Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

TOKIO; A japán kormány és a nemzet; bank vezetői elha­tározták. hogy március ls­én reggel ismét megnyitják • március 2-a óta zárva tar­tott tokiói pénzügyi tőzsdét. Japánban az elkövetkező na­pokban és hetekben fokozott figyelemmel kisérik a kapi­talista világ pénzügyi fejle­ményeit és közben folytat­ják a jen lebegtetését. BELFAST, LONDON: Észak-írországban, Bel­fastban ismét több bomba­robbanás történt. A rendőr- ■ég szerint a pokolgépeket az IRA emberei helyezték <0, egy vegyi árukkal ke­reskedő üzletben, egy szál­lodában és egy magánlakás­ban. A merényleteknek egy halálos és több sebesült ál­dozata van és súlyos az ál­taluk okozott anyagi kár is. VIENTIANE: Szombaton megérkezett a laoszi fővárosba Mitchell Sharp kanadai külügymi­niszter, hogy tárgyalásokat folytasson Souvanna Phou- ' ma miniszterelnökkel Kana­dának a laoszi béke megte­remtésével kapcsolatos sze­repéről. Ismeretes, hogy Kanada a vietnami NEFB- en kívül tagja a laoszi nem­zetközi ellenőrző bizottság­nak is. BRÜSSZEL: George Shultz amerikai pénzügyminiszter szombaton Brüsszelben Francois Xa­vier OrtolivaL, az EGK el­nökével és Willy De Clerq belga pénzügyminiszterrel és Sir Christopher Soames brit EGK-megbízottal is ta­lálkozott. Shultz, aki az év végén rendezendő kereskedelmi vi­lágértekezleten az Egyesült Államokat fogja képviselni, most az európai fővárosok­ban igyekszik vezetőknél és szakértőknél tájékozódni or­szágaik várható magatartá­sáról. KAIRO: Kairóban élénk érdeklő­dés kíséri az egyiptomi dip­lomáciai offenzívát, amely­nek keretében Hasszán El- Zajjat külügyminiszter hét ázsiai országban, Szajed Maréi, az Arab Szocialista Unió első titkára pedig öt európai szocialista ország­ban tesz látogatást. Tárgya­lásaik befejeztével jelentést tesznek Szadat elnöknek. r~ 9 MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értesíti Mm bű áriáit, hogy 1973. március 19-től március 27-ig típusmódosítási igényeket fogad él — a beszerzendő mennyiség erejéig —, az alábbi típusú személygépkocsikra: SKODA 100 L Ara; 76 000 Ft. (1973. második félévi szál lításra). SKODA 110 L Ara: 79 000 Ft. (1973. évi szállításra). Típusmődosítási igényt jelenthetnek be, akik 1972. de­cember 31-ig Skoda* személygépkocsit rendeltek vállala- ‘ tünktől, és jelenleg is érvényes előjegyzésük van. Kérjük, hogy tipusmódositási szándékukat ajánlott levélben je­lentsék be vállalatunknak: MERKUR Szenéig SpKocsi Értékesítő Vállalat, 1392 Budapest, VI., Szív u. 60. A tipusmódositási igényeket az eredeti befizetések idő­pontja, illetve sorszáma szerint vesszük előjegyzésbe, s a besorolásról 30 napon belül értesítést küldünk. A Skoda 100 L és a Skoda 110 L tfpusú gépkocsik mű­szaki adatairól felvilágosítást adnak autószalonjaink: Budapest V., Martinelli tér. 8. Telefon: 204-018. Budapest VI., Népköztársaság útja 8. Telefon: 124-249. Budapest VI., Lenin krt. 77. Telefon: 117-290 H1SRRUR Szemé >p§Ifoesi Értékesítő Káka.at Pillanatkép Pleiku térségéből Heti külpolitikai összefoglaló A dél-vietnami Pleiku tér­ségében sok, a saigoni kor­mánycsapatok által eredeti lakhelyükről elűzött hegyila­kó él, rendkívül nehéz kö­rülmények között. Képün­kön: egy kisfiú rozsét visz a nyomorúságos szállásra. (N épú jsá g-telef oto — AP—MTI—KS) isv lál’a a hetet kommenlátorunk. Réti Érv n: KÖZHELYNEK SZÁMÍT­HAT immár annak leszöge- zése, hogy eseményekben pá­ratlanul gazdag hetet zár­tunk. Helsinkiben, Bécsben és Genfben folytatódtak az európai biztonság és leszere­lés kérdéseiről megkezdett konzultációk, s ugyancsak a svájci városban újra megin­dultak a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások. Francia- országban lezajlott a válasz­tások második fordulója, Damaszkuszban az ' alkot­mányról rendeztek népsza­vazást, Argentínában és Tö­rökországban az új állam­főre szavaztak. Továbbra is ellentmondásoktól terhes a Vietnam körüli diplomácia, nem veszít bonyolultságából aV közel-keleti válság, s a Biztonsági Tanács panamai „kiszállása” során különös súlyt kaptak a világpoliti­kában a latin-amerikai prob­lémák. Végül, de nem utol­sósorban, a héten igen nagy nyomatékkai szerepel­tek a nemzetközi gazdasági együttműködés témái. Shultz pénzügyminiszter, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadó­ja Moszkvában járt, ahol Brezsnyev is fogadta, s a szovjet fővárosban siketé’ sen haladtak előre a KGST és Finnország, a szocialista gazdasági integrációval szer­ződésileg is szabályozott kapcsolatokat kívánó első tőkés ország megbeszélések Koszigin főként a szovjet- iráni gazdasági kooperáció­ról tárgyalt rövid iráni lá­togatása során, sok szó esett a nemzetközi sajtóban a szovjet—japán kereskede­lem fejlesztéséről is. A fej­lett kapitalista országok pénzügyminiszterei ugyan valamivel derűlátóbban nyi­latkoztak a Tizek Klubjá­nak párizsi összejöveteléről, de aligha lehet még befeje­zettnek tekinteni a dollár­válságot Az egyetemessé vált vi­lágban természetesen többé-- kevésbé minden fontos ese­mény bennünket is érint Emeljük ki most a hétnek azt a hírét, amely különös­képpen jelentős volt küloo- litikánk szempontjából: Ká­AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉT FO: Genfben megkezdődik az újabb szovjet—amerikai SAVT- forduló — A francia választások második szakasza: gaulleista többség, de százzal több baloldali mandátum a nemzetgyűlésben KEDD: Moszkvában Brezsnyev fogadja Shultz amerikai pénzügy­minisztert — A peronista jelölt sikere az argentin elnök- választásokon SZERDA Kádár János és fock Jen6 Varsóban a lengyel vezetők­kel tárgyal — Vályi Péter hazaérkezik amerikai és kanadai útjáról CSÜTÖRTÖK Koszigin Iránban résztvesz egy szovjet segítséggel épült ipari létesítmény avatásán — Panamában ülésezik az ENSZ P.iztonsági Tanácsa PÉNTEK: A Tizek Klubja a valutaválságról tanácskozik Párizsban — Megbeszélések Finnország és a KGST együttműködé­séről SZOMBAT: Előkészületek a két dél-vietnami fél tárgyalásaira, az Egyesült Államok ismét felfüggeszti a csapatvisszavoná­sokat. dár János és Fock Jenő két­napos varsói látogatását, va­lamint a magyar—lengyel tárgyalásokról kiadott közös közleményt. AZ ILYEN találkozások, jó értelemben, nem kelte­nek szenzációt. Szocializ­must építő hétköznapjaink­nak immár megszokott és bevált gyakorlata, hogy pár­tunk és kormányunk veze­tői a legmagasabb szinten, termékeny eszmecserét foly­tatnak a testvérországok képviselőivel. Ezúttal is, a teljes nézetazonosság alap­ján _ tekintr/ität áj; a Kétol­dalú, magyar—lengyel kap­csolatok távlatait, az eddi­ginél is gyorsabb kiteljesí­tésének lehetőségeit, vala­mint a nemzetközi politika nagy kérdéseit. A világkép Varsóból híven tükrözhette közös állásfoglalásunkat, mi­szerint erősíteni akarjuk a Varsói Szerződést és a KGST-t; még inkább el kí­vánjuk mélyíteni a Szovjet­unióhoz fűződő barátságun­kat; minden lehetőt elköve­tünk az európai, délkelet­ázsiai, közel-keleti kibonta­kozás érdekében. Ezeknek a céloknak jegyében Budapest és Varsó egyaránt szüksé­gesnek tartja például a két német állam felvételét az ENSZ-be, vagy Csehszlová­kia és az NSZK viszonyá­nak rendezését a jogos cseh­szlovák igények kielégítése alapján. A magyar—lengyel közleménynek az a megálla­pítása, amely élesen szem­befordul minden szovjetelle- nességgel, jöjjön az bármi­lyen égtáj' felől —• ugyan­csak határozott és világos kifejtése véleményünknek. A VIETNAMI tűzszünet köszöntésének tényénél nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindkét ország tagja a vietnami nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottságnak, tehát a maguk eszközeivel szerepet és felelősséget vállal­tak a tűzszünet betartásában. Az Egyesült Államot rövid idő alatt két ízben függesztet­te fel vietnami csapatkivoná­sán, pedig ezt a párizsi meg­állapodások értelmében már­cius végéig j/c-kvhene fejezni. Közben újból megszegték a tűzszüneti egyezményt, ugyanis változatlanul folyat­ják a saigoni rendszer száma-' ra az „erősítő” injekcióként szolgáló amerikai fegyver- szállításokat. A VIETNAMI Demokrati­kus Köztársaság és az Egye­sült Államok is eszmecserét folytat Párizsban — gazdasá­gi problémák szerepelnek na- ' piremden. Az amerikaiak bi­zonytalan és feltételektől sem mentes „segélyt” emlegetnek, holott a nyolc esztendőn át törvénytelenül bombázott VDK-nak járó kártalanítás­ról van szó. A jelek szerint az amerikaiak a sikertelennek bizonyult katonai eszközök helyett a jövőben diplomá­ciai, politikai és gaz­dasági emelőkkel szeretnék erősíteni befolyásukat,v s a maguk javára for­dítani a vietnami helyzetet 83 EZREN A TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓKON, A FOGADÓÓRÁKON ■ 16 EZER ÁL­LAMPOLGÁR A VÁLASZTÓGYÜLÉSEN ■ 1479 INTERPELLÁCIÓS KÉRDÉS 1 MAJD 30 MILÍ.IÓ FORINT ÉRTÉKŰ TÁRSADALMI MUNKA ■ A HELYI TANÁCSOK ÖNÁL­LÓSÁGA nőtt, hatáskörük bővült. 0 mspei tanács elnöke az államélet és a szocialista demokrácia fejlődésének megyei tapasztalatairól Az államélet és a szocia­lista demokrácia fejlődésé­nek megyei tapasztalatairól tájékoztatta a megyei párt- végrehajtbizotbságot a közel­múltban Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke. Az államélet és a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztését az MSZMP X. kongresszusa a szocializmus teljes felépítésének egyik fontos feladataként jelölte meg. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése állan­dó folyamat, sikeresebb megoldása egyre nagyobb lendületet ad a további fej­lődéshez. A kongresszust követően több olyan központi intézke­dés történt, melyek a helyi lehetőségekkel kiegészülve, megyénkben is előmozdítot­ták a szocialista demokrácia fejlesztését. Ide sorolható például a ta­nácsi munka területén: a vá­lasztási törvény módosítása; az új tanácstörvény és vég­rehajtási rendeletének ha­tálybalépése; általában a he­lyi tanácsok önállóságát elő­segítő intézkedések. Fekete Győr Endre el­mondotta, hogy a tanácstör­vényt a lakosság kedvezően fogadta. A tanácsi vezetők és az apparátus felkészültek a törvény végrehajtására, ezért hatálybalépése a jelen­tős változások ellenére zök­kenőmentesen történt. A tör­vény bevezetését követően nőtt a tanácsok munkája iránti igény, fokozódott a ta­nácsok együttműködése u nem tanácsi szervekkel, s ez főleg gazdasági jellegű kö­zös létesítmények (óvodák, egészségügyi intézményék) megépítésében jutott és jut kifejezésre. Tanácsi beruházásként a koordinációs tevékenység ha­tékonyabbá válásával lakás­építések céljára a helyi — elsősorban a városi tanácsok — a nem tanácsi szervektől és . vállalatoktól 1971-ben több mint 28, 1972-ben pedig mintegy 22 és fél millió forin­tot vettek át lebonyolításra. Az egyéb beruházások közös megvalósítása érdekében a nem tanácsi szervektől átvett beruházási pénzeszközök ösz- szege 4 151 000 forint. Fokozódott a lakosság cse­lekvő részvétele a tanácsi munkában. A megyében összesen 432 kV" bi­zottság van, ezekben 1798 tanácstag és 625 nem tanács­tag tevékenykedik. A ta­nácsi bizottságok 1972-ben a tanácsoknak 174, a végrehaj­tó bizottságoknak 355, a ta­nácsi szakigazgatási szervek­nek 179, a nem tanácsi szer­veknek 86 javaslatot tettek. A lakosság élénk figye­lemmel kíséri a tanácsok és tanácstagok tevékenységét. , 1972-ben például a tanácsta­gi beszámolókon és fogadó­órákon 82 879 választó pol­gár jelent meg, akiknek la­kóhelyük iránti érdeklődését bizonyítja, hogy 5605 közér­dekű javaslatot tettek. Mind több tanács segíti elő az alkotó lokálpatritotizmust, gondol a közügyek végzésé­ben kitűnt állampolgárok népszerűsítésére, elismeri és jutalmazza, kitünteti a leg­jobb társadalmi munkásokat. Jelentősen emelkedett a szel­lemi és társadalmi munka volumene. A lakosság 1971- ben 19 442 000, 1972-ben 2% 800 000 forint társadalmi munkát végzett. Több köz­ségben külön pénzhozzájáru­lást is elhatároztak egy-egy létesítmény megvalósításához és a lakosság ezeket a vál­lalásokat is teljesítette. 1972-ben a megyei tanács kiemelkedő munkáért 95 fő­nek „Társadalmi munkáért” jelvényt, 20 főnek pedig ok­levelet adományozott. A há­rom város és a községek 85 százaléka részt vesz a falu- szépítési versenyben, a me­gyei tanács évente 650 000 forint összegű jutalommal ..honorálta” tevékenységü­ket. összességében az a tapasz­talat, hogy eredményesen ér­vényesülnek a tanácstörvény­nek a szocialista demokráciát szélesítő szabályai, jó keretet biztosítanak a lakossági kap­csolatok mélyítéséhez és erő­sítéséhez. A tanácsok meg­határozó szerepe egyre in­kább kidomborodik. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a tanácsok hatáskörét minden szerv tiszteletben tartja és többségében a tanács elé visznek minden lényeges kérdést. Fokozódott a tanácstagok részvétele a vitában és a döntések kialakításában. A növekvő aktivitást elősegí­tette, hogy a tanácsi, végre­hajtó bizottság munkater­vek összeállításában mind jobban közreműködnek a bi­zottságok, a tanácstagok, a társszervek és tömegszerve­zetek. Ennek következtében a testületi ülések napirend­jeiben egyre nagyobb szere­pet kapnak az adott terület, az adott település lakosságát alapvetően érintő témák. Mindinkább érvényesül, hogy a fontosabb, kérdésekben a testületek határoznak és az apparátus ennek szellemé­ben végzi munkáját A testületek tartalmi munkájának javulása jelen­tősen emelte azok társadal­mi tekintélyét. Gond vi­szont, hogy a testületi beszá­moló színvonala — különö­sen a kisebb községek ese­tében és esetenként — sok kívánnivalót hagy maga után. Az előterjesztések gyengébb színvonala majd­nem minden esetben azzal magyarázható, hogy azok el­készítése nem kellő körülte­kintéssel történik. Növekedett a testületi ülé­seken a vitában részt vevők, s tanácsüléseken az inter­pellálok száma. A felszólalá­sokban a közösségi érdek- képviselet jut kifejezésre. A helyi tanácsok ülésein 1972- ben 1479 interpellációs kér­dést terjesztettek elő, ame­lyek elsősorban a települések !

Next

/
Thumbnails
Contents