Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
BERCI BÁCSI Berkesi András drámája az egri színházban Bevallom, némi fenntartással fogadtam ezt a premiert. A fenntartás nem az író személyének szólt. Évek során megtanultam, hogy az irodalom és a drámaírás ranglistájának melyik fokára helyezzem Berkesit. Oda, ahonnét széles tömegekhez szól. közérthető egyszerűséggel. fordulatosán és szinte egyenes adásban közvetítve az eszmei mondanivalót. Fenntartásom elsősorban a történetet célozta meg. Azon aggályoskodtam, majd 30 esztendő távlatából vajon hogyan fest színpadon a nyilas világ. miként fogadja a közönség ezeket a régen volt félelmetes figurákat. Az egri premier lényegében eloszlatta kételyeimet. Berkesi András új drámája a tragédia és a komédia színeit jól keverő színpadi játék, olyan produkció, amely mához szóló mondanivalójával, tiszta eszméjével és emberségével áthatol a rivaldán. leköti a közönséget, érzelmileg is megfogja az embereket. Nem parabola, nincs szimbólumrendszere, egyszerűen, közvetlenül, áttételek nélkül szól a közönséghez. S akik nézik az előadást, jó színházat, élményt és szórakozást kapnak. Nekem így, parabola nélkül, egyenes adásban’’ is tetszett a Berci bácsi. Ezt azért hangsúlyozom, mert manapság divat finnyáskod- vá fogadni azokat a műveket, amelyek nem vállalják a mindenáron való modernkedés látszatát, helyette szókimondó egyszerűséggel tolmácsolják az író gondolatait. Nerri arról van szó, hogy a Berci bácsi remekmű, de feltétlenül figyelem- reméltó alkotás, olyan dráma, amelyért érdemes volt vállalni az ősbemutató kockázatát. Ravasz kémelhárítők, kegyetlen nyilaslegények, emberségüket. vesztett besúgók és a szabadságban reménykedő, bohém emberek vívnak színpadi csatát Berkesi drámájában. A történet élet- szagú, izgalmas, fordulatos. Ezért nem is illik elmesélni a részleteket, hadd szórakozzon kedvére a közönség. Annyi azonban minden veszély nélkül feljegyezhető, hogy ebben a drámában sikerült az írónak néhány valóban» remek figurát teremtenie. Elsősorban a címszereplőre, Berci bácsira gondolok, arra a nagyon is gyáva, nem politizáló kisemberre, aki nap mint nap hárvjónoskodó történetekkel traktál egy kisfiút. S mert a gyerek hiszi h hőstettekről szóló mesét, elérkezik az idő, amikor bizonyítani is kell. A történelem ugyanis feladja a leckét, s Berci bácsinak döntenie kell: vagy csalódást okoz a gyereknek, vagy a valóságban is véghezviszi a hőstetteket, azokat, amelyeket az élet követel tőle. Berci bácsi, ez a kedves, gyáva színházi szabó egyszercsak vállalja a mesét, elindul, hogy végrehajtsa veszélyes feladatát. Mert a fiatalság nem csalódhat. példát kell mutatni neki — ezt az írói gondolatot sugallja a ma közönségének Berci bácsi története. Jurka László kitapintható lelkesedéssel állította színpadra Berkesi drámáját. Megérezte és visszaadta, a kor levegőjét, a tragédiák' mögött felfedezte a felcsillanó humort is. A rendezői szándék világosan kicsendül az előadásból: kihasználni a jó szereplehetőségeket, s Berci bácsi példáján szórakoztatni, de egyben elgondolkodtatni is az embereket. Sikerült. Aprólékosan kidolgozott, mégis tempós előadást látott a közönség, egységes stílusban, jó együttes tolmácsolásában. Néhány szereplővel kapcsolatosan akad ugyan más vélemény is, de ezek alapjai elsősorban írói és nem rendezői eredetűek. A legnagyobb lehetőséget a címszerep hordozza. Örömmel írom: Csapó János jól kifogta ezt az évadot, hiszen egymásután játssza a ragyogó szerepeket. Berci bácsija alapos színészi munka, jó alakítás, levegője, hangulata van. Nagy utat tesz meg a színpadon ez a furcsa hős, áld csak a gyereknek élő gyávaságtól eljut az áldozatot vállaló hősiességig. Mert' gyávából hősnek lenni csakugyan nagy dolog. Ezt a fejlődést, ezt a szituációt játszotta el Csapó János, miközben megszerettette a közönséggel a figurát. A legnagyobb meglepetést Sugár István: A szilvás! betyármulatság Mielőtt elbeszélnénk Marci tragikus végét — még helyénvalónak látjuk, hogy erről a betyárkalandról is hírt adjunk — annál is inkább, mivel az egyik korai laptársunknak, a „Borsod”-nak a hasábjain jelent meg, röviddel a betyárlegény halála után. Az újság szerint az eset Szilváson, azaz mai nevén: Szilvásváradon történt, 1872. januárius 24-én, tehát tizennégy nappal szörnyű halála előtt. No, de lássuk csak, szóról szóra, a „Borsod” érdekfeszítő riportját, imigyen: ......A folyó évi január hó 2 3-án Szilvás község bírája. Köz Varró István fiának lakodalmát tartván, miután a vendégek éjiéi mán eloszlottak, s az ezen alkalommal Csemelyről áthozott zenészek is nyugalomra készültek, Bak Mihály, még ©eáMfeÉi 1973. március 1., csütörtök legközelebb múlt időben is megyei pandúr megjelenvén, a fáradt cigányokat vele való menetelre szólító fel. Ütjok egyenesen a kocsmába vezetett, ahol reá jók már Vidróczkv g egy ismeretlen nevű társa várakozott. A korcsmaasztal borral megrakatva megkezdődött a mulatság, s a három jó madár (megjegyzésem: a cikk írója a betyárral egyhúron pendtilőnek jellemzi a hajdani volt pandúrt is!) hegedűszó mellett reggeli 6 óráig fogyasztó a pince tartalmát. Ekkor eszébe jutva Vid- róczkynak, hogy a bor hatása kávéval egyensúlyozható, miután ilyennel a megnő it vendéglős a legjobb akarat mellett sem volt képes szolgálni, zene kíséretében a községben lakó uradalmi orvos lakására ment, s itten magát előre bejelentvén, a meglepeft házigazdát azzal üdvözölte, hogy egyik leghőbb vágya volt őt, mint rég megtelepedett községi lakost megösmerm. Kulcsár Imre hozta. Hogy tehetséges színész, azt már többször leírtuk, mostani alakítása azonban több volt, mint jó színészi játék. Igaz, Rekettye, körzetvezető remek szerep. Csak rövid percekre jelenik meg a színpadon, de magával hozza a kor atmoszféráját. Kulcsár nyilas körzetvezetője a sablontól eltérő döbbenetes alakítás, bepillantást nyújt a szöveg mögé, s a féktelen kegyetlenség természetrajzának felvillantásával a maga módján indokolja a figura embergyűlöletét is. A színész tehát eljátssza azt is, hogyan vált hideg, számító gyilkossá ez a nyilas körzetvezető. Tetszett Csiszér András kémelhárító őrnagya is. A egri színpadon elég ritkán látott színész határozott vonásokkal formálta meg a kegyetlen és taktikázó kémelhárító alakját. Az írói, rendezői és színészi telitalálathoz sorolható még Szili János ordítóan buta nyilas őrmestere és Dariday Róbert vagánykodó artistája is, A további szerepekkel már mostohán bánt az író. Somló Ferenc tanár úrja az ellenállás felső kapcsolatát érzékeltette. Sablonosán rejtelmes volt, s hiányzott belőle az erőt, vagy esetleg a gyengeséget kifejező emberi magatartás. A vázlatosan megírt két színészt Pákozdy János és Varga Gyula alakította. Bár becsülettel játszottak szerepeiket, az első jelenetekben beígért két nagy színészegyéniség ábrázolásával adósaink maradtak. A besúgóvá süllyedt színésznőt az egri színpadon régen látott Balogh Zsuzsa alakította. Tehetségét dicséri, hogy többé-kevésbé túllépett a halványan megírt figurán, néhány jelenetben igyekezett igazi drámát hozni a színpadra. Egyéni tragédiájának miértjeire azonban nem adhatott megfelelő választ. A nyolcéves kisfiút Kovács József játszotta kedves egyszerűséggel, míg a nyilas feleség szerepében Héczey Évát láttuk. A kort jellemző bizonytalanságot árasztó díszleteket Gergely István tervezte. Hangulatot árasztó színpadképei tetszettek. Márkusz László A fogadtatással Vidróczky úgy látszik nem volt megelégedve, mert még jövetelének célját sem említve, távózott, s ugyancsak óigány-asszisztencia mellett a községben egy nagyot kerülve a korcsmába visszatért. A reggeli ..körmenet" s ébresztő zene megtette a kívánt hatást — a községi lakosok —, túlnyomólag fiatal menyecskék s lányok ünnepi díszben az ivóházat egy perc alatt megtöltötték. Az ünnepélyességet Vid- róczky megnyitottnak nyil- vánítá a következő velős szavakkal: „Éljen Vidróczky!” S a közönségnél ezen önmagára tett felköszöntés élénk visszhangra talált. — Rövid zene után a nők karban az alantabb egész terjedelmében közölt, Szilvás, Művészházaspár Mindketten fiatalok, pályakezdők. rokonvonású érdeklődés hozta össze őket néhány esztendeje. A lány, Ká- konyi Júlia édesapja szobrász, a fiú. Kocsis József szülei festőművész-tanárok. Mindennapi munkájuk bizonyos fokig örökség csak az álmaik, vágyaik újabbak. Ifjú Kocsisné a grafika, az ötvösség, a kerámia felé vonzódott gyermekkora óta, s a pesti szakközépiskolában végül is keramikusként kapott oklevelet. A férje inkább a bátyját követte, s ugyancsak a fővárosban építészmérnök lett. Ambiciózus emberek: egyikük és másikuk is még tanulmányaik idején vállalkozott a többre. Házi versenyeken indultak, pályázatokat nyertek. Az egyetemista Kocsis József klubkönyvtár- tervére az idősebb szakemberek is felfigyeltek. Júlia a korongozott kerámiát szereti. Azt vallja, hogy e művészetnek nem szabad eltolódnia a szobrászat felé. Országjárásai során szívesen fordult meg a regi, népi műhelyekben — ma is nagy élményének tartja a mezőtúri szövetkezetben töltött szakmai gyakorlatát — s élvezettel gyűjtögette, gyűjtögeti még az öreg fazekakat, köcsögöket, tálakat, amelyek nagy hatással vannak rá. A férje a középületek felé vonzódik szakmájában, s különösen Frank Loyd Wrige- hetet. az erdélyi Kós Károlyt, a hazaiak közül pedig Jánosi Györgyöt, Jurcsik Károlyt, Makowecz IYnrét, Zalavári Lajost tartja eszményképének. Elve, hogy lehetőleg kerülni kell a sablonosságot, az ésszerűség és a korszerűség határain belül nem szabad lemondani a díszítőelemek alkalmazásáról. Szerinte téves az a nézet, hogy egy-egy formásabb megoldás mindig költségesebb —s erre bizonyságként egész sereg mester munkáját sorolja. Kocsis — esztergomi. Ide köti gyermekkora, számtalan kedves élménye, itt jegyezte el magát annak ide\ Vidróczky Marci nótája. HaUottálok-e Vidróczkynak hírét? Mikor öt a pandúrok itt keresték? Nagy hirtelen kiugrott az oldalba, Ide gyere kutya pandúr halálra . . . Kis angyalom majd ha eljössz estvére, Piros almát kössél kis keszkenődbe, Add oda a csendbiztosnak, magának, Mar engem a pandúrok nem bántanak. Ha kérm a csendbiztos, hogy ki küldi, Mondjad néki, az a híres Vidróczky, Ha kérdi a csendbiztos, liogy ki küldi. Az a híres, nevezetes Vidróczky. Amott látszik három kis tűz magában, Gyerünk pajtás, ha nem járunk híjákon, Jerünk pajtás, járjuk körül ' a gulyát, Szakadjunk le belőle egy néhány párt. Apátfalva és környékén általánosan ismert dalt énekelték. melynek befejp- után Vidróczkv a nők e ■ - némelyikét ezüst 10 kro.,: fosokkal — mint elteendo emlékkel! — ajándékozta met. Amott legel egy pej esikó magúba, Száz béklyóba van a lába bezárva. Eredj pajtás, fordítsd meg azt a csíkét. liudd vág,um le a lábáról a békjót. Ha levesszük réz búkmíát a lábáról, Maid segítek én a többi baléról, jén a művészettel. S ehhez a Duna-kanyari városhoz fűződik felnőttkora első, jelentősebb sikere is: miután a bátyjával közösen III. díjat nyert azon az országos pályázaton, amely éppen az esztergomi vármúzeummal kapcsolatos. A legérdekesebbnek azonban kétségtelenül azt az eredményét tartja, amelyet a diplomaterv-pályázaton ért el. A Budai Vár Mátyástemploma mellé tervezett házával ugyanis második helyezést szerzett, egyben .feí- vették Kocsist is a Magyar Építőművészek Szövetségének ifjúsági tagjai sorába. Később viszont ugyanezzel a dokumentációval az Ifjúság Budapestért pályázat első díját nyerte! A felesége egy ideig a pesti pénzverdében dolgozott a középiskola után, aztán gyereket szült, s Kocsisék esztergomi lakásában várta jó darabig, hogy a férj Pesten befejezze a tanulmányait. Közben persze nem szakadt el a művészettől: a kisváros múzeumának megbízásából a dorogi járás régészeti topográfiáját készítette. A római korig bezáróan, pontos másolatokat rajzolt az ősi emlékekről. S így, az iskolai kerámia, a pénzverdéi ötvöskö- dés után hódolhatott végre harmadik szenvedélyének, a grafikának is. WWWWVWW\A. < Majd elvigyük napnyugatról keletre Még reggelre siller bort iszunk érte.\ Az ezután kezdődő tánc-! nak csak a dél vetett véget.! A jelenvoltak pálinkán! kívül majdnem két hordó! bort fogyasztottak el — nem! említve azt, hogy a fizetést! a nagyharangra bízták, a! korcsmúrosnak ezenfelül! minden üvegneműjét össze- í törték. Az ebédre tett meghívás! nem kevés gondot okozha-I tott Vidróczkynak, a ven-! dégszeretetben versengett! mindenki. Végre is Kaszat János lett a győztes, az ö< házát találta legérdeme-< sebbnek a magas kitünte-’ lésre — a test azonban a; további szolgálatot megta-; gadta. Alig hogy helyet; foglalt a rabló főnök a terí-; tett asztalnál, a társaival; együtt a széken ülve elszunnyadt, amit az élelmes; morék azonnal észrevéve, elillantak. Cigány nélkül a magyar; köznépnél mulatság nem is; képzelhető. A cigányt kö-J vették a menyecskék, eze-J két a férfiak, s így midőn; Vidróczky mámorát kialud-! ta, csak Bak Miskát találta! maga mellett, aki őt hűségesen őrizte védtelen pér-! ceiben is, volt pandúrtársai! által netalán tervezett „meg-! lepetés” ellen. Hogy azonban Vidróczky a', meglepetésektől nem nagyonl félt, az ezen körülményből.', is kitűnik: amidőn tudniil-', lik üldözésére a pandúrok; kiküldve lévén Apátfalván' megjelentek —, ő ahelyett, hogy menekülést csak meg-< kísérelte volna id. bent a< községben a tehetősebb föld-'< művesek egyikénél meleg < ágyban álmodozott a szilvást’ El’lorádóról.. (FolytaijukA (Fotó: Tóth Gizella) A fiatal építészmérnök, társadalmi ösztöndíjából eredő kötelezettségénél fogva — s egy lakás ígéretében — költözött családjával Egerbe, ahol mindjárt a Heves megyei Tanács Tervező Vállalatához került, a felesége pedig a megyei tanács házi nyomdájába. Kéthónapos albérlet után aztán megkapták — a vállalat kamatmentes, 20 ezer forintos kölcsönével — a szövetkezeti lakást, s most ezt saját munkáikkal szüntelenül gyarapítva — a férj otthon a belsőépítész szerepét vállalva, asszonya pedig kerámiával díszít — itt élnek, a Csebokszáríban. Szerényen. halkan — mint ahogyan találkoztunk. Kocsis József vállalatánál — a rendelkezés szerint — két évig nem végezhet önálló tervezői munkát, egyelőre csak részfeladatokat vállalhat. Tavaly óta az egri grill belső kialakításában segített, s a hevesi járásbíróság épületének átalakításából, korszerűsítéséből részelt. Az idén pedig a siroki orvosi rendelő és lakás, egy mátrai üdülő korszerűsítése, illetve két gyógyszertár tervmunkái ismertek előtte egyelőre. A felesége nyomdai grafikát végez, s amolyan másodállásban az úttörőház iparművész szakkörét vezeti, helyi kiállításra készül. Kocsis 2200, Kocsisné 1400 forint fizetést kap a munkahelyén. Jövedelmükből — a feleség csaknem egész fizetése törlesztés, állandó, kőtelező kiadás, levonás. Ugyanúgy indulnak, mint annyi más, hasonló korú fiatal a pályán. Egyformán vallják, hogy jól érzik magukat Egerben, jó munkatársak közé kerültek. Szeretnének megmaradni ebben a váró.ban — s csinálni valamit. Az építészmérnök fanatikusan ismétli, hogy nem törvényszerű hazánkban sem a művészeti élet fővároshoz kötése. S mint például a képzőművészetben Hódmezővásárhely, Szolnok igazolta, az építészeiben pedig Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc szakembergárdája bizonyítja: igenis, vidéken ts lehet alkotni, nagyot produkálni! Egerben is kialakulhat előbb vagy utóbb egy remek társaság, amely sokkal többre képes, mint sokan ma még gondolják. Pezsgő szellemi életre, igazán alkotó légkörre vágyik, egészséges vitákra, okos és hasznos tapasztalatcserékre. S erre — csak a saját szakmáját tekintve — igazán alkalmas lehet akár az ETE, akár pedig a helyi urbanisztikai társaság! A feleség keramikusműhelyről álmodik, s azt szeretné, ha a férjével valamiféle közös művészeti feladatokon is dolgozhatna majd később. S mit hoznak majd a következő évek? Majd meglátjuk! flytal Gyula
