. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta és határozatot hozott a szőlőtermelés fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Az ágazat fejlesztésének alapvető útja a korszerű, nagyüzemi ültetvényterületek bővítése egyrészt az arra alkalmas szőlőterületek korszerűsítésének végrehajtásával, másrészt új telepítésekkel. A fejlesztési programot szervezett formában és hatékony ellenőrzés mellett kell meg- ; valósítani. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a belkereskedelmi miniszter jelentését az 1972. évi áruellátásról és az idei évre történt felkészülésről. 1972-ben a lakosság áruellátása javult. A fogyasztói igények kielégítése érdekében a belkereskedelem szorosan együttműködik az ipar és a külkereskedelem illetékes szerveivel. A kormány utasította az érdekelt mi- j nisztereket, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedések tehetők a hazai termelés, valamint a szocialista országokból történő behozatal fokozására. A kormány megtárgyalta j és tudomásul vette az Or- | szágos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1972. évi termékforgalmi helyzetről, a szabályozás hatékonyságáról, a termékforgalomban alkalmazott kontingensek teljesítéséről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Fejlesztendő ágazatok közé sorolta a Minisztertanács a szőlő- termesztést és borgazdaságot Ártámogatás a telepítésekhez, beruházásokhoz, korszerűsítésekhez Hazánk különböző vidékein több mint 200 ezer hektárnyi területet foglalnak el a szőlőtelepítések, amelyek népgazdasági haszna igen jelentős. Az élelmiszer-gazdasági exportból a borexport 9 százalékkal részesedik, a lakosság élvezeti cikkekre fordított kiadásainak pedig közel 30 százalékát a szőlő- és bor termékek adják. A hazai fogyasztás lassan, de évről évre nő, a külföldi piacokon pedig mind nagyobb export-lehetőségek kínálkoznak. A hazai és belföldi értékesítési lehetőségekkel nincs arányban a szőlőtermesztés fejlődése. Az utóbbi években a területcsökkenés szembetűnő, hiszen a telepítés mértéke évről évre csökken, az ültetvények kivágása többszöröse az új telepítéseknek. A termésátlagok növekedtek ugyan, de az előirányzatok alatt maradtak. Igen nagy az évenkénti terméshozamok közötti különbség is. Az ágazat rentabilitása az utóbbi évek átlagában romlott. A termelési színvonal csak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egy részénél ki- elígítő, ott ahol az átlagtermés megközelítette a 60 mázsát hektáronként. A szőlőtermesztés jelenlegi helyzete több tényező együttes hatásának következménye: az ország ültetvényeinek 80 százalékán a kisüzemi termelési módszer az uralkodó, a valóban korszerű ültetvényterület csak 47 ezer hektárra tehető. A szőlőterületeknek mintegy fele 30 éven felüli, egyre csökkenő hozamú. A fajta- összetétel sem megfelelő, alacsony a korszerű, nagyhozamú fajták aránya. A tápanyagellátás szintje csak a gazdaságok egy részében kielégítő, éppenúgy, mint a gépesítés. A géphiánnyal magyarázható, hogy az egyes I munkafolyamatokat nem képesek megfelelő időben, a szükséges gyakorisággal elvégezni. Mindehhez természetesen nagymértékben hozzájárul, hogy a szőlő- és bortermelés rendkívül eszközigényes, egy hektárnyi telepítés 180—200 ezer forintba kerül, s ennek a jelentős összegnek a megtérülése csak az ötödik évtől kezdődik. Ezeket a gondokat csak nehezítette, hogy az utóbbi években a szőlőterületeinknek 90 százalékán a gazdaságok nem kaptak be- ruházási ártámogatást a telepítésekhez és a korszerűsítésekhez. Mindezen tényezők figyelembe vételével foglalt állást a Minisztertanács amellett, taögy a szőlőtermelést és borgazdaságot a fejlesztendő lUMütak. közé sorolta. Ennek a fejlesztésnek alapvető »jellemzője a nagyüzemi ültetvényterületek bővítése, korszerűsítéssel és új telepítésekkel. Ehhez a kővetkező években megfelelő mennyiségű és minőségű szaporító anyagról kell gondoskodni. A IV. ötéves terv során mintegy 10 ezer hektárnyi szőlőterület korszerűsítését szükséges elvégezni, és hozzá kell kezdeni az újabb nagyüzemi telepítések kialakításához is. A fejlesztési program megvalósítása érdekében a Minisztertanács határozata szerint 50 százalékos ártámogatásban lehet részesíteni ( egyedi elbírálás alapján az új szőlötörzsültetvényeket, 30 százalékos ártámogatás adható a szőlőtermesztés feldolgozás és tárolás épületeihez, ugyancsak 30 százalékos ártámogatás a szőlőültetvények korszerűsítéséhez és a telepítéshez, a bortörvényben felsorolt valamennyi borvidéken és jó bortermő helyen. Az árutermelő ültetvények korszerűsítésére nyúj- ható ártámogatás felső határa az új telepítésekre meghatározott fixösszegű támogatás 60 százaléka lehet Az új szőlőtelepítésekhez meghatározott összegű ártámogatás nyújtható, amely hektáronként sík vidéken 50 ezer forint domb- és hegyvidékeken pedig 55 ezer forint. Mind a korszerűsítésre, mind pedig az új telepítésre a támogatást pályázat alapján ítélik oda. Ártámogatást lehet nyújtani a jövőben a telepítéssel és korszerűsítéssel összefüggő meliorációs munkára is. A szőlőterületek korszerűsítésére és telepítésére a nagyüzemivel azonos ösztönzésben részesítik a termelőszövetkezetek és ÁFÉSZ-ek keretén belül működő szakcsoportokat is. Pilla n a Ék épek a hevesi választási nagygyűlésről Majd 600 ember a 400 férőhelyes művelődési házban a választási nagygyűlésen. Oláh György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a nagygyű- lés szónoka beszél. De „beszélnek” ezek a képek is: egyetértésről, bizalomról, tenni akaró cselekvésről szólnak. Bessenyei István (balra), az Építő Ktsz hatvan éves dolgozója, az előadóval együtt emlékezik a régi választásokra, amikor formális, vagy semmit nem érő volt a joga a munkásembernek. Nagy Magdolna (fent), az általános gimnázium a KISZ - csúcsvezetőségének titkára egy a 9661-ből, aki megyénkben 1973-április 15-én először szavaz, először választ tanácstagot. igény megvalósulásának feltétele a munka, a termelés”. Igen, a gondosabb, « hatékonyabb munka az, amely az egyén és az egész nép boldogulását szolgálja. Hárman a nagygyűlés résztvevői közül: Cseh Flórián ács, Horváth József villanyszerelő, és Kiss Mihály revizor. (Balra.) (Foto: Tóth Gizella ) ifjúsági parii épül Füzesabonyban (Császár István tudósítónktól): A nagyközség központjában egymás után emelkednek a magasba a lakóépületek, ám körülöttük sehol sem létesítettek parkot A tanács az idén a lakosság, főként a fiatalok, kérésének tesz eleget: két parkot létesít • községben. Az egyik park területét már ki is jelölték, az Ifjúsági utcában. A gimnázium melletti csaknem négyezer négyzetméteres területen kap helyet az ifjúsági liget és a játszótér. A terv szerint a park fái és sétányai között kispályás A gyártulajdonos szövetkezet Alig múlt egy éve annak, hogy a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet gyártulajdonos lett. Úgy,. ahogy volt: gépekkel, félkész termékekkel, épületekkel, tehát mindenestől átvett egy gyárat, aminek tiszta értéke most három és fél millió forint. Nem ennyit fizetett érte, mivel könyvjóváírással jutott a gyár birtokába, dé a már piacképes áruért több mint kétmilliót kellett leszámolnia. A gyár — amelyben kis méretű téglákat készítenek — ott található a gyöngyösi Szurdokpart aljában. Nem bánták meg Akaratlanul is eszébe jut az embernek, kell-e ez a gyára szövetkezetnek? Nincs élég gondjuk-bajuk enélkül is? — Jó az nekünk — mondja válaszként Csömör József, a gyártulajdonos szövetkezet elnöke. — Nem fizetünk rá> sőt! Nem kell futkároznunk tégla után sem. és még a gyöngyösi építőket is ellátjuk. Néhány ezer téglát bármikor megvehet tőlük bárki, ha itt építkezik a városban. Eddig nagyon szépen hangzik az indokolás. Bár könnyű végig gondolni, milyen előnyökkel jár egy építőipari szövetkezet részére, ha saját téglagyárából látja el magát. Nincs sem időhöz, sem szerződéshez kötve, nem kell udvarolnia senkinek, akkor mennek a gépkocsik tégláért, amikor a legmegfelelőbb nekik. Tartalékolni is tudnak a nehezebb időkre. És még egy sor egyéb előny is járhat ezzel. Most javítják Talán meglepően hangzik, de január végéig működött a téglagyár. Annyi nyerstéglát tároltak ősszel, hogy az égetésre nem volt gondjuk. — Most javítottuk ki a kel- lereket és a kemencéket, a kamrák egy részét. Évek óta nem csináltunk nagyjavítást ezelőtt — magyarázta kint, a helyszínen Illés László gyárvezető. — Most megérett a helyzet erre is. Éppen a mai napon kezdtük el az üzemelést. Azok a nyerstéglák délig futottak ki a szalagról. Még nem megy minden gép úgy, ahogy kellene, de a teljesítménnyel így is elégedett vagyok. Állunk a nagy gyárudvar közepén. Most olyan üres körülöttünk minden, mintha teljesen kiseperték volna a környéket. Csak az a néhány sor nyerstégla bizonyítja, hol vagyunk. Az emberek bent ülnek az étkezdében. A ebédet a szövetkezet biztosítja, naponta egy kis kocsival szállítják ki. Üj asztalok, székek teszik barátságosabbá az étkezdét. A felfrissítése, csinosítása egészen új keletű. Két műszakban Minek ennyi kis méretű tégla, amikor a blokkok és panelek korát éljük? Kiderül, hogy ezt a kis méretű téglát nem lehet nélkülözni, mert kéményt és tartópilléreket csak ebből lehet csinálni. Ha vasbetonnal pótolnánk, sokkal többe kerülne. Gyártani kell tehát, ezt kívánják a családi házalt építtetői is. Viszik, mint a cukrot. Ha kétszer annyi lenne is, mint amennyi van, altkor is kevés lenne. Ezért szeretnénk dupla mennyiséget gyártani. A nyáron már a második műszakot is dolgoztatni akarják. Hogy honnan lesz ahhoz emberük elegendő? Számítanak a vakációban keresni akaró diákokra. De a honvédség is besegít; ahogy 'a szövetkezet vezetői is hajlandók embereket átcsoportosítani az építkezésekről is. A második műszak csak a nyári hónapokban létezne — egyelőre. Aztán majd meglátják, hogyan alakul, kell-e, lehet-e továbbra is megtartani. És a bérek Okozott bizonyos feszültséget az a tény, hogy a szövetkezeten belül a téglagyá- ! riak bérátlaga a magasabb. Gyorsan hozzáteszi ehhez Illés László, hogy ta- , valy csak az országos iparági szintet tartották. Semmivel sem fizettek többet, mint bármelyik téglagyárban. Téves tehát azt képzelni, hogy különleges elbánásban részesítik a téglagyáriakat a szövetkezetben. Sőt! Most kimondottan rosszul járhatnak, ha , az állami iparhoz hasonlítják magukat. Az a bizonyos nyolc százalékos béremelés rájuk nem vonatkozik, mert munkáltatójuk; a ssövétkesét. De hát itt is számolnak a dolgozók, mint bárhol másutt. És azt mondogatják, miért kerülnének ők hátrányosabb helyzetbe azzal, hogy átjöttek a gyárral együtt a szövetkezetiekhez? Anyagiasak? Semmivel sem jobban, mint amennyit minden józan eszű ember megengedhet magának. De a rendelet —/ rendelet. Megmásítani a különleges helyzetbe került gyöjigyösiek miatt sem lehet. Hogy a szövetkezet vezetősége hogyan módolja ki a megoldást, az már belső ügy. Egy biztos: ezért a téglagyári munkáért nem kapkodnak az emberek. Kutya nehéz munka ez. Meg is kell fizetni. Még egy megjegyzés: a törzsgárdájára büszke a téglagyár. Az itteniek túlnyomó része nem vándormadár, alá ma itt, holnap ott. Dicsérendő a ragaszkodásuk a munkahelyükhöz, egymáshoz. Még tizenöt év Megkutatták és kiderítették, hogy még tizenöt évig semmi baj nem lesz a nyers anyaggal. Lehet tervezni a távlatra is nyugodt lélekkel. Sőt. Ha a bánya melletti földeket is sikerülne megvásárolni, akkor a téglagyár vígan pöfögtethetné a füs töt a magas kéményből, ki tudja még meddig. Az egykori nagyvállalatnak nem volt kifizetődő a gyöngyösi üzem. A szövetkezetieknek egészen más a véleményük. Egy biztos: az új lakásra várok, a majdani háztulajdonosok látják a hasznát a tulajdonos-váltásnak. Ez -az a kivételes eset, amikor mindenki jm Járt. (G. Molnár FJ sportversenyek rendezésére alkalmas pálya, illetve ünnepségek, szabadtéri előadások megtartására lehetőséget nyújtó tribün épül majd. A csaknem 300 díszfacsemete ültetését, valamint a parkosítás további munkálatait közös összefogással végzik el a község lakói és fiataljai. A KISZ-fiatalok védnökséget vállaltak a parkosítási munkálatok felett, s ki-ki a saját munkahelyén járul hozzá a hinták, mászóketrecek és a padok elkészítéséhez. A másik park a község telepi részén, az úgynevezett tornyos iskola udvarán létesül majd. Itt mintegy 150 ezer forintos társadalmi munkát végeznek a tervek szerint a környék lakói, akik szeretnék átadni — a központi ifjúsági parkkal együtt — ezt a létesítményt is a nyáron. Munkában az öntözőgépek Sarudon A téli aszály után eddig a tavasz is meglehetősen szűkmarkúan bánt az esővel. A kevés csapadék, a száraz, meleg tavasz , miatt az idén korán elkezdődött az öntözés. A sarudi Tiszamente Termelőszövetkezetben négy öntözőberendezés látja el a takarmánynövényeket vízzel, később pedig a cukorrépa- vetést is öntözni fogják. Arra számítanak, hogy a száraz időjárás folytatódni fog, így a Laskó-patakból folyamatosan történik a víz átemelése a tárolócsatornákba 1373. március 30., péntek
