Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

1972-ben: 31300 forint az egy lakóra futó nemzeti jövedelem emelkedése Az építőipar a leggyorsabban 'ejlődő népgazdasági ág Mint a KSH jelentéséből ismeretes, a nemzeti jöve­delem 1972-ben az előző évihez képest 5 százalékkal emelkedett E növekedést összehasonlítható árszinten számították, folyóárakon- számítva a nemzeti jöve­delem emelkedése ennél na­gyobb volt, s tavaly elérte a 325 milliárd forintot, egy la­kosra számítva a 31 300 fo­rintot. v A gazdaságirányítás új rendjének bevezetése óta el­telt öt évben a nemzeti jö­vedelem, tehát az év folya­mán létrehozott új érték évenként átlagosan 5,9 szá­zalékkal emelkedett: a fej­lődés túlhaladta az előző öt évit, amikor a nemzeti jöve­delem évi átlagban 5,2 szá­zalékkal nőtt Ugyanakkor a fejlődés a korábbinál egyen­letesebbé is vált. Az éven­kénti növekedési .ütem az előző öt évben 0 és 8 szá­zalék között, az utolsó öt évben pedig 5 és 8 százalék között változott. Az eddig rendelkezésre áHó nemzetközi adatok sze­rint a nemzeti jövedelem növekedése továbbra is nagy­jából megfelelt a szocialis­ta országok átlagának, és meghaladta az európai tót kés országok átlagát, Bár a naptár csak február közepét jelzi és még kissé tá­vol a meteorológiai tavasz, a határban már mégis bizonyos mozgás észlelhető. Különösen a szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok dolgozóit csalta ki a szokatlanul enyhe időjá­rás. Metszik a tőkéket és hozzáláttak a gyümölcsfák kora tavaszi ápolásához is, több helyen pedig szórják a műtrágyát a gabonaföldeken. A szövetkezetekben most vannak a zárszámadások, mégis egyre inkább a tavaszt várják. A gazdaságok többsé­gében megérkezett a tavaszi vetőmag, többféle műtrágya és néhány helyen új gépek segítik majd a talajmunkát is. Mégis ilyenkor a tavaszt . emlegetve sokakban felme­rül a kérdés, hogy jut-e min­denhová elég vetőmag, mű­trágya, növényvédő szer és gép? ÖTVEN VAGON FÉMZÁROLT TAVASZI Árpa Tavaszi árpamagvaktól duzzadó fémzáras zsákok várják a szállítást a Vető­mag Vállalat észak-magyar­országi Központjának káli te­lepén. Mint Nagy István fő­mérnöktől megtudtuk, hama­rosan 50 vagon tavaszi árpa kerül a megye termelőszövet­kezeteibe. Jut azonban más megyékbe is Hevesből. Így Borsod- Abaúj-Zemplén me­gyén kívül, a tavaly nyári esőzések miatt oly sok gond­dal küzdő Zala és Vas megyei termelőszövetkezeteknek is szállítanak tavaszi kalászos magvakat. A vállalat felkészült a ku- koricavetőmag-ellátásra is. Jó minőségű martonvásári hibrideket biztosítanak a He­ves megyében 30 termelőszö­vetkezet társulásával nemrég alakult zárt rendszerű kuko­ricatermesztés megvalósításá­hoz. Már őszre is gondoltak és nagy mennyiségű búza, konyhakerti és takarmány­növény-mag termesztésére is kötöttek szerződést a szapo­rító gazdaságokkal. Előrelát­hatólag lesz tehát elég lucer­na-, bükköny-, csillagfű-, borsó- és salátamag az idén. műtrágyák kazincbarcikaröl és leninvAr'osból A szövetkezetek a tavalyi­Wi. kelőit nagyobb menayi­1972-ben a nemzeti jöve­delemnek’ 43 százaléka (a nemzeti. jövedelem többleté­nek pedig fele) az ipari ter­melésből származott. Az ipar brúttó termelése 1972-ben 5,6 százalékkal, öt év alatt 31 százalékkal emelkedett. A bruttó terme­lésnél mindkét, időszakban valamivel gyorsabban nőtt az iparnak a nemzeti jöve­delemhez való hozzájárulá­sa. Ez a folyamat az ágazati és a termékszerkezet ked­vező változása közben ment végbe. Rendkívül figyelem­re méltó az az eredmény is, hogy az ipar már második éve úgy növelte termelését, hogy közben a létszám csök­kent, vagyis a termelés nö­vekedése teljes egészében a termelékenység emelke­déséből adódott. Az építőipari termelés 1972-ben — a beruházások mérséklésével összefüggés­ben — csak egy-két száza­lékkal, ezen belül az állami építőipari vállalatoké 4 szá­zalékkal nőtt, az építőipari szövetkezeteké és a társu­lásoké csökkent. Az utolsó öt évben így is az építőipar volt a leggyorsabban fejlő­dő népgazdasági ág. Igen figyelemre méltó eredmény, hogy 1972-ben ségű műtrágyát használnak fel ebben az évben. Legalább­is erről tanúskodnak a Heves megyei Agroker Vállalat ada­tai. Bánfi Sándor áruforgal­mi főosztályvezetőtől' nyert értesüléseink szerint az idén 90 ezer tonna nitrogén, több mint 40 ezer tonna foszfor és 25 700 tonna káli műtrágyát értékesítenek. Növekedett az igény a komplex és kevert műtrágyák iránt is. Ezekből 17 300 tonnát szállítanak a közös gazdaságoknak. Ez utóbbi műtrágyákat pontos laboratóriumi talajelemzések alapján, talajtérképek szerint használják fel a szövetkeze­tekben. A különböző műtrá­gyák a Borsodi Vegyikombi­nátból, Kazincbarcikáról és a Tiszai Vegyikombinátból, Leninvárosból érkeznek. MAR NEM HIÁNYCIKK A NAGYNYOMÁSÚ PERMETEZŐGÉP Á tavalyinál több erő- és munkagépet szereztek be, csaknem 150 millió forint ér­tékben. Univerzális trakto­rokból és lánctalpas trakto­rokból máris elegendő áll rendelkezésre Tavaszi mun­kagépekből úgyszintén nagy a választék, különösen vető- gépekből és ekékből. Az el­múlt években gyakorta hiányzott a traktorra szerel­hető nagynyomású permete­zőgép. Januárban megszűnt ez a gond is, mert 40-et ka­pott a vállalat. A tavaszi nö­vényvédelemhez lesz tehát elegendő permetezőgép is. Az AGROKER, az egri MEZŐGÉP által gyártott uni­verzális szőlőművelő-gépet és a nehéz fizikai munkát meg­könnyítő szőlőnyesedélt-aprí- tó gépet is rövidesen forga­lomba hozza. Ezekből szintén kielégítik az igényeket. A| vállalal raktáraiban a külön­böző mezőgazdasági erő- es munkagépekhez van elegen­dő pótalkatrész. Már most gondoltak a nagy nyári mun­kára: az aratásra és elegendő kombájnalkatrészt szereztek be. Miután az idén a gyártó cégek nem tudják kielégíteni az üzemek új kombájn-meg­rendeléseit, a vállalat meg­kezdte a kombájnmotorok árusítását is. Ez nagyban se­gíti a termelőszövetkezetek­ben elhasználódott gabonabe­takarítógépek felújítását. ^ ím’.MliSi) kilencvenezer lakás épült és ezzel az ezer lakosra jutó lakásépítésben a nemzetközi mezőny élvonalába kerül­tünk. . A mezőgazdaság a nem­zeti jövedelemnek 17—20 százalékát adta 1972-ben, a mezőgazdaság bruttó terme­lése 4 százalékkal, a nem­zeti jövedelemhez való hoz­zájárulása ennél valamivel nagyobb mértékben emelke­dett. A közlekedés a szük­ségleteknek megfelelően nö­velte teljesítményét. 1970- ben és 1971-ben fogyasztás­ra és felhalmozásra belföl­dön többet használtunk fel, mint amennyit termeltünk, a különbséget behozatali többletből fedeztük. 1972-re a népgazdasági terv azt tűzte ki célul, hogy a termelés és a hazai fel- használás közelebb kerüljön egymáshoz. E célt elértük, ha nem is pontosan a ter­vezett módon. A terv ugyan­is azzal számolt, hogy a bel­földi felhasználás 1972-ben is nagyobb lesz, mint a ter­melés, vagyis az exportnál többet importáltunk. Való­jában azonban a hazai fel- használás nem érte el az előző évi szintet, külkeres­kedelmi forgalmunk pedig kiviteli többlettel zárult. A nemzeti jövedelem fél­használásán belül a fogyasz­tás nőtt, a felhalmozás csök­kent, vagyis a felhasználás belső arányai a fogyasztás javára módosultak. 1972-ben a belföldön felhasznált nem­zeti jövedelemnek 74 száza­lékát, folyó árakon mintegy 240 milliárd forintot fordí­tottunk fogyasztásra, ez egy lakosra számítva körülbelül 23 ezer forint. A növekedés ellenére is valamivel kisebb volt 1972-ben a fogyasztás az előirányzottnál: a terv 5 százalékos emelkedéssel szá­molt, ténylegesen a fogyasz­tás — összehasonlítható ar,- szinten számítva — 3,5 szá­zalékkal haladta túl az elő­ző évit. Gyöngyösi A gyöngyösi kertészeti fő­iskola igazgatási szárnyának egyik szobájában ülünk egy­mással szemben dr. Drá- viczki Imrével, aki nemrég tért vissza több mint egy fél év után Moszkvából, a Lo­monoszov Egyetemről. Pá­lyázat alapján került oda. Hogy . miért és milyen ha­szonnal élt a több mint hat­hónapi idejével, erről szeret­tünk volna megtudni minél • többet. Mindennek a középpont­jában Révai Gyula munkás­sága áll. Nem az egész te­vékenysége ennek a jelen­tős személyiségnek, hanem filozófiai eszméi. Még az ötvenes évek ele­jén kezdte ízlelgetni a témát, aztán az egykori Lenin Inté­zetben Sándor Pál ösztönzé­sére tette fel rá a kötést. Évek teltek el közben, míg legutóbb már Mód Aladár­ral, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanszékveze­tő professzorával tanácsko­zott a kutatásairól, magáról Révairól. Hogy még többet tudjon meg róla, ezért ment ki Moszkvába is. Kutatási terü­letéhez tartozott a Lenin Könyvtár, a Marxizmus— Lenin izmus Intézet. A III. Internacionálé anyagán belül a magyar emigráció tárgy­köréhez nyúlt hozzá, amely elválaszthatatlan Révai moszkvai munkásságától. Miután Révai kint megjelen­tetett munkáit magyarul ír­ta, csak utóbb fordították le azok egy részét oroszra, mind a könyvtárban, mind az intézetben az eredeti Ré- vai-kéziratokat tanulmányoz­hatta. Főként , háttéranyagként meg kellett ismerkednie életrajzi adatokkal is, Egy­FelkészSlteb a tavaszra Vetőmagvak, gépek9 műtrágyák Heves megye mesőgazdaságának „Óriások99 gyára A kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban készült berendezések megtalálhatók a kőolajiparban, a tim­föld- és műtrágyagyártásban, műanyag- és műalapanyag-iparban, valamint a lakk- és festékiparbn. Itt készült a bocsi éörgyár berendezésének jelentős része. Űj termékük a Péti Nitrogénművek nagy kapacitású műtrágyagyárának berendezése, amelyek egyenként 169 tonna súlyúak és 55 méter magasak. Képünkön: így készülnek a konzervipari tartályok. (MTI-foto —KSj További koncentráció a szénbányákban, új számítástechnikai módszerek a villamosenergia-iparban Műszaki fejlesztés a nehéziparban Ebben az évben a tervek szerint 9,7 százalékkal nö­velik termelésüket a nehéz­ipar vállalatai. A számotte­vő többlet előállításában ré­sze van a központi és a vál­lalati nagyberuházásoknak, a nagyobb termékmennyiség azonban elsősorban az inten- zifikálás, a rekonstrukció, a korszerűsítés eredménye. A vállalatoknál ezekben a na­pokban osztják szét a mű­szaki fejlesztésre szánt Ősz- szegeket a különböző üze­mek, termelési területek kö­kutató a Lomonoszovon egy mű, tanulmány, kötet in­dítékait, létrejöttének ma­gyarázatát is meglelte ezek­ben az életrajzi körülmé­nyekben. Korábbi munkássága tet­te alkalmassá arra dr. Drá- viczki Imrét, hogy a pályá­zaton esélyes legyen. Előfel­tétel volt még egy nyelvvizs­ga, hogy Moszkvában el tudjon igazodni orosz nyel­ven is. Az előadások mind oroszul hangzottak el, a leg­újabb szovjet filozófiai köny_ veket is orosz nyelvből for­dította. Ezekből jelentős szá­mú kötetet is hozott haza az útipoggyászában. Köztük T. Ojzermannak a könyvét is, akivel kint konzultált a té­máról. Negyven gépelt olda­lon írta meg' orosz nyelven a témavázlatát, amit megvi­tattak és jónak találtak. Ha az elképzelései valóra válnak, akkor a kandidátusi disszertációja még a nyár elején elkészül A történelmi materializmus kérdései Ré­vai munkáiban címmel. Ha minden sikerül, akkor nem áll meg, szeretne a tu­dományos fokozat újabb lép­csőjére is feljutni. Mit kaphatott Révairól a moszkvai intézet előadása­in? A kérdés önkéht adódik. A válasz is nagyon logikus. Szemléletet, módszert, kor­szerű értékrendszert, látás­módot tanult az előadások­ból. Olyan értékek ezek, amelyek szinte felbecsülhe­tetlenek. Ügy fogalmaz, most valósággal egy másik diplo­mát is szerzett, anélkül, hogy ezt pecsétes papírral tudná dokumentálni. Nem valami teljesen új következtetésekről hallott Moszkvában, nem az értékek forradalmi, tapasztalta, hanem az eddi­gi értékskálák finomítását, ami egybeesik a tudományos objektivitás és a pártosság összekapcsolásával. Szó sincs arról sem. hogy moszkvai tapasztalatait csu­pán a Révai-témában tudja hasznosítani. Hiszen marxiz­must a főiskolán is taníta­nak, fiatalokat itt is nevel­nek szocialista szellemben, sőt: minden úgynevezett szaktárgy keretében is fo­lyik eszmei-politikai neve­lés. Az áttételek útján tehát minden moszkvai tapaszta­lat jól kamatozik. önmagában az a körül­mény is megszab egy bizo­nyos fejlődési igényt, hogy a gyöngyösi intézmény főisko­lává lépett elő. Itt már a korábbi szint nem felel meg, mindenben előbbre kell lép­ni, még az itt oktató sze­mélyeknek is, akár önmaguk képzésében, szemléletmód­juk korszerűsítésében, A dolgok így függnek ösz- sze, méghozzá természetes módon, minden külső bele- magyarázás nélkül. . Elindult egy kutató Gyön­gyösről, Eljutott a moszkvai Lomonoszov Egyetemre, Ré­vait vitte magával, szívében, agyában, és visszahozott kor­szerű látásmódot, fontos fi­lozófiai eszméket, amik belső dinamizmusuknál fogva munkálkodnak a 'hétközna­pok rendjében is, az oktató- nevelő munka általános gya­korlatában. Mindez csak egy példa ar­ra, hogy a marxista—leninis­ta töltetű szellemi gyarapo­dás előbb-utóbb gyakorlati tettekké válik, olyan erővé, amely mindannyiunk hasz­nára munkál napi teendőink ellátása során is. . U, Molnár Ferenc zött. Ehhez a fontos munkái­hoz ad útmutatást a Nehéz­ipari Minisztérium kooperá­ciója, amely a legfontosabb és legsürgősebb műszaki fej­lesztési teendőket határozza meg. A bányászatban a legfoo»­, tosabb feladat a termelés koncentrációjának fokozása, a gépesítés, az automatizálás színvonalának további eme­lése. A teendők természete­sen a bányák adottságainak megfelelően változnak. A Mecseki Szénbányáknál pél­dául, ahol egyre mélyebb szinteken kezdik meg a ter­melést, nemzetközi tapasz­talatok figyelembevételével kell kutatni és keresni az újabb, biztonságos és gazda­ságos fejtési rendszerek ki­alakítását. A dorogi szénbá­nyáknál a vízbetörés elleni módszereket kell továbbfej­leszteni. A közép-dunántúli szénbányáknál új anyagszál­lítási módszerekre, az észak­magyarországi ' szénbányák­nál pedig az állóeszközök jobb kihasználására töreked­nek. A villamosenergia-ipar­ban elsősorban a már alkal­mazott ’ számítástechnikai módszerek körét bővítik. Szükséges kidolgozni az-erő­művek adatfeldolgozó prog­ramját. Ennek azért van kü­lönös jelentősége, mert a IV. ötéves tervben több erőmű épül, összesen 1600 mega­watt teljesítményű blokko­kat állítanak munkába, csaknem kétszer többet, mint az előző ötéves tervben. Alumíniumiparunk álta­lában a legkorszerűbb tech­nológiákat alkalmazza, a kör­nyezetvédelem azonban ed­dig elhanyagolt témáik közé tartozott. Éppen ezért a ku­tató laboratóriumokban igen fontos feladat az olyan eljá­rások kidolgozása, amelyek- j kel csökkenthetik, illetve tel- i jesen megszüntethetik a flu- í őr levegőbe vagy vízbe jutá- I sát. ■SMiMQ ‘ lü*u. ftüiíiar fű., izeinüai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents