Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
Pillangók közölt Kívánság a Mátrából Párád „megpályázta" a nagyközség címet Jablonkay József —1 munka közben. (Foto: Adamik Miklós) Vékony, törékeny emberke, csupa sugárzó szelídség. Fehér köpenyében bárki orvosnak hihetné. A haja is fehér. Úgy befedte az idő, mint sűrű hullású hó az utat. Jablonkay Józsefnek hívják. Hetvennyolc éves. — Én a leghidegebb teleken is örök tavaszban és meleg nyárban érzem magam. Itt, a pillangóim között... Tervező-építész, Kerek negyven esztendőt dolgozott a leghíresebb tervezőknél. Az ország minden részében találni olyan építészeti alkotást, amit ő tervezett, ö dolgozta ki a szegedi fogadalmi templom tervvázlatait, mestere, Foerk Ernő munkáját. Budapesten lakik, onnan jár le gyöngyösi műhelyébe, a Mátra Múzeumba, amelynek tudományos dolgozója. Hetente 3 nápot van Gyöngyösön, s napi 14—15 órát dolgozik. A lepkék életének tudós kutatója, de foglalkozik más rovarrendekkel is. Hatvanöt esztendő óta él a pillangók között. — Tizenhárom éves voltam, ötödik realista, amikor nagy iskolai kirándulást tettünk. Futballoztunk, megeredt az eső, de a játékot nem hagytam abba. Tüdő- csúcshurut lett a vége. Amikor felgyógyultam, agglegény nagybátyám, aki szenvedélyes lepkész volt, mindig magával vitt gyűjtőútjaira, hadd legyek minél többet szabad ég alatt, jó levegőn, így lettem lepkész... — Sokszor abba akartam hagyni, ám a szenvedély mindig erősebbnek bizonyult akaratomnál. 1956-ban például, amikor nagy lepkész barátom, Kovács Imre, a sok cigarettázás miatt tüdőrákban elpusztult, még a gyűjteményemet is eladtam. Megváltam 18 700 pillangómtól, amit sok évtized során és olyan nehezen szedtem össze. De nem bírtam sokáig, újra gyűjteni kezdtem. A 18 700 pillangót a Nemzeti Múzeumban őrzik. Későbbi, 8000 darabos gyűjteménye az egri és a gyöngyösi múzeum anyagába épült be. — Múzeumi rovaranyagunk 105 ezer darab, s ennek 70 százaléka lepke, amit 400 üvegezett fiókban őrizünk. A gyűjteményből 7 ezer darabos lepkeszőnyeg a természettudományi kiállításon látható. Tizenkilencezer pillangót gyűjtöttek a Mátra erdőségeiből, 17 ezres a bükki gyűjtemény. A különböző európai országok lepkefaunáját 25 ezer darabból álló anyag képviseli. A múzeum birtokában van 3 ezer kanadai lepke, az Egerből elszármazott Majthényi Gergely küldeménye. S majd félezerre tehető az egzóta pillangók száma, amelyek Afrika. Ázsia és az Új-guinea!, szigetvilág tájairól valók; ezeket a néhai egri gyűjtő, Res- kóvits Miklós özvegye juttat ta el a múzeumba. A gazdag és színes pillangó-világ gondozója Jablonkay József. Tisztsége min- denképoen irigylésre méltó Nemcsak gondozza a gyűjteményt, hanem fajonként rendszerezi és feldolgozza az anyagot, s tapasztalatait megfigyeléseit tudományos dolgozatokban publikálja — A lenkészeket bogaras ipapereknek tartiák, akik hálóval űzik-kergeük a röpködő lepkéket, pillangókat. Tevékenységünk többet jelent ennél, a lepkék, pillangók gyűjtése, megfigyelése és tanulmányozása tudományos célokat szolgál. Mindenekelőtt ismernie kell a tápnövényeket a lepkésznek, mert csak ennek alapján lehet kikutatni és felderíteni a lepkék életét, szokásait A legtöbb lepke ugyanis igen rejtett életet éL A lepkész elsősorban a ritkaságokat kutatja. Legjobb, ha hernyókat tud fogni és abból kitenyésztheti a lepkéket így friss és hibátlan példányokhoz juthat, a lepke-házban fontos megfigyeléseket tehet az ember. — Milyen ritkaságokat sikerűit eddig kitenyészteni? — 1932—33-ban a bagolylepke két generációját tenyésztettem ki a Nemzeti Múzeum részére. A bagolylepke nagyon rejtett életet él, s a ma élő gyűjtők közül még senkinek sem sikerült ilyet gyűjtenie. Dr. Schmidt Zoltán, a múzeum lepkeosztályának vezetője hozta él hozzám a hernyókat, amit Kecskemét környékén fogott, titkolt helyen. Hogy hol van az a hely, mai napig sem tudjuk, mert tudósunk a titkot a sírba is magával vitte. Hatvanöt esztendeje él a pillangók között. Több, mint 25 ezer példányt gyűjtött eddig. Két mikro-lepke is őrzi a nevét; egyiket 1941-ben a Radnai-havasokban fogta, az Ünőkőn, ahol 2300 méteres magasságban ritka havasi lepkéket gyűjtött, a másik példány a Bükkben lett a zsákmánya. Szerény ember, a természetkutatás szürke munkásának tartja magát, a tudományos hírnév nem érdekli. Szívesebben beszél régi gyűjtőtársairól, m gyűjtőutak sikereiről. — 1963. április 4-e délutánján a Berva-völgybe indultunk Antal István egri lepkész barátommal, aki a Vörös Csillag Traktorgyár egri egységének vezető rak- tárnoka. A Berva-bére oldalában vertünk tanyát és felkészültünk az .esti, éjszakai lepkevadászatra. Még a lámpát se gyújtottuk meg, szépen alkonyodott, amikor Antal barátom meglátta az első repülő lepkét Könnyen foglyul ejtettük, s hogy tüzetesen, közelebbről is szemügyre vettük, akkor örvendeztünk csak igazán a zsákmánynak. Ritka araszoló lepke volt a zsákmányunk, amit addig csak a pécsi Mecsekben lehetett gyűjteni. Ez a lepke alko- nyatkor kezdi a repülést, 6 egész éjjel úton van. Sajnos ez a gyűjtőterület hamarosan meghalt, mert az egri erdészet tarra vágta a hegyoldalt, s mind kidöntőt- ték a molyhos tölgyeket amelyeken a lepke élt A tarvágás helyett inkább természetvédelmi területié kellett volna nyilvánítani azt az erdőrészt, de sajnos ezzel nem törődtek akkoriban. A későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy a berva-bérei lepke a Mecsekben fogható törzsfajnak egy eddig nem ismert alfaja, s ezért új nevet adtam neki: Erannis an- heraíia sp. Bervaensis. — A lepkehálót sokan ismerik, mi más módja van még a lepkevadászatnak ezen kívül? — A lámpázás, a csalétek és a fénycsapda. A lámpá- záshoz 300—500 gyertyafény erejű petro-max lámpát használunk, amit szemmagasságban „ akasztunk a faágra, s közvetlen a lámpa elé fehér lepedőt feszítünk. Alkonyaitól hajnalhasadásig özönlik a lepedőre a lepkesereg. Hideg, holdvilágos estéken gyérebb a zsákmány, máskor igen hamar megtelnek lepkékkel ciánosüvegjeink. Vanak a lepkék között olyanok, amelyek nem érzékenyek a fényre és nem szállnak a lepedőre, ezeket csalétekkel fogjuk. A csalétek korábban cukros szirupba áztatott aszalt alma- vagy körteszeletek voltak, amelyeket pálinkában, rendszerint törkölyben is megmártottunk. Most már inkább műszivacsdarabokat áztatunk pálinkás szirupba, s ezeket fűzzük fel olyan ágakra, amelyek távolabb vannak a lámpavilágtól. A lepkék hamar észreveszik a csalétket, szívókájukkal rátapadnák a pálinkás „falatokra” és egykettőre berúgnak tőle. f Hatvanöt esztendeje él Jablonkay József a lepkék, pillangók között. 1937 óta tagja a Magyar Rovartani Társaságnak, s épp az elmúlt hetekben adták át neki — mint az okmányok tanúsítják: „a magyar rovartan kiváló művelőjének” — a Fri- valdszky Imre portréjával és a barlangi vakbogár veretével díszített ezüst emlékplakettet Hetvennyolcadik esztendejét koptatja, de még mindig fáradhatatlan. “Nemcsak , múzeumi feladatát látja el megbízható lelkiismeretességgel, hanem rendszeresen gyűjtéseket is végez. Nemcsak hazai tájakon gyűjt, de külföldi gyűjtőutakra indul Olaszországba és Németországba, hogy még tovább gyarapítsa és gazdagítsa a múzeum rovartani anyagát Most tavasszal az NSZK-ba készül. Március végén indul és június végéig marad, hogy a német mezőkön, bokrok alján, erdők avarában megkeresse és összegyűjtse a lepkék és pillangók ritka példányait Síég így ködbe burkolva, a céltalanul nyújtózkodó erdők, a mogorván gubbasztó hegyek között is van valami bája ennék a községnek; ebben a februári várakozásban, a gépkocsivezetőket homlokráncol ásra késztető nyirkosságban is. Ha az ember Parádot látja és járja, soha nem fintorog, hanem meglehetősen jól érzi magát. A községbeli is, a kiránduló is. Ez az első és egyetlen szempont abban, hogy a község vezetői, a lakossággal egyetértésben, kérték — kapja meg Párád a nagyközség címet A környék vonzereje, a nagy látogatottság, tehát az üdülőkörzet ténye az, amellyel megpályázhatják az új ' címet (Esetleg nyomhat valamit a latban a környék új közigazgatási rendezése, de egy község leendő központi szerepe önmagában még nem indok.) G O O © A csinos, majdnem friss épületben beszélgetünk Héber Istvánnal, a parádi községi tanács elnökével és 8a- zsó Mártonnal, a vb-titkárral. Bazsó Mártom korábban, több éven át Bodonyban töltötte be ezt a funkciót Az új munkahely nem jelent változást hiszen Párád Bo- donnyal, Parádsasvárral és Parádfürdővel nemsoikára közös családot alapít E családban az asztalfőn a leendő parádi közös gazdasági tanács ül, és egyengeti e települések lakóinak közigazgatási útját A lélekszám így meghaladja az ötezer főt — Rövid „tartalomjegyzéket” kérünk a községről. — Közepesem közművesített falu, amelynek ezt a gondját a Köszörű völgyi víztároló bizonyára hamarosan megoldja A lakásépítési igény egyre nagyobb. Jelenleg a legfontosabb, lépést tartva a rendezési tervvel, a foghíják beépítése. Van benzinkút, . “van fűtőolaj-kűt, majdnem jó útvonal vezet keresztül a községem. A járda. és csatornahálózat tovább épül. A központi iskolában a környező községek felsőtagozatos kisdiákjai igyekeznek magukba gyűjteni a tudományt — igaz, nem a legjobb körülmények között, hiszem Párádon összesen csak hat tanterem van... *— A tervezésben miről Írtak nagybetűvel? — Elképzelés akad bőven. A legfontosabbak egyike: építenünk kell egy kulturális központot Bármilyen furcsa, de ez éppen Párádon „hiánycikk”, s elsősorban a fiatalok reklamálnak — joggal. Tervezzük egy épületkomplexum létesítését is, amelyben az új bölcsőde, a pártszervezet és a takarék- szövetkezet kap majd helyet Probléma a fogorvosi ellátás — jelenlég is Recsk- re kell utaznunk. Orvosi lakás is, rendelő is van, csak nem üres, egy nyugdíjas orvos lakik benne. Élőbb az ő számára kell másik lakást biztosítani. A fejlesztés más területén is igen fontos, ehhez azonban a meglévő anyagi alap kevés. Szükségünk lesz állami támogatásra, és továbbra is számítunk a helybeliek áldozatkész társadalmi munkájára. Nem tudnék olyan feladatot említeni, amelyben a jó mozgósítás és a lakosság segítőkészsége ne nyilvánult volna meg valamilyen községfejlesztési feladat megoldásában, mint például a parkosítási munkáknál, vagy korábban a négytantermes iskola építésénél. De segítenek az iparosok és a területen lévő vállalatok, illetve szövetkezetek is. — Az üdülőterület fejlesztése is a község érdeke ... — Ez természetes. De a fejlesztés nemcsak községi feladat. Nem is győznénk... Ami ránk hárul, az a szép környezet biztosítása, a különböző, érdekelt szervek munkájának az összehangolása a helybeliek és az üdülők érdekében. G O O O A kívánság, hogy Párádból nagyközség legyen, természetesen nemcsak a helyi vezetők, hanem a lakosság elképzelése is volt Hiúsági kérdés?... Ki ne lenne büszke arra, hogy a települések ranglistáján egy sar- zsival nagyobb lehet szű- kebb hazája? De ugyanakkor érezni kell, hogy a fejlődés megteremti az új igényeket is. A falugyűléseken ezzel nem is fukarkodtak, a konkrét kívánságoktól a reményekig... (Bár az igény, ha jogos, rang nélkül is jogos marad.) Március elején teszik közzé azoknak a pedagógusállásoknak a jegyzékét amelyek a következő tanévben várják az óvónőket, tanítókat tanárokat Az első összegezések szerint az idén 3500 pedagógusjelölt fejezi be tanulmányait A bölcsészettudományi karokon közülük mintegy 450-en diplomáznak, a természettudományi karokon több mint 360 jelölt államvizsgázik. Az agrártudományi egyetemen 23 mezőgazdasági mérnöktanár nyeri el képesítését, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig éppen 60 építő, gépész és villamos szakos műszaki tanár fejezi be egyetemi tanulmányait A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakáról 59, a Bánki Dónát Gépipari Műszaki Főiskola műszaki tanári szakáról 14-en, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezető szakáról 13-an, a zene- és énektanár szakáról pedig 143-an állhatnak munkába. A Képzőművészeti Főiskolán 24 középiskolai rajztanár, a Testnevelési Főiskolán pedig 60 középiskolai testnevelőtanár végez. Szám szerint legtöbben — 1018-an a tanárképző főiskolákon kapják diplomájukat A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 60, a tanítóképző intézetekben 691-en, az óvónőképző intézetekben pedig 514- en búcsúznak a diákélettől, és kezdik meg pedagógiai pályafutásukat. _ Az idei pályázati rendszer újdonsága, hogy külön időpontban nyújthatják be kérelmüket a már alkalmazott pedagógusok és a most végzett hallgatók. A pályázati felhívások a Művelődésügyi Közlönyben március elején jelennek meg. Pályázat csak egy állásra gyújtható be. A végző hallíme, egy fiatalember e helybeliek közül, Kovács István, a fogyasztási következet dolgozója. — Csak jól járhatunk — mondta —. hiszen ez a község szerintem eléggé mostohán bánt a fiatalokkal. Talán a jövőben több segítséget kapunk. — Kovács Istvánnak nd a kívánsága? — Elsősorban egy kultúr- ház! Az idősebb korosztály egyik lokálpatriótája Kivés József, aki korábban, míg egészsége engedte, alaposan részt vett a közéleti munkában is. Vájárként ment nyugdíjba. — Párád nagyon rászorul a fejlesztésre 1 — mondta. — Talán & közigazgatásilag ide csatolandó < községekkel együtt, az összehangolt tervezés közelebb hozza a megr valósítás időpontját Ügy érzem, maga az a tény, hogy egy kiemelt üdülőkörzetben élünk, a jövőben még többet nyom a latban ... hiszen saját erőből sok mindenre képtelenek lennénk. G G O G Érezhető, hogy a községbeliek, akár vezetők, akár egyszerű állampolgárok, bizonyos tartózkodást tanúsítanak, hiszen a döntés még nem született meg, Párád neve mellé a közigazgatás térképén még a régi jelzőt írjuk. Amit tervként, igényként felsoroltak, az a település jellegétől függetlenül is szükséges, a vízműhálózat bővítésétől az iskola korszerűsítéséig, a kultúrház építésétől — állítólag több- tanulmányterv készült már ehhez — a fogorvosi állás betöltéséig.' A magasabb rangot tehát a körzet kiemelt volta" indokolhatja, de hogy élni :— és jól élni — lehessen a magasabb ranggal, ahhoz emberekre, teremtő, alkotó, az önbecsülést jól értelmező emberekre van szükség. Kátai Gábor gatók számára megpályázható állásokat egy’ évben két alkalommal — áprilisban „és júniusban — hozzák nyilvánosságra. A pályázati felhívásokat a pedagógusképző intézményekben nyilvánosan kell közzétenni. Pályázni mindkét pályázati szakaszban egy álláshelyre lehet. Az a végző hallgató, akinek a pályázatát az első szakaszban elfogadták, a második szakaszban nem pályázhat. Akik pályázatukra elutasító választ kapnak, azokkal írásban kell közölni az elutasítás indokát is. A pályázati rendszer folytonos tökéletesítése, az átgondolt képzési terv eredményeként, évről évre javul az óvodák, iskolák pedagógúsellá- tottsága, bár a helyzet korántsem kielégítő. Az általános Iskolákban a pedagógusok száma az idén például az elmúlt tanévhez képest, közel 600-zal növekedett. A pedagógushiány 1105-ről 986-ra mérséklődött. Húsz -zúzalékkal kevesebb pedagógus ment nyugdíjba, mint tavaly, közel százzal kevesebben változtattak munkahelyet az előző .tanévben. A középiskolákban a tanári létszám együttvéve százzal növekedett, hiány elsősorban a szakelméletet és a gyakorlatot oktató pedagógusokban van. Az idén sem lesz gond a fiatal pedagógusok elhelyezése. Az elmúlt évben közel 6 és fél ezer pályázati felhívást tettek közzé. Ezek egy- harmadát a főváros és a megyeszékhelyek munkáltatói hirdették meg. A betöltésre váró állásoknak több mint fele általános iskolákban, 20 százaléka óvodákban, 16 százaléka pedik középfokú in tézményekben volt. Az előzetes jelzések szerint lényeges változás ebben az esztendőben sem várható, _ ', „ Pataky Dezső Három és fél ezer pedagógusjelölt végez az egyetemeken, főiskolákon /Módosult a pályázati rendszer Évente 80 ezer művészi kerámia a kerámia dísztárgyak, amelyeknek eredetijét neves művészek; Gorka Géza, Gádor István, Kiss Roóz Ilona és Várdeák Ildikó alkották. A másolatokból évente összesen mintegy SO ezret készítenek, részben a hazai vásárlóknak, részben exportra. _ ______ .. i______.__ ..amim = utóm i