Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
Béremelés után- Vásárlás előtt I A Finomszerelvénygyár- ban, Visontán, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában és megyénk többi üzemében a munkások már kiszámították, hogy a . márciusi béremelés után mennyivel keresnek többet. De otthon az asszonyok azt kérdezik, hogy vajon a több pénzért az üz- letekben ezután többet vásárolhatunk? A többség bizakodik, ám a kérdésre nem mindenki tud egyértelmű vó-. laszt. Száztízfajta olcsó áru Nézzük csak, hogy az árak rögzítésiére milyen intézkedéseket tett államunk. A Belkereskedelmi Minisztérium már korábban elrendelte, hogy az üzletekben mintegy 110 fajta olcsó árut tartsanak és árusítsanak. Főleg olyan árucikkekről - van szó, amelyeket- a munkások és a kisebb jövedelmű emberek vásárolnak. Nehogy azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés nem számottevő. Nagyon is jelentős, mert ezek a termékek a kiskereskedelmi forgalom 10—12 százalékát teszik ki. Nem állítjuk, hogy a leginkább keresett, olcsó árukat mindig és minden üzletben lehet kapni. Azon cso- dálkoxnánk, ha egy rendelkezést következetesen betartanának, ha lent azt tennék, amit fent elrendeltek. Hiszen az anyagi ösztönzők sem úgy hatnak, hogy az ipar a fixáras, olcsó termékeket gyártsa, a kereskedelem sem töri magát, hogy az -olcsó termékeket folyamatosan árusítsa, ha a , drágább divatcikkeken többet keresnek. De az mindenképpen a kisemberek érdekében történt, hogy márciustól mintegy 30 féle gyermekruházati cikk árát és minőségét rögzítették. Kötelezték a gyárakat és a kijelölt üzleteket, hogy ezeket a termékeket rendszeresen gyártsák és árusítsák. Az illetékes hatóságok a rendelkezések betartását folyamatosan ellenőrzik. Felelősség a társadalom előtt Az áremelkedések zöme a termelésnél kezdődik. Kötelezték a kereskedelmi vállalatokat. hogy megállapodásaik előtt jelezzék a jelentősebb áremelkedéseket. Fokozott ellenőrzéssel, több áremelést sikerült megakadályozni. Érdekes árrögzítési kísérlet az, hogy egy-egy nagyobb cikkcsoportot érintő áremelkedésről a lakosságot annak a vállalatnak kell tájékozhatni, amely azt kezdeményezte. Az árakat emelő vállalat vezetőinek a társadalom nyilvánossága előtt kell felelni intézkedésük következményéért. Ügy tűnik, hogy ez az erkölcsi felelősség megfontolt árpolitikára kötelezi a vállalatokat, A lakosság érdeke, hogy a vállalatok árképzését a jövőben jobban ellenőrizzék, hjem elegendő az, hogy egyik-másik vállalat nyereségéből levonják, az indokolatlan áremelés összegét. A közérdek azt diktálja, hogy áz indokolatlan áremelés esetén a vétkes vezetőket erkölcsileg is vonják felelősségre, de ezen túlmenően prémiumukat, részesedésüket is csökkentsék, illetőleg vonják meg. A munkások és a művezetők tudják, hogy a mostanihoz hasonló nagyságú béremelésben másfél évtizede nem részesültek. A többség azt mondja: jól jött, időszerű volt. Nem-ennyire általános a következtetés, hogy a bér az önköltség része és nem is jelentéktelen hányada. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalatok árkalkulációja a termelési költségekhez igazodik Ebből következik, hogy a jelenlegi béremelések általában a termelési költségek és egyben az árak emelésére hatnak. Általában, de nem szükségszerűen, nem min- . denütt és nem minden terméknél. A munkások fogyasztók is Kinek érdeke az áremelés? A munkásoknak semmi esetre sem. Ugyanis, ha drágább lenne az élelmiszer, a ,ruha, a cipó, azt legjobban a munkások éreznék meg. Abban az értelemben kétlaki a mi munkásságunk, hogy az üzemben termelő, de a piacon és az üzletben vásárló — fogyasztó. Tehát feltétlen érdekünk, hogy az árak ne emelkedjenek, de semmi esetre sem növekedjenek gyorsabban, mint a bérek. Bérek, árak, termelékenység és nemzeti jövedelem ... Rendkívül bonyolult, országos gondok ezek. Mit tehet a munkás? Hadd feleljünk Kádár János elvtárs szavával, amely a párt Központi Bizottságának novemberi ülésén hangzott el: „Nem a tűnődés, a filozofálás, az óhajok és a meddő viták időszaka, hanem a lendületes munka következik”. Szorgos, rendes' mupkára van szükség a műhélyekben, a munkapadoknál, a középvezetőknél, és az igazgatói beosztásban is. A becsületes munkások természetesnek tartják, hogy töfjb pénzért többet dolgozzanak. De a munkások azt is tudják, hogy az ő keresetük csökken, ha áll a munka, mert nincs szerszám, anyag, vagy más eszköz hiányzik, ha gyakran más termék gyártására kell átállni. Ha sok a s’elejt, ha pocsékolják az ' anyagot, ha nem használják ki a gépeket és berendezéseket, akkor ma növekszik az önköltség, és holnap drágul az áru. Éppen ezért a munkásoknak joguk,’ kötelességük, sőt, érdekük szólni és tiltakozni minden éssze- rűtlenség ellen. A jó gazda éberségével figyeljenek mindenre, ami az önköltséget és az árakat emeli. Most rajtunk a sor Jó jel, hogy húsz gépipari vállalat az utóbbi hetekben százmillió forintos árengedményt tett, az alumínium- gyár egyes alumíniumedényeket és háztartási gépeket olcsóbban ad.- A Budapesti Rádiótechnikai Gyár magnetofonjait olcsóbban adja, ifjabb, olcsóbb, de a célnak megfelelő konstrukciót hoz forgalomba. Ehhez hasonló intézkedésekre bizonyára másutt is lehetőség lenne. Az is igaz, hogy előbb a feltételeket kelL megteremteni. Többet, jobbat és olcsóbban kell termelni. Hogyan? Mitől függ ez? Főleg az emberektől, tőlünk, mindnyájunktól. Most rajtunk a sor, ez is benne van a novemberi párthatározatban, nemcsak a béremelés. A termelés . folyamatossága, a- szállítási költségek csökkentése, a fegyelem, a munkaidő jobb kihasználása, a munka- és üzemszervezés, a gépek jobb kihasználása még nagy tartalékokat rejt. Többet, mint amennyivel márciustól a béreket növelték. Ezért egyáltalán nem törvényszerű, hogy a bér növelése feltétlenül az önköltség és az árak emelkedését okozza. A béremelés seket. pártunk és kormányunk határozta el. De most ■ rajtunk a sor, hogy • többet termeljünk, nagyrészt tőlünk függ, hogy a nagyobb bér vásárlóerejét megőrizzük. Dr. Fazekas László Vi gabona- tároló A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Berety- tyóújfaluban ezer vagonon gabonatárolót építtet. A 45 millió forint értékű létesítmény még ebben az évben elkészül. Képünk az épülő ezer vagonos gabonatárolóról készült. (MTI-foto: Balogh P. László felv.) Korszerű alapokra helyezik De! ken a szarvasmarha-tenyésztést TÖBB ÉVTIZEDES múltja van a szarvasmarha? tartásnak a Bene patak völgyében. Már a háború előtt majd a felszabadulást követő években is szívesen foglalkoztak szarvasmarha-tenyésztéssel a detki gazdák. Persze korszerűvé és igazán jövedelmezővé akkor vált ez a fontos ágazat, amikor a Szabadság Termelőszövetkezet tagsága hozzálátott, a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztéshez. Az utóbbi egy évtized jelentős eredményeket hozott a közösgazdaság életében. Valóban megteremtették a korszerű gazdálkodás lehetőségeit. Ezek között jelentős helyét foglal el az állattenyésztés. A detki földeken a gabona és a szőlő mellett kiemelkedő eredményeket hozott o szálastakarmány-termesztés is. Ma hétszáz holdon termelnek pillangósokat, a közel félezres szarvasmarha-állomány ellátására. A faluba vezető műút mellett fehérre meszelt istállók jelzik a tanyát, amelyekben a szarvasmarha-állomány zömét tenyésztik. A fejőstehenek mellett hízómarhákat is nevelnek. Ez utóbbiak iránt évről-évre nő az érdeklődés a külföldiek, főként aZ olaszok részéről Híre lett tehát a detki szarvasmarhának, amely fontos jövedelemforrása lett a szövetkezetnek. Mindezt figyelembe véve már 1966-ban szerették volna a detkiek továbbfejleszteni a szarvasmarha-tenyésztést. Ennek fontos feltételeként jelentkezett a tanya bővítése. Ehhez azonban még annak idején a járási tanács nem járult hozzá. Sem .építéshez, sem bővítéshez nem kaptak engedélyt, mert az előzetes geológiai vizsgálatok nyomán ezen a területen szénmezőt találtak, amely feltárásra kerül. A Mátraalji Szénbányák Vállalat tehát Detk határában jó , néhány hektár szántóföldén és a tanya helyén is megkezdi a geológiai feltárást, A meglevő épületek — amelyeknek értéke, a berendezésekkel együtt mintegy százmillió forint, — tehát lebontásra kerülnek. A TANYA korábbi bővítésének és korszerűsítésének hiánya a .szövetkezetnek 19G8-tól évi 27 millió forint bevételi kiesést okozott. A kisajátítást követő kártalanítás azonban csak a szénmezők feltárása után, az ötödik ötévestervben várható. A szarvasmarha-program megvalósításában viszont a detki szövetkezet mielőbb szeretne bekapcsolódni. Ez jogos, annál is inkább, mert már megszülettek a tervek, elképzelések. A termelőszövetkezet vezetői előzetes tárgyalásokat kezdtek a Mátraalji Szénbányák igazgatóságával, hogy a kártalanítás összegének egy kisebb hányadát még az idén megkaphassák. Húszmillió forintra lenne szükségé a szövetkezetnek ahhoz, hogy a község déli részén, a kettes tanyához hozzálássanak az új szarvasmarha-telep építéséhez. Ezt az összeget természetesen a közös gazdaság fejlesztési alapjának jelentős részével és állami támogatással egészítik ki. Már az idén szeretnék közművesben! a területet, bevezetni a vizet és a villanyt a leendő telepre, és jövőre pedig megkezdenék az epítke- r zést. A tervek szerint kétszáz férőhelyes istállót . építenek, amelyet a legkorszerűbb gépekkel szerelnek fel. Gépi lánc valósítja meg a takarmányozást és a fejést. Ezzel lehetőség nyílna arra. hogy a jelenlegi száz fejőstehén helyett 250-re növeljék az állományt. . Bár jelenleg, sincs takarmánygondjuk. Legalább egy évre való abrak és szalasta- karmány-szükséglet van a raktárakban. Mégis a szarvasmarha-program sikeres megvalósítását a növénytermesztés további tökéletesítésével kívánják megalapozni. Ez pedig a termésátlagok növelésével érhető el. Mert mint mondják, a detki föld az eddigieknél is termékenyebbé tehető. Ehhez tudományos talajelemzéseket végeztek, és nagyobb ádagű műtrágyákat juttatnak a földbe. A pillangósok betakarítását már teljes egészében gépesítették. Ugyancsak a termésátlagok növelését szolgálja a már vásárolt három öntözőberendezés is. amelyekkel a határt átszelő Berte és Tarnóca patakokból szórják a vizet a táblákra. DETKEN tehát jelentős tervek,' elképzelések vannak 9 szarvasmarha-program megvalósítására. Ezek mielőbbi sikere mégis elsősorban a szövetkezet és a Mátraalji Szénbányák közötti tárgyalások eredményességétől függ. Mindenesetre egy jól gazdálkodó termelőszövetkezet tagságának jövedelemnöveléséről van szó, nem beszélve o detki szarvasmarha jó hírének további fokozásáról. Ezek támogatásához azonban a bánya vezetőinek jó szándéka elengedhetetlenül szükséges... Mentusz Károly W Debreceni származására csak kedvesen ízes kiejtése emlékeztet, ő egrinek vallja magát, s egrinek fogadták el a 43-as választókörzet „őslakói” is, amikor a minap — újra jelölték. Ha április 15-én megkapja a voksokat, már a második ciklust kezdi Gere Istvánná, mint városi tanáes— Az eltelt két esztendő is elég volt árra, hogy megismerjem és megszeressem a körzetemet. Hogy ők ugyanígy éreznek-e? Az a bizalom, amellyel elfogadták újraje- lölésemet, talán ezt is jelenti... — A jelölés nemcsak szimpátia kérdése, valamit tenni is kellett az asztalt*.,. A jelölt ; Gere Istvánné Miniszteri utasítás a gépipar üzemeltetési iámiékárói — Örülök, hogy végre si- karüit megnyugtatóan megoldani a kilences számú iskolában a napközikérdést. A Szovjet Hadsereg utcában sokáig gondot okozott a köz- biztonság. Azóta már az URH-kocsi rendszeresen megfordul arra is. De megkerestek sok más ügyben, a nyugdíjasok lakásgondjától a közvilágítás javításáig, az üzlethálózat . fejlesztésétől a szennyvízhálózat építéséig. Maradt feladat elég, hiszen az 1971-es jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megvalósítására két esztendő nem, elég. Más társadalmi tevékenységéről is szó esett — többek között tagja a tgnács közgazdasági bizottságának —, s amikor megkérdeztem, hogy van-e még több megbízatása is, rövidesen abba kellett hagyni a jegyzetelést. Nem fért volna el egy oldalon. Hogy eredményesen dolgozik-e? Kitüntetései, közöttük a Munka Érdemrend bronz fokozata, mindent elmeadaaale „Mellesleg* ő veaeti a Lenin úti bölcsődét, több mint húsz esztendeje, ez pedig azt is jelenti, hogy hajdani neveltjei közül sokan ma már választók! — Tudja, milyen jó érzés, amikor munka után hazafelé igyekszem és köszöntenek az emberek? — kérdezi hir-1 télén. — A család mit szól ehhez a sok megbízatáshoz? — Nálunk mindez természetes. Fiatal házas korunk óta benne vagyunk a „sőréjében”. El sem tudnám képzelni teásként, s azt hiszem, ők sem. — Ha megválasztják, mit tart a legfontosabb teendőnek a körzetben? — Bekapcsolódni a város- szépítési munkába. Az Ár- •pád utcától a Szovjet Hadsereg útig van mit tenni az esztétikáért. Meg szeretném győzni az embereket, hogy ami társadalmi munkát végeznek lakóhelyük szépítéséért, az az ő kényelmüket, jó közérzetüket is szolgálja K. G. A pénzügyminiszter, a kohó- es gépipari miniszterrel egyetértésben utasítást adott ki a KGM felügyelete alá a gépipari ágazathoz tartozó minisztériumi vállalatok üzemeltetési járulékáról. Az említett vállalatoknak a jövőben üzemeltetési járulékot kell fizetniük a nulla nettóértékre leírt, vagyis elhasználódott, korszerűtlen, de továbbra is üzemben tartott gépek, berendezések után. Ezzel ösztönzik a vállalatokat az új technológiák, bevezetést akadályozó gépek selejtezésére, vagy arra, hogy a berendeléseket kisebb üzemeknek adják át. A járulék fizetését fokozatosan vezetik be. Az 1973. január 1. után nullára leírt állóeszközök után a leírást követő negyedév első napjától, a korábban ■ leírtak után — ha azoktól időközben nem válnak meg 1974. ‘január 1-től kell üzemeltetési járulékot fizetni. A pénzügyminisztérium — a KGM javaslata alapján — egyes állóeszköz-csoportok tekintetében mentesítheti a vállalatot a fizetési kötelezettség alóL A járulék mértéke is aszerint változik, hogy újabban vagy régebben nyilvánítot- ták-e értéktelenné a még ..használatban levő berendezéseket. A járulék kiszámításánál a berendezések brut- . tó értékét veszik alapul, s annak három százalékát kell üzemeltetési járulékként fizetni az első esztendőben, a további években a járulék 6 százalékos. Á járulék 40 százaléka a vállalat fejlesztési alapját illeti meg, ezzel is segítve korszerű, új gépek beszerzését. A 60 százalékot adók módjára kell befizetni. (MTI) MSaBLuiü, Gk _ 1S3KL március 24)., kedd i
