Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

Van-e mezőgazdasági szakmunkás ? fia már évenként tizenötmil­liót költünk valamire, akkor annak lennie kell. Mivel ilyen nagyságú összeget for­dít egy esztendőben Heves megye a mezőgazdasági szak­munkásképzésre, akkor lo­gikus a válasz, hogy mező- gazdasági szakmunkás is van, mert szükséges, hogy legyen. Bár ezt nemcsak a laikusok, de a szakemberek is megkér­dőjelezik, mondván: a ma­gyar mezőgazdaság nagyon jó! megvolt szakképzett mun­kások nélkül eddig is, meg­lesz ezután is. Pedig nem lesz meg. Nem lesz meg azért, mert ahogy évtizedek ismétlődő ritmusá­ban az apától elleste, megta­nulta, majd megszokta a fia, hogy mi után mit kell vetni és hogyan, úgy már soha nem iogja megtanulni a magas- kordonos művelés techniká­ját, az egycsírájú drazsirozott répamagvetését, a nagy haté­konyságú, évről évre változó vegyszeres gyomirtók, herbi- eidek, hormonhatású levél­trágyák használatát. Nem fogja megtanulni a tápta­karmányok keverését és ada­golását a zárt rendszerű olaj- fűtéses sertéshízlalőkban sem. A mezőgazdaságban jól képzett, jó felkészültségű szakmunkásokra van egyre nagyobb szükség, ugyanúgy mint az eszterga- vagy a ma­rógépek mellett az iparban. Húsz helyett három Gomba módra szaporodtak el megyénkben az utóbbi né­hány év alatt a zárt rendsze­rű sertéstelepek, ahol előírás a szak-, de minimálisan a betanított munkás alkalma­zása. Nagyon szerény becslé­sek szerint mind a szarvas- marha-, mind a sertéste­nyésztésben kívánatos lenne évente húsz-húsz fiatal szak­munkás munkába állása. A Heves megyeiek Balassagyar­matra vagy Abaújszántóra küldhetik el szakmunkásje­löltjeiket hároméves iskolá­ra. A két intézet minden esz­tendőben húszas létszámú keretet biztosít, s mi el is küldjük tanulóinkat, hogy korszerű ismereteket szerez­zenek. Éves átlagban hármat vagy négyet. A húsz helyett. A hevesi továbbképző, amely a felnőttek oktatásá­val foglalkozik, jelentkező hiányában 50 százalékos ki­használtsággal működik, ön­tözéses szakmunkásképző tanfolyam évek óta nem in­dul, mert nincs kinek. Hogy milyen a termelőszö­vetkezetek érdeklődése a szakmunkástanulók iránt, azt jól példázza az az adat, hogy a pétervásári iskola 100 elsőse közül 28-nak van tár­sadalmi ösztöndíja, s az egri mezőgazdasági szakmunkás- képző első évfolyamában nincs is társadalmi ösztöndí­jas tanuló. Hagyományos szőlőtermelő községeinkből hosszú éveken keresztül alig-alig akad egy- egy beiratkozó kertészeti szakra, ahol a korszerű, nagyüzemi szőlőműveléssel . ismerkedhetne meg. ' hogy megkülönböztetett bé rért jobban dolgozzék. A tizenkettőből * maradt kettő. Ez az arány a szak­munkások között Apcon. A termelőszövetkezet tudatosan próbálta kialakítani szak­munkásgárdáját. A gyümöíc esősben nagy szükség volt — és van — a szakmunkásokra. A tsz elküldte tanulni őket, ösztöndíjat biztosított a szá­mukra, aztán a lányok el­mentek a Qualitálhoz, meg a ktsz-hez dolgozni, sokszor fe­le annyi fizetésért, mint amit a termelőszövetkezetben kap­tak. Jelenleg tiz gyümölcster­mesztő szakmunkásra lenne szükség. A közös gazdaság vállalná az ösztöndíjat, csak lenne jelentkező, de egyelőre nincs. Átvándorlók Néha a számok is érdeke­sek. Egy statisztikai adat el­árulja, hogy a gyöngyösi já­rás termelőszövetkezeteiben tizenegyezer a termelőszövet­kezetben dolgozók száma. Ebből 679 (!) mezőgazdasági szakmunkás. Ecséden az Egyetértés Ter­melőszövetkezetben 22 állat- tenyésztésben dolgozó közül négy a szakmunkás. Seres Antal, a brigád vezetője azt mondja róluk, hogy jól dol­goznak. A szakmunkás ugyanazt a feladatot végzi, mint a nem szakmunkás, mindennel foglalkozik, ugyanabban a munkakörben ugyanazt a bért kapja, kivé­ve a vákuumszivattyú keze­lőjét. Azt nagyon nehéz el­dönteni, hogy melyik végez jobb munkát, mert — ahogy mondja — vannak idősek, akik nem végeztek semmit, de egész életükben jószág mellett voltak, jobban szere­tik az állatokat, jobban odar figyelnek rá, magyarul: job­ban értenek hozzá. Ha valaki szakmunkás, akkor már azt gondolja, hogy dolgozni nem is kell — így foglalta össze a véleményét a rózsaszentmártoni Rákóczi Tsz elnöke, Medveczki Mi­hály. A szakmunkások meg­különböztetett bért kapnak. Tíz százalékkal keres többet az, akinek megvan a bizo­nyítványa. (Ez a többlet az ecsédi tsz növénytermesztési részlegében 15 százalék.) De nem is sajnálja senki a szak­munkástól a plusz tíz száza­lékot, csak azt kívánja tőle, Miért kell annyira a szakmunkás ? Mert nem lehet már nél­külük dolgozni — válaszolta Nagy Mihály főagronómus. Az apci termelőszövetke­zetben egy év alatt három­szorosára nőtt a vegyszerfel­használás. A különböző sze­reknél döntő fontosságú a pontos mérés, adagolás. Tud­ni kell, hogy melyiket mi­lyen nyomás mellett kell fel­használni, ködszerűen vagy nagy cseppekben. Vegyszer­rel a három Pétervásárán végzett szakmunkás dolgozik. Más nem is vállalja. Iüegen- kedik a használatától, mert csak annyit tud, hogy méreg. Bevezették a szemen­ként! kukoricavetést. Az új vetőgép egyszerre vet és szórja a magágyba a vegy­szert Patikaszerűen pontos adagolást kíván a művelet A példákat még hosszan le­hetne sorolni a mezőgazdasá­gi szakmunkások szükséges­ségét bizonygatva, hogy sok­kalta többre lenne szükség belőlük. De addig is, amíg a szakiskolákba több lesz a je­lentkező, és onnan többen kerülnek ki végzett szak­munkásként, van egy nagyon fontos feladat: a jelegjegi gárdát kell megtartani és jobban felhasználni. Mert ahogy nem lehet korszerű gé­pek nélkül, úgy nem lehet szakmunkás nélkül sem a mai igényeknek megfelelően gazdálkodni és termeim. Szigethy András Kisebb öccse annak a bizo­nyos tizenkilenc emeletes to­ronyháznak, amely Gyöngyös egyik nevezetessége lett Nemcsak megjelenésében, szokatlan méreteiben más az erőművesek égbe nyúló tor­nya, hanem a körötte kerin­gett mendemondák miatt is. Most pedig elkészült a kiseb­bik testvér, néhány száz mé­terrel arrébb, a Mérges utcai lakótelepen. Tíz emeletének magassága fölé már csak a tető szerel­vénykamrái kerülnek. Vasko­sabb, zömökebb, súlyosabb a megjelenése, éppen viszony­lagos középmérete miatt Egyensúlyt teremt a tizenki­lenc emelet és a sok-sok négy emelet között A földszint amolyan rak­tárféle most még* Ajtók, ab­lakok garmada az egyik ré­szen, perlites műanyagzsákok gúlája a másikon. Miután a műanyag sem örökéletű, egyik-másik zsák tartalma a földre is kifolyik. Békésen keveredik a szürke cement lisztfinomságú szemcséivel. De még így is sokkal na­gyobb a rend, mint szokott lenni máshol, más alkalom­mal. Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának múlt év november 14—15-i ülésén egyebek közt határozatot hoztak a lakásépítések na­gyobb állami támogatására és a lakásépítések ütemének fokozására. A végrehajtásról szóló utasítást a Miniszter- tanács január végi ülésén jóváhagyták és ezzel a ren­delet hatályba lépett. Heves megyében a negyedik öt­éves terv végére várhatóan felépül a tervezett 10 800 la­kás. KEVESEBB ELŐ­TÖRLESZTÉS — NAGYOBB OTP­KÖLCSÖN A lakásprogram sikeres végrehajtásában jelentős szerepet kap a már koráb­ban létrehozott lakásépítő szövetkezeti forrna. Ez utób­bi lehetőségeihez mérten a fiatal házasok, a munkás­családok és munkásfiata­lok lakásgondjain igyekszik enyhíteni. Az elmúlt két év­ben ebben a lakásépítő for­mában is nagyon megnöve­kedett a kivitelezési költség. Így a lakást igénylő szövet­kezeti tagoknak 70—100 ezer forintot kellett befizetniük előtörlesztésként A magas előtörlesztés miatt csökkent az érdeklődés a szövetke­zeti lakások, ugyanakkor fo­kozottabban nőtt az olcsóbb tanácsi lakások iránt. A Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalása nyo­mán hozott minisztertanácsi határozat jelentős változást eredményezett. A korábbi­hoz képest ugyanis lényege­A településfejlesztési program részeként Lakásszövetkezeti tervek Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban sei és nagyobb OTP-köl­csönnel juthatnak szövetke­zeti lakáshoz a jelentkezők. Az új rendelet különösen a munkáscsaládoknak és a fia­tal házasoknak kedvez. A munkáscsaládok például szo­ciálpolitikai kedvezménnyel és üzemi, illetve vállalati támogatással lényegesen ol­csóbban kaphatnak két szo­ba összkomfortos lakást. A három-, vagy több gyere­kes családoknak a szociális helyzetnek megfelelően az előtörlesztést az állami költ­ségvetésből biztosíthatják. Ezt a lakásügyi hatóságok javasolják. A bérből és fi- a zetésből élőknek pedig a lakás árának 25 százalékát kell előtörlesztésként befi­zetniük. NÖVEKVŐ IGÉNYEK ÉS A LEHETŐSÉG... ! Milyen kedvezményt nyújt a lakásszövetkezet? Az új rendelet szerint a lakásszö­vetkezeti tagoltnak az elő­törlesztésbe — amely álta­lában 50—70 ezer forint —, a telekár egy negyedét, a tervezés, a bonyolítás és a műszaki ellenőrzés költsége­it beleszámítják. A MÉ­SZÖV lakásépítési titkársá­gán felmérték az igényeket. Mindezt messzemenően fi­gyelembe véve, a lehetősé­gei alapján dol&xtták tola­kásépítési elképzelésüket 1975-ig. Ennek megfelelően Eger­ben, a lajosvárosi lakótele­pen az idén kétszáz, jövőA 120 új lakást építenek. To­vábbi 72 lakás sorsa azon­ban bizonytalan ezen a te­rületen, mivel talajmecha­nikai problémák merültek fel. így ezek a lakások na­gyobb költséggel épülnek fel akkor, ha a többletköltséget vállalják a szövetkezeti ta­gok. Már hozzáláttak a Hajdú­hegyen, a Csokonai és Ank- li József utca között két­száz lakás építésének előké­szítéséhez. A lakások építé­se azonban addig nem kez­dődhet, amíg közel fébnil- lió forintos költséggel él nem készül az új víztároló. Ez látná el ugyanis a laká­sokat ivóvízzel. Gyöngyösön, az Április 4. téren, az idén negyven, 1975 végéig pedig kétszáz új szö­vetkezeti lakást építenek. Füzesabonyban, a nagyköz­ség városiasodásának szim­bóluma lesz az Ifjúság úti lakótelep, ahol az idén 20— 25 új lakásba költözhetnek be a tulajdonosok. Hatvan­ban és Hevesen is megkezd­ték a szövetkezeti lakások építőÉÉöSöfe LAKÁSÉPÍTÉS: A LEGKORSZERŰBB TECHNOLÓGIÁVAL A megyei lakásépítő szö­vetkezet programja tehát szorosan kapcsolódik a vá­rosi, illetve községfejleszté­si programokhoz. Egyelőre azonban kevés a közművesí­tett telek megyeszerte az építkezésekhez. Enélkül pe­dig nehezen valósítható meg a több szintes telepszerű lakásépítés. Ehhez várnak tehát* nagyobb segítséget és támogatást a helyi taná­csoktól. A leendő szövetkezeti la­kások terveit főként a He­ves megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökei és ' tech­nikusai készítik. A kivite­lező pedig a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. amely Egerben, a legkorsze­rűbb alagútzsalus technoló­giával, tapétázott falakkal, műanyag ajtókkal és sző­nyegpadlókkal készíti a la­kásokat. A lakásszövetkezetek me­gyei titkárságán bizakodás­sal tekintenek az építkezé­sek iránt Az' új rendelet kedvezően támogatja a mun­káscsaládok és fiatalok la­kásgondjainak megoldását a negyedik és várhatóan az ötödik ötéves tervben ia. Meatus* Kaiéi* ^ i State {Fotó.: Tóth G.) A PEVA fegyelmet követel, fegyelemre szoktat. Az alag- útelemeket nemcsak milli­méterre kell egymás mellé il­leszteni, hanem megfelelő idő alatt is kell azokat össze- és szétszerelni. Menetrendszerű pontossággal követik egymást a különböző műveletek. Be­leszól ebbe a beton kötésé­nek az ideje is, de maga az a prózai tény, hogy a vezér- gép, a toronydaru akkor is pénzbe kerül, ha nem csinál semmit. Itt az idő csakugyan forint, méghozzá nem is ke­vés forint. Képzeljenek d egy óriási méretű cipődozot, aminek nincs alja, de a két vége is szabadon maradt. Ilyen egy alagútelem. A daruval egy­más mellé rakják ezeket a dobozokat, aztán ráöntik a beont. Két oldala és teteje van. A két vége maga a ké­sőbbi loggia nyílása. Egy-egy szinten nem dobozolnak be mindent egyszerre. Több fo­gással öntenek le egy emele­tet. De a műszaki előírásnak megfelelő idő alatt. Ha a beton megkötött, a daruval kihúzogatják a fém- Jfbbozokat, és ami a helyükön marad, olyan mint az alagút. Innen származik az eljárás neve is: alagútzsaluzásos módszer. Van ennek azonban kissé rafinált módja is. Hogy miért? Képzeljük el, mit ér­ne az egész, ha a betont ez­után kellene vésni a külön­böző vezetékek, csövek elhe­lyezésére. Unalmas, ócska és idegőrlő munka lenne. Em­bert se nagyon lehene kapni hozzá. Mit csináltak hát? Arra a bizonyos alagútelemre ráhe­lyezik a villanyvezeték csö­veit, az összeköttetések és elágaztatások, valamint a kapcsolók dobozait. Ahol majd a vízvezeték és a köz­ponti fűtés csövei futnak, ott keskeny nyílások láthatók ma, amiket kis dobozok be­helyezésével képeznek ki az öntés előtt. Hasonló módon biztosítják a szemétledobó­Qobazohból épülő ház akna helyét, de az emeletek közötti vezetékek is vályat- ban kúsznak majd le és fel. Itt már nem kell csak be­húzni a zsinórt, behelyezni a szabvány méretű, előre le­szabott és ’ meghajlított csö­veket. Szerelni keil. Nem pedig piszmogni. Az alsó szinteken már he­lyükre emelték a könnyű- szerkezetes falelemeket. Az ajtók is hozzátartoznak ezek­hez az elemekhez. Nem kell külön felszerelni azokat. Egy-egy lakáshoz két nagy alagút tartozik. Ebben há­rom ajtónyílás tátong. A sza­bad teret az előre elkészített falelemekkel szabdálják fel a tervező elképzelései szerint. Valahogy olyan módon csinál­ják ezt, ahogy a színpadot szokták berendezni. Ide egy kulisszát, oda egy másikat, és kész is az egész. A kulisszák helyett most falelemeket mozgatnak. Megtakarítják a vakolást és a festést is ennél a mű­szaki megoldásnál, mivel a beton olyan sima az alagút- zsalu fémlapja miatt, hogy azt már csak gittelni kell, azaz vékonyan bekenni tö- mítő anyaggal, hogy az alig érzékelhető egyenetlensége­ket is eltüntessék, és utána mehet rá a tapéta. A válasz­falak is azonos minőségű fe­lületeket adnak. Vésni azért csak kell. Kényszerből, az igaz. Ott, ahol az alagút mellől a tö­mörítéskor a vibrátor vélet­lenül elviszi a villamosveze­téket befogadó műanyagcsö­vet. Nem sok helyen találha­tó ilyen, de akad egy kevés. — Ügy kell ezzel az alag­úttal bánni, mint a hímes to­jással, higgye el — jelenti ki Gyánti József, az itt dolgo­zók egyik irányítója. — Időn­ként megfeledkeznek erről az emberek. Tegnap szétment egy alagút Azt mondták, rá­fagyott. Mesebeszéd. Fagy volt máskor is. Most nem fi­gyeltek arra, amit csináltak. Áll is a munka. Ehhez a le­mezhez nem lehet odanyom­ni a pajszert, mert ott ma­rad a nyoma. A falfelületen pedig nem lehet már igazíta­ni, ha a beton megkötött. — De hiszen valamikor mind a maga brigádjához tartoztak az itt dolgozók. Mégis előfordul az ilyen? — Én csak az egyik műszak­ban vagyok itt De az embe­re is válogatja. Akad köztük ilyen is, olyan is. — Hogyan haladnak? — Egyhónapi előnyünk van. Ezzel az épülettel már készen vagyunk, csak ott, a tetőrészen kell még kisebb munkát elvégeznünk. A má­sik épülethez már hozzákezd- tünk. A pince egy részét ki is zsaluztuk. Mondtam, adja­nak egy nyolcszáz literes konténert a mostani négyszá­zas helyett, mellé még egy vibrátort, és a nyár dereká­ra felhuzatom az épületet. Még a harmadik tízemeletes­nél is jócskán haladnánk az idén. Egyáltalán: hol lesz itt egy darab tégla, egy dekánnyi mész? Hiába, változnak az idők. Csak ilyenkor döbben rá az ember, mi mindent érünk el néhány év alatt. G. Molnár Ferenc Ifjúsági yezetők továbbképzése Píoszvajon A megye függetlenített if­júság: vezetőinek részvételé­vel kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap délelőtt Noszvajon, a KlSZ-tábor- ban. Az ifjúsági törvénnyel, a KISZ-munka pártirányítá­sának feladataival, valamint a különböző ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó elő­adásokat a megnyitó szavak utón Fejti György, a KISZ- kb munkatársa, Sebestyén János, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője és Németh Tibor, a megyei pártbizott- osztályveze tő-hely etesa A mai tanácskozáson Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnöke tájékoztatja az ifjúsági vezetőket a megye gazdasági életének főbb jel­lemzőiről és a távlati tervek­ről. Végezetül a KISZ me­gyei bizottságának titkárai válaszolnak a résztvevők kérdéseire. JtémsMQ

Next

/
Thumbnails
Contents