Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

Az önállóság nem szabadosság! Népi ellenőri vizsgálat a megye termelőszövetkezeteiben A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban tárgyalta meg azt az összefoglaló jelentést, amely a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek bizonyla­ti rendszeréről és a közös tulajdon védelmének hely­zetéről készült. A vizsgálat 1971. és 1972. évekre, s 30 Heves megyei mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetre ter­jedt ki. Lényegében módsze­rét, jellegét tekintve repre­zentatív vizsgálatnak nevez­hetnénk: a megye minden harmadik termelőszövetke­zetében felmérték a népi el­lenőrök. hogy a bizonylati rendszer megfelel-e a gaz­dálkodás követelményeinek, s hogy a termelőszövetkeze­tek vezetni a vonatkozó jog­szabályok előírásainak és a tagság érdekeinek megfele­lően biztosítják-e a közös vagyon védelmét. Az elkészült összefoglaló jelentésből, valamint az azt követő megyei NEB-ülés vi­tájából egyaránt kitűnt, hogy a termelőszövetkezetek egy részénél a szélesebb körű önállóságot — amely egyéb­ként a gazdaságirányítás új reformja és az új szövetke­zeti törvény hatására kibon­takozott — helytelenül ér­telmezik. Ugyanis a nem kellő hatékonyságú ellenőr­zés miatt a szövetkezetek egy részénél a bizonylati fegyelem a közös vagyon védelmére irányuló tevé­kenység lazult. hiányos bizonylatok — és egyebek... A lefolytatott népi ellen­őrzési vizsgálat összefogla­ló jelentéséhez a vizsgálat­ban részt vevők egy cso­korra való szabálytalansá­got is csatoltak. A legtöbb helyen a személy- és teher­gépkocsik használatával együtt járó menetlevél-ve­zetés hiányosságait tárták fel a népi ellenőrök. így Demjénben a menetlevelek felhasználásáról nincs nyil­vántartás, hasonló a helyzet Egerszóláton, Ivádon, Kere- csenden, Noszva jón, a ,heve­si Kossuth Tsz-néL Ennél még súlyosabb hiányosság, hogy egyes termelőszövetke­zetekben az úgynevezett szi­gorú számadású nyomtatvá­nyokról sem vezetnek sem­miféle nyilvántartást (Ivád), s nem gondoskodnak a kü­lönböző hivatalos iratok biztonságos megőrzéséről (Gyöngyöspatán például az iratokat egy pincében ta­rolják, amelyet elöntött a víz, s az iratok nagy része tönkrement, Pétervásárán a központi irodától két kilo­méterre tárolják az irato­kat stb.), s ezek a körülmé­nyek részben különböző visszaélésekre adhatnak al­kalmat, másrészt nehezítik az ellenőrzést. Olyan hiá­nyosságot is észleltek a né­pi ellenőrök, hogy egyes termelőszövetkezet ekben (Kerecsend, Ostoros, Szűcsi, hevesi Kossuth Tsz) az álla­tok létszámát nem tartják nyilván naponta a magtá­rakban, vagyis az állatlét­szám nem egyezik a takar­mányozási naplóval. Ez a kö­rülmény lehetőséget nyújt arra, hogy a magtáros a va­lóságostól nagyobb létszámú állatállománynak adja ki hosszabb időn keresztül az abraktakarmányt.., Mind az összefoglaló je­lentés, mind a NEB-ülés vi­tája egyértelműen rögzítet­te: tarthatatlan az az álla­pot, amely a reprezentációs költségek mértéke, felhasz­nálása és elszámolása körül tapasztalható Ugyanis je­lenleg semmiféle jogszabály, vagy irányelv nem szabá­lyozza ezt a kérdést. A gya­korlat az, hogy a termelő- szövetkezetek többségében a közgyűlés határozza meg a reprezentációs keret nagy­ságát, de az is előfordul, hogy 'a vezetőség dönt e keret mértékéről. A legkifo­gásolhatóbb azonban az, hogy évi ötezer forinttól 330 Heer forintig terjed a repre- ftntdciós keret. Ugyanak­kor egyes szövetkezetekben a reprezentációt költségként könyvelik eL Vezetői prémiumok — felső határ nélkül... ? A vezetők, illetve szakve­zetők premizálását sem sza­bályozzák egységes irányel­vek. Igaz — mondotta a vi­tában az egyik NBB-tag — van egy 1969-ben hozott Mü. M.-rendelet, amely a nyereségprémium mértéké­ről, kifizetésének feltételei­ről szól, de vannak benne olyan általánosságok, hogy az összeg, a prémium „ki­emelkedő munkáért” növel­hető. Jó lenne tisztázni, kö­rülhatárolni. hogy mi érten­dő kiemelkedő munkán, s meddig növelhető a nyere­ségprémium. Nem lenne ugyanis az önállósággal el­lentétes, ha mind a repre­zentáció. mind a nyereség­prémium felső határát va­lamilyen módon megszab­nák... Mindezek mellett egy sor olyan hiányosságot is talál­tak a népi ellenőrök, hogy a vásárolt anyagok bevétele­zésénél a számlához több esetben nem csatolják az előírt anyagbevételezéfi je­gyeket, nem vezetik az erő­gépek törzslapjait, az üzem­anyag-felhasználásról nincs nyilvántartás, a számládé mellől hiányzanak a bizony­latok. Szabálytalan vásárlá­sokra is fény derült: példá­ul a balatoni termelőszövet­kezetben hét-kilenc forinttal magasabb áron szerezték be magánosoktól a mészégetés­hez szükséges fát, mint aho­gyan azt az erdőgazdaságtól vásárolhatták volna. Sót — az ide vonatkozó előírások ellenére — nem vizsgálták, hogy a magánosok honnan szerezték a fát, s a fa el­lenértékét meghatalmazás nélkül idegeneknek m kifS- zették... Szilárd pénzügyi fegyelmet! A megyei NEB ülésének vitájában a példák még sza­porodtak. A megyei főügyész helyettese például elmon­dotta, hogy a bizonylatok hiánya nehezíti adott eset­ben a bűnüldöző - szervek munkáját. Tudniillik gyako­ri esetben nehéz emiatt megalapozott — hivatalos iratokkal, bizonylatokkal is alátámasztott — vádiratot készíteni. Csupán a tanúk szóbeli elmondása egészíti ki időnként az iratok, bi­zonylatok hiányát. Azonban a tanúk — előfordul — a bírósági tárgyaláson már másként emlékeznek... Ezért olyan gyakoriak — a közvélemény számára telje­sen érthetetlenül! — a ko­rábban nagyobb ügyekként beharangozott esetekben is a felpientő ítéletek... A visszaesés, a bizonylati fegyelem lazulásának az a legfőbb oka, hogy egyes ter­melőszövetkezetekben a megnövekedett önállóságot szabadosságként értelmezik. Hiba az is. hogy — bér sok az ellenőrző szerv — nem összehangoltak, s nem min­denre kiterjedők az ellenőr­zések. Valahogy úgy néz ki, hogy ki ezért, ki azért nem tartja magát illetékesnek a közös gazdaságok ellenőrző szervének. Igaz, a termelő­szövetkezetó területi szövet­ségek mellett létrehozott re­vizori irodák tevékenysége jelentős előrelépést jelent Azonban vizsgálati megálla­pításaikat, javaslataikat nem minden termelőszövetkezeti vezető tekinti fontosnak. Ab­ból a téves értelmezésből eredően, hogy a területi szö­vetség nem felettes hatóság, így javaslatai, vizsgálati megállapításai is pusztán csak tájékoztató jellegűek. A dolog pedig egészen más­ként áll, hiszen a területi szövetségek — a demokrati­kus centralizmus alapján — a tagszövetkezetek tagságá­nak érdekképviseleti szer­vei, s így igenis kötelező fi­gyelembe venni az érdeke­ket csorbító, kijátszó hiá­nyosságokról szóló megálla­pításaikat, s az azok kija­vítására tett javaslataikat! A megyei népi ellenőrzési bizottság tagjai is azt hang­súlyozták, hogy a legcélra­vezetőbb eszközökkel és módszerekkel sürgősen meg kell szilárdítani valamennyi termelőszövetkezetben a bi­zonylati fegyelmet, a közös vagyon védelmének helyze­tét Ezért e sok irányú vizs­gálat tapasztalatait rövide­sen írásban is megküldik a megye valamennyi termelő­szövetkezetének, hogy azok vezetőségei megvitassák sa­ját szövetkezetükben is a bizonylati fegyelem és a va­gyonvédelem helyzetét. Ugyanakkor — a megyed NEB állásfoglalása szerint — helyes lenne, ha a két ter­melőszövetkezeti szövetség elnöksége is megvitatná a vizsgálati anyagot, amelyet — az országos tapasztalatok kialakítása céljából — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak is megkülde­nek. Faludi Sándor Munkások előnyben A vállalatokon múlik, hogy hány lakás épül Beszélgetés Varga Józseffel, az OTP Heves megyei Igazgatóságának igazgatójával — Kormányunk a közel­múltban módosította az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételeit. Kérjük, foglalja össze a változások célját, jelentőségét. —• Pártunk Központi. Bi­zottsága múlt év november 14—15-i ülésén több határo­zatot hozott az állami válla­latok munkásai életkörülmé­ny« javítása érdekében. Ezen intézkedések részeként a ma­gánlakás-építés pénzügyi és hitelfeltételeinek módosítása azt a célt szolgálja, hogy a munkások, a korábbiakhoz vi­szonyítva, lényegesen na­gyobb kedvezménnyel és mi­nél nagyobb számban vegye­nek részt a magánlakás-épí­tésben. Ennek érdekében le­hetővé teszi a kormányhatá­rozat azt is, hogy a munkálta­tók is — a vállalati érdekek­kel összhangban — kedvezőbb módon tudják támogatni dol­gozóik lakásépítését Kedvez­ményeket kapnak továbbá a fiatal házasok is, a lakásépítő szövetkezeti és tanácsi elosz­tású OTP-s lakásoknál a ko­rábbiakhoz képest is csökken a készpénz-előtörlesztés. Ezenkívül a többszintes la­kóházak építésénél is előnyö­sen változtak a törlesztési idők és a kölcsönfeltételek is. — Az Országos Takarék­pénztár Heves megyei Igaz­gatósága nem kevesebb, mint­egy 2700 lakás megépítését, illetve értékesítését vállalta a megye TV. ötéves tervében meghatározott lakásprogram­ból. A kedvező változások le­hetőségeit kihasználva min­den bizonnyal Heves megyé­ben is emelkedik majd a ma- gánlakás-épitők, illetve az OTP-s lakások munkásvásár­lóinak száma. — Nagyon reméljük, hogy így is lesz. Szeretném elmon­dani, hogy éppen a napokban egyeztettük terveinket Eger, Gyöngyös és Hatvan város ve­zetőivel — Heves megyében a három városban épülnek la­kótelep jellegű, több szintes lakóházak — és örömmel mondhatom: a takarékpénz­tár részéről minden szem­pontból zöld útja van az úgy­nevezett munkáslakások épí­tésének, mi valamennyi felté­teleit biztosítani tudjuk, egye­dül a vállalatokon múlik, hogy hány ilyen lakás épül. Azt azonban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ebbe az akcióba csak azok kapcso­lódhatnak be. akik a vállala­tuktól legalább 20 százalékos — az építési költség 20 száza­léka — vállalati kölcsöntámo- gatásban részesülnek. — Jó lenne, ha konkrét pél­dán is bemutatná az újfajta lakásépítés előnyeit. — Vegyük a következő pél­dát: A kétszobás lakás költsége 300 000 Ft Állami támogatás (csak munkásoknak) 60 000 Ft Két eltartott gyermek utáni kedvezmény 60 000 Ft Ezek után a lakás eladási ára 180 000 Ft Ebből a munkást ter­helő befiz. ossz. 18 000 Ft A vállalatot terhelő kölcsön 36 000 Ft Az OTP-hitel a százalékos kamat) 126 000 Ft Az OTP-hitel havi részlete 35 évig 360 Ft/hó Vállalati hitel havi részlete 35 évig 90 Ft/hó A lakás összes havi részlete tehát 450 Ft/hó A lényeg tehát az; ameny- nyiben az illető megkapja a 20 százalékos vállalati köl­csönt, abban az esetben mind­össze 18 ezer forintot kell be­fizetnie a 300 ezer forint ér­tékű lakásért, a többit pedig 35 év alatt, részletenként fi­zeti ki. — Hogyan változnak a fenti számok abban az esetben, ha a vállalat nem a munkás ka­tegóriába tartozó dolgozójá­nak ad lakásépítési támoga­tást? — A kétszobás lakás költsége 300 000 Ft A két gyermek után járó kedvezmény 60 000 Ft így a lakás eladási ára 240 000 Ft A dolgozó legalább 15 százalékos előtörleszté­se 36 0Ó0 Ft A vállalat legalább 10 szá­zalékos támogatása 24 000 Ft Az OTP-kölcsön 180 000 Ft OTP-törlesztés 30 évig 670 Ft/hó Vállalati hitel törlesztése 15 évig 150 Ft/hó A lakás összes havi részlete 820 Ft/hó — Ha már a számokat nem is ismételjük meg, mennyi az induló összeg, illetve a havi részlft abban az esetben, km a vállalat anyagi támogatást ugyan nem tud nyújtani, de javasolja az OTP-nek a dol­gozó lakásigényének kielégí­tését? — Ebben az esetben a dol­gozónak legalább az eladási ár 25 százalékát kell előtör­lesztésként befizetnie, ez pe­dig a fenti példa alapján 60 ezer forint A havi törlesztés 30 évig pedig 750 forint — Az új lakásépítési forma előnyeit, lehetőségeit mennyi­ben ismerik megyénk üzemei­ben, vállalatainál? — Említettem, hogy Eger, Gyöngyös és Hatvan város ve­zetőivel a napokban egyeztet­tük a terveket, s ugyancsak közös levélben fordultunk az üzemekhez, a vállalatokhoz is. A levélben is konkrét példá­kon keresztül mutattuk be a különböző lakásépítési for­mákat, az új hitel- és pénz­ügyi feltételek előnyeit, lehe­tőségeit. Reméljük, rövidesen választ is kapunk az üzemek­től. — Nem az OTP-n múlik te­hát, hogy megyénkben az el­következendő években hány munkáscsalád jut olcsóbban kényelmes, korszerű lakáshoz. — Terveink alapján Eger­ben több mint 1600, Gyöngyö­sön közel 800, Hatvanban pe­dig 300 OTP-s lakás épül 1975. december 31-ig. Hogy ezekből a lakásokból végül is meny­nyibe költöznek majd be a munkások, az egyedül a vál­lalatokon múlik. — Végezetül még egy kér­dés: ki dönti el, hogy a leen­dő vásárló munkás kategóriá­ba tartozik-e? — Ez is a vállalat joga és feladata. Mint ahogyan az is, hogy megvalósuljanak a mun­kások, a dolgozók életkörül­ményeit javító párt- és álla­mi határozatok is. Jól tudjuk, az üzemek, a vállalatok anya­gi lehetőségei is korlátozottak, mégis reméljük, s nagyon sze­retnénk, ha Heves megyében is minél több munkás juthat­na vállalatának segítségével lakáshoz. Koős József Jubiláló ktsz számvetése A megyei KISZÖV legré­gebbi tagszövetkezete — az idén 25 éves jubileumát ün­neplő gyöngyösi Kékes Ktsz —, szombaton tartotta mér­legzáró közgyűlését. A két­száznál több dolgozót fog­lalkoztató szövetkezet — mint a beszámolóból kitűnt —, az elmúlt évben közel 20 millió forint értéket termelt, s ebből 11 milliósnál na­gyobb volt az exportja. — Egy hőnap múlva itt más lesz a helyzet; megindul a nagyobb arányú termelés. Igen fontos szerepünk lesz ezután az oroszi ércbánya munkájában. Most egyelőre még, látja, kevés ember moz­golódik itt. Sikta végén állunk az ak­na lejáratánál. A mátra- szentimrei mező a gyöngyös- oroszi ércbányához egy „köl­dökzsinóron”, hosszú vága­ton csatlakozik. Itt eddig csak feltárásokat végeztek; ha elérték az ércet, másik vágatot nyitottak. Fejtés egy kisebb területen volt csupán, az is inkább csak próbakép­pen. A feltáró munkának azonban már vége: rövide­sen nagyobb lesz a „mozgo­lódás itt, a Mátra erdői alatt. A szemnek oly kedves vi­dék az embernek hasznos ér­téket rejt magában. A gyülekezők a környék íalvaiból, bányásztelepülé­seiről járnak ide. Nem so­kan, mindössze százan a há­rom műszakba. Legtöbbjük szénbányász volt. Székely Ottó, a főaknász, aki a be­rendezések közt kalauzol, maga is szénbányából került a szentimrei üzemrész élére. — Sokan jöttünk Nagybá- tonyból — mondja Minka Károly vájár. Kevés az em­Keltő után indul a „népes” bér az oroszi bányánál, a gondot legtöbbször a mun­kaerőhiány okozta eddig is. Hogy nekünk megéri-e itt a szén után? Sok időt vesz el az utazás: egy órája jöt­tünk el otthonról, kettő után indul a „népes”, a kisvonat, ami a munkahelyre visz ben­nünket, este még éjfél is lesz, mire hazaérkezünk. A munkaidő egyébként hat és fél óra. A fizetésünk sém túl sok, a bányászat, tudja, nemigen van jól megfizetve. De hát én is már 10 éve já­rok a föld alá. Nekem ezt már ... szóval, muszáj sze­retni + — Én a Patyolatnál voltam eddig, onnan jöttem a bá­nyához — vetődik mellénk Minka Károly egyik társa, akivel leszállni készül. — Pár hónapja dolgozom itt. Látva a meglepődésemet, gyorsan folytatja: — Azt hiszi, az könnyebb volt? Dehogyis volt köny- nyebb. Sokszor ott még töb­bet kellett dolgozni. Azt hit­tem, megtalálom itt a szá­mításomat, de nem úgy néz ki. Jön a tavasz, repülnek kérem, a madarak Hunyorít még egyet, aztán begyújtott karbidlámpájával megindul a kas felé. A gé­pész csenget, megadja a jel­zést, csörömpölve ereszked­nek le a vastag drótkötélen. Itt kinn, az épület körül, va­kítóan csillog a hófoltokon a márciusi napfény. ★ — Szabad Béla vagyok. Aknacsatlós. Én kisegítő munkákon voltam mindig, most itt van rám szükség, a kasokat eresztem le, a gé­pet kezelem. Én voltam ké­rem, aki az első adag föl­det ebből az aknából a mé­lyítéskor kivettem. Tíz éve, amikor az Aknamélyítő Vál­lalat elkezdte itt a munkát, akkor kerültem ide. Közben persze máshol is voltam al­kalmazásban, de aztán újra csak visszajöttem. Itt lakom Szentlászlón, van egy kis házam, lovam, tehenem. Az állatokkal hol én, hol a gye­rek foglalkozik; nekünk, öregeknek, mindnek van ott­hon ilyen, ez a természetes. — Dolgozott lenn a föld alatt is? * — Persze, csak nem soka­ié. Én itt kint szerettem len­ni inkább. Két ev múlva me­gyek nyugdíjba, már nem mozdulok erről a munka­helyről. Ha nincs is annyi pénz, mint a lentieknek, nekem ez a jó. Nyilas József aknász a délutános műszak vezetője. A bánya az élete: Orosziban kezdte csillésként, segédvá­járként, onnan tanult to­vább. Technikus lett. Az irodának nevezett kis szo­bában, ahol beszélgetünk, a kopott íróasztal mellett a legfontosabb kellék, a vas­kos bányásztelefon. Megszo­kott környezet, talán a nagy hűtőszekrény csupán azf ami az „úgynevezett” irodákat idézi fel, de aztán kiderül, hogy nagyon is praktikus célt szolgál: itt tárolják a kockasajtot, amit a bányá­szok védőételként kapnak. — Kicsit messze esünk a központtól, ezért is lénye­ges a telefonkapcsolat. Az összekötő vágaton, ahol a kitermelt anyagot is szál­lítjuk majd, naponta hoznak a kisvonaton különböző al­katrészeket. Ez a nagy falá da itt az asztalon, a posta Ha valaki munkahelyi iga­zolást akar, vagy az átlagbé­réről kér papírt, egy borí­tékban a kérését beküldjük a központba. Így Szentimrén nincs adminisztráció, nincs bélyegző. Kérést, problémát azért mindent elintézünk. A gondokról, bajokról kezd beszélni. A bánya nehéz helyzete ismert, nyereségre a központi alapból lehet szá­mítani. Fontos az itteni munkaerő megtartása, hi­szen, ha megindul a terme­lés, még nagyobb szükség lesz minden munkáskézre. A béremelés itt is érvényes, a teljes elosztás már megtör­tént: a következő fizetésnél észre lehet venni. Nagyobb differenciálás, a teljesítmény jobb elismerése — szóval a lehetőségek szerint itt is igyekeznek javítani az orszá­gosan áldatlan helyzeten. ★ Az aknász utoljára száll le megadni az eligazítást, vé­gigjárni a munkahelyeket. Mindegyik vezető mindennap lemegy a bányába. Az évez­redek előtt kőbe ágyazódott nemes anyag az érc, nehe­zen adja meg magát. Hekeli Sándor Néwsűg 0 1973. március 18., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents