Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
Mit fid On CsMszMI? Host miért nem vásárolt? Ketten a honfoglalók köz®. Egy Ms megye és egy nem túl nagy autonóm köztársaság. A távolság háromezer kilométer. Épp elég ahhoz, hogy nemzedékek sorsa múljék, míg itt és ott hallanának egymásról. Am a barátság ereje nem Ismer földrajzi távolságot, áthidalja az ezer kilométereket, s az emberek itt és ott, hallanak egymásról, érdeklődnek a barát! jobbot nyújtó társ iránt, s a puhatolódzó szavakkal indult diskurzus meghitt beszélgetéssé formálódik. így kötődött a Csttvas ASZSZK és Heves megye népeinek barátsága. Küldöttségek jöttek, csoportok utaztak, megállapodásokat vetettek papírra. Csuvasiában Heves néven városrészt építenek, korszerű, emelet«* lakóházakkal, s egyik utcáját Egerről nevezték eL Egerben, a város északi részén új városnegyed épült, épüL A neve: Cse bokszán. A házak szinte gomba módra gyarapodtak. Igaz,, nincs még közvilágítás, nincsenek utak, de az épületek — az eddig elkészültek — otthont, kényelmet nyújtanak sok száz embernek. Néhányuktól azt kérdeztük: mit tudnak Csebokszá- riról, a Csuvas ASZSZK fővárosáról 1 Olasz utca, 120 család vett itt OTP-lakást, s már jó negyedéve megbarátkozott a kényelemmel és a gondokkal egyaránt. Szóval, gyökeret vert itt minden honfoglaló. Farkas Istvánék Kalocsáról jöttek dolgozni, otthont teremteni. A legnagyobb gond már a múlté: a három szoba összkomfortos lakás minden kényelmet biztosít A feleség még nem talált munkahelyet, pedig egyre-másra kopogtatott, próbálkozott A pillanatnyi sikertelenség érthető, hiszen Egerben nem egykönnyen lehet pedagógus- álláshoz jutni. Talán idővel ez is sikerül, addig bizony több idő jut a kisfiú, az első gyerek nevelésére. A beszélgetés során kiderül, hogy már évekkel ezelőtt hallott Csuvasiáról, Csebok- száriról. — Látogatóba jöttünk Kalocsáról. Delegáció járt itt, a Népújság tudósításban számolt be programjukról, s a kapcsolatbővítés módjairól Mióta Egerben élünk, sűrűn hallottunk Csebokszáriról. Sajátos hangzású név, az ismeretlenség varázsával vonzó. Mégis, valójában akkor kezdtem érdeklődni iránta, amikor ideköltöztünk. Mi is került a jegyzetfüzetbe? „Csuvasul Subaskamak hívják. A Subas előtag egy legendás hírű herceg nevét őrzi, a „kar” pedig várat jelent. A történészek másképp vélekednek, szerintük a ,Su- baskar’ legpontosabb fordítása: csuvasok városa, csuva- sok vára. A Csebokszóri el1973. március 25* vasárnap nevezés a szó orosz nyelvű átírása.” Beszél a esuvas főváros történelméről- Arról, hogy járt itt Puskin, Tolsztoj, Ra- gyiscsev. Említi azt is, hogy a régi Csebokszári a templomok városa. S lehetne még tovább folytatni, ám ez is kifejezi azt, hogy érdeklődésben nincs hiány, » ez több a szimpla lávánesiskodásnáL Egy épülő városrész nevet kapott, s ez a név az emberek számára több, mint a megszokott szavak sora, Vallon út n. Földszint L Az elmúlt évben költözött ide Szilvást Lászlóné. ö házmester, férje villanyszerelő. Több mint fél éve lakik itt, mégis az új lakás bűvöletében éL Gyermeke most ötéves. Szilvásiné elégedetten beszél arról, hogy az apróság óvodába mehet, mert szeptemberben átadják a lakótelep iskoláját, napközi otthonát és óvodáját. Bizonygatja, hogy nagy dolog ez, mert alig száz méterre a lakás. Nem zavarja az út hiánya, a vaksötét éjszaka, az egyetlen üzlet szegényes áruválasztéka. — Tavaly voltak Itt esuvas diákok, CsebokszáribóL Társadalmi munkában itt dolgoztak az építkezéseken. ök mondták, hogy fővárosunk új negyede is így épült, hogy ott sem lett meg egyszerre minden. Amikor viszont elkészült, csodájára jártak az emberek. Tudom, hogy így lesz itt is. Ezért érdemes várni. A beszélgetéshez csatlakozik Szabó Erzsébet, aki így idézi élményeit: — Többen beszéltek a esuvas diákokkal, ök mondták el nekem, hogy szegről-végKOMPOLT a hazai mezőgazdasági kutatás egyik fellegvára, közel negyedévszázados fennállása óta számtalan kimagasló tudományos eredménnyel dicsekedhet. Kutatógárdája elsősorban lucernanemesítéssel foglalkozik, amely ma már világszínvonalon áll. Az utóbbi években az intézet talajvédelmi kutatásaira is felfigyeltek más kontinenseken. Ezek mellett szorosan kapcsolódnak a mindennapok gyakorlatához is. A tudomány újabb eredményeiből szakmai tanácsokkal, információkkal látják el a mezőgazdasági üzemeket. A hazai mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törekvések során most a kompol- tiák újabb bravúros sikeréről számolhatunk be. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium termelési, műszaki fejlesztési főosztályának megbízásából dr. Bó- csa Iván, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és munkatársai — a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együttműködve Európában elsőként kidolgozták a lucematerm «ztés zárt technológiáját. Hogj rój rokon nép is vagyunk, hogy sok esuvas és magyar szó azonos. Ipacs Istvánék — .a Cifrakapu út 13. számú házban, — szövetkezeti lakásban élnek. A fodrász feleséget találtuk otthon. Ahogy ide költöztek, őt sem hagyta a kíváncsiság, s addig érdeklődött, míg forrásmunkákhoz jutott, s elolvashatta mindazt, ami Csuvasiáról Egerben hozzáférhető. Nem véletlen, hogy ó is elsősorban Novocsebok- szárszk említésével kezdi. — Viszonylag rövid idő alatt épült fel ez a széles, egyenes utcákkal, modern házakkal, terekkel, parkokkal, mozikkal, éttermekkel, üzletsorokkal büszkélkedő városnegyed. így lesz nálunk is, Csebokszári Eger egyik látványossága, irigylendő nevezetessége lesz. . Beszélgetés közben a neves esuvas író, M. Juhma egyik írására gondolok. Ebben felidézi a nagy építkezés előzményeit. „Nem olyan rég ott még szán+Afnidek voltak. A fodrásznő. (Foto: Tóth Gizella) Sok volt a szikla is, amelyen esak búrján susogott, ahol csak verebek sütkéreztek a napon. Egyszer csak emberek érkeztek ide... Itt tess a város.” A képzettársítás nem véletlen, hiszen Eger Csebokszári lakótelepe néhány évvel ezelőtt majd így nézett kL De ide is emberek Jöttek, építők. Kezük munkája nyomán házak emelkedtek. Nem véletlen, hogy az első lakók Csebokszárira gondolva Novocsebokszárszk példáját emlegetik. Pécsi István Ez a hétköznap nem volt olyan, mint a többi. Jellegzetes sajátosságát az adta, hogy az iskolákban nem tanítottak. Talán a szünet miatt nőtt meg a vásárlók között a fiatalok száma. Gyöngyösön az iparcikk kisker áruházában néztünk szét. Egyetlen dologra voltunk kíváncsiak: miért távozott üres kézzel az, aki nem tudott vásárolni most semmit? Csak a nevét ne Ingpolóverek között válogatott a kislányával együtt. — Külföldi gyártmányú, zöld színű, tergál pulóvert akartam. Olyan nincs. Pedig már karácsony óta keresem. Kínáltak másfajta anyagból készültet, más színűt, olaszt és magyart, de nekem egyik sem kell Hogy a nevem? Azt nem mondom meg. Mit tudom én, de ne írja ki. Néhány lépéssel árrébb két idősebb nő a flanell hálóingek között nézelődött. Egy zöldes színűt sokáig forgattak, aztán letették. — Fehéret kerestünk, barna mintásat. Ez a zöld« nem kellett, mert túlságosan világos. Nézzen meg, ilyen öreg nőnek minek lenne a világos színű hálóing? Az is fontos, hogy legyen nyaka, tartsa a meleget. Nem, még nem kerestünk ezelőtt hálóinget Csak ma először. Minek akarja tudni a nevem? Filmezni akar? Hogy mibe? Újságba? Öreg vagyok én már ahhoz, Az ára és a színe Ritka eset: a venni szándékozóról kiderül utólag, hogy maga is eladó. Gyöngyöspatán dolgozik az üzletben Kovács Sándomé. — Csak akkor Jövök Gyöngyösre, ha valami olyan kell, amit mi nem árusítunk. Most zöld színű anyagot kerestem, amit mutattak, az tetszett is, bár nem az volt amit eredetileg gondoltam. De az árát sokalltam. Egyebet is kell vásárolnom, ezért úgy döntöttem, ha marad rá pénzem, visszajövök és megveszem. Itt tehát félig sikerült a vásárlás. Most már a pénztárcán múlik a többi. Egyértelműen mondott nemet a kínálatra a gyöngyös- halászi. Tóth Istvánná. — Csak sötét színű tavaszi kabátot veszek. Tegnap is jártam bent, de azt mondták, mára kapnak árut. Most meg azt mondták, jöjjek holnap, mert még nem vették át a szállítmányt Hogy milyen árban legyen? Ezt nem szabtam meg előre, de ne legyen nagyon drága. Ennyi az egész. Gond a cipó Atkárról hozta be a feleségét magával Nagy Ferenc, aki a Volán gépkocsivezetője. Cipőt akartak venni ag asszonynak. — Bőrből valót, kényelmes sarkút, amilyen illik ehhez a korhoz. Lenne színre, formára is megfelelő, de lakkban. Azt nem szeretem. De annak az ára is! Egy keresetből élünk, a férjem két és fél ezret hoz haza havonta. Igaz, a gyerekek már kirepültek a családi fészekből, de kétszáz forintnál több nem nagyon jut nekem egy pár cipőre. Ráadásul nem is kapok már ősidőktől fogva. Ugyancsak cipőügyben nézett szét az áruházban Hova- necz Istvánné a kislányával. Gyöngyöshalászról utaztak- be. hogy a tizenéves serdülő lányka valami szép, nyári szandált kaphasson. — Nem tudjuk még, hogy • milyen legyen. Nincs határozott elképzelésünk. Se a formára, se az árra. Szép legyen és -divatos legyen. Még végignézzük az összes üzletet és csak azután döntünk. Hasonló gond foglalkoztatta a gyöngyösi Prezenszky Tibornét. aki viszont a férjével indult el cipőt venni. Bordó színűt, magas sarkút, 38-ast. Ilyen nincs. De nagyobb számban lett volna. Egy hete keressük. Nem biztatnak az üzletekben sehoL Közepes nap Gyors számolás és Kovács József, az áruház Igazgatója már mondja is: fél nap alatt közel százezer forint a forgalom. Nem kiugró, de nem is rossz. Egyszerűen: közepes. Rossz az idő, a húsvéti ünnepek is későbbre esnek, és ez nagyon meglátszik a keresleten. A legtöbb bevételt a divat- osztály adja, a legkisebbet a cipő. Most a magasított talpú cipőket keresik, nem is győzi gyártani az ipar. Semmi készlet nincs az üzemekben, ahogy szedik le a szalagról, úgy szállítják. Egy- egy alkalommal ötven pár ilyen cipőt ha kapnak. Egy napig tart. Más divatos cikkel is így vannak. — Évekkel ezelőtt előfordult, hogy az árutól sem tudtunk mozdulni a raktárban. Mégsem volt akkora a forgalmunk, mint mostanában. Az újabb, divatos és korszerűbb áruk forintban is többe kerülnek, a választékot sem tudjuk ezekből úgy biztosítani, ahogy kellene és ahogy szeretnénk, de a forgalom mégis sokkal dinamikusabb a korábbinál. Ezt veszik, ezt viszik. Tartunk hagyományos és olcsóbb cikkeket is a szükségletnek megfelelően. Ott van például a flanell hálóing. Színben, formában szép választékot kínálunk. És a néninek mégsem kellett egyik sem. Mert a vevő ide úgy jön, hogy elképzel magának egy valamit, és ahhoz ragaszkodik. Csak azt akarja megvenni. Ritka esetben változtat a szándéEurópában elsőként: Kompokon kidolgozták a lucernatermesztés zárt technológiáját miért jelentős ez a munka? Ezt megtudhatjuk a 80 gépelt oldalas, számos táblázattal és grafikonnal illusztrált tanulmányból. A lucerna a harmadik legnagyobb területen termesztett növény hazánkban. Népgazdasági jelentőségét mindez korántsem fejezi ki A termésátlagok azonban mintegy 30 évi stagnálás után csak az utóbbi két évben emelkedtek, s kezdenek kimozdulni a korábbi holtpontról. Mezőgazdaságunk fejlődésének intenzív szakaszába lépett és ezzel ma már egyre Inkább megértek a közgazdasági, a műszaki fejlesztési feltételek ahhoz, hogy a lucemater- mesztésben is jelentős eredmények születhessenek úgy mint a búza-, vagy a kukoricatermesztésben Ez a fejlődési irány napjainkban egybeesik a zárt rendszerű technológiák gyors hazai térhódításával. Ezek céltudatosabbá és szervezettebbé teszik a termelést A KOMPOLTIAK által kidolgozott zárt rendszerű lucematermesztést elsőként Magyarországon, még az idén a szomszédos Szolnok megyei besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetben vezetik be. Később e modell alapján várhatóan másutt is megvalósítják. Miután sem hazánkban, sem Európa más országaiban még nincs előzménye a zárt lucemater- mesztésnek, így o kutatóknak, a szakembereknek rendkívül tanulságos volt ez a munka, amely a tudomány legújabb eredményeit foglalja össze a lulcernater- mesztésben. Ennek megvalósítása nyomán elindulhat egy olyan folyamat, amely a szar vasmarhaproftiamboz kapcsolódva a hazai lucernatermesztés fellendüléséhez vezethet. A tanulmány a besenyszögi termelőszövetkezet domborzati és talajviszonyait messzemenően figyelembe véve, az adott közgazdasági környezetbe „ágyazva” ismerteti a zárt, iparszerű lucernatermesztést. A komplex technológia, amely a KGST- országokban gyártott gépekkel valósul meg, hektáronként több mázsával növeli az átlagterméseket. Mindez pedig a gazdaság növekvő szarvasmarha-állományának takarmányozását szolgálja. Ehhez szorosam kapcsolódnak a téli takarmányozáshoz nélkülözhetetlen lucernaszéna, lucernaliszt- és lucemaszenázs-készítési módszerek is. A technológia foglalia a lucernatelepítés előtti talaj mű vékán az eladó ajánlata alapján. Aki kereskedő Csak az menjen kereskedőnek, aki szeret az emberekkel bánni. Aki megértő, elnéző, türelmes és udvarias. Magyarán: aki szereti az embereket. A jövedelem itt havonta elég alacsony. Mindennel együtt legfeljebb kétezer forint. Nem valami vonzó. A fiatalok nem is törik magukat ez után a pálya után. Ha máshol nem sikerül elhelyezkedniük, akkor mennek kereskedőnek a ruházatba. Aztán a felszabadulásuk után jó részük búcsút is mond a pultnak. Aki nem szíwel-lélekkel kereskedő, maga is rájön, nincs mit „keresnie” ezen a pályán. Nem várják meg, amíg eltanácsolják őket. Mások viszont el sem tudják képzelni az életüket a bolt nélkül. Hogy miért? Különös varázsa van annak, hogy adni-venni, konkurrál- ni, versenyezni lehet a másik üzlettel. Ez a sava-borsa, enélkül nincs is semmi. Bölcselkedés nélkül Az események önmagukért beszéltek. De felelőtlen dolog lenne azt állítani, hogy a kereskedelmen semmi sem múlik. Igaz, ma több az emberek pénze, mint néhány évvel ezelőtt volt, igényesebbek, nem egyszerűen ruhát és cipőt akarnak venni, hanem divatos ruhát és divatos cipőt, méghozzá korszerű alapanyagból készültet Ezeknek pedig az áruk te más. Csák nehezíti a vevő dől gát, hogy naponta özönével érik a különböző ingerek a reklámok formájában: ezt vegye, azt vásárolja, amazt kérje, mert... A divat pedig olyan gyorsan változik, hogy a ritmusa a gyártó cégek dolgát is megnehezíti. Nem lehet egyes cikkekből előre felkészülni. Ezért van tehát az, hogy a kínálat az üzletek polcain nem mindenben egyezik meg a kereslettel. Van áru: sok, bőválasztékú, árban is nagyon változatos színtű. De hát a vevő ilyen: ahhoz az egyhez ragaszkodik, amit éppen most talán kapni sem lehet. Rábeszélni másra pedig ritkán hagyja magát. Bizakodva távozik, mert mit is tehetne mást: talán holnap, talán a jövő héten. Vagy ha akkor sem, egy hónap múlva úgy is más lesz a divat, sóhajt megkönnyebbülten és egyben gondterhesen, amikor kilép az áruház ajtaján. Kint szétnéz, és óriási plakáttal találja masát szemközt: Csak ezt és csak nálunk vásárolja! Mintha egy kicsit megszédülne ettől. G. Molnár Ferenc lést, a műtrágyázást, a növényvédelmet a betakarítást és a termeltetés teljes erő- munkagép szükségletét. Táblázatokba foglalt gazdaságossági elemzésekkel bizonyítja, az öntözött és öntö- zetlen lucematerruesztés jövedelmezőségét A MÁSFÉL ÉVES munka eredményeként elkészített technológia, bár a besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezet termelési viszonyait veszi figyelembe, más gazdaságoknak is tanulságos lehet. A rendszer a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a legkorszerűbb. Ahhoz, hogy később is korszerű maradjon, állandóan figyelemmel kell kísérni megvalósulását és az üzemi tapasztalatok alapján tovább kell fejleszteni azt. Reméljük, hogy megyénk közös gazdaságaiban is hamarosan érdeklődnek majd a lucernatermesztés zárt technológiája iránt. Ez Hevesben is hozzájárulhat az átlagtermések jelentős növeléséhez és közvetve a szarvasmarhaprogram eredményes megvalósításához. Aleulusz tvaruiy
