Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

WVWWtVAAA.WVW Kedd esti külpolitikai kommentárunk Fellendülő gazdasági kapcsolatok VILÁGSZERTE rengetegen ültek az elmúlt na­pokban a televízió előtt, hiszen mindenfelé temérdek híve van a jégsportnak, a jégtáncnak. S a világ kü­lönböző részeibe sugárzott kölni közvetítések nemcsak a műkorcsolyázás és a jégtánc élvezetében részesítet­ték a nézők millióit. Bizonyára azt is örömmel álla­pította meg mindenki: milyen sportszerűen viselke­dett Kölnben a nyugatnémet közönség, milyen lel­kesen forró tapsban részesítette, őszinte szeretettel ünnepelte a műkorcsolya és a jégtánc felülmúlhatat- \ lan szovjet művészeit. Magukban pedig sokan hozzá­tették: azért is nagyszerű ez a látvány, mert nem is olyan régen még nem egymást tapsolták, hanem egy­másra lőttek. A KITARTÓ ÉS KÖVETKEZETES szovjet béke­politika egyik döntő eredménye — és a Brandt-kor- mánynak a realitásokat felismerő, a helyzetet jól ér­tékelő, ugyancsak következetes külpolitikájának is si­kere —, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság megváltozott viszonya. Nemcsak a műkorcso­lyázásban és a jégtáncban nyilvánul ez meg (hiszen éppen a sport az a terület, ahol a nemzetek közötti érintkezés még hidegháborús viszonyok között is mű­ködik valahogy), hanem sok más, fontos területen, például a gazdasági és tudományos-műszaki téren. Épp a hét elején kezdődtek meg Moszkvában a szov­jet—nyugatnémet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság tárgyalásai. Friderichs bon­ni gazdasági miniszter vezeti a nyugatnémet delegá­ciót, Novikov, a szovjet kormány tagja a partnere. Az eredmények már eddig is kedvezőek, és mint a szovjet sajtó rámutat, a távlatok igen nagyok. Ma \ már talán egyetlen olyan nagyvállalat sincs az NSZK- ban, amely ne exportálna a Szovjetunióba, vagy ne importálna a Szovjetunióból. S egyre újabb üzletek kötődnek, a kölcsönös előnyök elvének betartásával. Például most kapott két nagy nyugatnémet cég meg­rendelést a Káma mellett épülő szovjet teherautógyár felszerelésének szállítására, a Rotokraft Flug nevű NSZK-cég viszont most vásárol JAK—40 típusú utas- szállító gépeket a Szovjetuniótól. Seregestül sorolhat­nánk fel a példákat. AZ EURÓPAI BÉKE ÉS BIZTONSÁG, a légkör enyhülése nemcsak politikai síkon érezteti hatását, hanem természetesen gazdaságilag is. Fellendíti az ipart, a kereskedelmet, és e?en keresztül, közelebb hozza egymáshoz Európa — különböző rendszerek­ben bár; de békés egymás mellett élésben létező —, népeit. pv^AA^/VSAAAAAA<»^^/vNA/VVVVVVVVVV%VVVAA/vyVVVVAAAAA/VVVVVSí'VVVVVAAAAA/■ Pr>rrdf* n „barátság hid járat** Zavartalan a vietnami felek közötti fogolycsere MOSZKVA: A harcoló vietnami nép­nek nyújtott szovjet segítség eddig ismeretlen részleteinek egész sorát hozta nyilvános­ságra az SZKP Központi Bizottságának lapja, a Prav­da, keddi számában megszó­akiknek hajói a haiphongi kikötő elaknásítása után a vietnami partoknál rekedtek. Lukjacsenko miniszterhe­lyettes végül közli a Pravda olvasóival, hogy a Dalnyij nevű szovjet motoros teher­hajó január 30-án élelmi­Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója a VDK-ban folytatott tárgyalásai után Hanoi repülőterén búcsúzik vendéglátóitól, kezet fog Le Dúc Thoval. laltatva erről Sz. A. Lukjan- csenkót, a tengeri flottaügyi miniszter helyettesét. A miniszterhélyettes nyi­latkozatából kitűnik, hogy a Szovjetunió és Vietnam kö­zötti tengeri „hídon” a viet­nami háború egyes szaka­szaiban a VDK teherforgal­mának kétharmadát bonyolí­tották le. Havonta negyven óceánjáró horgonyzott le ezekben az időszakokban a VDK kikötőiben, amelyek sok millió tonna árut szál­lítottak a harcoló vietnami népnek. A „barátság hídját” fenn­tartó szovjet tengerészek a miniszterhelyettes szerint ön­feláldozó és igen veszélyes munkát végeztek. A Pravda megemlékezik egész sor szovjet matrózról és tengerésztisztről, akik életüket áldozták e nemes feladat teljesítése közben. Méltatja azoknak a szovjet tengerészeknek a hősiességét, szer-szállítmánnyal befutott a haiphongi kikötőbe, s ki­rakodása is befejeződött, még mielőtt a kikötőt meg­nyitották volna. HANOI—HONGKONG: Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója — a Vietnami Demokratikus Köztársaság vezetőivel szom­bat óta folytatott megbe­széléseinek befejeztével — kedden délben (helyi idő) elutazott Hanoiból. Kissinger két napig pihen Hongkongban, majd tovább­utazik Pekingbe, ahol feb­ruár 15-től 19-ig fog tár­gyalni a Kínai Népköztár­saság vezetőivel. SAIGON: A dél-vietnami népi fel­szabadító erők ellenőrzése alatt álló Loc Ninh városá­ban kedden zavartalanul folyt a vietnami felek kö­zötti fogolycsere. Saigoni közlés szerint a felszabadí­tó erők az akció kezdetétől kedd délutánig a Thieu-re- zsim több mint 600 katoná­ját bocsátották szabadon. Ugyanezen idő alatt a saigo­ni hatóságok több mint 500 dél-vietnami hazafit adtak át Loc Ninh-ben a DIFK szerveinek. A fogolycsere to­vább tart. „Egy fedél alatt” a bécsi konznl> tácié résztvevői Jonathan Dean, az Egye­sült Államok küldöttségének vezetője kedd este koktél­partit adott az EKHT előze­tes konzultációján részt ve­vő delegációk vezetőinek ré­szére. Ez volt az első alka­lom, hogy a bécsi konzultáció megnyitója után valameny-' nyi küldöttség vezetője „egy fedél alatt” találkozott. Kedden egyébként rend-; kíyül élénk diplomáciai^ tár­gyalásokra került sor az' osztrák fővárosban. A szo­cialista országok delegációi közösen folytattak eszme­cserét, ezenkívül két és többoldalú megbeszélések is végbementek. Xuan Thuy Rómában Xuan Thuy államminisz­tert, aki a párizsi négyes Vi- etnam-értekeziefen a VDK • küldöttségének vezetője volt és jelenleg az Olasz Kommu­nista Párt meghívására tar­tózkodik Olaszországban ;v kedden fogadta Fanfani, az olasz szenátus elnöke. Xuan • Thuy a szenátus elnökével a vietnami fegyverszüneti egyezmény megkötése utáni helyzetről folytatott eszme-, cserét. Tizenöt év a barátságért Irta: Fjodor Oszkolov, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság központi vezetőségének felelős titkára A SZOVJET és a magyar nép testvéri barátságának alapját a marxista—leninis­ta ideológia azonossága, a szocializmus és a kommu­nizmus felépítéséért folyta­tott harc közös célkitűzései, a két kommunista párt esz­mei egysége képezi. Ez a barátság kiállta az idők próbáját és mélyen be­írta magét a két' ország életébe. E barátság jegyében ala­kult meg 19Ö8. február 14- én a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság (SZMT). Az elmúlt tizenöt év alatt a társaság' valóságos tömeg­szervezetté fejlődött. A tár­saságnak jelenleg több mint ezer tagcsoportja van: ipa­ri üzemek, tudományos és kutató intézmények, kolho­zok, állami gazdaságok, fő­iskolai intézmények és is­kolák. A társaság főképp a tag­csoportok, a köztársasági, megyei és városi tagozatok révén tevékenykedik, s mű­ködésében a párt-, az álla­mi és társadalmi szerveze­tekre támaszkodik. A szov­jet-magyar barátság nagy­szerű megnyilvánulása min­den olyan szovjetunióbeli megemlékezés amelyet a magyar nép nemzeti ünne­pei — a felszabadulás, a ba­rátsági szerződés évforduló­ja, a Tanácsköztársaság, . vagy az alkotmány napja alkalmával rendeznek. A Szovjetunióban úgy ün­nepeltük meg például Ma­gyarország felszabadulásá­1913, február 14., sacrfo nak 2^. évfordulóját, mint saját ünnepünket. Csak Moszkvában több mint 50 rendezvényt szenteltek en-. nek a jubileumnak, ország­szerte pedig több mint <rzer gyűlést és nagygyűlést ren­deztek, körülbelül kétszáz előadást tartottak, a rádió és a tv is sokat foglalkozott az eseménnyel. Ide sorolhat­nánk még a tudományos ülésszakokat, a szovjet—ma­gyar barátság napjait, a magyar könyvnapokat, a magyar kiállításokat, amely utóbbiaknak több mint egy­millió látogatója volt. Ezen­kívül a Kárpáton túli terü­let és Szabolcs-Szatmár me­gye dolgozói is megtartották, hagyományos baráti találko­zójukat a szovjet—magyar- országhatáron. AZ UTÓBBI időben ki­fejlődtek a közvetlen baráti kapcsolatok a magyar me­gyék, városok és a Szovjet­unió egyes köztársaságai, te­rületei és városai között. A személyes érintkezések fej­lődésében jelentékeny szere­pet tölt be a turisták köl­csönös látogatása, amiben bár azok javarészt az Intu- riszt és az IBUSZ rendezé­sében bonyolódnak le, részt vesznek a társaság tagoza­tai is. Társaságunk munkájába bekapcsolódnak az ipari munkások, a kolhoztagok, a tudósok és művészek, a ta­nulók, a háború veteránjai, akik annak idején harcol­tak Magyarország felszaba­dításáért, s azok a szovjet szakemberek, ákik közvetle­nül részt vesznek a szovjet —magyar gazdasági, tudo­mányos és műszaki együtt­működésben, valamint a párt-, a szakmai szerveze­tek, a Komszomol és' más társadalmi szervezetek kép­viselői. Szólnunk kell a társaság legifjabb aktivistáiról, az is­kolásokról. A tagcsoportis­kolákban az úttörők minden nevezetesebb magyar ese­ményről megemlékeznek. Leveleznek magyar gyere­kekkel. A nyomolvasók sok érdekes anyagot gyűjtöttek arról, hogy a szovjet hata­lomért folytatott harcban hogyan vettek részt a ma­gyar internacionalista, sok adatot gyűjtöttek Kun Béla, Zalka Máté, Ligeti Károly szovjetunióbeli életéről, a szovjet—magyar barátság há­ború utáni fejlődéséről. A tizenöt éves működést összegezve megállapíthatjuk, hogy társaságunk tekintélye igen megnövekedett. Ha bár­hol. bármilyen magyar vo­natkozású rendezvényre ke­rül sor, azon feltétlenül részt vesz a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság. A baráti magyar nép éle­tének és sikereinek ismer­tetését, a szovjet—magyar barátság propagálását társa­ságunk szoros összhangban végzi a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal. Testvéri társaságunkat a lehető leg­nagyobb segítségben része­sítjük. Tudjuk, hogy az MSZBT szervezetei felvilá­gosító és kulturális tömeg­munkájukkal elősegítik a két ország közötti kapcsolatok fejlődését, a tudományos és kulturális cserét, segítséget nyújtanak a magyaroknak az oros/ nyelv tanulásához. társasagunk komo-ti vezetősége és minden =>kt:- vistája* arra törekszik ’ munkájával előmozd; r szovjet és a magyar n -V rútságának erősödését. A dollár fokozta a pánikot a valutatőzsdéken (Folytatás az L oldalról.) versenyképességének általá­nos hanyatlását mérhetetle­nül kiélezte a mértéktelen, nem produktív költekezés a vietnami háborúra, és a fegyverkezésre. Az újabb valutaválság közvetlen előidéző oka az Egyesült Államok 1972-es külföldi kereskedelmi mérle­gének 6,4 milliárd dollár összegű deficitje, amely há­romszorosa az 1971-esnek, de valójában csupán halványan tükrözi az amerikai ver­senyképesség rohamos csök­kenésének valódi arányait. A hanyatlás tényleges mérté­két szemlélteti, hogy 1964- ben — vietnami háború eszkalációját megelőző év­ben az USA külkereskedel­mi mérlege még 7 milliárd dollár többletet mutatott, vagyis 1972-ig a többletből hiányba való „átfordulás” valós mértéke megközelítő­en 14 milliárd dollár volt. Az USA külföldi fizetési mérlege a legutóbbi 21 év­ből 20 éven át deficites volt Ezeknek a sorozatos defici­teknek a pénzbeli kiegyen­lítéséből halmozódott fel külföldön a jelenleg 80 mil­liárd összegre becsüt papír- dollártömeg. amelytől a je­lenlegi válság során szaba­dulni próbáltak birtokosaik. BONN: Szinte győzelmi hangulat­ban tartotta meg kedd déli sajtóértekezletét Helmut Schmidt nyugatnémet pénz­ügyminiszter. A dollár leér­tékelését kommentálva elis­meréssel adózott az Egyesült Államoknak, mivel levonta a valutaválságból a szükséges következtetéseket és lehető­vé tette a rendezést. A dollárválság megoldásá­ra — mondotta Schmidt — két minta .kínálkozott: a most megvalósult „globális mo­dell”, vagy pedig egy euró­pai modell. Az utóbbi azt irányozta volna elő. hogy a nvugat-euróoai országok kö­zös akciót (pl. közös lebeg­tetést) határozzanak el. Schmidt nyomatékosan cá­folta azokat a napokon át keringő feltevéseket, hogy Párizs útját állta volna egy közös akciónak. A nyugatnémet márka és a dollár új árfolyama — je­lezte Schmidt — 2.9003 lesz, a legalsó beavatkozási pont­nál pedig egv dollár 2,8350 márkának felel maid meg. Bár a márka felértékelése nprn nip0, FI doHáx elésének hatás^ké^t- '-fíc; számn1^i 1—svá­’^4kos felértékelődéssel v: • vcííirii acácri stzmtjpn. A leértékelés negatív ha­tásaira térve Schmidt annyit elismert, hogy az export „ki_ ' vételes esetekben” megnehe­zül, de csak „elviselhető ha­tárok között”. A valutaválság „nem ter­helte meg” Washington és Bonn, vagy szélesebb’ érte­lemben az Egyesült Államok és Nyugat-Európa viszonyát, mondotta Schmidt. A leértékelés eredménye­ként viszont a Közös Piac országainak jobban együtt kell működniök az ameri­kaiakkal Schmidt nem jelez, te, milyen engedményekre gondol és nem tért ki arra sem, vajon az NSZK-nak a jövőben még nagyobb kato­nai terheket kell-e vállalnia. A szövetségi kormány kedd délután hivatalosan is jóvá­hagyja a döntéseket — mon­dotta — és szerdán megnyíl­hatnak a tőzsdék. Nyugatnémet gazdasági körökben megelégedetten üd­vözölték a • dollárválság fel­számolását, csupán az autó­ipar és a vegyipar fejezte ki aggodalmait amerikai ex­portjának várható csökkené­se miatt. TOKIO: Tokiói politikai és gazda­sági körök egyhangú véle­ménye szerint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között kialakult „egység­front” sarokba szorította Ja­pánt a nemzetközi pénzügyi válság kérdésében. A válság megoldását célzó tárgyalásokon amerikai és nyugat-európai partnerei azt követelték , Japántól, hogy „jelentősen értékelje fel a jent”, s minthogy ez elfo­gadhatatlan volt Tokió szá­mára, a Tanaka-kormány vé­gül is a jen lebegtetése mel­lett döntött. Pénzügyi kö­rökben ugyanakkor hangsú­lyozzák, hogy a japánokat „derült égből villámcsapás­ként” érte a dollár rendkí­vül nagyarányú, tízszázalé­kos leértékelése. Tokióban egyébként bizo­nyosra veszik'. hogy az egész pénzügyi válság első­sorban arra irányul, hogy az Egyesült Államok és Nyugat- Európa Japán rovására old­ják meg fizetési egyenleg­problémáikat. A jen lebeg­tetéséről szóló keddi kor­mányhatározat után a hatal­mon levő liberális demokra­ta párt főtitkára úgy nyilat­kozott, hogy a fejleményekért Tanaka nem felelős, mert a kormányt „külső nvomás” kényszeritette a döntésre. Japán ellenzéki politiku­sok a parlamentben élesen bírálták a Tanaka-kormánvt. Az ellenzéki pártok nyilatko­zatokban követelik, a kor­mány vizsgálja felül 1973-as költségvetését,' tekintettél a jen árfolyamának megválto­zására. A szocialisták és a' kommunisták hangsúlyozzák, Tanaka -miniszterelnöknek vállalnia kell a politikai fe- lelösséget a történtekért. MOSZKVA: A dollár újabb leértékeié- . se aligha teszi lehetővé a je- , lenlegi valutaválság leküz- - dését — írja keddi száma-; ban az Izvesztyija ,.-A doll<(js«» leértékelése, amely fokozza az Egyesült" 'Áll'aHroli'* portlehetőségeit a ..Világpia-5- con, nem küszöböli ki a vá- lutaválság okait, mivel a dol­lár továbbra is a kapitalista rendszer tartalékvalutája — hangsúlyozza a lap. A lap rámutat: a dollár mostani leértékelése fokozza majd a pánikot a valutatőzs­dékén, ösztönzi a tőkék spe­kulációs áramlását és még nagyobb valutáris zűrzavar­hoz vezet. Az amerikaiak, mint korábban is, a válság terhét partnereikre próbálják hárítani. ■k A nemzetközi valutaspekuí lánsok a pénzügyi válság néhány napja alatt — becs­lések szerint — 330 millió dollár profithoz jutottak. Azok az ügynökök, akik hat- milliárd dollárt 3,15 márkás árfolyamom értékesítettek Frankfurtban, most visszavá­sárolhatják az összeget 2fi márkás árfolyamon, ami dől - láronként 17 pfennig profitot biztosít nekik. / Kiicsi Aicsi japán pénz­ügyminiszter bejelenti a jen lebegtetését. (Népújság-telefcto — AP—MTI—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents