Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-17 / 64. szám
Béremelés kötelezettséggel A z egyik fiatal csoport- vezető megelégedéssel [ (mondta. hogy a szakmun- I kások és művezetők meg- ! kapták a 8 százalékos bér- ! emelést, de a központi reh- i delkezést úgy értelmezte, 1 hogy ezeket az összegeket az j állami költségvetésből fedezik. Visontán, az ércbányánál és az építőiparban sem egyöntetű a vélemény, hogy milyen forrásból fedezik a béremelések összegét. Pedig jelentős tételekről • Van szó. Megyénk nagyobb vállalatainál több millió forinttal fizetnek több bért az idén, mint az elmúlt évben, az országos összesítés milliárdos nagyságrendű, tehát nem vitás, hogy az utóbbi évek legnagyobb mértékű béremelésére került sor. | Hallottam olyan véleményt, hogy nem is lenne .jó, ha a „központi” jelző azt jelentené, hogy a béremelések nem terhelnék a vállalatot, mert akkor a könnyen jött pénzzel egyikmásik vállalatnál könnyen bánnának. Aligha osztanák úgy el, hogy a bérfejlesztés a termelés, a gazdaságosság céljait szolgálja. Pedig a béremelést, a vállalati nyereséget és részesedést ösa- szefüggőea kell látni, aki béreket oszt ei, az élőre is nézzen. Senkit se akarok adatokkal és a részesedés számításával untatni, csupán egy példát említek az érthetőség kedvéért. Tételezzük fel, hogy egy vállalat 1972-ben 300 millió forint bért fizetett ki. A 60 milliós nyereségéből 31.8 millió forint adót fizet. Ezek után 14,4 millió fejlesztési alapot és 13,8 millió részesedé;« alapot képezhet. Ha az idén 20 millió forinttal emelik a béreket és ha mindéin más körülmény változatlan marad, akkor a mostani béremelések következtében 40 millió forintra csökken a nyereség. A rendelkezés szerint a nyereségből 11 millió forinttal kevesebb adót kell fizetni, de a vállalat 9,6 millió forinttal kevesebb részesedési aíapot képezhet. Tehát, ha a béremeléssel egyidejűleg nem növelik a nyereséget, akkor az állam jelentős összegű adóbevételről kénytelen lemondani. He ezen túlmenően egyik évről a másikra egyharmadára csökkenne a részesedés. Mit szólnának ehhez a munkások? Természetesen a részesedési alappal ! egyidejűleg csökkenne a fejlesztési alap is. Mindez munkaerőgondokat, technikai lemaradást, elégedetlenséget és feszültséget okozna. Minderre már most kell gondolni, úgy kell dolgozni és gazdálkodni, hogy a kifizetett 'bértöbblet megtérüljön. Teljesen téves az a nézet, hogy a központi rendelkezés szerint növelt bérek, fedezetéről az állam külön kerettel vagy központi kiutalással gondoskodna.. A mostani béremelést úgy tekintsük. hogy az előleg az idei gazdasági eredményekből. Ügy kell gazdálkodni, hogy a béremelések összege megtérüljön, a részesedés n)e csökkenjen.^ Hiszen ha csökken a nyereség, akkor csökken a részesedés, vállalati forrásból nem lehet tovább növelni a béreket és ez minden bizonnyal munkaerő- és egyéb gondokat jelentene. Immár szólásmondás, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermeltünk. Tehát nem elegendő a béreket elosztani. Ezt a lehetőséget fel kell használni, hogy jobb, szorgalmasabb, eredményesebb munkára ösztönözzünk. A munkások megértik, hogy a nagyobb bérért jobban meg lehet követelni a munkát. Ha nem az egyenlősdi járja, ha dif- feren'ciáltan osztják el ’ a bért, akkor érdemes jobban dolgozni. E gyre inkább rájönnek a munkások, ha nem folyamatos a munka, ha egyszer anyag, máskor megrendelés nincs, akkor csökken keresetük. Nemcsak joguk van a munkásoknak, de édekük is diktálja. hogy szóvá tegyék a szervezetlenséget, megköveteljék a fegyelmet, a tartalékok feltárását, az üzem-, és munkaszervezés lehetőségeinek kihasználását. Az életszínvonal nem elvont fogalom. Előrehaladásunk attól függ, hogyan dolgozunk. Dr. Fazekas László Az átlagos életkoruk 25 év Aranykoszorús lett a petőfibányai gépüzem női brigádja (Uobrocsi Pál tudósítónké tói): . Hosszú munkaasztal mellett 15 nő dolgozik: ügyes, begyakorlott mozdulattal helyezik a hajszái vékony huzalból készült • villanymotor- tekercseket az apró gépek hornyaiba. Munkájuk elismert, hiszen alig egy fél év alatt bizonyítottak, s a Mát- raalji Szénbányák Vállalat gépüzeménék élenjárói lettek. A fiatal nőkből álló munkacsapat — az átlagos életkoruk 25 év —-. eredményesen küzdött a szocialista brigád cím elnyeréséért, ezt követően pedig az aránykoszorús helyezésért. A Vörös Október szocialista brigád tagjai elhatározásuk valóra váltása közben nemcsak a munkapadok mellett, hanem az élet más területein is helytálltak. Rendszeresen . részt vállaltak az üzemi társadalmi munkából, ott voltak a politikai és kulturális rendezvényeken, snem egy közülük jelentős mozgalmi tisztséggel járó tevékenységet is végez. Bozsik József né vöröskeresztes . titkár, Krixak Jánosné párt- vezetőségi tag, Simon József - né pártcsoportot vezet, Vaic- li Andrásné pepiig a brigád kül- és belpolitikai tájékoztatóinak a fő szervezője. A tizenöt ,jtiő vállalta, hogy á továbbiakban is részi vesznek az üzemi versenymozgalomban, és selejtmen- tesen végzik el a kis teljesítményű villanymotorok te-, kercselését. Szavukat tartják is, hiszen azóta minden hónapban 1290 tekercselt motoralkatrész került ki hibátlanul a kezük alól. A társulásban rejlik az erő Erdemcs-e szövetkezeti húsfeldolgozót létesíteni ? TÖBB, mint két évvel azelőtt, amikor életbe lépett a negyedik ötéves terv, fontos célkitűzésként jelölték meg <i2 élelmiszer-gazdaság fejlesztését. Különösen hangsúlyozott szerepet kapott az állattenyésztés korszerűsítése, a húsprogram megvalósítására. Nos, az elmúlt huszonhét hónapban országszerte jelentős kezdeményezések születtek. Szinte valamennyi megyében gomba módjára épültek korszerű, nagyüzemi sertéstelepek. Ezek már a modern tudomány eredményeit felhasználva iparszerű, gépesített sertéstenyésztést valósítanak meg. Heves megyében is gyarapodott a sertésállomány az utóbbi két évben. Mindezt a szakosított sertéstelepek eredményei igazolják. A meglevő telepek mellett ugyanis megyénk néhány pontján, a Füzesabonyi Állami Gazdaságban, Tar namér án, Gyöngyösön, Aldebrőn és Hatvanban a környező termelőszövetkezetek együttműködésével létesítettek modern, szakosított sertéstelepeket. A tenyésztés korszerűsítésével riövekedett az állomány. Ez természetesen magával vonta a fogyasztói igények Sövekedését, főként a tőkehús, továbbá a különböző húské- fjtUméuuek: hurka, kolbász és füstölt sonka iránt. A növekvő igények kielégítésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemrég határozatot i ...zott szövetkezeti núafeldől,,-jzó üzemek létesítésére. A rendelet ötven százalékos állami támogatást biztosít vágóhidak és húsfeldolgozók építéséhez. Mégis van ennek a rendeletnek egy különös része. A feltétel, amey szerint minimálisan évi 25 ezer sertés feldolgozását végző üzem építésére nyújtanak állami támogatást. Az üzem pedig meghatározott és szabvány szerint előírt technológiával és vágóvonallal működhet. Az elkészített különböző húsáruk pedig csak a KÖJÁL által előírt csomagokban, illetve, raktárakban helyezhetők el. Ennek a megvalósítása az állami támogatás mellett is 37,5 millió forintba kerül. A rendelet pénzügyi adatai megyénk adottságait figyelembe véve túlzottak. A termelőszövetkezetek és a. fogyasztási szövetkezetek ugyanis sein egyedileg, de társulásos alapon sem építenek nagy teljesítményű hús- feldolgozókat. Miért? Egyszerűen azért, mert a már megépült korszerű sertéstelepek közül niég a legnagyobb füzesabonyi, gyöngyösi és hatvani • sem vállalkozik erre, nincsenek meg a feltételei az együttműködéshez. Ahhoz nagyobb telepekre lenne szükség, hogy korszerű húsfeldolgozók létesüljenek, úgy mint Békés megyében, ahol már többnyire megteremtették ennek a feltételeit. MEGJELENT tehát egy rendelet, amely jelentős állami támogatást biztosít élelmiszeripari tevékenységre. A kezdeményezés azonban egyelőre késik. Azért, mert megyénk szövetkezeteinek nincs elég pénzük ahhoz, hogy a már korábban r említett nagy összeget biztosítsák akár egyedileg, akár társulással húsfeldolgozók építésére. Nem beszélve arról, hogy a már meglevő, korszerű telepek élhelyezkedése közgazdaságilag sem a legkedvezőbb. Távol estiek egymástól és ez jelentősen megdrágítaná a közös feldolgozást. A növekvő fogyasztói igény ellátására néhány' szövetkezeti húsfeldolgozót létesítettek ugyap megyénkben. Ezek évi sertéshús-feldolgozása azonban igen kevés. A kápolnai ÁFÉSZ vágőhídjáq például ötezer sertésből készítenek különböző húsárukat hét Tárná menti község ellátására. Szihalmon a fogyasztási 'szövetkezetben viszont havonta csak 20—25' sertést vágnak. A húsfélék három község: Egerfarmos, Szihalom és Mezöszemere élelmiszerüzleteibe kerülnek. Évente ötezer sertésből készülnek fi-. Lehel hűtőszekrényekbe építik be ... Az egri Fmomszereiwénygyárfoan elkészült az egymlSIiomodik hermetikus hűtőkompresszor A tömzsi, fekete készülékre egyszerű fehér számokkal festették rá az üzemrész dolgozói: egymilliomo- dik... Ez a szám tulajdonképpen az egri hűtőkompresszor-gyártás jubileumát jelképezi. ’ A Finomszerei- vénygyárban ugyanis kilenc évvel ezelőtt, 1964-ben tervezték meg, majd készítették el az első hermetikus kiskompresszort. A háztartási hűtőszekrényekben használatos berendezésből még abban az esztendőben 40(1 dartab hagyta el a'gyárat. A1 helyi termelő- és kivitelezőgárda azóta számos újítással, jobbnál jobb szerkezeti megoldással fejlesztette ki a ma gyártott típusokat, köztük a Lehel hűtőszekrények „szívét”: az MK—0,58- as jelzésű hermetikus hűtő- kompresszort. Csupán ebből a típusból 202 ezer 231 darab került le a szerelőszalagról az elmúlt évben, s az idei terv is hasonló meny- nyiségű készülék gyártását írja elő. Mint a gyártő részleg vezetői elmorfdották, tovább kívánják fejleszteni a most gyártott típusokat is, hiszen A hűtőkompresszorok alkatrészeit speciális berendezéseken készítik az üzemrész dolgozói. Ez a munka rendkívül nagy figyelmet és pontosságot kivan, mert a legkisebb eltérés az egész kompresszor meghibásodásához vezethet. Ezért a gyártás minden műv'eletét ellenőrzik: Kovács Margit a tengelyek utolsó ellenőrzését végzi. elő. Ez azt. jelenti, hogy szinte napról napra lépést tartanak a jászberényi hűtőgépgyár fejlesztési elképzeléseivel. A partnergyár szakemberei egyébként kedvezően nyilatkoznak az egriek munkájáról. Véleményük szerint a kiskompresszorok teljes mértékben kielégítik az általuk tervezett 125—240 literes — egy, két, illetve háromcsillagos, külön mélyhűtővel rendelkező — szekrénysoraik minden igényét. Egyebek között e siker buzdította a tervezőket, s az üzemrész csaknem 350 dolgozóját arra, hogy az idén ismét újabb elképzeléseket valósítsanak meg: hűtőbútorokhoz, klimatikai berendezésekhez, kereskedelmi , hűtőpultokhoz és mélyhűtőkhöz gyártanak majd nagy teljesítményű hűtőkompresz- szórókat. Ezekből — az előzetes felmérések szerint — nagyobb mennyiséget száll!-*- tanak Bulgáriába és a Német Demokratikus Köztársaságba is. Elektroníkus berendezés segítségével vizsgálják a hűtő- kompresszorokat. Bar tus József minőségi ellenőr egy műszak során éOŰ kompresszor ^bizonyít uányát” állítja ki. (Foto: Tóth Gizella) nem falatok a GYÖNGY SZÖV, a gyöngyösi Máirakin- cse Termelőszövetkezet és a Heves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat közös telepén, ugyancsak a helyi lakosság ellátására. A fogyasztási szövetkezeteken kívül termelőszövetkezeti húsfeldolgozók is üzemelnek. Sarudon 1200, Kgrácson- don hatszáz, Detken pedig kétszáz sertést dolgoznak fel évente. Tervek szerint idén májusban bővül ez a lista. Elkészül a hevesi Kossuth Termelőszövetkezet és a Füzesabonyi Állami Gazdaság sertéshús-feldolgozó üzeme is. Az előbbi évi ötezer, az utóbbi pedig 2500 hízót dolgoz majd fel. A füzesabonyiak a SZÖVTÉRMÉK-kel együttműködve elsősorban Eger húsellátásán szeretnének javítani. A Marx Károly utcai leendő mintaboltot folyamatosan látják majd el áruval, egyebek között friss hurkával, kolbásszal, oldalassal és sonkával. EZEK a kis termelékenységű húsfeldolgozók ózonban mégsem képesek maradéktalanul ellátni a fogyasztókat. Mi lenne a megoldás? Távlatokban csakis a társulások, a szövetkezetek vertikális gazdasági együttműködése oldhatná meg ezt a problémát. Az állami támogatás mellett a közös erő, a közösen megteremtett anyagi alapok járulhatnának hozzá e fontos élelmiszeripari tevékenység kibontakoztatásához. Ez koncentráltan magába foglalná a korszerű állattenyésztői munkát és vele szoros kapcsolatban az iparszerű húsfeldolgozást is. Meotusz Károly adott az előrelépés lehetősége. Jelenleg két — az alaptípusból továbbfejlesztett — hűtőkompresszor-típus gyártását készítették már SzoÉlto szerződés 3 gyógyítás szalgáístisn A szerződés megköttetett egyrészről a Heves megyei Tanács Kórháza, másrészről az Eger—Gyöngyös környéki Háziipari Termelőszövetkezet között. A szövetkezet vállalja, hogy évente több ezer forint értékben biztosít bedolgozói munkát a kórház munkaterápiás részlegének, a kórház illetékesei a maguk részéről vállalják, hogy a munkát elvégzik, illetve elvégeztetik. A szövetkezet milliós termelési tervében nem nagy összeg az, amit ezek a bedolgozók elvégeznek, de az egyének, a betegek szempontjából mérhetetlenül nagy1 érték. Hiszen olyan betegekről van szó, akik idegrendszerük sérülése miatt nagyon nehezen szoknak bele ismét a munkába,' akiknél a rendszeres foglalkoztatás a gyógyító munka szerves része. Nem nagy teljesítményről van itt szó. Aprólékos, és mégis könnyű tevékenység- . .... tői, »mely. szinte hónapról hónapra szoktatja vissza a termeléshez a betegeket, ízlettéivé velük az alkotás örömét. Bizonyos fokig a fegyelemre szoktatás, az 'állandóság érzését tápláló dolgok ezek. A szerződést hosszas kísérletezés előzte meg. A szövetkezet többféle munkalehetőséget javasolt a terápiás betegek részére, s így alakult' ki, milyen munkát tudnak, és képesek végezni. Azóta rendszeresen szállítják a félkész anyagokat a munkaterápiás osztályra és a kész árut vissza. Az igazi eredmény, a betegek állapotának javulása természetesen hosszú idő kérdése. De az, hogy már van ilyen lehetőség, a szövetkezet vezetőinek emberségét dicsőn. 1973. március 17., szombat
