Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

Mit fid On CsMszMI? Host miért nem vásárolt? Ketten a honfoglalók köz®. Egy Ms megye és egy nem túl nagy autonóm köztársa­ság. A távolság háromezer kilométer. Épp elég ahhoz, hogy nemzedékek sorsa múl­jék, míg itt és ott hallanának egymásról. Am a barátság ereje nem Ismer földrajzi tá­volságot, áthidalja az ezer kilométereket, s az emberek itt és ott, hallanak egymás­ról, érdeklődnek a barát! jobbot nyújtó társ iránt, s a puhatolódzó szavakkal indult diskurzus meghitt beszélge­téssé formálódik. így kötődött a Csttvas ASZSZK és Heves megye né­peinek barátsága. Küldöttsé­gek jöttek, csoportok utaztak, megállapodásokat vetettek papírra. Csuvasiában Heves néven városrészt építenek, korszerű, emelet«* lakóhá­zakkal, s egyik utcáját Eger­ről nevezték eL Egerben, a város északi részén új város­negyed épült, épüL A neve: Cse bokszán. A házak szinte gomba módra gyarapodtak. Igaz,, nincs még közvilágítás, nin­csenek utak, de az épületek — az eddig elkészültek — otthont, kényelmet nyújta­nak sok száz embernek. Néhányuktól azt kérdez­tük: mit tudnak Csebokszá- riról, a Csuvas ASZSZK fő­városáról 1 Olasz utca, 120 család vett itt OTP-lakást, s már jó ne­gyedéve megbarátkozott a kényelemmel és a gondokkal egyaránt. Szóval, gyökeret vert itt minden honfoglaló. Farkas Istvánék Kalocsá­ról jöttek dolgozni, otthont teremteni. A legnagyobb gond már a múlté: a három szoba összkomfortos lakás minden kényelmet biztosít A feleség még nem talált mun­kahelyet, pedig egyre-másra kopogtatott, próbálkozott A pillanatnyi sikertelenség ért­hető, hiszen Egerben nem egykönnyen lehet pedagógus- álláshoz jutni. Talán idővel ez is sikerül, addig bizony több idő jut a kisfiú, az első gyerek nevelésére. A beszélgetés során kide­rül, hogy már évekkel ezelőtt hallott Csuvasiáról, Csebok- száriról. — Látogatóba jöttünk Ka­locsáról. Delegáció járt itt, a Népújság tudósításban szá­molt be programjukról, s a kapcsolatbővítés módjairól Mióta Egerben élünk, sűrűn hallottunk Csebokszáriról. Sajátos hangzású név, az is­meretlenség varázsával von­zó. Mégis, valójában akkor kezdtem érdeklődni iránta, amikor ideköltöztünk. Mi is került a jegyzetfü­zetbe? „Csuvasul Subaskamak hívják. A Subas előtag egy legendás hírű herceg nevét őrzi, a „kar” pedig várat je­lent. A történészek másképp vélekednek, szerintük a ,Su- baskar’ legpontosabb fordítá­sa: csuvasok városa, csuva- sok vára. A Csebokszóri el­1973. március 25* vasárnap nevezés a szó orosz nyelvű átírása.” Beszél a esuvas főváros történelméről- Arról, hogy járt itt Puskin, Tolsztoj, Ra- gyiscsev. Említi azt is, hogy a régi Csebokszári a templo­mok városa. S lehetne még tovább folytatni, ám ez is ki­fejezi azt, hogy érdeklődés­ben nincs hiány, » ez több a szimpla lávánesiskodásnáL Egy épülő városrész nevet kapott, s ez a név az embe­rek számára több, mint a megszokott szavak sora, Vallon út n. Földszint L Az elmúlt évben költözött ide Szilvást Lászlóné. ö ház­mester, férje villanyszerelő. Több mint fél éve lakik itt, mégis az új lakás bűvöleté­ben éL Gyermeke most öt­éves. Szilvásiné elégedetten beszél arról, hogy az apróság óvodába mehet, mert szep­temberben átadják a lakóte­lep iskoláját, napközi ottho­nát és óvodáját. Bizonygatja, hogy nagy dolog ez, mert alig száz méterre a lakás. Nem zavarja az út hiánya, a vaksötét éjszaka, az egyet­len üzlet szegényes áruvá­lasztéka. — Tavaly voltak Itt esuvas diákok, CsebokszáribóL Tár­sadalmi munkában itt dol­goztak az építkezéseken. ök mondták, hogy fő­városunk új negyede is így épült, hogy ott sem lett meg egyszerre minden. Ami­kor viszont elkészült, csodá­jára jártak az emberek. Tu­dom, hogy így lesz itt is. Ezért érdemes várni. A beszélgetéshez csatlako­zik Szabó Erzsébet, aki így idézi élményeit: — Többen beszéltek a esu­vas diákokkal, ök mondták el nekem, hogy szegről-vég­KOMPOLT a hazai mező­gazdasági kutatás egyik fel­legvára, közel negyedévszáza­dos fennállása óta számtalan kimagasló tudományos ered­ménnyel dicsekedhet. Kuta­tógárdája elsősorban lucer­nanemesítéssel foglalkozik, amely ma már világszínvo­nalon áll. Az utóbbi évek­ben az intézet talajvédelmi kutatásaira is felfigyeltek más kontinenseken. Ezek mellett szorosan kapcsolód­nak a mindennapok gyakor­latához is. A tudomány újabb eredményeiből szak­mai tanácsokkal, informá­ciókkal látják el a mezőgaz­dasági üzemeket. A hazai mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törek­vések során most a kompol- tiák újabb bravúros sikeré­ről számolhatunk be. A Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium termelési, műszaki fejlesztési főosztá­lyának megbízásából dr. Bó- csa Iván, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és munkatársai — a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együttműködve Európában elsőként kidol­gozták a lucematerm «ztés zárt technológiáját. Hogj rój rokon nép is vagyunk, hogy sok esuvas és magyar szó azonos. Ipacs Istvánék — .a Cifra­kapu út 13. számú házban, — szövetkezeti lakásban élnek. A fodrász feleséget találtuk otthon. Ahogy ide költöztek, őt sem hagyta a kíváncsiság, s addig érdeklődött, míg for­rásmunkákhoz jutott, s elol­vashatta mindazt, ami Csu­vasiáról Egerben hozzáférhe­tő. Nem véletlen, hogy ó is elsősorban Novocsebok- szárszk említésével kezdi. — Viszonylag rövid idő alatt épült fel ez a széles, egyenes utcákkal, modern házakkal, terekkel, parkok­kal, mozikkal, éttermekkel, üzletsorokkal büszkélkedő városnegyed. így lesz nálunk is, Csebokszári Eger egyik látványossága, irigylendő ne­vezetessége lesz. . Beszélgetés közben a neves esuvas író, M. Juhma egyik írására gondolok. Ebben fel­idézi a nagy építkezés előz­ményeit. „Nem olyan rég ott még szán+Afnidek voltak. A fodrásznő. (Foto: Tóth Gizella) Sok volt a szikla is, amelyen esak búrján susogott, ahol csak verebek sütkéreztek a napon. Egyszer csak emberek érkeztek ide... Itt tess a város.” A képzettársítás nem vé­letlen, hiszen Eger Csebok­szári lakótelepe néhány év­vel ezelőtt majd így nézett kL De ide is emberek Jöttek, építők. Kezük munkája nyo­mán házak emelkedtek. Nem véletlen, hogy az első lakók Csebokszárira gondol­va Novocsebokszárszk példá­ját emlegetik. Pécsi István Ez a hétköznap nem volt olyan, mint a többi. Jelleg­zetes sajátosságát az adta, hogy az iskolákban nem ta­nítottak. Talán a szünet miatt nőtt meg a vásárlók között a fiatalok száma. Gyöngyösön az iparcikk kisker áruházában néztünk szét. Egyetlen dologra vol­tunk kíváncsiak: miért távo­zott üres kézzel az, aki nem tudott vásárolni most sem­mit? Csak a nevét ne Ingpolóverek között válo­gatott a kislányával együtt. — Külföldi gyártmányú, zöld színű, tergál pulóvert akartam. Olyan nincs. Pedig már karácsony óta keresem. Kínáltak másfajta anyagból készültet, más színűt, olaszt és magyart, de nekem egyik sem kell Hogy a nevem? Azt nem mondom meg. Mit tudom én, de ne írja ki. Néhány lépéssel árrébb két idősebb nő a flanell há­lóingek között nézelődött. Egy zöldes színűt sokáig for­gattak, aztán letették. — Fehéret kerestünk, bar­na mintásat. Ez a zöld« nem kellett, mert túlságosan világos. Nézzen meg, ilyen öreg nőnek minek lenne a világos színű hálóing? Az is fontos, hogy legyen nyaka, tartsa a meleget. Nem, még nem kerestünk ezelőtt háló­inget Csak ma először. Mi­nek akarja tudni a nevem? Filmezni akar? Hogy mibe? Újságba? Öreg vagyok én már ahhoz, Az ára és a színe Ritka eset: a venni szán­dékozóról kiderül utólag, hogy maga is eladó. Gyön­gyöspatán dolgozik az üzlet­ben Kovács Sándomé. — Csak akkor Jövök Gyöngyösre, ha valami olyan kell, amit mi nem árusítunk. Most zöld színű anyagot kerestem, amit mu­tattak, az tetszett is, bár nem az volt amit eredetileg gondoltam. De az árát so­kalltam. Egyebet is kell vá­sárolnom, ezért úgy döntöt­tem, ha marad rá pénzem, visszajövök és megveszem. Itt tehát félig sikerült a vásárlás. Most már a pénz­tárcán múlik a többi. Egyértelműen mondott ne­met a kínálatra a gyöngyös- halászi. Tóth Istvánná. — Csak sötét színű tava­szi kabátot veszek. Tegnap is jártam bent, de azt mond­ták, mára kapnak árut. Most meg azt mondták, jöjjek holnap, mert még nem vet­ték át a szállítmányt Hogy milyen árban legyen? Ezt nem szabtam meg előre, de ne legyen nagyon drága. Ennyi az egész. Gond a cipó Atkárról hozta be a fele­ségét magával Nagy Ferenc, aki a Volán gépkocsivezető­je. Cipőt akartak venni ag asszonynak. — Bőrből valót, kényel­mes sarkút, amilyen illik ehhez a korhoz. Lenne szín­re, formára is megfelelő, de lakkban. Azt nem szeretem. De annak az ára is! Egy ke­resetből élünk, a férjem két és fél ezret hoz haza havon­ta. Igaz, a gyerekek már ki­repültek a családi fészekből, de kétszáz forintnál több nem nagyon jut nekem egy pár cipőre. Ráadásul nem is ka­pok már ősidőktől fogva. Ugyancsak cipőügyben né­zett szét az áruházban Hova- necz Istvánné a kislányával. Gyöngyöshalászról utaztak- be. hogy a tizenéves serdülő lányka valami szép, nyári szandált kaphasson. — Nem tudjuk még, hogy • milyen legyen. Nincs határo­zott elképzelésünk. Se a for­mára, se az árra. Szép le­gyen és -divatos legyen. Még végignézzük az összes üzle­tet és csak azután döntünk. Hasonló gond foglalkoztat­ta a gyöngyösi Prezenszky Tibornét. aki viszont a fér­jével indult el cipőt venni. Bordó színűt, magas sar­kút, 38-ast. Ilyen nincs. De nagyobb számban lett volna. Egy hete keressük. Nem biz­tatnak az üzletekben sehoL Közepes nap Gyors számolás és Kovács József, az áruház Igazgatója már mondja is: fél nap alatt közel százezer forint a for­galom. Nem kiugró, de nem is rossz. Egyszerűen: köze­pes. Rossz az idő, a húsvéti ünnepek is későbbre esnek, és ez nagyon meglátszik a keresleten. A legtöbb bevételt a divat- osztály adja, a legkisebbet a cipő. Most a magasított talpú cipőket keresik, nem is győzi gyártani az ipar. Sem­mi készlet nincs az üzemek­ben, ahogy szedik le a sza­lagról, úgy szállítják. Egy- egy alkalommal ötven pár ilyen cipőt ha kapnak. Egy napig tart. Más divatos cik­kel is így vannak. — Évekkel ezelőtt előfor­dult, hogy az árutól sem tudtunk mozdulni a raktár­ban. Mégsem volt akkora a forgalmunk, mint mostaná­ban. Az újabb, divatos és korszerűbb áruk forintban is többe kerülnek, a választé­kot sem tudjuk ezekből úgy biztosítani, ahogy kellene és ahogy szeretnénk, de a for­galom mégis sokkal dinami­kusabb a korábbinál. Ezt ve­szik, ezt viszik. Tartunk ha­gyományos és olcsóbb cikke­ket is a szükségletnek meg­felelően. Ott van például a flanell hálóing. Színben, for­mában szép választékot kí­nálunk. És a néninek még­sem kellett egyik sem. Mert a vevő ide úgy jön, hogy el­képzel magának egy valamit, és ahhoz ragaszkodik. Csak azt akarja megvenni. Ritka esetben változtat a szándé­Európában elsőként: Kompokon kidolgozták a lucernatermesztés zárt technológiáját miért jelentős ez a munka? Ezt megtudhatjuk a 80 gé­pelt oldalas, számos táblá­zattal és grafikonnal illuszt­rált tanulmányból. A lucer­na a harmadik legnagyobb területen termesztett növény hazánkban. Népgazdasági je­lentőségét mindez korántsem fejezi ki A termésátlagok azonban mintegy 30 évi stag­nálás után csak az utóbbi két évben emelkedtek, s kez­denek kimozdulni a korábbi holtpontról. Mezőgazdasá­gunk fejlődésének intenzív szakaszába lépett és ezzel ma már egyre Inkább meg­értek a közgazdasági, a mű­szaki fejlesztési feltételek ahhoz, hogy a lucemater- mesztésben is jelentős ered­mények születhessenek úgy mint a búza-, vagy a kuko­ricatermesztésben Ez a fej­lődési irány napjainkban egybeesik a zárt rendszerű technológiák gyors hazai tér­hódításával. Ezek céltudato­sabbá és szervezettebbé te­szik a termelést A KOMPOLTIAK által kidolgozott zárt rendszerű lucematermesztést elsőként Magyarországon, még az idén a szomszédos Szolnok megyei besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetben veze­tik be. Később e modell alapján várhatóan másutt is megvalósítják. Miután sem hazánkban, sem Európa más országaiban még nincs előz­ménye a zárt lucemater- mesztésnek, így o kutatók­nak, a szakembereknek rendkívül tanulságos volt ez a munka, amely a tudomány legújabb eredményeit fog­lalja össze a lulcernater- mesztésben. Ennek megvaló­sítása nyomán elindulhat egy olyan folyamat, amely a szar vasmarhaproftiamboz kapcsolódva a hazai lucer­natermesztés fellendüléséhez vezethet. A tanulmány a beseny­szögi termelőszövetkezet domborzati és talajviszonyait messzemenően figyelembe véve, az adott közgazdasági környezetbe „ágyazva” is­merteti a zárt, iparszerű lu­cernatermesztést. A komplex technológia, amely a KGST- országokban gyártott gépek­kel valósul meg, hektáron­ként több mázsával növeli az átlagterméseket. Mindez pedig a gazdaság növekvő szarvasmarha-állományá­nak takarmányozását szol­gálja. Ehhez szorosam kap­csolódnak a téli takarmá­nyozáshoz nélkülözhetetlen lucernaszéna, lucernaliszt- és lucemaszenázs-készítési módszerek is. A technoló­gia foglalia a lucer­natelepítés előtti talaj mű vé­kán az eladó ajánlata alap­ján. Aki kereskedő Csak az menjen kereske­dőnek, aki szeret az embe­rekkel bánni. Aki megértő, elnéző, türelmes és udvarias. Magyarán: aki szereti az embereket. A jövedelem itt havonta elég alacsony. Mindennel együtt legfeljebb kétezer fo­rint. Nem valami vonzó. A fiatalok nem is törik magu­kat ez után a pálya után. Ha máshol nem sikerül el­helyezkedniük, akkor men­nek kereskedőnek a ruházat­ba. Aztán a felszabadulásuk után jó részük búcsút is mond a pultnak. Aki nem szíwel-lélekkel kereskedő, maga is rájön, nincs mit „keresnie” ezen a pályán. Nem várják meg, amíg eltanácsolják őket. Mások viszont el sem tud­ják képzelni az életüket a bolt nélkül. Hogy miért? Különös varázsa van annak, hogy adni-venni, konkurrál- ni, versenyezni lehet a másik üzlettel. Ez a sava-borsa, enélkül nincs is semmi. Bölcselkedés nélkül Az események önmagukért beszéltek. De felelőtlen do­log lenne azt állítani, hogy a kereskedelmen semmi sem múlik. Igaz, ma több az em­berek pénze, mint néhány évvel ezelőtt volt, igényeseb­bek, nem egyszerűen ruhát és cipőt akarnak venni, ha­nem divatos ruhát és divatos cipőt, méghozzá korszerű alapanyagból készültet Ezeknek pedig az áruk te más. Csák nehezíti a vevő dől gát, hogy naponta özönével érik a különböző ingerek a reklámok formájában: ezt vegye, azt vásárolja, amazt kérje, mert... A divat pedig olyan gyor­san változik, hogy a ritmusa a gyártó cégek dolgát is megnehezíti. Nem lehet egyes cikkekből előre felké­szülni. Ezért van tehát az, hogy a kínálat az üzletek polcain nem mindenben egyezik meg a kereslettel. Van áru: sok, bőválasztékú, árban is na­gyon változatos színtű. De hát a vevő ilyen: ah­hoz az egyhez ragaszkodik, amit éppen most talán kap­ni sem lehet. Rábeszélni másra pedig ritkán hagyja magát. Bizakodva távozik, mert mit is tehetne mást: talán holnap, talán a jövő héten. Vagy ha akkor sem, egy hónap múlva úgy is más lesz a divat, sóhajt megkönnyeb­bülten és egyben gondterhe­sen, amikor kilép az áruház ajtaján. Kint szétnéz, és óri­ási plakáttal találja masát szemközt: Csak ezt és csak nálunk vásárolja! Mintha egy kicsit megszé­dülne ettől. G. Molnár Ferenc lést, a műtrágyázást, a nö­vényvédelmet a betakarítást és a termeltetés teljes erő- munkagép szükségletét. Táb­lázatokba foglalt gazdasá­gossági elemzésekkel bizo­nyítja, az öntözött és öntö- zetlen lucematerruesztés jö­vedelmezőségét A MÁSFÉL ÉVES munka eredményeként elkészített technológia, bár a beseny­szögi Kossuth Termelőszö­vetkezet termelési viszo­nyait veszi figyelembe, más gazdaságoknak is tanulsá­gos lehet. A rendszer a tu­domány jelenlegi álláspont­ja szerint a legkorszerűbb. Ahhoz, hogy később is kor­szerű maradjon, állandóan figyelemmel kell kísérni megvalósulását és az üzemi tapasztalatok alapján tovább kell fejleszteni azt. Remél­jük, hogy megyénk közös gazdaságaiban is hamaro­san érdeklődnek majd a lu­cernatermesztés zárt techno­lógiája iránt. Ez Hevesben is hozzájárulhat az átlagter­mések jelentős növeléséhez és közvetve a szarvasmarha­program eredményes megva­lósításához. Aleulusz tvaruiy

Next

/
Thumbnails
Contents