Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
9 mítrafürsdi szálló - príran Mindenki nagyon bizakodó *7x)k közül, akiknek valami köze van a Mátrafüreden felépítendő szállóhoz. Főként a GYÖNGYSZÖV vezetői beszélnek nagyon magabiztosan. ök szervezik, kezelik a beruházást, az övék lesz a szálloda, ami közös összefogással létesül. Pillanatnyilag úgy áll a dolog, hogy két év múlva, a nyári szezonban már vendégeket fogadhat a Mátra első és egyetlen szállodája. A feltételek ezt a nagyon közeli időpontot reálisnak mutatják. Mi is nagy figyelemmel kísérjük a mátrafüredi szálloda ügyét, és rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat minden lényeges eseményről. □ □ □ Néhány dolgot tisztázni kellett. Mindenek előtt a besorolást. Ez eldőlt: B-kate- góriába tartozik majd. Ennek a lényege az, hogy megfelelő színvonalat biztosít, db az árai is a középmezőnyben foglalnak helyet. A szobák általában kétágyasak lesznek, de úgy, hogy egy harmadik fevőhelyet nem lesz nehéz elhelyezni bennük. A költségek a hatvanmilliót nem haladhatják túl Eb- beh a pénzben már a berendezés és a felszerelés is benne foglaltatik. A szálloda négyszáz vendéget fogadhat az étteremben, míg a szobákban kétszázan pihenhetnek éjszakánként. Korábban a* is szerepelt az elképzelések között, hogy uszoda és szauna is tartozik a szállodához. Bár «éknek a' megépítését nem vetették él egyelőre csak a terv tünteti fed ezeket Kialakításukra majd akkor kerülhet sor, ha lesz rájuk elegendő pénz. A tapasztalatok szerint a fürdő és a szauna nagyon érős vonzást tud kifejteni a vendégekre Ezért is kell a távoli elképzelésekben szerepeltetni azokat Fürdőszoba, vagy **hanyozófülke tartozzék-« a szobákhoz? A kérdést azért kellett megfogalmazni, mert pénzügyileg is fontos az eldöntése. Furcsa módon az derült ki, hogy a költségek legfeljebb ezer forinttal nőnek meg szobánként a fürdőkád beépítésével, de a zuhanyozófülke kialakítása még több helyet követel, mint a fürdőszobáé. Nem kétséges* ennek alapján: győzött a fürdőszoba De az árak! Alapelvként kimondták: a B-kategórián belül is az alsó szinten kell meghatározni a szobák árát. De semmiképpen sem turistaárakban kell gondolkozni. Ma még nálunk nagyon kevés család áll anyagilag úgy, hogy egy B-kategóriájú szállodában tölthessen el néhány napot pihenéssel. A mátrafüredi szálloda sem rájuk számít elsősorban, hanem inkább a határon túli idegenforgalomra. Mi legyen a kispénzű emberekkel? ök megint csak kívülről nézhetik a szállodát? Erre szolgálna a tetőtér beépítésével kialakítható turistarész. Csak itt is ügyelni kell arra, hogy a turisták nem érzik jól magukat a B- kategóriás szállóvendégek között és fordítva is igaz. Lehetünk álszentek, és akkor sápítozhatunk ennek az igazságnak a hallatán, de azzal nem megyünk egy lépéssel sem közelebb a célhoz. Kell tehát a kispénző emberek zsebéhez mért étkezési lehetőséget is biztosítani a szállóban. Ez lenne a gyorsbüfé, ahol a pultnál készítenék él a sülteket, és a vendégek mindé» ceremónia nélkül, olcsón juthatnának azokhoz. Akik akarnak, közülük asztalhoz is ülhetnének, sőt: a magukkal hozott csomagból az elemózsiájukat is elővehetnék. Italt itt rendelhetnének a jóízű hazai falatok mellé. □ □ □ A több emeletes szálloda a fenyves mellé, a Benevár étterem mögötti területre ke. rül, homlokzattal Gyöngyös felé. Síegközelítése tehát a 24-es útról nagyon könnyű lesz. A lakószobák négy szinten helyezkednek el. A földszint megtörik majd, a terep hajtásának megfelelően. Itt sorakoznak az éttermek, a presszó és a terasz egymás mellett. Az étterem lényegében két helyiségből áll majd, amit szükség esetén össze is lehet nyitni. Nyári időkben pedig a terasszal bővíthető még, hogy újabb vendégek is étkezhessenek itt. Számítva a nagy átmenő vendégforgalomra. Érdekessége még a tervezői elképzelésnek, hogy a különböző vezetékeket és csöveket nem a falba süllyesztik be, hanem tartókkal, külső csatornában erősítik a felületre. Aztán fedik le olyan felcsavarozható burkolólapokkal, amik egyben a belső tér dekoratív formáját is erősítik. Könnyű lesz tehát bármiféle közműnek a javítása. Nem kell majd falat bontani, csak az egyik borítóelemet lecsavarozni. -Ennek az eljárásnak még az is előnye, hogy a szobák építésénél nem kell a szakipari részlegekre várni, a falakat be lehet vakolni, festeni, tapétázni, mert azokat már sem a vizesek, sem a villanyszerelők, sem a központi fűtésetek nem bolygatják meg. Még egy nagyon figyelemre méltó dolgot érdemes hangoztatni. A Belkereskedelmi Minisztérium nagyon jelentős összeggel támogatja az építkezést Ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy a munkákat csak a teljes tervdokumentáció birtokában kezdhetik meg. Igaz, ez a megszorítás nem könnyíti a tervezők, a SZÖVTERV két munkatársának, Kovách Istvánnak és Szalay Tibornak a munkáját, de biztonságossá teszik a megvalósítást Ez sem kevés, (G. Molnár FJ Múlt és Jelen: fiatalok as öreg városban.! (Foto: Tóth Glzeüají Régiségek fiatal védnökei Nap nap után hallunk, olvashatunk arról, hogy fiataljaink védnökséget vállalnak egy-egy fontos feladat végrehajtása, legnagyobb beruházásaink megvalósítása felett. Rendkívül dicséretes a mának és a jövőnek ilyen szeretet* — nem kevesebb azonban a múltért nemes hagyományainkért való rajongás, nemzeti kincseink védelme sem. Az a lelkesedés, amely némelyekben lobog régiségeink iránt szüntelenül táplálván e tüzet annak vágyával, hogy értékes örökségünket megőrizzük, * átmentsük utódainknak. Az idén éppen öt esztendeje már, hogy a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat KISZ-sservezete is fel- lobbantotta a múltba világító lángot, s szigorú fogalmazással valósággal kötelességgé tette a cégen belül a „szűkebb haza”, kiváltképpen pedig Eger városának megismerését. S érdekes, hogy a szigorúság ellen senki sem tiltakozott az ötletet mindenki szívesen fogadta, hiszen — mint többen bevallották —, még a legrégibbek közül te — alig tudnak valamit arról a helyről, környezetről, ahol élnek és dolgoznak. Jóllehet a helyismeret nélkülözhetetlen munkájukban! A kedves történetről egyébként a napokban beszélgettünk Kiss Csabával, a KISZ- szervezet titkárával. Mint elmondta: a javaslat megszületésekor a megyeszékhelyen annyit buzgólkodó Hevesii Sándor nyugalmazott városi főmérnökre gondoltak leginkább. Tudták ugyanis, hogy 'idős kollégájuk Eger nagy szerelmese, szívesen búvárkodik a régmúlt századokban, évtizedekben, s kutatásai, tapasztalatai eredményét papírra is veti. Ezekből az írásokból pedig —* ugyancsak sokat meríthetnek valamennyien! Ezután pedig egy-kettőre létrejött az „alku”: szakmabeli társuk — Ismerősük, barátjuk — feljegyzéseit, tanulmányait a vállalatnál „Ingyen és bérme-tve” sokszorosítják. s időről időre „meglel ént étik”. Mit jelent ez a „megjelentetés?” — Nos, természetesen semmi esetre sem vaKékruhások. Munkásőrőfe; Dolgoznak az üzemek gépzajos csarnokaiban, olajszagú műhelyekből, a szélese« 6zétnyújtózó földeken, katedrán és íróasztalok mellett. Mikor napi munkájukat befejezték, magukra öltik a kék színű egyenruhát, s gyakorlatokon, kiképzéseken vesznek részt. Szabad idejüket áldozzák arra, hogy kötelességeik teljesítésére felkészüljenek. Olyan emberek mind, akik a népi demokratikus hatalom, a szocializmus fegyveres védelmét vállalják. A kékruhások önkéntes seregéből három arcot villantunk fel itt. A munkásőrség egri járási egységéből választottuk ki a technikai szolgálatvezetőt, a hadműveleti főnököt, s a zászlóalj feg> v/ermesterét. □ 9 (dilire szírt enüer Tervezőállványok, zizegő pauszpapírok. Fehér köpenyes férfiak és nők, tervezők, szerkesztők, gyártmánytechnológusok dolgoznak itt A Heves megyei Finom- in chanikai Vállalat új termékeinek „szülőszobája”, ahol vagyunk s ez a munkai- helye Vincze Lászlónak is. Á fiatal, 38 éves gépésztechnikusnak, aki időelemző, nemcsak az üzemcsarnokokban akad dolga, együttműködik a gyártmánytechnoiógusokkal, segítőtárs az új termékek • megszületésénél, a termelési QMiwm £S?X március 18., vasárnap Kékruhások mák, amelyet évek éta éve set m folyamatok előkészítésében. Nyugodt megbízható ember. Sőt azt mondhatjuk rá: földre szállt ember. S ezt szó szerint kell érteni, mert Vincze László pilóta volt Repülőgép-vezető tisztiiskolát végzett Éveken át járta az égi utakat, s később civilben sem fordított hátat a repülésnek: a honvédelmi szövetségnél három évig volt sportrepülő. Hogyan alakult sorsa, amióta végképp a földre szállt és búcsút vett a gépmadaraktól? A Finomsze- relvénygyárban kezdte munkáséletét, gépésztechnikusi minőségben, 4 éve múlt, hogy a Finommechanikai Vállalathoz jött Kerek egy évtizede hordja a munkás- őrök kék színű ruháját, azóta a járási egység technikai szolgálatvezetője, az egység parancsnokának helyettese. Munkásőri teendőit szívesen és nagy hozzáértéssel végzi. Munkája felelősség- teljes, ami nem tűr semmi könnyűséget semmi lazaságot — Az én gondjaimra vannak bízva az egységnél az összes fegyverek, minden technikai berendezés — mondja, amikor feladatait összegzi. — Szolgálatomhoz tartoznak a sorozatos ellenőrzések, a technikai ismeretek elméleti é6 gyakorlati oktatása: fegyver-.anyagismeret, lőkiképzés, kézigránátdobás stb. És nekem a feladatom, hogy gondolnodJak a fel nem robbant gránátok megsemmisítéséről. Izgalmas, ugyanakkor veszélyes is az a feladat, amit Vincze László teljesít Am neki a nehéz pillanatokban is helyén van az esze és a szíve. Hadd mondjak el erre egy emlékezetes esetet ami régebben történt... A kézigránátdobást gyakorolták lövészgödörből, ahol több ember tartózkodott A gyakorlat rendben haladt egymás után robbantak az eldobott gránátok. Aztán az egyik munkásőr a gyújtás hangjától egyszerre lemerevedett s kezéből a gránát a lövészgödörbe hullott. Három másodpercen múlott az emberek élete. Vincze László azonban hamarább cselekedett, kivágta a gödörből a gránátot ami így a levegőben robbant fel. A parancsnokhelyettes gyorsasága, lélekjelenléte életmentője lett több embernek... m 9 ísjjm'i ultin A KAV egri gyárának, az öreg Lakatosár irániak lármás csarnokát hagyta oda Hegykői József, hogy beszélgetésünkhöz csendesebb helyre húzódjunk. Negyvenkét éves, edzett, mo- kány ember. Jóllehet, szegedi születés, mégis tör/sókös egrinek számíthatja magát, hiszen e varosban éi. 24 éve. Itt töltötte katonaidejét innen nősült itt születtek gyermekei, s megbecsült munkás a gyárban, ahoi leszerelése óta dolgozik. — Hegesztőnek szegődtem ide — mondja —, s ha időről időre elszólított más megbízatás a szerszámok mellől, mindig hűségesen visz- szatértem mesterségem címereihez. Mert voltam közben szakszervezeti elnök, titkár, művezető és helyettes művezető is. Hegykői József 1957. március 1-től munkásőr. A zászlóalj fegyvermestere. ivles- bízható, kiváló szakember, g ezt számos kitüntetése is bizonyítja Kétszer kapta meg a Haza Szolgálatáért kitüntetést, s a Kiváló munkásőr- jelvénynek is birtokosa. És számát sem tudia azoknak a kitüntetéseknek, amelyekkel a gyárban jutalmazták. — Családom van. a gyári munka se könnyű, de nem sajnálom az időmet és a külön fáradságot sem, ha a munkásőrségről van szó. A fegyver nekem a második feleség. Én gondoskodom a zászlóalj fegyvereinek technikai állapotáról, & javításokról, a lőszerek és a robbanóanyagok ellenőrzéséről is. Ez így, még elmondva sem kis feladat. Barátságosan elköszön, siet vissza a lármás jsai uok- ba — a hegesztői 'ny be Sürgős exportmunkája van a nyolctagú szocialista brigád9 síraííp A zászlóalj stratégája —a hadműveleti csoport vezetője — munkahelyén fehér köpenyben fogad. Cseh Barnának hívják, 43 éves, s a foglalkozása fogtechnikus. Életrajza diouéjban eny- nyi: — A határőrségnél szolgáltam katonaidőmet, ahcl kiképző és szolgálatvezet; voltam. Leszerelésem után szakmát szereztem, dolgoztam, megnősültem. Borsodi vagyok és ott íettem munkásőr is, 1959-ben. 1967ben költöztünk Egerbe, s a munkásőr egyenruhától itt se váltam meg. — Milyen feladata var egy stratégának a munkás őrségnél ? — A harci gyakorlatokat hadműveleteket tervezzük szervezzük, ellenőrizzük és elemezzük a megszabott kiképzési terv szerint. A különböző harceljárások ellen' védekezés korszerű módszereire oktatjuk a testület tagjait. A legrövidebben úgy mondhatnám: tevékenységünk lényege — a harcké szültség fokozása. Kékruhások. Munkásőrök Dolgoznak becsülettel a munkahelyükön, szabad idejükben pedig kötelességeik teljesítésére készülnek. Olyar emberek mind, akik a népi demokratikus hatalom, a szocia1 izmus fegyveres védelmét vállalták. í Palaky Dezső lamlféle reprezentatív füzetről, könyvről van szó, hanem — sokkal egyszerűbbről, szerényebbről. Egy-egy kemény fedelű dossziéról, amibe ki-ki sorban összegyűjti a stenciles írásokat ... Így ma 65—70-re tehető a feldolgozott, s Icinél-kinál meglevő anyag. Milyen témákat őriznek a gyűjtemények? A legkülönbözőbbeket. Olvashatunk például Eger zöldövezeteinek kialakulásáról, a városi közlekedés fejlődéséről, a megyeszékhely általános építészetének történetéről, s külön-külön is az egyes műemlékekről, műemlék jellegű létesítményekről. Régi házak, városrészek regélnek a mának, s távolabbi községek, vén kastélyok vallanak az utódoknak. Hogyan születnek ezek az Írások, s miként gyarapszik szüntelenül a gyűjtemény? Általában a tervezőiroda különböző megbízásaihoz kötődnek. Az idős mester ugyanis gyakorta belátogat a vállalathoz, s amint értesül egy-egy feladatról, már hozzá is lát kutatásaihoz. Máskor pedig egyéb cégek adják az „ihletet” érdekes munkáikkal. S miközben az Intézetben készülnek a rendezési, felújítási vagy éppen átalakítási tervek, dolgoznak a kivitelezők — elkészül az újabb dolgozat is, amit aztán a vállalat fiataljai azonnal pártfogásukba vesznek. Társadalmi munkával stencilre írják, a gépen „lehúzzák”, végül pedig egybefűzik a kis „köteteket" másfél száz példányban. Olyan társadalmi munkával, amit különben senki sem tart nyilván, amivel soha nem dicsekszenek, amit még sehol nem számoltak el. Amiért — legfeljebb csak az „előfizető” kiváltságaira tartanak újra meg újra igényt... No. persze ez az ..élő-fizetői kiváltság” semmivel sem különbözik attól, amit még annyian élveznek a városban. Miután a helytörténeti információknak nevezett ,.tüzetecskék” nyilvánvalóan eljutnak máshová is. Egy idő óta például a városi TCisrz-hizottság közvetítésével már a helyi úttörőszö- vetségher is. innen ne^ig az egves általános iskolákba, ahol — a tavanvnnba évífne men hasznosan kamatoztatják. Valamit a lövőből I«* Felvetődött már a fiataloknál, hogy esetleg egy- egy kis, kizárélag az áhaiá- nos iskolákban felhasználható összeállítást nyomdakészen is felaiánlanak a ielen- legi tananyag mellé, ám ezzel a tervvel még nem foglalkoztak komolvahban dokkal biztosabb ennél az. bogy a tovóhbiaj-han bö"ítik a szerzők körét — más kutatókat is felkérnek a munkára. sőt. talán vő-zr-e mavk is beállnak a múlt búvárai közé —, szélesítik a témát. S mit mondhat mindezekre az érd“ki*dő? — Csak re'*- fi-miok! Gyúoi Gyula
