Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

Pillangók közölt Kívánság a Mátrából Párád „megpályázta" a nagyközség címet Jablonkay József —1 mun­ka közben. (Foto: Adamik Miklós) Vékony, törékeny ember­ke, csupa sugárzó szelídség. Fehér köpenyében bárki or­vosnak hihetné. A haja is fehér. Úgy befedte az idő, mint sűrű hullású hó az utat. Jablonkay Józsefnek hívják. Hetvennyolc éves. — Én a leghidegebb tele­ken is örök tavaszban és meleg nyárban érzem ma­gam. Itt, a pillangóim kö­zött... Tervező-építész, Kerek negyven esztendőt dolgozott a leghíresebb tervezőknél. Az ország minden részében találni olyan építészeti alko­tást, amit ő tervezett, ö dol­gozta ki a szegedi fogadalmi templom tervvázlatait, mes­tere, Foerk Ernő munkáját. Budapesten lakik, onnan jár le gyöngyösi műhelyébe, a Mátra Múzeumba, amelynek tudományos dolgozója. He­tente 3 nápot van Gyöngyö­sön, s napi 14—15 órát dol­gozik. A lepkék életének tu­dós kutatója, de foglalkozik más rovarrendekkel is. Hat­vanöt esztendő óta él a pil­langók között. — Tizenhárom éves vol­tam, ötödik realista, amikor nagy iskolai kirándulást tet­tünk. Futballoztunk, mege­redt az eső, de a játékot nem hagytam abba. Tüdő- csúcshurut lett a vége. Ami­kor felgyógyultam, agglegény nagybátyám, aki szenvedé­lyes lepkész volt, mindig magával vitt gyűjtőútjaira, hadd legyek minél többet szabad ég alatt, jó levegőn, így lettem lepkész... — Sokszor abba akartam hagyni, ám a szenvedély mindig erősebbnek bizonyult akaratomnál. 1956-ban pél­dául, amikor nagy lepkész barátom, Kovács Imre, a sok cigarettázás miatt tüdő­rákban elpusztult, még a gyűjteményemet is eladtam. Megváltam 18 700 pillangóm­tól, amit sok évtized során és olyan nehezen szedtem össze. De nem bírtam soká­ig, újra gyűjteni kezdtem. A 18 700 pillangót a Nem­zeti Múzeumban őrzik. Ké­sőbbi, 8000 darabos gyűjte­ménye az egri és a gyöngyö­si múzeum anyagába épült be. — Múzeumi rovaranya­gunk 105 ezer darab, s en­nek 70 százaléka lepke, amit 400 üvegezett fiókban őri­zünk. A gyűjteményből 7 ezer darabos lepkeszőnyeg a természettudományi kiállítá­son látható. Tizenkilencezer pillangót gyűjtöttek a Mátra erdősé­geiből, 17 ezres a bükki gyűjtemény. A különböző európai országok lepkefau­náját 25 ezer darabból álló anyag képviseli. A múzeum birtokában van 3 ezer kana­dai lepke, az Egerből elszár­mazott Majthényi Gergely küldeménye. S majd félezer­re tehető az egzóta pillan­gók száma, amelyek Afrika. Ázsia és az Új-guinea!, szi­getvilág tájairól valók; eze­ket a néhai egri gyűjtő, Res- kóvits Miklós özvegye juttat ta el a múzeumba. A gazdag és színes pillan­gó-világ gondozója Jablon­kay József. Tisztsége min- denképoen irigylésre méltó Nemcsak gondozza a gyűj­teményt, hanem fajonként rendszerezi és feldolgozza az anyagot, s tapasztalatait megfigyeléseit tudományos dolgozatokban publikálja — A lenkészeket bogaras ipapereknek tartiák, akik hálóval űzik-kergeük a röp­ködő lepkéket, pillangókat. Tevékenységünk többet je­lent ennél, a lepkék, pillan­gók gyűjtése, megfigyelése és tanulmányozása tudomá­nyos célokat szolgál. Minde­nekelőtt ismernie kell a táp­növényeket a lepkésznek, mert csak ennek alapján le­het kikutatni és felderíteni a lepkék életét, szokásait A legtöbb lepke ugyanis igen rejtett életet éL A lepkész elsősorban a ritkaságokat kutatja. Legjobb, ha hernyó­kat tud fogni és abból ki­tenyésztheti a lepkéket így friss és hibátlan példányok­hoz juthat, a lepke-házban fontos megfigyeléseket tehet az ember. — Milyen ritkaságokat si­kerűit eddig kitenyészteni? — 1932—33-ban a bagoly­lepke két generációját te­nyésztettem ki a Nemzeti Múzeum részére. A bagoly­lepke nagyon rejtett életet él, s a ma élő gyűjtők közül még senkinek sem sikerült ilyet gyűjtenie. Dr. Schmidt Zoltán, a múzeum lepkeosz­tályának vezetője hozta él hozzám a hernyókat, amit Kecskemét környékén fo­gott, titkolt helyen. Hogy hol van az a hely, mai na­pig sem tudjuk, mert tudó­sunk a titkot a sírba is ma­gával vitte. Hatvanöt esztendeje él a pillangók között. Több, mint 25 ezer példányt gyűjtött ed­dig. Két mikro-lepke is őr­zi a nevét; egyiket 1941-ben a Radnai-havasokban fogta, az Ünőkőn, ahol 2300 méte­res magasságban ritka hava­si lepkéket gyűjtött, a má­sik példány a Bükkben lett a zsákmánya. Szerény em­ber, a természetkutatás szür­ke munkásának tartja ma­gát, a tudományos hírnév nem érdekli. Szívesebben beszél régi gyűjtőtársairól, m gyűjtőutak sikereiről. — 1963. április 4-e délu­tánján a Berva-völgybe in­dultunk Antal István egri lepkész barátommal, aki a Vörös Csillag Traktorgyár egri egységének vezető rak- tárnoka. A Berva-bére ol­dalában vertünk tanyát és felkészültünk az .es­ti, éjszakai lepkevadászatra. Még a lámpát se gyújtottuk meg, szépen alkonyodott, amikor Antal barátom meg­látta az első repülő lepkét Könnyen foglyul ejtettük, s hogy tüzetesen, közelebbről is szemügyre vettük, akkor örvendeztünk csak igazán a zsákmánynak. Ritka araszo­ló lepke volt a zsákmá­nyunk, amit addig csak a pécsi Mecsekben lehetett gyűjteni. Ez a lepke alko- nyatkor kezdi a repülést, 6 egész éjjel úton van. Saj­nos ez a gyűjtőterület ha­marosan meghalt, mert az egri erdészet tarra vágta a hegyoldalt, s mind kidöntőt- ték a molyhos tölgyeket amelyeken a lepke élt A tarvágás helyett inkább ter­mészetvédelmi területié kel­lett volna nyilvánítani azt az erdőrészt, de sajnos ezzel nem törődtek akkoriban. A későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy a berva-bérei lepke a Mecsekben fogható törzsfajnak egy eddig nem ismert alfaja, s ezért új ne­vet adtam neki: Erannis an- heraíia sp. Bervaensis. — A lepkehálót sokan is­merik, mi más módja van még a lepkevadászatnak ezen kívül? — A lámpázás, a csalétek és a fénycsapda. A lámpá- záshoz 300—500 gyertyafény erejű petro-max lámpát használunk, amit szemma­gasságban „ akasztunk a fa­ágra, s közvetlen a lámpa elé fehér lepedőt feszítünk. Alkonyaitól hajnalhasadásig özönlik a lepedőre a lepke­sereg. Hideg, holdvilágos es­téken gyérebb a zsákmány, máskor igen hamar megtel­nek lepkékkel ciánosüvegje­ink. Vanak a lepkék között olyanok, amelyek nem érzé­kenyek a fényre és nem szállnak a lepedőre, ezeket csalétekkel fogjuk. A csalé­tek korábban cukros szirup­ba áztatott aszalt alma- vagy körteszeletek voltak, ame­lyeket pálinkában, rendsze­rint törkölyben is megmár­tottunk. Most már inkább műszivacsdarabokat áztatunk pálinkás szirupba, s ezeket fűzzük fel olyan ágakra, amelyek távolabb vannak a lámpavilágtól. A lepkék ha­mar észreveszik a csalétket, szívókájukkal rátapadnák a pálinkás „falatokra” és egy­kettőre be­rúgnak tőle. f Hatvanöt esztendeje él Jablonkay József a lepkék, pillangók között. 1937 óta tagja a Magyar Rovartani Társaságnak, s épp az elmúlt hetekben adták át neki — mint az okmányok tanúsít­ják: „a magyar rovartan ki­váló művelőjének” — a Fri- valdszky Imre portréjával és a barlangi vakbogár ve­retével díszített ezüst emlék­plakettet Hetvennyolcadik esztende­jét koptatja, de még mindig fáradhatatlan. “Nemcsak , mú­zeumi feladatát látja el meg­bízható lelkiismeretességgel, hanem rendszeresen gyűjté­seket is végez. Nemcsak ha­zai tájakon gyűjt, de külföl­di gyűjtőutakra indul Olasz­országba és Németországba, hogy még tovább gyarapít­sa és gazdagítsa a múzeum rovartani anyagát Most ta­vasszal az NSZK-ba készül. Március végén indul és jú­nius végéig marad, hogy a német mezőkön, bokrok al­ján, erdők avarában megke­resse és összegyűjtse a lep­kék és pillangók ritka pél­dányait Síég így ködbe burkolva, a céltalanul nyújtózkodó er­dők, a mogorván gubbasztó hegyek között is van vala­mi bája ennék a községnek; ebben a februári várakozás­ban, a gépkocsivezetőket homlokráncol ásra késztető nyirkosságban is. Ha az em­ber Parádot látja és járja, soha nem fintorog, hanem meglehetősen jól érzi magát. A községbeli is, a kiránduló is. Ez az első és egyetlen szempont abban, hogy a község vezetői, a lakosság­gal egyetértésben, kérték — kapja meg Párád a nagy­község címet A környék vonzereje, a nagy látogatott­ság, tehát az üdülőkörzet ténye az, amellyel megpá­lyázhatják az új ' címet (Esetleg nyomhat valamit a latban a környék új közigaz­gatási rendezése, de egy köz­ség leendő központi szerepe önmagában még nem in­dok.) G O O © A csinos, majdnem friss épületben beszélgetünk Hé­ber Istvánnal, a parádi köz­ségi tanács elnökével és 8a- zsó Mártonnal, a vb-titkár­ral. Bazsó Mártom korábban, több éven át Bodonyban töltötte be ezt a funkciót Az új munkahely nem jelent változást hiszen Párád Bo- donnyal, Parádsasvárral és Parádfürdővel nemsoikára közös családot alapít E csa­ládban az asztalfőn a leen­dő parádi közös gazdasági tanács ül, és egyengeti e te­lepülések lakóinak közigaz­gatási útját A lélekszám így meghaladja az ötezer főt — Rövid „tartalomjegyzé­ket” kérünk a községről. — Közepesem közművesí­tett falu, amelynek ezt a gondját a Köszörű völgyi víztároló bizonyára hamaro­san megoldja A lakásépíté­si igény egyre nagyobb. Je­lenleg a legfontosabb, lépést tartva a rendezési tervvel, a foghíják beépítése. Van ben­zinkút, . “van fűtőolaj-kűt, majdnem jó útvonal vezet keresztül a községem. A jár­da. és csatornahálózat to­vább épül. A központi isko­lában a környező községek felsőtagozatos kisdiákjai igyekeznek magukba gyűjte­ni a tudományt — igaz, nem a legjobb körülmények kö­zött, hiszem Párádon össze­sen csak hat tanterem van... *— A tervezésben miről Ír­tak nagybetűvel? — Elképzelés akad bőven. A legfontosabbak egyike: építenünk kell egy kulturális központot Bármilyen furcsa, de ez éppen Párádon „hiánycikk”, s elsősorban a fiatalok reklamálnak — jog­gal. Tervezzük egy épület­komplexum létesítését is, amelyben az új bölcsőde, a pártszervezet és a takarék- szövetkezet kap majd he­lyet Probléma a fogorvosi ellátás — jelenlég is Recsk- re kell utaznunk. Orvosi la­kás is, rendelő is van, csak nem üres, egy nyugdíjas or­vos lakik benne. Élőbb az ő számára kell másik lakást biztosítani. A fejlesztés más területén is igen fontos, eh­hez azonban a meglévő anyagi alap kevés. Szüksé­günk lesz állami támogatás­ra, és továbbra is számítunk a helybeliek áldozatkész tár­sadalmi munkájára. Nem tudnék olyan feladatot em­líteni, amelyben a jó mozgó­sítás és a lakosság segítő­készsége ne nyilvánult vol­na meg valamilyen község­fejlesztési feladat megoldá­sában, mint például a par­kosítási munkáknál, vagy korábban a négytantermes iskola építésénél. De segíte­nek az iparosok és a terüle­ten lévő vállalatok, illetve szövetkezetek is. — Az üdülőterület fejlesz­tése is a község érdeke ... — Ez természetes. De a fejlesztés nemcsak községi feladat. Nem is győznénk... Ami ránk hárul, az a szép környezet biztosítása, a kü­lönböző, érdekelt szervek munkájának az összehango­lása a helybeliek és az üdü­lők érdekében. G O O O A kívánság, hogy Párád­ból nagyközség legyen, ter­mészetesen nemcsak a helyi vezetők, hanem a lakosság elképzelése is volt Hiúsági kérdés?... Ki ne lenne büszke arra, hogy a telepü­lések ranglistáján egy sar- zsival nagyobb lehet szű- kebb hazája? De ugyanak­kor érezni kell, hogy a fej­lődés megteremti az új igé­nyeket is. A falugyűléseken ezzel nem is fukarkodtak, a konkrét kívánságoktól a re­ményekig... (Bár az igény, ha jogos, rang nélkül is jo­gos marad.) Március elején teszik köz­zé azoknak a pedagógusállá­soknak a jegyzékét amelyek a következő tanévben várják az óvónőket, tanítókat taná­rokat Az első összegezések szerint az idén 3500 pedagó­gusjelölt fejezi be tanulmá­nyait A bölcsészettudományi karokon közülük mintegy 450-en diplomáznak, a termé­szettudományi karokon több mint 360 jelölt államvizsgá­zik. Az agrártudományi egye­temen 23 mezőgazdasági mér­nöktanár nyeri el képesítését, a Budapesti Műszaki Egye­temen pedig éppen 60 épí­tő, gépész és villamos szakos műszaki tanár fejezi be egye­temi tanulmányait A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tanári szakáról 59, a Bánki Dónát Gépipari Műszaki Főiskola műszaki ta­nári szakáról 14-en, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola középiskolai énektanár és karvezető szakáról 13-an, a zene- és énektanár szakáról pedig 143-an állhatnak mun­kába. A Képzőművészeti Fő­iskolán 24 középiskolai rajz­tanár, a Testnevelési Főisko­lán pedig 60 középiskolai test­nevelőtanár végez. Szám sze­rint legtöbben — 1018-an a tanárképző főiskolákon kap­ják diplomájukat A Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kolán 60, a tanítóképző inté­zetekben 691-en, az óvónő­képző intézetekben pedig 514- en búcsúznak a diákélettől, és kezdik meg pedagógiai pálya­futásukat. _ Az idei pályázati rendszer újdonsága, hogy külön idő­pontban nyújthatják be ké­relmüket a már alkalmazott pedagógusok és a most vég­zett hallgatók. A pályázati felhívások a Művelődésügyi Közlönyben március elején jelennek meg. Pályázat csak egy állásra gyújtható be. A végző hall­íme, egy fiatalember e helybeliek közül, Kovács István, a fogyasztási kö­vetkezet dolgozója. — Csak jól járhatunk — mondta —. hiszen ez a köz­ség szerintem eléggé mosto­hán bánt a fiatalokkal. Ta­lán a jövőben több segítsé­get kapunk. — Kovács Istvánnak nd a kívánsága? — Elsősorban egy kultúr- ház! Az idősebb korosztály egyik lokálpatriótája Kivés József, aki korábban, míg egészsége engedte, alaposan részt vett a közéleti munká­ban is. Vájárként ment nyugdíjba. — Párád nagyon rászorul a fejlesztésre 1 — mondta. — Talán & közigazgatásilag ide csatolandó < községekkel együtt, az összehangolt ter­vezés közelebb hozza a megr valósítás időpontját Ügy ér­zem, maga az a tény, hogy egy kiemelt üdülőkörzetben élünk, a jövőben még töb­bet nyom a latban ... hiszen saját erőből sok mindenre képtelenek lennénk. G G O G Érezhető, hogy a község­beliek, akár vezetők, akár egyszerű állampolgárok, bi­zonyos tartózkodást tanúsí­tanak, hiszen a döntés még nem született meg, Párád neve mellé a közigazgatás térképén még a régi jelzőt írjuk. Amit tervként, igény­ként felsoroltak, az a telepü­lés jellegétől függetlenül is szükséges, a vízműhálózat bővítésétől az iskola korsze­rűsítéséig, a kultúrház épí­tésétől — állítólag több- ta­nulmányterv készült már ehhez — a fogorvosi állás betöltéséig.' A magasabb rangot tehát a körzet kiemelt volta" in­dokolhatja, de hogy élni :— és jól élni — lehessen a ma­gasabb ranggal, ahhoz em­berekre, teremtő, alkotó, az önbecsülést jól értelmező emberekre van szükség. Kátai Gábor gatók számára megpályázha­tó állásokat egy’ évben két alkalommal — áprilisban „és júniusban — hozzák nyilvá­nosságra. A pályázati felhívá­sokat a pedagógusképző in­tézményekben nyilvánosan kell közzétenni. Pályázni mindkét pályázati szakaszban egy álláshelyre lehet. Az a végző hallgató, akinek a pá­lyázatát az első szakaszban elfogadták, a második sza­kaszban nem pályázhat. Akik pályázatukra elutasí­tó választ kapnak, azokkal írásban kell közölni az eluta­sítás indokát is. A pályázati rendszer foly­tonos tökéletesítése, az átgon­dolt képzési terv eredménye­ként, évről évre javul az óvo­dák, iskolák pedagógúsellá- tottsága, bár a helyzet koránt­sem kielégítő. Az általános Iskolákban a pedagógusok száma az idén például az el­múlt tanévhez képest, közel 600-zal növekedett. A peda­gógushiány 1105-ről 986-ra mérséklődött. Húsz -zúzalék­kal kevesebb pedagógus ment nyugdíjba, mint tavaly, kö­zel százzal kevesebben vál­toztattak munkahelyet az elő­ző .tanévben. A középiskolák­ban a tanári létszám együtt­véve százzal növekedett, hiány elsősorban a szakelmé­letet és a gyakorlatot oktató pedagógusokban van. Az idén sem lesz gond a fiatal pedagógusok elhelye­zése. Az elmúlt évben közel 6 és fél ezer pályázati felhí­vást tettek közzé. Ezek egy- harmadát a főváros és a me­gyeszékhelyek munkáltatói hirdették meg. A betöltésre váró állásoknak több mint fe­le általános iskolákban, 20 százaléka óvodákban, 16 szá­zaléka pedik középfokú in tézményekben volt. Az elő­zetes jelzések szerint lényeges változás ebben az esztendő­ben sem várható, _ ', „ Pataky Dezső Három és fél ezer pedagógusjelölt végez az egyetemeken, főiskolákon /Módosult a pályázati rendszer Évente 80 ezer művészi kerámia a kerámia dísztárgyak, amelyeknek eredetijét neves művészek; Gorka Géza, Gádor Ist­ván, Kiss Roóz Ilona és Várdeák Ildikó alkották. A másolatokból évente összesen mint­egy SO ezret készítenek, részben a hazai vásárlóknak, részben exportra. _ ______ .. i______.__ ..amim = utóm i

Next

/
Thumbnails
Contents